Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-03-26 / 13. szám

Page 2. Oldal March 26, 1953 NOTESZ A VÖRÖS NAP FANCIAORSZÁGBAN letünőben van ... A most köz­zétett hivatalos megállapítások szerint a kommunista párt 1945- 46-os egymilliós taglétszáma 450 ezerre zuhant vissza. A párisi kommunista napilap, a Ce Soir, ma beszüntette megjelenését. A vörösök központi napilapja, a "L’Humanite”, mely 1950-ben még 600 ezer példányban jelent meg, 150 ezerre esett. A kom­munista munkásszakszervezet, a ‘‘C. G. T.” 1948-ban 6.4 millió tagot számlált, 1951-ben 3.6 mil­liót, 1953 január elején 1.8 mil­liót. A francia kommunisták ve­zére, Maurice Thorez egyébként a múlt év novembere óta egy moszkvai “szanatórium” ápoltja. * SZOVJET-MILLIOMOSOK! Ilyenek is vannak ám, úgy Oroszországban és Vörös Kíná­ban, mint Keleteurópa guzsbakö. tött népköztársaságaiban. Mosz­kvában mindenki tud Alexander Kornejtjuk és Wanda Wasi­­lewszka fényűző életmódjáról! A házaspár — a férj kommunista iránydarabok, a feleség kom­munista irányregények szerzője — Sztálin kedvencei voltak. Tiz szobás hipermodern — amerikai stílusban! — berendezett laká­suk van Moszkvában, vadregé­nyes falusi kastélyuk, sokmillió mény volt, de egyúttal egy zse­niális magyar asszony páratlan sikere és dicsősége. A “Győrky­­divatrevü” több, mint 400 főnyi közönsége végigtapsolta a bemi­­tatót, — amely a legelső párisi divatházak parádéjával verseny­zett — és elragadtatással kisérle Győrky Aranka szebbnél-szebb kreációit, amelyeket nyolc mo­del mutatott be (köztük egy ma­gyar lánynak, Alex Magdának volt a legnagyobb sikere). Győr­­ky-Fehérváry Aranka Budapes­ten is vezetett a női szabómüvé­­szet terén s egészen kivételes te­hetségét elismerték Párisban, a nőidivat középpontjában is. New yorki sikere azt jelenti, hogy egyedül egyéni képességeivel, utánozhatatlan ízlésével, képzelő és teremtő erejével, két év alatt1 ADJON MÁRCIUS hónapban a U.S.-ben is a legelső divatter­vezők között emlegetik a nevét. ★ A BÉLYEGGYŰJTŐ MAGYAROK, szerte a szabad világban, leve­lező és csereegyesületet alakíta­nak. Az érdeklődők írjanak: A. Bakos, 30 Rue St. André des Arts, Páris, címre. ★ MOLOTOV, aki a moszkvai trónöröklési versenyfutásban (Malenkov és Beria után) utolsónak futott cél­ba, 29 évig “dolgozott” Sztálin _ -'.’itt. Ő sz egyetlen a triumvi­rátusban, aki beutazta és ismeri a szabad világot. Egyéb ismerte­tő jele: hebeg és hadar beszéd közben. Végül ma, a “hitleri bol­­sevizmus” uj korszakában rossz pontja, hogy felesége, Paula, — zsidó és Mrs. Molotov rokonsá­ga a U.S.A.-ben él. Molotov só­gora, feleségének testvérbátyja, Sam Carp, Fairfielden, a Valley Roadon lakik. ★ NT. DR. ZSÍROS ISTVÁNT, a Milwaukee-Racine Magyar Ref. Egyház lelkészét választot­ta meg titkos szavazással—egy­hangúan a.Toledoi Magyar Re­formátus Egyház, a Nt. Papp Károly lemondásával megürese­dett lelkipásztori tisztre. A most 52 éves Nt. dr. Zsíros István Magyarországon az ősi sárospa­taki főiskola elnöke és profesz­szora volt; Milwaukee-Racine-’ ben való szogálata előtt pedig a Hope College”, Holland, Ohio, tanára. 6 jó magyar mondás 1. Aki szurkot forgat, megmocs­kolja a kezét. 2. Könnyű ott vitéznek lenni, — ahol nincs ellenség. 3. Könnyű munka valakit bosz­­szantani, nehéz engesztelni. 4. Kinek a kása megégette a száját, az aludt-tejet is meg­írja. 5. Szamárbőgés, ebugatás nem haUik menyországba. 6. Szerelem és harag nem igaz bírák. Gondoljon a véradásra is *-31-53 E helyet a VöiSs Keresztnek a fw»uw jbKvtwc ajánlotta tel SZABADI SAJTÓ FREE DRESS Megjelenik minden pénteken —• Published every Friday by the _________HUNGARIAN PUBLISHING COMPANY, INC._________ Szerkesztő — EUGENE MARKOS — Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 76 PASSAIC AVENUE, PASSAIC, N. J. TELEFON: PRescott 9-5021 Fiókiroda-Branch Office: Knight Drug Store, 10 Monroe St, Passaic, N.J. Subscription rates: For one year $3.50; — Single copy 8 cents Entered as a second class matter October 22nd, 1908 at the Post Office in Passaic. N. J, under the Act of Congress March 3, 1889 The President is Mister and I am Mister too*** XI. Könnyű hátizsákkal, üres tarisznyával, de nehéz, nagyon ne­héz szívvel szálltak az Újvilág partjaira azok a magyar kivándor­lók, akik áh itatós Istenhittel, a szülőföld elérzékenyült szeretetével, hősi kitartással uj hazát alapítottak Amerikában. Lélekben otthon éltek, pihenő óráikban emlékeiket idézték; verejtékes dollárjaikat küldözgették a családnak, leveleket írtak vagy mondtak tollba Pe­tőfi és Arany nyelvén. Olvastam egy elsárgult csomag ilyen régi amerikás levelet; kegyelettel őrzi az atyafiság, akik az atyák, a pionirek nyomába léptek e földre. 1896-tól 1907-ig nőttön-nőnek az óhazába irányított pénzkül­­deményeyk és 1908 és 1914 között, úgy mondják, átlagba megha­ladták az évi 150—200 millió koronát. Amerika ipari fejlődésével és a munkabérek emelkedésével arányban szédületes summák kel­nek hivatalos és kalandos utakon Magyarországba: fájdalom, nem kis részük — ahogy mondani szokás — cigányutra került. Való­ságos sisera-had "erdőzi meg” a magyar amerikást, akinek szavát ezidőtájt csak a jó Isten érti. A burdos-házak elvetemült pénzát­utaló ágensei közül igen szép számmal akadtak olyan misterek, akik nem nézték a “zöldfülű” magyar verejtékes pénzét Oltári­­szentségnek. Ó mennyi lelki öszesomlás, csalódás, keserűség fűző­dik ehhez a századforduló éveiben lezajlott átutalási korszakhoz! Pedig már kinőnek a ‘green-horn" előidőiből! A bányák, gyárak, közmüvek, vasúttársaságok, rakodó partok, szállítmányozó vállala­tok keresik és az akkori dollár vásárlóképességével számolva, meg is fizetik a magyar munkást és munkásasszonyt. A szédület, az ide­­genség, a bizonytalanság szünőben van; kezdenek kiegyenesedni, polgáriasodni, az uj életmód, a friss benyomások, gyarapodásuk, öltözködésük mindinkább visszaadják mindnyájunk legnagyobb kincsét az idegenben: önérzetüket, önbizalmukat, derűlátásukat. Mi a legnagyobb érzés magyar embernek Amerikában? — kérdi Ugrón Gábor kivándorolt párthivét, a boldogfalvai törvény­­birót. A részben angol nyelven irott választ Ugrón felolvassa egyik fergeteges parlamenti beszédében. A már öt év óta amerikás Bol­dizsár Áron “lófőszékely” válasza szállóigévé lesz és igy hangzik: “The President is Mister and I am Mister too!” Majd hogy meg nem bukik Bánffy Dezső kormánya azon az ülésen, amikor Ugrón Gábor ezt a levelet a t. Ház asztalára teszi... Az első amerikai államférfi, aki kitárja két karját a magyar amerikások felé, az Egyesült Államok újkori történelmének legre­gényesebb vezéregyénisége: Theodore Roosevelt.Ha magyar szem­mel nézzük ennek az amerikainak hősi pályafutását, ügy nincs rajta csodálkozni való, hogy elsőnek ismerte fel és nyomban szi­vébe zárta népünket. A nagy Teddynek sok olyan tulajdonsága volt, amely legszebb hagyományainkat idézte: a harci szellemet, a katonai erényeket, a férfias bátorságot és amivel kezdem kellett zolna, az önzetlen és áhítatos hazaszeretetet. 23 éves korában New York állam képviselőjeként irgalmatlan harcot indít a kor­rupció ellen. Tiz év múlva New York rettegett rendőrfőnöke, 38 éves korában tengerészeti al-államtitkár. Egy év múlva kirobbant­ja a cubai háborút és egy csapat “rough riders” élén egyetlen haj­rával lerohanja St. Jüant, a spanyolok harcszerüleg kiépített erő­dítményét. Mint legendás nemzeti hős tér haza és máris uj hadjá­ratba kezd: a trösztök, a boss-ok és a plutokrácia ellen. 1897-ben McKinley alelnöke, majd az Elnök meggyilkolása után (1901-től 1909-ig) az Egyesült Államok (Nobel-dijas) elnöke. Az amerikai magyarság kelti fel érdeklődését a magyar történelem és Magyar­­ország iránt. Többek közt ezt írja rólunk: "Nemcsak tisztelem, de bámulom is Magyarországot. Történelméből bátorságot, vaselhatá­rozást és kitartást tanulhatunk. Az egész müveit világ adósa Ma­gyarország múltjának”. Gyűlölte Wilsont és nyilvánosan “nemzetközi anyámasszony katonájának” nevezte. Öt év múlva Woodrow Wilson az ellenfele az elnökválasztáson. Választási kortesutján, amelynek nagyrészét lóháton teszi meg, orgyilkos merénylő golyója találja. Nem engedi magát kórházba vinni, fellép a dobogóra és golyóval a mellében beszél. Ez volt Teddy Roosevelt! Ha a választáson nem marad kereken kétmillió szavazattal kisebbségben és őt választja elnökének Wilson helyett Amerika népe, úgy a szövetséges hatalmak nem vesztik el a békét, 1919— 1920-ban. Trianon sincs! Más ma a világ képe ... SOK PÉNZT takaríthat meg ha “SILVER DOLLAR CLOTHES” remek férfiruha-üzletében vásárol.... Passaicon az egyedüli magyar ruhás bolt, ahol 10-20 dollár marad a zse­bében egy-egy öltöny vásárlásánál. Nagy húsvéti vásár minden választékban Sok öröme lesz, ha ruháinkat hordja SILVER DOLLAR 48 MARKET STREET Passaic, N. J. — Telefon: PR 9-5585 BAUM'S bútorüzletében mindenféle berendezési tár­gyak, szoba- és konyha-búto­rok a legalacsonyabb árban kaphatók - részletfizetésre is! Jöjjön be és tekintse meg a legújabb bútorainkat! 172 MARKET STREET PASSAIC, N. J. Telefon: PR 9-2584 rubel értékű ékszerük, készpén­zük. Dúsgazdag iróember — Molotov kedvence! — Fadejov a szovjetorosz irók szakszerve­zetének elnöke. Sztálin százez­reket bocsájtott Dimitrij Szosta­­kovitz, a zeneszerző rendelkező I sőre, aki hírhedt szerencsejáté­kos egyébként. A “szovjetarisz tokrácia” orvosának, Kasimowi nak is van mit a tejbe aprítani: többek közt Malenkov háziorvo. sa. E kegyencek hosszú névsorj mellett az elmúlt évtizedek leg­nagyobb orosz írói, költői, mű­vészei elképzelhetetlen nélkülö zések közepette éltek, amíg ön gyilkosságba menekültek, igy Jessenin, Majakowszki, Pilnjak stb. Ezek nem bocsájtották áru ba lelkiismeretük szent nyugo dalmát, írói szabadságukat é! függetlenségüket. ★ BIKA VIADALOKAT W' először 1880-ban akarták ei U.S.-ben meghonosítani, New Yorkban. Barnum, aki akkor sí Madison Square Gardent bérel­te, semmi pénzért nem adta át sí helyiséget, mert a bikaviadaht “gyalázatos állatkínzásnak” Ítél­te. A vállalkozók erre a 116-ik utca és a 6-ik Ave sarkán arénát építettek és julius 31-én hires spanyol matadorok közreműkö­désével 2000 néző előtt rendez­ték meg a viadalt. Ez volt első és utolsó szereplésük New York­ban; az állatbarátok százezrei­nek tiltakozása mégakadályozta az előadások folytatását. * DR. FARKAS GÉZA, a “Toledo” cimü ismert és el­ismert magyar hetilap szerkesz­tője, most töltötte be szülő- és fogadott hazájának szentelt éle­tének 76-ik esztendejét. Kitűnő karfásunk több, mint negyedszá­zada hordja vállain — amint megható cikkében írja — “az amerikai magyar újságírás ke­resztjét”. — Egész szivünkből, mélységes együttérzéssel kö­szöntjük születésnapján! * GYŐRKY ARANKA divatbemutatója, a new yorki Waldorf Astorai szálló Empire termében, nemcsak amerikai tár­sadalmi és szabómüvészeti ese­\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom