Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-02-13 / 7. szám

Page 2. Oldal ^/VWWWV/N^^A^/WWWWWV\A/VWWWV'/S/WN^WV' ’ Megjelenik minden pénteken — Published every Friday by the _________HUNGARIAN PUBLISHING COMPANY, INC._________ Szerkesztő — EUGENE MARKOS — Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 76 PASSAIC AVENUE, PASSAIC, N. J. TELEFON: PRescott 9-5021 Fiókiroda-Branch Office: Knight Drug Store, 10 Monroe St, Passaic, N.J. Subscription rates: For one year $3.50; — Single copy 8 cents Entered as a second class matter October 22nd, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J, under the Act of Congress March 3, 1885 A magyarság múltja, jelene és jövője Amerikában ♦ ♦ ♦ v. 1867-től Kossuth Lajos budapesti temetéséig, amelyet kalap­­levéve állt meg bámulni a világ, 27 esztendő telt el. Az a 104 nyílt levél és üzenet, amelyet a Nagy Száműzött, e több, mint negyed­század alatt, imádott nemzetének küldött, máig úgy hat a magyar olvasóra, mint egy fejezet a Próféták Könyvéből. Néhány rövid Kossuth-idézet jobban megvilágítja a baljóslatú évtizedeket, mint kötetes tanulmányok. Kossuth az uj alkotmányosság erkölcseiről: — Deák Ferenc szeplőtlen becsületessége nemcsak nem gya­korolt sem vonzó, sem visszatartó hatást korának erkölcseire, de sőt azt lehet mondani, hogy az ő alkotása, a 67-iki mü, a romlás Pandora-szelencéjét nyitotta ki nemzetére..... Üzérkedési lázragály hullott ki belőle a közéletre és a telhetetlen sáskák, a vérszopó na­­dályok egész serege. Undorító egy látvány ... — Az örvényből nem látok szabadulást, mert eltiport nemzet ujjászülethetik, de öngyilkos nemzetre nincs feltámadás! — Humanitásról beszélnek! Beh keserves emlékezetek tolul­nak e szónál lázas agyamba, nekem, magyarnak! S minő rettenetes példákat idézhetnék máshonnan is: végig a történelmi borzalmak hosszú során, le egészen a commune őrült brutalitásáig ... — Az én hontalanságom egy élő tiltakozás. Én a magyar nem­zet állami függetlenségének jóformán utolsó képviselője vagyok az élők közt. Nem azért állok én meg őrállásomon, mintha nekem ab­ban kedvem telnék, hogy a jellemsilányság satnyaságaival szemben rendíthetetlen következetességet fitogtassak: nincs bennem semmi hajlam ágaskodni, hogy másoknál magasabbra hazudjam magamat. Ezek hiábavalóságok, mint a prédiátor mondaná! A hiúságok hiú­ságai számára nem lehet hely annak kebelében, aki fél lábával már a sírban áll... Ha az esélyek változandósága, mely igen gyakran váratlan fordulatokban mozog, nem találna kapocsra, melybe ma­gát beleakassza, mivel, hogy én őrállomásomat hütlenül elhagyám: megérdemelném, hogy nevem emlékét nemzedékről-nemzedékre átok terhelje, amíg magyar él. — Isten nem 'halt meg azért, hogy oltára elhagyatott... — Deák a jelent adta fel, az utána következő kormányok a jövőt! Micsoda látomások következnek! — . . . ilyen bukás esetében Magyarország volna a máglya, melyen az osztrák sas megégettetnék ... — Ausztria tanácsában a máról holnapra tengő határozatlan­ság paralizise kisért. És ha az ő tanácsát fogadta volna meg a nemzet, akár rész­ben is? Kossuth erre a kérdésre igy felel: — Nem állanánk Európával szemben, mint esetleges bűnré­szesei az osztrák politikának, hanem csak mint áldozatai, kénysze­rült eszközei, miként a múltban mindig és semmi hatalomnak nem jutna eszébe Magyarország feloszlatásával szegni szárnyát az osz­trák kétfejű sas becsvágyának ... — Az orosz imperializmus (pánszlávizmus) nagyravágyó cél­jai sohasem juthatnak megvalósulásra, hacsak Magyarország fel nem daraboltatik, mint a keresztre feszített Krisztus palástja, vagy szélhüdötté nem lészen, mivelhogy nem független. 1 — A jobbágyság eltörlésével, a földmivelő nép felszabadításá­val, amely kizárólag az én müvem volt, szemeink előtt azon re­mény lebegett, hogy az a közjólétre hatást fog gyakorolni az egész országban. Erősíteni fogja ,a szülőföldhöz való ragaszkodást; a ha­za szent szeretetét. Midőn a nép még szolga volt s nekem ki kellett mondanom azt a rettenetes szót: a haza veszélyben van, oly hatal­masan lobogott fel a hazaszeretet lángja, hogy fejet hajtva kell le­borulnom az emlékek oltára előtt. — És most mire kényszerül a törpe-gazda, vagy a zsellérsorba került törzs magyarság? A választ Kossuth UTOLSÓ NYILVÁNOS BESZÉDÉBEN adja, melyet 1889 junius 5-én mondott el, életének 87-ik évében, az olaszországi Turinban. ... a hivatalos adatok alapján mondom, százezrekben járja Magyarország ama többnyire földmivelőkből álló lakosainak szá­ma, akik szülföldjükről kivándorolnak Amerikába. A szomorú álla­pot előidézésében része van annak a változásnak, amely a kor irá­nyában viágszerte tapasztalható, de vannak Magyarországra néz­ve annak külön okai is, melyek, mint kútfőre, egyesen hazánk ön­állása feladására vezethetők vissza. — Próbálják meg a kivándorlási üzérek ólyanokat csábítani Amerikába, akik Magyarországon jól érzik magukat — nem fog­nak boldogulni! Nagyon lesújtó kritika van ebben Magyarország mostani kormányzati rendszerére, mert azt bizonyítja, hogy Ma­gyarországnak közgazdasági állapota nem egészséges, — annyira egészségtelen, hogy nyomása miatt még a jobbágy-felszabaditás sem volt képes olyan mérvben, oly kiterjedésben és oly hatással a közszellemre megfelelni a várakozásnak, amint azt 1848-ban re­méltük. — És miért nem? — Először azért, mert az ország vidékein a nép képtelen oly keresetre szert tenni, hogy munkájával szükségét megszerezhetné; másodszor azért, mert a közterhek elviselhetetlen mérveket öl­töttek . . . Ekkor már, 14 év óta, Tisza Kálmán — akit generálisnak ne­veztek hívei — volt Magyarország miniszterelnöke (1890 már­ciusában bukott meg). Tisza romboló pártcfiktaturáját, annak a közszellemre és a tömegkivándorlásra való hatását legközelebbi cikkünkben ismertetjük. Harcoljon Ön is velünk — Magyarország felszabadításáért! Régi, jó magyar nóták ♦ * ♦ SZABOLCSI BOR-DAL Ha bort iszom, jó kedvem van tőle Tőle, , Szid az asszony, — nem gondolok véle, Véle. Ha haragszik, elfordulok tőle, Tőle, Ott a hátam, beszélgessen véle, Véle. ROOSEVELT ASSZONY, Franklin D. Roosevelt özve­gye, aki a U.S. küldöttség egyik vezető tagja volt az Egyesült Nemzeteknél, lemondott megbí­zatásáról. Eisenhower elnök igen elismerő hangú levélben bú­csúztatta, amelyben hangsúlyoz­za, hogy Roosevelt asszony ki­tűnő eredményekkel végezte ki­vételesen fontos feladatát és úgy az amerikai nép, mint az egész világ tiszteletét kiérdemelte és elnyerte. Utódjának az Elnök Oswald N. Lord asszonyt nevez­te ki, aki eddig a U.S. nemzetkö­zi gyermekgondozó hivatalának elnöki tisztjét töltötte be. Lord asszony Charles A. Pillsbury­­nak, a nagy Pillsbury Flour Co. alapítójának az unokája. * BÁRCZY ISTVÁN, 1917-től 1943-ig a magyar mi­niszterelnökség adminsztrativ ál­lamtitkára, négyéves súlyos be­tegség után, egy svájci gyógyin­tézetben elhunyt. Müveit, művé­szi érzékű férfiú volt, a hozzá­férhetetlen, puritán tisztviselő mintaképe. Soha politika nem foglalkoztatta; minden igaz, szép és jó magyar ügy önzetlen, hűséges szolgája volt. ie CHOLNOKY TIBOR, new yorki és greenwichi se­bészorvos, a Connesticut Asso­ciation of Tumor Clinics elnöke, a Pan American Orvosi Kong­resszus meghívására előadáso­kat tartott az arc plasztikai se­bészetéről és a ráksebészet leg­újabb eredményeiről. Cholnoky január végén érkezik vissza. ★ DR. EISLER KÁROLYT, a kiváló newarki magyar gyár­iparost és főmérnököt, az Eisler Engineering Co. elnökét hirte­len szívrohammal kórházba szál­lították. Dr. Eisler állapota ör­vendetesen javul s rövidesen el­hagyhatja a kórházat. ★ JOHN MONTGOMERY a magyar nép jóbarátja, védő­je, szószólója Anrerikában.Nyolc évig — 1933-tól 1941-ig — a második világháború tűzvészé­nek a küszöbéig Amerika követe volt Magyarországon. A ma­gyar nemzet történelmi igazsá­gát, becsületességét és szabad­ságjogát védő kiváló könyve, “Hungary the Unwilling Satel­lite”, a szabad világ lelkiismere­tének egyik legértékesebb okmá­nya. Származásunk népe iránti együttérzését méltányolta az “Amerikai Magyar Szövetség”, amikor az 1947-ik chicagói or­szágos közgyűlésén a Szövetség tiszteletbeli elnökéül kérte fel. Az AMSz. február 12 -én a Go­vernor Clinton Hotelben tartan­dó közebédjének és évi gyűlésé­nek is meghívott vendége lesz Montgomery követ, akinek leg­utóbbi kiállására a magyar igaz­ság mellett (lapunk 5-ik olda­lán) külön is felhívjuk az olvasó szives figyelmét. NÉGY MILLIÁRD DOLLÁR MENT FÜSTBE, csak cigaretta-füstbe az Egye­sült Államokban 1952-ben. So­ha ennyi amerikai cigarettára nem gyújtottak, mint az elmúlt évben! Minden teremtett lélekre 10 cigaretta esik naponta Ame­rikában; több mint kétszerese a harmincas évek fejkvótájának. A nikotinizmusnak ezt az elké­pesztő terjedését két okkal ma­gyarázzák. 1. A nők legszélesebb rétegének a döhányzás szenve­délyébe kapcsolódásával. 2. Az emberiség idegességében bódu­­lást keres és a cigaretta-füsttel véli a legolcsóbban megtalálni. * BARTHA ALBERT vezérezredes, volt honvédelmi miniszter, 76-ik születésnapját ünneplik vasárnap: családja, ba­rátai, tisztelői. Bartha Albert a magyar emigráció legidősebb tágja; 58 év előtt került ki a bu­dapesti Ludovikából, mint hu­szárhadnagy. Két év múlva már angol kötelékben, Szudánban harcolt, I. Ferencz József enge­délyével. Az első világháború­ban a keleti frontok főszállás­­mestere, végül a balkáni haderők vezérkari főnöke. Az összeomlás után hadügyminiszterséget vál­lalt azzal a céllal, hogy megbíz­ható rohamszázadokat szervez a kommunista lázadás elfojtására. Ankarában, Kemál pasa meghitt barátjaként, résztvesz a török hadsereg újjászervezésében. — Bartha alapitó elnöke volt az or­szágos Kossuth-pártnak; mig az beolvadt a Független Kisgazda Pártba, amelynek 1945-ben kép­viselőjévé választották, majd honvédelmi miniszternek nevez­ték ki. Keményen szembehelyez­kedett a megszálló vörös hadse­reg parancsnokaival, amig 1948 decemberében feleségével együtt menekülni kényszerült. Az emig­rációban Ausztriában, Belgium­ban élt, most New Yorkban la­kik. Kemény harcos ma is, füg­getlen, szókimondó székely, aki teljes lelki és testi frissességben érte meg Churchill-i életkorát. Ilja Ehrenburg évekig Sztálin No. 1. propagandistája, aki a moszkvai rádión a vörös katonákat az ellenség asszonyainak és leányainak megbecstelenitésére uszította a háború idején, az úgynevezett ‘"béke­­gyűlések” vezérszónoka — kegyvesztett lett.... A kétszeres Sztalin-dijas Ehrenburgot, az Amerika ellen gyalázkodó és lázitó fércmüvek szerzőjét a hivatalos szovjet bírálat a “polgári világnézlet képviselőjének ítélte”, ami azt jelenti, hogy állami February 13, 1953 ELŐZETES JELENTÉS! A Passaioi Magyar Ref. Egyházban működő Lórántffy Zsuzsánna Nőgylet 1953 február hó 22-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel MŰSOROS ESTÉLYT RENDEZ, melyre nemcsak az egyházközség tagjait, de Passaic s kör­nyéke érdemes magyarságát illő tisztelettel meghívja s sze­retettel várja A RENDEZŐSÉG Kérjük, hogy ezen a napon a helybeli egyesületek ne 'rendezzenek mulatságot! Nászutazás - Vakáció - Európai utazás zavartalan lebonyolítása csak egy jól összeállított útiterv alapján biztosítható. Mindezeket garantálja: MICHAEL KUDLA INGATLAN, BIZTOSÍTÁS, KÖZJEGYZŐI IRODÁJA Repülőgép- és hajójegyek minden vonalra Pénzküldés — Money Orderen — a világ minden részébe 19 MONROE ST. -Tel. PR 7-1727 - PASSAIC, N. J. Sárossy-Heltay Színtársulata “WC FEBRUÁR 21-ÉN, SZOMBATON ESTE 8 órai kezdettel: A SZENT ISTVÁN EGYHÁZ KULTÚRTERMÉBEN mutatja be Amerikában először “MOST VAN A NAP LEMENŐBEN” cimü háromfelvonásos, nagy énekes, zenés daljátékot Jegyek: (előreváltva) $1.10 és $1.35 ■w* a pénztárnál $1.25 és $1.50 Jegyek oilcsó elővételi áron kaphatók Mrs. Majda-nál, a Szent István egyházközség gondnokánál, 215 Third Ave. és a szokott magyar helyeken kiadásban megjelent könyvei eltűntek a budapesti kirakatokból is ... Tegnap esküdtek rá, ma meg­kövezik! Rákosi és a többi svihák persze minden pillanatban hajlandó arra, hogy megváltoztassa a nézeteit. Ez a hajlandóság kizárólag Moszkvától függ. Ha Moszkva úgy parancsolja: kitárják a szájukat és meleget léhelnek; ha más a parancs: füttyre húzzák ajikukat és hideget fújnak. Teszik pedig ezt egy és ugyanazon szájjal, egy és ugyan­azon tüdővel, egy és ugyanazon készséggel ... így vari! “Nekem is ez a kedvenc vacsorám, János — csak a csokoládéforlálól félek hogy nagyon hizlal. Viszont, ha érdekel kiszámítottam, mibe is kerü' négyünknek ez a vacsora. Ha a gyerekek már 1939-ben is steaket ettek volna, a hús a hozzávalóval $1.96-ba került volna Ma *1 93-at fizettem érte.” \ ‘De ugyanakkor rájöttem valami masra is—ami meglepő:—a tüzeshez szükséges gáz ma is körülbelül csak annyiba kerül, mint 1939-ben.” VALÓBAN—a főzéshez szükséges gőz ára csak nagyon keveset emelkedett 1939 óta. Írjon könyvecskénkért, amelyből megtudja, hogy a Public Service hogy látja el olcsó gázzal. Cim: Room 8315, 80 Park Place, Newark, New Jersey. A-22-53

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom