Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-11-25 / 47. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” I OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. NOVEMBER 25. Vihar egy szó körül Coexistence az a szó, amelyik mostanában egyre gyakrabban fordul elő az újságok hasábjain és a legnagyobb viharokat ke­veri a politikai berkekben. Ma­gyarul együttélést, egymás mel­letti létezést jelent, és egészen pontosan a Szovjet és a nyugati szabad világ várható viszonyá ra értik. Más megfogalmazásban azt jelenti a coexistence, hogy a szabad világ és a Szovjet meg­férhet egymás mellett, nem szükséges mindjárt egymás tor­kának ugrani. Hozzátették még ezt a szót is, “békésen.” Tehát az uj külpolitikai vezérelv az, hogy békésen férjünk meg a Szovjettel, mert a másik megol­dás csak a háború lehetne, már­pedig a mostani atom- és hidro­génkorszakban a háború az em­beriség kipusztitásával egyenlő. Ahogy a kutya és a macska nézi egymást a küszöb két oldalán, az a coexistence, “békésen meg­férni egymással” — igy hangzik a vezérelv. Az angoloktól kap­tuk ajándékba, személy szerint Sir Winston Churchilltől. Wash­ingtonban még túlságosan új­szerűén hangzik, egyes politiku­sok fülét sérti, de — úgy látszik — már kormányprogram ... Az Elnök, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter nyilatkoz­tak és tőlük telhetőleg dicsérték is. Knowland szenátor viszont hevesen támadta, ő pedig a re­publikánus szentáorok vezére, tehát a kormánnyal kellene tar­­tania.Ugyanugy a kormánnyal kellene tartania Jenner szená­tornak is, de nem tehet róla, hogy ez a “coexistence” nevű csodapók neki sem tetszik. Azt mondta Jenner, hogy ez az a csapda, amelyiket az oroszok ta­láltak ki a szabad népek elvesz­tésére. A coexistence sorsa koránt­­sincs eldőlve, még sok vita lesz körülötte. Ha a kormány szán­déka sikerül, akkor az engedé­kenység politikája uralkodik majd Washingtonban a Szovjet­tel szemben, s ez minket köze­lebbről i sérint, mert a Vasfüg göny mögötti népek, köztük a magyar nép tragikus sorsának állandósulását is jelenti. De et­től függetlenül sem hihetjük azt, hogy az engedékenység po­litikája a Szovjettel szemben bármi jó eredményre is vezet­hetne. Szörnyű volna, ha Ameri­ka vezetőit egy pillanatig is megtévesztheti a most Moszk­vából nyugat felé áramló szirén­hang. A kutyából nem lesz sza­lonna. Nem vitás, hogy a Szov­jet időt akar nyerni, mert nem érzi magát elég felkészültnek. A céljai pedig ugyanazok ma­radnak, mint voltak tegnap, ta­valy, vagy egy évtizeddel ez­előtt. A világ népeinek leigá­zása. Az ókori római birodalom sje* nátusában volt egy makacs em­ber, aki állandóan azt hangoz­tatta: “Karthágót pedig el kell pusztítani ...” Cato volt a neve ennek a szenátornak. Addig hangoztatta, amig a római légi­ók el nem indultak Kárthágó fe­lé és el nem pusztították. A kommunizmus fertőző csi­ratelepét is el kell pusztítani. Hiába nem akarnak nekifogni, egyszer eljön az idő, amikor már nem lesz más választás. Mert a zsarnokság és a szabadság szel­leme nem fér meg egymás mel­lett békésen, ha a legcifrább szavakat találja is ki Churchill. Csak az a baj, hogy a Szovjet hatalmas annál nehezebben le­het megtörni, minél tovább vár­nak vele. Mert minden nap nye­reség számára. Minden nap a modern fegyverek hosszú sorát gyártják valahol s ezeknek a csövei erre felé néznek . . . S mi közben a világtörténe­lem legszörnyübb fenevadja Moszkvában szelíd dörmögésre igazítja a száját, jó volna, ha minél több amerikai gondolna arra a makacs vénemberre ott, az ókori Róma szenátusában. Tüzek az arab világban Lángol az arab világ. Észak­­afrikában a franciák ellen ko­moly háború folyik, Egyiptom­ban tovább tart a forradalom és Arábiában is elhangzik egy-egy fenyegető nyilatkozat s utána el­dördül egy-egy puskalövés. Az arab világ lázong. A nyu­gati hatalmak aggódva nézik a­­hogy az arab világban egymá­­után lángolnak fel a tüzek. Pakisztántól az Atlanti Óceánig. A nyugati politika intézői már mindent elkövettek, hogy a vi­lágnak ezen a részén szilárd helyzetet teremtsenek, de min­den igyekezet csődöt mondott s itt ott bumerángnak bizonyult. Úgy látszik a nyugati világ ve­zetőalakjai nem tudnak arabu­sul .. . Régi történet Noel Field és testvére Her­mann Field, valamint ezek fele­ségei szabadonbocsátása a len­gyelországi, illetve magyaror­szági börtönökből elég nagy hű­hóval történik. A Field család, úgy látszik, valami svájci üdülő­ben piheni ki a fáradalmakat. Nem sietnek Amerikába . . . Ha mégis egyszer eljönnének, vala­ki megkérdezhetné, hogy, pél­dául, Noel Field miért adta más­nak a magyarországi unitáriu­sok számára Amerikában össze­gyűjtött pénzt...? Régi történet, de érdemes fel­emlegetni. Közvetlenül a háború után az amerikai unitáriusok 15 ezer dollárt gyűjtöttek össze magyarországi hitt estvéreik számára és Noel Fieldet bízták meg, hogy vigye el ezt az össze­get és adja át a magyarországi unitárius egyháznak. Bizonyára közben kihagyott az emlékezete, mert a pénzt nem az unitáriu­soknak adta át, hanem az egyik kommunista miniszternek, Mol­nár Eriknek. Bizony, jó volna erről és e­­gyébről kérdezősködni Noel Filedtől, ha egyszer a svájci ü­­dülést befejezi és hazajön Ame­rikába. Ha hazajön. Ha a föld elbírja Megvan már super-hidrogén bombán is, dehát nem lehet ki­próbálni, mert ez a próba köny­­nyen az egész Csendes Óceán szigetein levő élőlények kipusz­­titásához vezethetne. A föld már kezdi nem bírni el a fegyvereket. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az ember csak akkor veszi észre, hogy elszaladt az idő, amikor számolni kezdi . . . 1900 már 54 évvel ezelőtt volt. Walyus József, akkor még 14 éves fiatalember hajója a new yorki kikötőben horgonyt ve­tett. Mint nagyon sok más uj­­hazát kereső magyart, őt sem várta senki a kikötőben. Felült egy vonatra és Bridgeport, Conn, városba érkezett. Ott hallotta a már előbb érkezett magyaroktól, hogy New Bruns­­wickban már sok magyar van, Walyus József megalapítá­sától kezdve tagja és igazga­tója a Magyar Building Loan­­nak. 1924-ben a “Heti Szemle” c. lap is Walyus József tulajdo­nába ment At, miáltal hasznos szolgálatokat tett az akkor alig 2 éves magyar pénzinté­zetnek. Minden erről szóló köz­érdekű cikk az első oldalon je­lent meg, ami nagyban elősegí­tette ennek a hiánytpótló pénz­intézetnek a növekedését. Walyus pontosan látogatja a Magyar Sav ngs and Loan As­sociation igazgatósági gyűlé­seit. Megf mtolt, tapintatos hozzászólásaival a gyűlés me­netét tekintélyesen elősegíti s annak tudható be, hogy a tag­ság 32 éven keresztül mindig újra beválasztja az igazgató tanácsba. WALYUS JÓZSEF köztük egy Nagy Ferenc nevű jészivü magyar, akinek háza nyitva van a tanácsot kereső magyarok számára. Újra vo­natra szállt és 1900 november havában megérkezett New Brunswickba. Az előtte akkor még ismeretlen Nagy Ferenc s családja vendégszerető iházá­­nál szállt meg. Egy gumi-cipő gyárban kapott alkalmazást, ahol 1912-ig dolgozott. Jó vi­selkedése és szorgalmas, kitar­tó munkájának az lett az ered­ménye, hogy a házigazda jól­nevelt leányát, Nagy Erzsé­betet 1905 március havában feleségül vette. Boldog házas­életükből 3 gyermek született, két fiú és egy leány és ma már van 6 unokája is, akik közül kettő a haditengerészetnél szolgál. A Walyus család fiata­labb fia, József, már 25 éve a West Point-i katonai zenekar­ban van alkalmazva. Walyus fiatal korban hajla­mos volt a zenére. Zenetudásá­val is rpagára vonta a New Brunswick és környékén lakók figyelmét. Nem sok magyar volt ezen a vidéken, aki Wa­­lyust és zenekarát ne ismerte volna. 1912-ben a nyomdaiparban önállósította magát, miáltal egyházak, egyletek vezetőivel is megismerkedett. Nyomdája ma is 188 Easton Ave.-n van. Városunkban hosszú éveken keresztül énnekkarokat is ta­nított. “Gyenge” a szovjet hadsereg C. H. Dewhurst tábornok, a kelet-németországi szovjet csa­patokhoz beosztott angol misz­­szió vezetője azt mondta, hogy a szovjet hadsereg korántsem oly harcias, mint azt általában hi­szik. Dewhurst tábornok az Amerikában megjelenő “Close Contact” cimü katonai maga­zinban irt cikkében leszögezi, hogy tapasztalata és elbírálása szerint az orosz katonák nem oly félelmetesek, mint azt fel­tüntetni igyekszenek. Elsőnek a szovjet repülőket hozza fel, akik, szerinte nem biztosak bombázá­sukban és ugyanakkor a hadse­reg, melynek az ereje a tank­egységekben nyilvánul meg, va­lamint a tengerészeti egységek, képtelenek hatásos offenzivát végrehajtani, olyan értelemben, mint azt a modern hadviselés megkövetelné. A szovjet bármi­lyen nagy tömegű hadsereggel és légierővel rendelkezik is, Dewhurst tábornok szerint csak zavarólag hathat, de offenzivá­­ra nem alkalmas. — Ugyanak­kor a szovjet vezérkar tudja, hogy a rabállamok hadseregére nem számíthat. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Uj honosítási tör­vény Argentínában Buesnos Airesi jelentés ad hirt az uj honosítási törvényről, amely szerint idegen, 18 és 70 év közt, automatikusan argentínai polgár lesz, kivéve, ha kinyilat­koztatja, hogy nem akarja az állampolgárságot. Az automa­tikus állampolgárság 5 évi ott tartózkodás után lép életbe. Az országban kb. 3 millió idegen él, köztük 6752 amerikai. Az ame­rikaiakra nézve a jogi helyzet a következő: Ha ellenmondás nél­kül elfogadják az argentínai ál­lampolgárságot, kötelesek a tör­vény értelmében szavazásokban résztvenni; ez esetben azonban automatikusan elvesztik ameri­kai állampolgárságukat. Hughes milliói... Egy newyorki szindikátus 400 millió dollárért akarja meg­vásárolni Howard Hughes ösz­­szes vállalkozásait, ideértve re­pülőgyárait és filmstúdióit. A szerződést Hughes az utolsó percben nem irta alá. Most haj­landók neki vissza adni a film­gyárat, ha a többit eladja a vál­lalkozóknak. Hughes, aki többek között tulajdonosa a Trans-World Air­lines rpeülőtársaságnak is, a legújabb hírek szerint talán fe­leségül veszi Ava Gardner film­csillagot, akinek válójere most folyik. (Frank Sinatra, az is­mert énekes volt a “legutóbbi” férje, megelőzőleg pedig Mickey Rooney.) Ki jut előbb a holdba? Dr. Walter Gerlach a nyugat­német rakétatársaság és kutató intézet elnöke azt mondja, hogy Oroszország és Amerika között folyik a versengés: ki jut előbb a holdba rakétával? Hir szerint úgy a szovjet, min t Amerika dolgoznak ilyen rakéta építésén. Egy másik hires világűr-tudós nemrég azt a meglepő kijelen­tést tette, hogy az ő meggyőző­dése szerint az úgynevezett “re­pülő csészealjak” nem földi em­ber müvei, hanem a világűrből, egy másik csillagról ideérkezett lények csodálatos légi jármü­vei .. . Ezek a “Mars-lakók” egy napon meg fogják találni a mód­ját annak, hogy velünk érintke­zésbe lépjenek — jósolja a tu­dós. BEJELENTÉS Örömmel jelentjük olvasóinknak és üzletfeleinknek, hogy New Brunswick-i központi irodánkat és könyvosztályunkat uj, nagyobb, szebb és mindenképen alkalmasabb helyre költöztetjük: 1954 DECEMBER 1-től a “Magyar Hírnök Könyvesboltja” (FOREIGN BOOK SHOP) néven ismert könyv- és hanglemez üzletünk, valamint a Magyar Hírnök szerkesztősége és kiadóhivatala és lapláncolatunk központi irodája — amely eddig a FRENCH STREET 134 SZÁM ALATT VOLT — a SOMERSET STREET 240 szám alatt lesz, a Magyar Evangélikus Templommal csaknem átellenben, annak az emeletes kőháznak nagy üzlethelyiségében, amely épületben Ur­­bán Gyula közismert borbély-üzlete is van. Telefonszámunk a régi marad (CHarter 9-3791), a postán is meg­tartjuk szekrényünket (P. O. Box 27, New Brunswick, N. J.) de cimünk 1954. november 1 után tehát megváltozik. Kérjük mindazokat, akik könyvosztályunkhoz Írnak, hogy levelüket a fenti dátum után a Somerset St. 240 alá címezzék. (A Magyar Hírnöknek szánt leveleket és küldeményeket lehet akár az uj címre, akár postafiókunk címére küldeni). CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 25: HÁLAADÁS NAPJA... ADJUNK HÁLÁT hagyományos, szép amerikai ünnep, amikor ki-ki a ma­ga vallása szerint fordul a Mindenhatóhoz s hálaimát mond mindazokért a javakért, amikben az elmúlt esz­tendő során része volt. ... De legfőképen hálát adunk a jó Istennek azért, hogy itt élhetünk, ebben a gazdag, nagy, szabad országban, az alkotmány és törvények által védett emberi és polgári jogaink teljes élvezetében, de­mokráciában, szabad emberek módján. . . . Imádkozunk s kérjük a jó Istent, hogy engedje megérnünk a napot, amikor egyszer minden ember a föld kerekén olyan féle­lemmentesen, olyan szabadon és olyan aránylagosan jó­létben élhessen, mint a legtöbb ember ebben az országban. Országos ünnep ,az amerikai “család ünnepe” Hála­adás Napja, amely talán mindennél ékesebben juttatja kifejezésre a mi amerikai életformánkat s az amerikai nép vallásosságát. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL SE HÚS, SE PÉNZ A Kossuth-rádió novem­ber 21-i adása ismét világos példáját mutatja annak, hogy a “népvagyon”-nak semmi be­cse sincs a kommunista ura­lom alatt. “Dómba községről van szó — közli a rádió — ahol a vezetők elhatározták, hogy marhahús beadása helyett pénzt szednek be. A parasz­toknak tetszett az ötlet és sor­ba be is fizették a rájuk eső részt. Mikor azután több tíz­ezer forint összejött, egyszer­­csak eltűnt a pénz. A járási ve­zetőség pedig követeli a mar­hahúst. A parasztok nem haj­landók kétszer teljesíteni. Most Dómba községen van a sor, hogy megoldja problémá­ját, mert ebben a pillanatban se pénz, se hús.” NAGY ÉRTÉK A NYLON HARISNYA Az IKKA csomagok közül legnépszerűbb a JUDY jelzé­sű szeretetcsomag, melyet ma Budapesten 260-300 forintért lehet értékesíteni. Három pár nylon harisnyáért viszont közel 500 forintot adnak — jelenleg ez a legjobban kifizetődő ajándék a szabad földről. A VOLT WASHINGTONI BOLSI-KÖVET HALÁLA Dr. Weil Emil, a bolsevista járomban nyögő Magyarország volt washingtoni követe meg­halt. Weil Emil 1931-ben csat­lakozott a magyarországi ille­gális kommunista párthoz. Te­vékenységeiért 1936-ban 10 évi börtönre Ítélték. A háború után az Orvos-Szakszervezet főtitkára lett s nevéhez fűző­dik ezen szakszervezet bolse­­vizálása. Washingtonban eltöl­tött évei alatt a követséget a rendszer propagandájának és kémkedési tevékenységének amerikai központjává alakí­totta. Nyilvános botrányai miatt végülis kénytelenek vol tak őt visszahivni. KÁRPÁTALJAI HÍREK A moszkvai Tass iroda köz­lése szerint október 27-én nagy ünnepség volt Ungváron. Ezen a napon‘volt tiz éve, hogy a vörös hadsereg bevonult a vá­rosba. Az ünnepély szovjet szónokai főként a tartomány erőteljes iparosítását emelték ki, amit viszont a Szovjet tit­kolózása miatt nem lehet el­lenőrizni. A párisi Service Libre mun: katársának alkalma volt egy kárpátaljai tanultabb gazda­­ifjúval beszélgetni. Az illető elmondotta, hogy a kollektivi­­zált mezőgazdaság gépesítését Magyarországon gyártott gé­pekkel hajtották végre. A Szovjet “jóvátétel” címén szál­líttatta le Magyaromszággal a mezőgazdasági gépeket Kár­pátalja részére. Az Ungváron létesített főiskola kizárólag he­lyi kommunista vezetők neve­lésének célját szolgálja. Arány­lag sok lakóház épült az or­szágrészben, de ezeket csakis a szovjetorosz területről odate­­lepitett tisztviselők és munká­sok kapják. A prágai sajtó jelentette október 13-án, hogy a Talabor völgyében épülő hatalmas vil­lanyerőmüvet nemsokára üzembe helyezik. Ez lesz a Szovjetunió harmadik nagy vizierőmüve és egész Kárpát­alját lesz hivatva árammal el­látni. MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-1G a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom