Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1954-05-27 / 21. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY ’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. MÁJUS 27. SZOMBAT, VASÁRNAP — MÁJUS 29-30: Verhovay Napok NEW YORKBAN Memorial Day -1954 AZ “ISMERETLEN KATONA” EMLÉKE “Itt nyugszik, a kegyelet dicsfényében egy amerikai katona, csak az Isten tudja, ki.” Ezek a szavak vannak bevésve az arlingtoni nemzeti temetőben levő Ismeretlen Katona emlékművébe, amely alatt az első világháború egyik amerikai hősi halottja nyugossza örök álmát, akinek kilétét senki sem tudja ... Ez az Ismeretlen Katona a szimbóluma egyben mindannak a sokmillió amerikainak, akik 1776-óta, családjukat, -'otthonukat odahagyva elmentek, hogy ennek a köztársaságnak a szabadságát megvédjék... Még tágabb értelemben véve pedig: az Ismeretlen Katona szimbolizálja ezt az egész országot . . . azt az áldozatos szellemet, a jobb világot építeni akarást, a hitet, hogy egyszer minden ember szabaddá lesz e földön ... mindazon eszméket és ideálokat, amik Amerikát egyedülállóvá tették e földön . . . Az “Emlékezés Napján” ismert és ismeretlen katonáinkra gondolunk, szerte a világon s imádkozunk, hogy érjük meg azt az időt, amikor az igaz eszmékért és szent célokért hősi halált halt katonák élete árán a maradandó béke gondolata megvalósul. Mert ez lehet és ez lesz csak az igazi, a legméltóbb emlékműve az Ismeretlen Katonának! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL Az E. Államok legfőbb bírósága fontos elvi döntést hozott a négerek javára A múlt hét fontosabb eseményei közül messze kimagaslik az Egyesült Államok legfőbb bíróságának azon elvi jelentőségű döntése, hogy az állami iskolákban nem szabad különbséget tenni a fehér és szinesbőrü tanulók között. Vagyis nem engedhető meg, hogy e döntés meghozatala után később meghatározandó határidőn belül az államilag vagy községileg fenntartott iskolákba, melyekben fehér gyermekek tanulnak, néger gyermekeket ne vegyenek fel. Igen sokan közülünk, akik nem lakunk a déli államokban, talán sohasem gondoltak arra, hogy az Egyesült Államoknak 17 olyan állama van, amihez hozzá kell számítanunk az ország fővárosát, Washingtont is magábanfoglaló District of Columbiát, ahol néger gyermekek nem járhatnak olyan • iskolákba, melyben fehér gyermekek tanulnak. Nem lehet elvitatni, hogy ez az úgynevezett “Segregation Law” erősen sebezhető pontja volt az Egyesült Államok közismerten liberális alkotmányának, törvényeinek, elveinek és szokásainak. De mivel az alkotmány az egyes államoknak igen széleskörű szuverén jogokat adott, a régi időkből fennmaradt azon szokást, hogy a fehér és fekete bőrűek között éles határvonal létezett, a déli államok törvényhozásilag és Íratlan törvény formájában is képesek voltak fenntartani. Az U. S. Supreme Court döntését a déli államok közvéleménye, beleértve a hivatalos köröket is, minden különösebb izgalom nélkül vette tudomásul, mint egy olyan eseménynek a bekövetkezését, amit már régen várni lehetett. Ósdi felfogású egyének, kik még mindig a “Civil War” előtti mentalitásban ringatóznak, ugyan dacos természetű kijelentéseket tettek, de ezeknek “haza beszélése” nem sokat változtat a tényeken. Ezek még mindig az 1857-ben hozott hírhedt Dred Scott döntés alapján éreznek, mely szerint néger nem lehetett állampolgár. A Civil War ezt a döntést megváltoztatta, de azért a déliek ragaszkodtak ahhoz, hogy a fehér és fekete gyermekek ne járjanak ugyanabba az iskolába. Egyes déli államokban vegyes érzésekkel fogadták a legfőbb bíróság döntését Az úgy számbelileg növő, mint intelligencia tekintetében fejlődő négerek természetesen egyre erősebb befolyást gyakoroltak a közvéleményre, de a déli államokban mindezideig csak azt az engedményt tudták kivívni, hogy a Supreme Court 1896-ban hozott döntése értelmében a néger tanulóknak egyforma iskoláztatási lehetőséget kell nyújtani a fehér tanulókkal, de maguk az iskolai helyiségek különbözők lehetnek. A néger faj szellemi vezetői az utóbbi 30 év alatt kitartóan küzdöttek az “egyforma, de külön” tanulási lehetőségek elvének megváltoztatásáért. Azonban döntése dacára is egyes államokban, legalább is egyelőre — csak elvileg fognak győzni, mert a döntés csak az államia legfőbb bíróság mostani kotmánya szerint nincs első-, vagy másodosztályú állampolgárság, mert itt mindenki egyforma jogokkal bir. Ennek az elvnek szigorú keresztülvitele különösen fontos az idegen születésű állampolgárokra, kik mindenben egyforma jogokat élveznek a született állampolgárokkal, kivéve azt az egyetlen alkotmányjogi megszorítást, hogy az Egyesült Államok elnöke csak született állampolgár lehet. Ez ellen természetesen senkinek sem lehet kifogása, mert belátható időn belül aligha választanának meg az elnöki hivatalra egy idegen születésüt. Sőt ha az eddigi elnökök életrajzát tanulmányozzuk, akkor látni fogjuk, hogy az ország minden eddigi elnöke az uniót képező eredeti első 13 állam valamelyikében született. Lehet, hogy ez csak véletlen volt és nincs benne semmi törvényszerűség, de viszont azt már kevésbbé lehet a véletlen rovására Írni, hogy az Egyesült Államoknak sohasem volt még eddig a róm. kath. valláshoz tartozó elnöke. A legközelebb j árt ehhez a néhai Alfred Smith, New York állam volt kormányzója, ki 1924-ben mint a demokrata párt elnökjelölt je a republikánus Coolige-val szemben erős ellenfélnek bizonyult. Ázsia után most Dél-Amerikában próbálkozik uj talajt találni a kommunizmus Külpolitikai vonatkozásban meglehetős izgalmat keltett a 'múlt hét elején az a hir, hogy a dél-amerikai Guatemala államba egy hajórakomány hadi felszerelés érkezett, mit Czechoslovakiában készítettek és svéd hajón lengyel kikötőből indítottak el. Több mint 100 vasúti kocsira volt szükség, hogy a guatemalai Purto Barios kikötőből ezt az ország méreteihez a r á n y t a lanul nagymennyiségű hadi felszerelést az ország belsej ébe szállítsák. Mivel a há'dianyag kommunista országból jött és lag fenntartott iskolákra vonatkozik. Magán iskolákban továbbra is megmaradhat a régi rendszer, s már az egyik déli állam kormányzója kijelentette, hogy amig ő áll az állam élén, addig a fehér gyermekeknek nem kell egy iskolába járni a feketékkel, mert ha szükség lesz rá, az összes fehér gyermekek magán iskolákba fognak járni. Az ilyen kijelentéseknek természetesen sok súlyúk nincs és alapjában véve nem változtatnak azon a tényen, hogy az Egyesült Államok polgárai között szin, faj vagy vallás alapján nem lehet és nem is szabad különbséget tenni. Ennek az országnak aligy a kapcsolatot a már máskülönben is kommunista szimpátiájáról ismert kis dél-amerikai ország jelenlegi kormánya és az orosz kommunizmus között könnyű megtalálni, a(Folyt, a 4-ik oldalon) Most szombaton és vasárnap, a Memorial hétvégén a Verhovay Segély Egylet országos kuglizó-versenye keretében Verhovay Testvériségi Napok lesznek New Yorkban. A versenyre, illetve az ünnepélyes alkalomra az ország minden részéből sok-sok magyart várnak s minden jel arra mutat, hogy igazán nagy találkozója lesz ez az amerikai magyarságnak ... A keleti Verhovay fiókok, illetve az ügykezelők és szervezők szép munkáj ának is egyben az elismerése lesz ez a kétnapos ünnepség, amelyre New Jerseyből ezerszámra mennek be New Yorkba nemcsak az egyesület tagjai, hanem rokonaik, barátaik is és mindazok, akik magyar dolgok iránt érdeklődnek és akik — ismerve szépen szórakozni és mulatni tudó fajtánk tulajdonságait — szeretnek magyarok között lenni és a magyarsággal eltölteni néhány kellemes órát . . . A tervek szerint New York város polgármestere, Robert F. Wagner, Jr. fogja a kugli versenyt megnyitni és a Verhovayakat a város “kulcsával” megtisztelni. Szombaton este a hatalmas Commodore Hotel dísztermében nagy “Victory Dinner” bankett lesz, utána pedig a “Night in Budapest” táncmulatság, amelyen a zenét Bartal Jenő hires zenekara szolgáltatja. A bankét este 6 órakor kezdődik, szépen kitervezett és összeállított miisorszámokkal, verseny dijak kiosztásával. (Az idei kuglizó-versenyek néhai Ári Béla és Brogley Ferenc igazgatók emlékét őrzik a győzteseknek kiosztandó kupák vésetében.) A műsoron szerepelnek: Emődy Margit, a new yorki és környéki magyarság régi kedvence, Fodor Györgyi, az újabban érkezett kiváló operaénekesnő, Szepessy Irén dalénekesnő, valamint Mezey Zsigmond operaénekes és S^őnyi László zongoraművész. A Hotel Commodore a 42-ik utcában van, a Grand Central nagy vasútállomás mellett. A kuglizóversenyek Brooklyn-ban, a Fitzsimmons Bowling Lanes tekézőhelyen lesznek (120 Empire Boulevard). Az alkalom rendezősége, illetve a vedégláf tók: a New York-i 48. számú fiókosztály vezetői és tagjai, Torna József kerületi felügyelővel az élen, kinek cime: 205 East 85th St. Room 204, New York, N. Y. A Commodore Hotel elől autóbusz járat lesz már szombaton reggeltől kezdve a Brooklyn-i kuglizóhelyhez. A versenyre benevezett nagyszámú kuglizó-csapatok, amelyek résztvesznek ezen a XI. országos Verhovay kugliversenyen, a rendezőség reményeit alátámasztva biztosítékul szolgálnak arranézve is, hogy az idei találkozó egyik legsikerültebb lesz, amit a Verhovayak valaha is rendeztek . . . Nemcsak sport szempontjából hanem a Testvériségi Napokkal kapcsolatos tagszerzési kampány, valamint erfkölcsi szempontból is! Ezek az évi nagy találkozók nagyszerű alkalmul szolgálnak arra, hogy a másod- és harmati-generációs magyarokat is bevonjuk a “magyar ügybe,” mindnyájunk közös érdekében. Most szombaton tehát: találkozunk New Yorkban, magyarok! Aki csak teheti, jöjjön, legyünk ott minél többen! Aki autóval hajt be, ha van hely kocsijában, kínálja f<\) azt másoknak. Legyen a cél az, hogy erkölcsi szempontból is sikeressé tegyük ezt a Verhovay ünnepséget és felejthetetlenné, igazán nagy magyar találkozóvá azt a banketet, amely után a Budapesti Éjszaka elnevezésű bál a .. legszebb magyar mulatságok egyikének ígérkezik . . . MI ÚJSÁG? NT. BERTALAN IMRÉT, a Staten Island-i Független Magyar Református Egyház lelkészét választotta meg a múlt vasárnap, május 23-án megtartott közgyűlésén a Passaic-i Magyar Református Egyház népe lelkészévé, a nemrégen tragikus hirtelenséggel elhunyt Nt. Rácz Győző örökébe. Az uj lelkész megválasztása csaknem egyhangúan történt. “Az amerikaiak is emberek...” Tíz hónappal ezelőtt történt, hogy egy “házilag készült” tank áttörte a Vasfüggönyt és a szovjet rabságtól a szabad világba mentett át nyolc menekültet. Egy közülök: Libuse Cloud, az Egyesült Államokban talált menedékre és drámai kiszabadulása után az iowai Sioux City-ben telepedett le. Nemrégiben megkérdezték tőle, vájjon ilyeneknek képzelte-e az amerikaiakat, mire igy felelt: “Az amerikaiak is emberek — szegények, gazdagok, fiatalok és öregek, emberien és természetesen viselkednek. És én nagyon örülök, hogy ilyeneknek találtam őket.” Minden olyan eltúlzott, vagy eltorzított képet, amelyet azelőtt alkotott magának az amerikáiakról, elfelejtett, mihelyt itteni életét megkezdte. Sa j nos, azonban, csak kevés ember, akinek hamis képzetei vannak rólunk, jut abba a helyzetbe, hogy a saját szemeivel győződjön meg az igazságról. Azok azonban, akik leveleket szoktak írni külföldre, segíthetnek abban, hogy eloszlassák a hamis véleményeket, amelyek pedig nagyon is hozzájárultak, hogy az utóbbi időben amerikaellenes hangulat alakult ki a külföldön. Leveleink tanúskodhatnak arról, hogy “az amerikaiak is emberek,” “emberien és természetesen viselkednek.” Tanúskodhatnak arról, hogy békére és jobb megértésre törekszünk. Beiratkozás a Piarista Atyák Derby-i fiuotthonába A Piarista Atyák Derby-i (N. Y.) fiuotthona az 1954-55 tanévvel harmadik működési évét kezdi meg. Felvételt nyerhetnek 10- 16 éves fiuk. A növendékek a közeli amerikai iskolát látogatják, mig magyar szellemű kiegészítő nevelésükről a piarista tanárok gondoskodnak. A fiuk magyar nyelvi, irodalmi, történelmi, földrajzi, valamint ének és zeneoktatásban részesülnek. További tájékoztatásért Írjunk: Piarist Fathers, P.O. Box 2096, Buffalo 5, N. Y. — A beiratkozások julius 30-val lezáródnak. AZ ELSŐ-OSZTÁLYOSOKON KEZDIK . . . (FEP) A Köznevelés cimü bolsevista pedagógiai folyóirat “A nevelés elmélete és gyakorlata” cimü rovatában nagyon tanulságos tanulmányt közöl arról, hogyan kell szovjetmódra kialakítani az elsődosztályos tanulók erkölcsi fogalmait. A tanulmány néhány elsőosztályos gyermek dolgozatait méltatja, íme néhány részlet a “kitűnő” dolgozatokból:' “A szovjet ember őszinte ember. Egyes külföldiek viszont nem mondanak igazat.” “A szovjet ember figyelmes ember, gyöngéd ember. A tőkés országokban azonban akadnak olyanok, akik a háborút akarják, hogy embereket gyilkoljanak és ezzel még több pénzt szerezhessenek.” “A mieinknek igazat kell mondani, a papának meg kell mondani az igazat, az ellenségnek azonban nem szabad megmondanunk az igazat, hallgatnunk kell, sőt hazudnunk is.” “A mieinkkel, a szovjetemberekkel szemben figyelmesnek, jóindulatúnak kell lenni. Az ellenséggel szemben azonban máskép kell viselkedni. A kisfiú gyengéd, figyelmes volt hugocskájával szemben, de azt is jól tette, hogy a németek közé gránátot dobott.” íme, a gyengéd és figyelmes bombavetők erkölcse. “MINDEN ORSZÁG TÁMASZA, TALPKÖVE A TISZTA ERKÖLCS” Ezt mondja Berzsenyi a “Magyarokhoz” cimü ódája nyomán Fehér Klára, aki eddig a bolsevisták egyik legaljasabb denunciánsa volt. Főképpen azzal tette hírhedtté a nevét, hogy apácának öltözve csalt ki a rendszer elleni nyilatkozatokat naiv fiatal lányoktól. Fehér Klára a Szabad Ifjúságban, a DISZ napilapjában vallomást tesz a tisztult házassági erkölcs mellett, de természetesen az alapvető okot, az erkölcsi törvények megtagadását és a nemi erkölcs szándékos szándékos lezüllesztését, nem említi a sülyedés okai közt. Szerinte két oka van a házasságok romlásának: az egyik “a burzsoa gondolkodás maradványa,” a másik ok pedig az, “hogy a fiataloknak alig van szabad idejük . . . lélektelenül intézik a fiatalok ügyét ... vannak fiatal házaspárok, akik sohasem találkozhatnak, mert a férjet délelőtt, a feleséget pedig délutáni műszakba osztották be. Igen gyakori eset az is, hogy két különböző helyen dolgozó férj és feleség sehogyan sem tudja szabadságát egyszerre megkapni és ha megkapta is, nagyon kétséges, hogy ugyanabba az üdülőbe utalják be őket . . . Leplezze le a DISZ a lélektelen bürokráciát, az embertelenséget, lépjen fel a felesleges hóvégi hajrák, fekete túlórák ellen. Az elmúlt években itt is súlyos túlkapások történtek . . . Faliújságon csúfolták ki azokat, akik szívesebben jártak kettesben moziba, mint az egész üzemmel, kimodnták, hogy ‘nem kollektiv ember’, aki nem akar résztvenni a vasárnapi közös kirándulásban. A Semmelweiss utcában van egy kötöttáruszövetkezet, ahol úgy szerveztek hajókirándulást, hogy aki nem vette meg a hajójegyet, az büntetésből pincét takarított. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! A NAPHOZ Irta: KISS JÓZSEF ó tűzz le forrón az én szép hazámra, Legizzóbb lángod, te nap! ide vesdd, Hogy kétszer érjen a rónák kalásza, S kétszer piruljon a szölögerezd. Delelő fényed, nyugvásod harmatja A mi ezüstünk, a mi aranyunk — S ha a föld egyszer tejét le nem adja, Mi oly ínséges szegények vagyunk. Tápláló anyja más népnek a tenger, Sós habja drága, apadatlan kincs, Mi kulcslyukon át nézzük sóvár szemmel, De a karunknak hozzá köze nincs. Hatalmas rajban járnak a hajók kinn: Visszatérőben ide egy se tart — Az óceánok nagy végtelenségin, Ki is ösmemé a szegény magyart? Hol évmilliók ős vetése hült le: Gyémánt mezőkön ásónk nem kutat.. Másé a Dél — rejtelmesen terülve, S művészetével a gőgös Nyugat. Lomhán gomolyg a gyárkéményünk füstje, Versenyre brittel, frankkal nem kelünk — A hármas hegy — a négy folyam ezüstje — Oly szűk világ, de nekünk mindenünk! És mienk vagy, te örök nap az égen! Oly éltetőn nem sütsz te sehova, És lángod lüktet a férfi szivében S fényedtől édes a nő mosolya. Nem vág olyan rendet, mint nálunk, senki Rendet a réten, rendet a csatán, És könnyű vérrel úgy gondot temetni, Sírva vigadni sem tud senki tán! Kelet pusztáin már téged imádtunk És pogány sorban neked áldozánk, A termő róna napsütötte álmunk: E föld élt bennünk sejtelem gyanánt. Sokszor lehunytál véres alkonyaiban, Sokszor kerestünk: nem voltál sehol. Mint a szerelmes, ki búvik, felbukkan, S párjával végül mégis egybeforr. ó, tűzz le forrón az én szép hazámra, Legizzóbb lángod, te nap! ide vesdd. Hogy kétszer érjen a rónák kalásza, S kétszer piruljon a szőlőgerezd! Forrald mer ész, nagy tettekre a vérünk, Ha lankad a hit s csügged a remény — És aranyozd be a mi szegénységünk, \ Te arany nap, az égbolt tetején! i
