Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1954-05-20 / 20. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINTY ’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1954. MÁJUS 20. Nem oly jó ma nagy embernek lenni Ha valamikor is azt mondhattuk, hogy nem kell irigyelni a nagy embereket, ezekben az időkben, amikben most élünk, ez a megállapítás valóban helyesnek látszik. Természetesen nagy emberek alatt olyanokat értünk, kiknek kezébe országok sorsa van letéve. Vizsgálgassuk például az Egyesült Államok elnökének, vagy külügyminiszterének a helyzetét. A szabad világ demokráciái e két embernek szavát úgy lesik, mintha tényleg ők tartanák a kezükben az emberiség bajaira orvoslást nyújtó csodaszert. Azonban semmiféle csodaszer nem áll az ő rendelkezésükre, mert sajnos — a világ bajaira nincsen orvoslás, kivéve talán egy igen kockázatos operációt, mint amilyenhez az orvosok is csak az esetben folyamodnak, ha máskülönben már semmi remény nincsen a beteg felgyógyulásához. Legújabban Genf ben próbálkoznak a világ bajaira orvoslást találni. Ez a próbálkozás valószínűleg ép oly sikertelen lesz, mint amennyire hiábavalónak bizonyult a második háború befejezése óta majdnem minden eddigi diplomáciai tárgyalás a két részre szakadt világ képviselői között. Mióta mi a kommunizmus terjedését próbáljuk megállítani Ázsiában, azóta az oroszok annál erősebben igyekeznek ennek ellenkezőjét megvalósítani. Molotov a múlt héten ismét elsütötte a propaganda háború egyik nagy ágyúját, mikor Genf ben azt mondta, hogy a kapitalista országok továbbra is gyarmati rabságban szeretnék tartani a dél-ázsiai népeket, ellenben a kommunisták ezeknek a felszabadulásáért küzdenek. Propagandával bárki elbolonditható . Nem is kell különös nagy tudomány ahhoz, hogy a délázsiai népeket az oroszok elbolonditsák. Ugyanis ha azt kérdezik az egyszerűbb emberektől, hogy akartok-e szabadok lenni, vagy továbbra is rabszolgák maradni ? — a válasz természetesen mindig az lesz, hogy — szabadok akarunk lenni. Kövessetek minket, — mondja erre a kommunista propaganda, — és akkor mi felszabadítunk benneteket. Az ázsiai népek természetesen nem tudják, hogy mit jelent az oroszok segítségével felszabadulni. A magyarok szomorúan tapasztalhatták ezt, s velük együtt vagy 120 millió csatlós népnek az óriási többsége, mert csak azok örülnek a kommunizmusnak, akik annak hajcsárai lettek. Aminthogy minden diktatúrában csak a hajcsárok az urak, de a nagy többség az elenyészően csekély kisebbségnek a rabszolgája. Ez minden diktatúrában igy van, azért minden népnek óvakodni kell attól, hogy “felszabadítás” címén diktátorok karmai közzé essenek. Ha a genfi tanácskozásokon a kommunisták oldaláról elhangzott beszédeket elemezgetjük, szinte elszörnyíilködhetünk azon az eUjizakodott és semmiféle e n g edményeket nem nyújtó magatartáson, ami annyira jellegzetes sajátossága az ő diplomáciai taktikájuknak. Ez a magatartás az indo-kinai francia erőd, Dien Bien Phu eleste óta még fokozottabb formában nyilvánul meg. A mai feszült világhelyzetben még az Egyesült Államok elnöke sem lehet következetes Ilyen körülmények között igen helyes lépés volt Eisenhowernek e napokban tett azon kijelentése, hogy Indo- Kinát nem szabad mint veszteséget leírni a szabad világ demokráciáinak a lisztájáról. Ez az ország Dél-Ázsia védelmének szempontjából igen fontosnak tekintendő, — mondta az Elnök. « Ezzel Eisenhower bizonyos fokig ellentmondott két héttel ezelőtti kijelentésének, hogy ha Indo-Kina kiesik a délázsiai védelem stratégiai gyűrűjéből, akkor annak szomszédos államai ép úgy el fognak dűlni, mint ahogyan az egymás mellé élével állított domino kockák dűlnek el az első kockának az eldültével. Ez az ilyen rövid időn belül elhangzott egymásnak ellentmondó kijelentés is alátámasztja azon fentebbi megállapításunkat, hogy mennél magasabb és igy következetesen mennél felelősségteljesebb állásban van valaki, annál kevésbbé lehet irigyelni helyzetét. Ugyanis az Elnök a franciák megnyugtatására volt kénytelen ezt a leguj abbi kij elentését megtenni, mert Dulles külügyminiszter néhány nappal Dien Bien Phuh eleste után azt mondta, hogy bármennyire is fontosnak látszik Indo-Kina megvédése, de azért mégsem jelenti azt, hogy nélküle lehetetlen lenne Dél- Ázsiát megvédeni. A francia belpolitikai válságot izgalommal figyelik a szabad világ diplomatái A franciák erre annyira nyugtalanok lettek, hogy Joseph * Laniel miniszterelnök kénytelen volt Franciaország külpolitikai álláspontját az indo-kinai krízissel kapcsolatban jóváhagyás végett a képviselőíiáz elé vinni. Csak két szavazat többséggel, 289- el 287 ellenében, kapott a kormány bizalmat, melynek hiányában a képviselőház feloszlatása és uj választások elrendelése elkerülhetetlenné vált volna. Ennek az esetnek bekövetkezése kiszámíthatatlan veszélyt jelenthet a szabad világ demokráciáira nézve, azért a franciák diplomáciái tárgyalásokba bocsátkoztak Washingtonban, hogy az E- gyesült Államok állásfoglalását tisztázzák abban az esetben, ha az indo-kinai helyzetben további rosszabbodás állna be? Amit a franciák válaszul kaptak, de tulajdonképen mást nem is kaphattak, — az (Folyt, a 6-ik oldalon) VÖRÖS-GYŰLÉS PIKETELÉSE CALIFORNIÁBAN A Los Angelesben megjelenő “Californiai Magyarság” szívességéből közöljük a fenti képet, amely az ottani úgynevezett Munkás Otthonban március 14-én tartott bolsi-propaganda ünnepély idején készült arái, hogy hogyan “picketeltek” a hazafias érzelmű magyarok a hazaárulók és félrevezetetjeik “márciusi ünnepélyét”, amelyen a vörös magyar kormány washingtoni követe, Szarka János is megjelent. A piketelők plakátjain ilyesmi feirás volt angolul: “Ez az a hely, ahol magyar kommunisták ünnepelnek. Miért engedjük meg mi ezt?” (A californiai magyarok ezzel a picketeléssel példát mutattak nekünk arra, hogy mit kell tennünk, amikor vidékünkön kommunista magyarok gyüléseznek, ünnepelnek . . . Ne üljön fel senki báránybőrbe bujt farkasok megtévesztő beszédének, félrevezető hirdetéseknek és cikkeknek, hanem inkább gyerünk, picketeljük ezeket a bajkeverőket, magyar nevet szennyezőket! — Szerk.) A “Bridgeporti Szövetség” jelentése A tavaszi igazgatósági gyűlés kezdetére befejezést nyertek azok a nagyszabású átalakítási és modernizálási tervek, melyeket a tisztikar és igazgatóság előzetesen elhatározott, a 1412 State Street alatti székházban levő központi iroda kibővítése céljából. A gyűlésen résztvett az egyesület teljes igazgatósága, úgymint: Suta Péter elnök, Szegedy L. István titkár, Grega Dezső pénztárnok, Chopey Jenő számvevő, Katziáner Zsigmond (Philadelphia, Pa.) igazgatósági elnök, Antal Ferenc (Garfield, N. J.) igazgatósági alelnök, Nagy József (Detroit, Mich.), Janik Lajos (Cleveland, 0.) Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Chánti Mihály alelnök (Roebling, N. J., Paulovics János (Bridgeport, Conn.) igazgatók, valamint az intézmény főorvosa, jogtanácsosa és actuary-ja. Az igazgatóság tagjai nagy megelégedésüknek adtak kifejezést az átalakítási munkálatok körül, amelyeknek révén most háromszor annyi hely állv az American Life Insurance Association néven működő “Bridgeporti Szövetség” rendelkezésére, Felemelik a munkanélküli segélyt (?) Robert B. Meyner, New Jersey állam nagyszerű demokrata kormányzója nemrégiben azt a kij elentést tette, hogy kérni fogja az állami törvényhozást a munkanélküli segély felemelésére. Ha az állami törvényhozók republikánus többsége is emberségesen érez és gondplkozik a munkanélküliek iránt, a tervből hamar törvény lehet s az átmeneti ideig munka nélkül levők tisztességes heti megélhetési segélyben fognak részesülni. Michigan állam törvényhozása a közelmúltban változtatta meg a munkanélküliek segélyezési szabályait. Az eddigi heti segélyt 3-tól 7 dollárig emelték, aszerint, hogy magános, vagy családos-e az illető segélyezett, a 20-heti maximumot pedig 26 hétig, vagyis félévig is mehető segélynyújtásra bővitették ki, ez év junius 27-től kezdődőleg. Nyugtával dicsérd a napot, \ Előfizetési nyugtával — a lapot! hogy a központ állandóan növekvő munkálkodását elvégezhesse. Az uj helyiségekbe való költözködéssel kapcsolatban az igazgatóság folyamatba tette azokat a terjeszkedésre vonatkozó terveket is, amelyeknek következtében az egylet üzleti fejlődésében még az uidiginél is sokkal nagyobb haladásra számítanak. A biztosítás terén tovább folytatódik a legnépszerűbb biztosítási formáknak a kibocsájtása, hogy az amerikai családok a modern idők kívánalmainak megfelelő kötvényeket vehessék ki. U- gyancsak megszavazta az igazgatóság — immár tizedik éve—a szokásos osztalékok fizetését mindazon tagok részére, akiknek a kötvénye legalább két évig volt érvényben az év zárlatával. Az osztalékok fizetése vonatkozik úgy az életbiztosításra, mint a “Bridgeporti Szövetség” által az amerikai magyarság részére először bevezetett kórházi biztosításra is. Az évvégi számadásokról szóló jelentésekből az igazgatóság nagy örömmel értesült a további növekvésről és gyarapodásról, amely úgy a vagyon, mint a taglétszám és a biztosított összeg terén egyaránt nyilvánvaló volt. A szervezési munkálkodás kétségtelenül nagy lendületet fog nyerni, különösen az általános amerikai vonatkozású biztosítás terén, amelynek intézésére egy központi szervezési igazgató lett beállítva. Magyarok imája... Ki végiglátsz e néma temetőn, Isten! Segíts a sok-sok [szenvedőn! Mert éhség, nyomor, könnyek [mindenütt . . . ügy érezzük, az óra éjfélt üt!... Vigasztald meg- a bus anyák [szivét! De büntesd azt, ki ellened ma [vét! És vedd magadhoz holtak ezreit! Töröld le árvák sós könnycseppjeit! Gyógyítsd be hősök fájó sok [sebét, De erős kézzel sújts le [szerteszét! Büntesd meg azt, ki oka mind a [bajnak! . . . De irgalmazz a szenvedő [magyarnak! .. . RÖVID HÍREK KÁLLAY MIKLÓS, a néhány hónappal ezelőtt Amerikába érkezett volt magyar miniszterelnök 520 oldalas angolnyelvü szenzációs könyve most jelent meg a Columbia Press kiadásában. Kállay a magyar nemzet legsorsdöntőbb és legtragikusabb éveiben állt a magyar kormány élén (1942-1944) és személyes tapasztalatai és feljegyzései alapján irta meg mindazokat az okokat, hibákat és azt a kényszerű helyzetet, aminek következtében Magyarországnak a németek szövetségét kellett keresnie . . . miután hiába próbálkozott előbb az angolszász nemzeteknél megértésre találni . . . A rendkívül érdekes és valósággal szenzáció elejével ható felvilágosításokat és bizonyítékokat tartalmazó hatalmas mii ára $6.00 és lapunk könyvosztályán, illetve a Magyar Hírnök Könyvesboltjától is megrendelhető (134 French St., New Brunswick, N. J.) NAGY FERENC volt magyar miniszterelnököt, — aki a Japán Külügyi Intézet meghívására Högye Mihály kíséretében előadó-körutra ment Japánba, ahová április első napjaiban érkeztek meg — nagy szimpátiával fogadták a “felkelő nap országában.” Bankettek és előadóesték egymást követő sorozatán számtalan beszédet mondott Japánban Nagy Ferenc, aki a szovjet taktikai módszereket ismertette az Oroszország szomszédságában levő szigetországban, elmondva közvetlen saját, tapasztalatait a vörösekkel... Japán politikai, társadalmi és tudományos vezetőemberei, a hivatalos és nem-hivatalos japán sajtó és az egész japán nép érdeklődéssel, nagy ovációval fogadta Nagy Ferencéket, kiknek útja megértést, szimpátiát kelt a magyar nép iránt s általános az a vélemény, hogy külföldi politikust igy még nem fogadtak Japánban ... BÁRÓ APOR GÁBOR, Magyarország volt római (Vatikáni) követe a Máltai Lovagrend legmagasabb tisztét, a kancellári tisztet tölti be. A középkor elején alakult Szent János lovagok rendjének, a Máltai Lovagoknak nagymesteri tisztjét most tölti be először magyar ember, a háromszékmegyei Altorjárói való Apor bárók egyike, akinek családját csaknem ezer évre tudják visszavezetni. (Lásd: Jókai “Bálványosvár” c. regényét. — Szerk.) — A Máltai Lovagok magyar nagymestere testvéröcscse a bolsevizmussal szembeni helytállás nagy vértanújának, Báró Apor Vilmos győri r. k. püspöknek, aki a női becsület védelmében részeg vörös katonák gyolyóitól találva halt mártírhalált ama hires magyar “felszabadulás” idején ... Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! AZ IGAZSÁG A MI FEGYVERÜNK! Irta: Edward W. Barrett, volt külügyminiszteri államtitkár és a “Truth Is Our Weapon” szerzője Akinek a külügyminisztérium vezetésében szerepe van, tapasztalhatja, hogy a közvéleménynek sokkal több beleszólása van a külügyi politikai események kialakulásában, mint bármikor azelőtt. A polgárság véleménye irányítja a kormányok külügyi politikáját a legtöbb országban. Van európai állam, ahol a kormány nem meri megtenni azt a döntő lépést, amelyet életbevágónak tart, mert fél a népe közhangulatától. Egy ázsiai országban a vezetők nagyszabású programmot szeretnének megvalósítani, de nem merik, mert attól tartanak, hogy meggyanúsítják őket azzal, hogy “Amerika gyűlölt gyarmatosító politikájának” eszközei. Egy másik kormány nyilvánosan megrój ja az amerikait, de magánúton közli velünk, hogy nem tehetett másként, mert meg kellett mutatnia a parlamentnek, hogy nem engedik, hogy “Amerika parancsolgasson nekik.” Még a csatlós országokban is megtörténik, hogy drasztikus rendeleteket visszaszivnak, mert a nép elégedetlenkedik.” A közvélemény tiszteletben tartásának térhódítása természetes folyamat. Amerika első diplomáciai jegyzékváltását Jefferson Tamás saját kezeirásával bonyolította le. Az egyedül megfogalmazott levelet hajóra tették s az amerikai követ, mondjuk Párizsban, hetek múlva vette kézhez. Felöltötte legdiszebb ruháját és a francia külügyminiszternek nyújtotta át személyesen a levelet. Ha az ügysürgős volt, Jefferson már hat hét alatt meg is kapta a választ. Az amerikai nép nem sokat tudott az egész ügyről és még nem régen is “a kötelességtudó polgár” úgy gondolkozott a külügyekről, hogy azokat legokosabb a hivatásos diplomaták gondjaira bízni. Micsoda változás állott be azóta! Az a tudat, hogy egyetlen meggondolatlan diplomáciai lépés a mai civilizáció elpusztítását eredményezheti, a polgárság kötelességévé tette, hogy a külügyi politikába beleszóljon. De nemcsak kötelesség ez, hanem a leghatalmasabb jog is, mi felett rendelkezünk. Ha a nemzet törekvései nem egy másik elnyomását célozzák, hanem az igazságot és az emberiség előrehaladását szolgálják, a világ közvéleménye a legerősebb szövetség lesz, amely támogatni fogja. A diktátorok, sajnos, már régen ismerik a tömegek véleményének fontosságát. Stalin már BÜDÖS A BUDAPESTI TEJ A TEJÉRT utján Budapesten forgalomba hozott kannatej ellen az utóbbi hónapokban igen sok panasz merült fel, hogy a tej büdös, élvezhetetlen. A fővárosi tisztiorvosi hivatal vizsgálata most megállapította, hogy a vasúti tej tankokat három hónap óta nem tisztították meg az előírásoknak megfelelően, a tejfeldolgozó telepekről mosatlanul küldték vissza azokat, vagy legfeljebb hideg vízzel öblítették, mert a szénkorlátozások miatt nem állt rendelkezésre elegendő forróviz és gőz. nagyon régen nemzetközi propaganda szervezetet épített fel és az oroszok egy milliárd dollárnál is nagyobb összeget költenek e célra évenkint. A mi munkánk könnyebb volna és kevesebb pénzbe kerülne. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy a tényeket erőszakosan elferdítsük és hazugságokat koholjunk. Ha az emberiséget a puszta igazsággal megismertetj ük, ha nemescélu elveinket a gyakorlatban is megvalósítjuk és ha mindezt meggyőző módon tudjuk előadni, megnyertük ügyünket! Bemard Baruch mondta egyszer, hogy Amerika csak úgy tudja megnyerni a békét is, ha nemcsak háborúra, hanem békére is “vállalkozik.” Meg kell tanulnunk, hogy használjuk fel az igazság fegyvereit a leghatékonyabban. A békére való vállalkozás munkáját nem bizhatjuk egyedül a kormányra. Az igazságnak a fegyvereit, amelyek felett mi rendelkezünk, magunknak kell használatba vennünk. Akik külföldre levelet szoktak Írni, résztvesznek a külföld véleményének kialakításában. Rokonainkhoz és barátainkhoz írott híradásunkat a világ minden helyén megbízhatóbbaknak fogják tekinteni, mint a hivatalos propaganda legékesebben szóló érveit. Az atombomba és léglökéses repülőgépek korában mindenkinek a kötelessége külügyi politikával foglalkozni és ha mindenki megteszi a kötelességét, meg fogjuk nyerni az eszmék harcát és kivívjuk a tartós békét. Mindszenty bíboros az édesanyjával A New York Herald Tribune és a londoni Observer jelentése megerősíteni látszik azt a régebbi hirt, hogy a kommunisták által életfogytiglani börtönre Ítélt magyar hercegprímás, Mindszenty József biboros-érsek nincs többé börtönben, hanem egy Budapest melletti házban van őrizet alatt és — állítólag — édesanyja is vele lakik. Más hírek szerint viszont a hercegprímás édesanyjának csak megengedték, hogy fiát meglátogassa. Akárhogy is legyen, á tény az, hogy a magyar katolikusság feje 1948 karácsonya óta van a vörösek fogságában, állati kegyetlenséggel bántak vele és ma is szigorú őrizet alatt tartják. Az enyhítő rendelkezés, — még ha igaz lenne is, — nem emberségesség okából, hanem azért történt, hogy az ország hithü, vallásos népét a passzív ellenállás megszüntetésére és a nagy nehézségekkel küzdő termelésben való fokozottabb közreműködésre bírják. A magyar nép azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ártatlanul öt éve fogságban tartott hercegprímásnak, — mint magának a nemzetnek és hitéletnek is, — vissza kell nyernie teljes szabadságát. Tudja, hogy ez csak a rendszer bukása utján érhető el. Kegyelmi morzsákkal nem éri be, hanem a rendszer távozását követeli és amig ezt el nem éri, addig nem hagy fel a “szürke háborúval.”
