Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-09-30 / 39. szám

3 1954. SZEPTEMBER 23. ^zaádCáf W FREE PRESS ő HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 218 THIRD STREET, PASSAIC, N. J. EUGENE MARKOS I MARKOS JENŐ Managing Editor I ügyvezető szerkesztő Fiókiroda — Branch Office Knight Drug Store, 10 Monroe St. Passaic, N. J. Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00 — Egyes szám ára 10c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. Kedves Szerkesztő Uram: ... a hires és rendkívül nép­szerű Kára-Németh zenekar e­­gyik tagját, a mi Kára Péterün­ket és kedves feleségét szép ün­neplésben részesítették barátaik és tisztelőik a Szent László Hall­ban, Brunswiekon rendezett meglepetési díszvacsorán! Ott voltak a család barátai és ott volt ezen az ezüstlakodalmon mindenki, aki Kára Péterben és feleségében meglátta, felismerte a magyarságért és a köz érde­keiért odaadó hűséggel munkál­kodó igaz magyár honfitársa­kat! A politikai és társadalmi é­­let kiválóságai éppúgy eljöttek erre az ünneplésre, mint a köz­vetlen, régi jó barátok, magya­rok százai, akik évek és évtize­dek óta ismerik és szeretik Ká­­ráékat . . . Itt, ezen az estén bi­zonyosodott be, hogy Káráék sok-sok évi munkája a magyar­ság körében nem volt hiábavaló, nem- volt érdemtelen, nem volt elvesztegetett . . . Kára Péter, ha muzsikál, ha tűzoltói hivatá­sát teljesiti, ha politikai téren munkálkodik, ha a helyi magyar sajtót segíti munkájával. . . bár­mit, bárhol tesz, jól csinálja azt s jót tesz vele . . . az egész itteni magyarságnak hasznára van. S mellette ott áll mosolygóan, ko­moly segítő készséggel élete pár­ja és egész családja... A jó Isten áldása kisérje életük további fo­lyamán is őket . . . ezt kívánom tiszta szivemből én is! Ezt a jóízű mondást Kosa nagy tiszteletű ur szájából idé­zem ide: Egy atyafit megkérdeztek, hogy náluk ki a család feje, kié a döntő szó, az övé-e, vagy az asszonyé ? így válaszolt: — Én vagyok a fej . . . a fele­ségem pedig a nyak ... a nyak pedig oda fordítja a fejet, ahová akarja . . . Ez sem kutya: , Egy ember végrendeletet csi­náltatott s jókora vagyonát, mindenét a feleségére hagyta. A végrendeletet azonban a végén igy indokolta' meg: “Aki az én én feleségemet halálom után el-Vasárnap estig, okt, 3-ig tart a EVERY NIGHT BIG STAGE SEPT. 26 PHIL SPITfiLNY’S ALL-GIRL ORCHESTRA REVUE SEPT. 28-OCT. 1 HARNESS RACING OCT. 2 F I R E M eVs_’PARADE OCT. 3 BIG CAR RACES STATE-GRANGE-4-H CLUB DOMESTIC ARTS DISPLAYS POULTRY - LIVE STOCK SHOWS COMMERCIAL EXHIBITS BIG MIDWAY featuring “DANCING WATERS’’ Versenyek — Háztartási munkár, konyhamüvészeti kiááli­­tás -— Szárnyas és háziállat kiálitás —- Kereskedelmi kiállí­tás ----Minden este nagy szinpadi előadás -----Parádék-----Zene ----­Temérdek szórakozsi lehetőség! — Jöjjön el a State Fair-re! NÉZZE MEG A “TÁNCOLÓ VIZEK” NAGY ATTRAKCIÓJÁT! MAGYAR KÖNYVEK LEGÚJABB VÁLASZTÉKA: JÓKAI MÓR: És mégis mozog a föld (diszkiadás) 6S2 oldal $4.50 GÁRDONYI GÉZA: Aggyisten Biri 2.50 Zivatar pékéknél 2.50 Amiket az utleiró elhallgat 2.50 ” ” Szunyoghy Miatyánkja 2.50 ; Kiki a párjával 2.50 ” ” A báró lelke * 2.50 Te Berkenye 2.50 Hallatlan kíváncsiság 2.50 Szentjános bogárkák 2.25 HELTAY JENŐ: írók, színésznők és más csirkefogók 1.75 Kiskirályok 2.50 ; TAMÁSI ÁRON: Ábel a rengetegben (szép, uj kiadás) ..... 3.00 MAKKAI SÁNDOR: Táltoskirály (Erdélyi, Szépmiv. Céh kiad.) 3.50 NYÍRÓ JÓZSEF: A Sibói bölény (fiizve) ................................................. 2.80 SZERB ANTAL: Gondolatok egy könyvtárban .................................... 6.50 RUDYARD KIPLING: A dzsungel könyve (nagyalakú, képekkel) 3.50 BOCCACCIO: Dekameron (kötve) ............................................................... 3.00 Foreip Book Shop (Magyar Hírnök Könyvesboltja) 134 FRENCH ST. NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: CHarter 9-3791 (Postai rendelésnél külön néhány cent postaköltség) KIK MOZDÍTOTTÁK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Lapunk multheti számában beszámoltunk arról, hogy a Ma­gyar Savings and Loan Associa­tion, — amely egy 32 évvel ez­előtt alapított intézmény, — fejlődése során odajutott, hogy most saját házába költözött és a betevőinek takarék betétjét egyenként $10,000.00 biztosítot­ta és mint egy komoly pénzinté­zet szolgálja tovább is ügyfelei­nek, valamint a New Brunswick és környékén lkó, vagy távolab­bi vidékeken élő magyarságnak és más nemzetiségüeknek pénz­ügyi érdekeit. Az a fejlődés, amit ez a pénz intézet felmutat, nem a véletlen következménye. Az elgondolás és első megindulás egy nemes elhatározás szüleménye, de a to­vábbfejlődés és erőssé tétel a ve­zetők kiválóságának és akarat­erős munkájának eredménye! -Az intézmény élén álló elnök, Gyarmati Lajos, személyét már bemutattuk. Most a tisztikar egy olyan tagját állítjuk olvasóink elé, akit személy szerint talán nem is kell bemutatni, hiszen mindenki ismeri őt. De mert ezen intézmény annyira hozzá­nőtt az ő személyéhez, szüksé­gesnek tartjuk, hogy olvasóink az intézmény pénztárnokának (treasurer), Biró Péternek ez­­irányu működését is megismer­jék. Biró Péter, — akit 1931 au­gusztusában, tehát 23 esztende­je választott meg az akkor még “Magyar Building Loan Asso­ciation” , pénztárosává, — a hosszú évek során azzal a tör­hetetlen energiával, munkasze­retettel és ügy buzgalommal lát­veszi, az ezt, a vagyont igazán megérdemli!” A hétvégén egy más városban jártam, nem■ is valami közeli vci­­rosban . . . Találkoztam valaki­vel, aki itt él Amerikában vágy negyven éve, egyszerű, de jó­­eszű, jóravaló magyar minden tekintetben. Ahogy beszélge­tünk, szóba jönnek valahogy a kommunisták, azok a vörös ma­­gyarkák, akiket a sok maszlag elbolonditott, vagy pedig azért sodródtak a vörös mocsárba, mert a társadalom valami bűnük miatt kidobta őket egyszer ma­gából s nem tudnak, vagy nem akarnak tisztességes, vezeklő módon visszatérni abba . . . Akik | azt hiszik, úgy spekulálnak, hogy ha a kommunistákkal úsz­nak, éviekéinek a kloákában s a kommunizmus egyszer itt is ura­lomra jutna, ők abban az- uj tár­sadalomban egyenrangú embe­rekké válnak . . . minden bűnük el lesz felejtve, meg lesz bocsát­va .. . Szóval, az ilyen vörösek­ről esett szó, én hoztam fel ezt a témát s az én magyarom csak hallgatott-hallgatott egy dara­big, aztán bölcsen, sokatmondó­an csak ennyit mondott: Veres kutya, veres ló, .Veres ember egy se jó! Hazajön a férjuram a temp­lomból vasárnap s ebédnél meg­kérdi tőle az asszony. — János, miről prédikált ma a pap? — Hát a házasságról . . .-— Aztán tanultál tőle vala­mit ? — Hát . . . jó lenne, ha csak annyit tudnék a házasságról, mint ö . . .! ta el ezt a felelősségteljes tiszt­séget, amely őt minden munká­jában jellemzi és a new bruns­­wicki magyarság egyik tekinté­lyes és tiszteletben álló tagjá­vá tette. bíró Péter Az a 23 esztendő, ami Biró Péter ezen munkája mögött van, az ő egyéb, sokoldalú közte­vékenysége mellett még jelentő­­ségteljesebb. Kiváló üzletember, a városi Parking Authority tag­ja 7 éve és t^gja számos kiváló amerikai, vezetőszerepet vivő klubnak, mint Elks, Rotary, stb. Azonkívül tagja csaknem min­den magyar egyletnek városunk­ban. Biró Péter igazán szivét­­lelkét adta bele ennek a Magyar Sayings and Loan Association­­nak a fenntartásába és fejlesz­tésébe. És most, amikor úgy mutat­juk be őt, mint az uj, saját házá­ba költözött Magyar Savings and Loan egyik erősségét és to­vábbra is pénztárosát, mi ma­gunk és az intézmény igazgató­sága is azt reméljük, hogy az a bizalom, amely ezzel az intéz­ménnyel szemben eddig is meg­nyilvánult, csa’ í megerősödik azzal, hogy a biz Ásított kamato­zó takarékbetétekkel szélesebb lehetőségeket nyújtó intézmé­nyünknek Biró Péter a pénztá­rosa! Mókás sirversek Itt pihen olyan kocsmáros, Kivel nem volt senki páros. Duplán sokszor szívesen irt, Élni duplán még ő sem birt! Az az örökkévalóság Nem is olyan nagy távolság: Nagy Péter hatkor indult el S féltizenegykor érte el . . . ERDÉLYI SÍRFELIRATOK: Nem volt semmi baja Még csütörtök este S már péntek reggelre Kimeredt a teste. Felmászott a házra, Benyúlt a kéményen, Lehajolt, befeküdt, Dolgozott keményen S addig vakargatott, Hol nem is viszketett, Mig a kemény földre Le nem hengeredett. Itt nyugszik Oltean Dumitru: Belefult a Feketeügybe, A holttestét máig se találták meg . . . Itt nyugszik Pál Zsigmond, Kihűlt az kebele, Meghalt biz’ őkelme, mert Mán kéntelen vét vele. Más baj nem történt. , Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS Az orvosi tudomány lismtM a méhfullánk mérgének natását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz Fájda­lom nélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cim. JOHN TÓTH, 1143 Hillcrejt Road, South Bend 17, Indiana. Itt nyugszik Imre Gábor A falun kívül, A falu is nyugszik Nála nélkül. Meghala végre valahára, Az egész falu kívánságára. Itt nyugszik Szilveszter Jankó, Meghalt egy szilva magtó’ — Lenyelte s ez volt a holta, Bár szegény kiköpte volna! Úgy mondják, hogy minden áron, Almát kívánt Benkő Áron, De gégéjén akadt a csutka S igy halt ő meg ragy kínokba’. HÍREK RABMAGYARORSZÁGBÓL “ÁLLAMKAPITALIZMUS, RABSZOGASÁGGAL SÚLYOSBÍTVA” (FEP) Roland Nitsche sváj­ci újságíró Budapesten, az idén nyáron szerzett személyes meg­figyelései alapján a következő találó jellemzést adja a magyar munkásság mai helyzetéről: “A kapitalizmus legyűrte a rabszolgaságot. A kommuniz­mus, mely a kapitalizmust akar­ta legyüni, mégis az államkapi­talizmus rendszerébe kötött ki, a rabszolgasággal súlyosbítva. Legfontosabb fegyvere a szemé­lyes szabadság ellen: az ala­csony bér . . . Egy szakmunkás átlagos havi béréből vásárolhat: vagy 8 pár női harisnyát, vagy 20 kilogram vajat, vagy 3 kiló kávét . . . Egy kereső képtelen eltartani egy családot. Az asz­­szonynak is kertsnie kell.” Nitsche három hosszú, képes riportban számolt be a zürichi Tages-Anzeiger hasábjain buda­pesti tapasztalatairól. Pesti is­merősei óva intették, hogy fel ne menjen a Svábhegyre, mert “az a (kommunista) boncok hegye, minden villában pártfunkcioná­riusok laknak, oda nem szokás sétálni menni . . . még soha sen­ki nem ment hosszabb időre sé­tálni a Svábhegyre.” A svájci újságírót a külügy­minisztérium melléje beosztott tisztviselője egy állami autón mégis felvitte a Svábhegyre. így írja le megfigyeléseit: “Felmegyünk egy hegyre, a­­melyen a leggyönyörűbb villák állnak álomszép kerttekben. Az utcák üresek. “Ki lakik itt?” — kérdezem. “Mind munkás” — mondja a veztőm. “És miért áll itt balra annyi rendőr?” — tu­dakolom. “Ott jobbra egy mun­kásszanatórium van” — kapom a választ. Mindegyre rendőrök állnak kiterjesztett karokkal az autó elébe s csak akkor engedik tovább, miután megnézték a szá­mát, amelyik állami autószám. Minden száz méterre rendőr áll. Minden utcakereszteződésnél rendőrcsoportok, mindig újból motors rendőrség — és az utcá­kon egyg lélek sem látható.” “Hogy hívják ezt a hegyet?” — kérdeztem. “Szabadsághegy” — a válasz. Ekkor egy gondolat fut az agyamon át. “Mióta hív­ják igy?” — kérdezem. “A fel­­szabadulás óta” — feleli kísé­rőm. “És hogy hívták azelőtt?” — tudakoltam. “Svábhegy” — mondja a külügyi hivatal tiszt­viselője és most már mindent ér­tek.” Könyvbarátok! Figyelem! Magyar könyvek nagy és egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon: zékünket! — Foreign Book Shop, 134 French St., New CHarter 9-3791. A-316-54 LIGHT TOR FREEDOM 1879 LIGHT’S DIAMOND JUBILEE 1954 POWER TOR PROGRESS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom