Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-03-12 / 11. szám

March 12, 1953 Page 3. Oktol Krúdy Gyula Álmoskönyve CSEPEGÉST HALLANI ÁLMUNKBAN? — Csepegést hallani (az ereszről): betegnek igen jó; egészségesnek; feltűnő hirt jegyez. Víz­csepp, amely reád hull: pénzkiadás. Kerner sze­rint: vizcsepegés, amelyet nem 'látunk, csak hal­lunk: jegyez kereskedőnek tolvajságot, másnak rosszullétet. A különös álmokból: Jelent sirdogá­­lást meghalt szülőkért. CSÓKRÓL ÁLMODNI? — Általában szomorúságot jelez. Az 1759-es könyv szerint: csókolni: szomorúság, téged csó­kod valaki: még nagyobb szomorúság, bánat je­gye. — Kerner szerint: Kezet csókolni álmodban, nőnek: nagy gond. Találkozáskor csókolózni: látogatást jelez. Csókot adni férfinek: szomorú­ság: nőnek: elég jó. Csókot lopni: civódás. Máso­kat csókolózni látni: komoly szerencsétlenséget jelez. Szent Mihálykor a csók: betegség. Kántor­­böjtben: elérhetetlen vágy. Ujholdkor (nőnél): bűnös gondolat. Csók, esős éjjelen: régi szerelem felujulását is jegyzi, amely azonban nem végző­dik szerencsésen. —- A különös álmokból: csípős szájjal -felébredni: hiábavaló vágy. Anyóssal csó­kot váltani: veszekedés. Gvadányi Márton sze­rint: csókolózás: hiábavalóság. Saját jegyzeteim szerint: csók mindig bánatos nap jelképe. Sok csók attól, akit szeretünk, amely úgy hull, mint a barackvirág: a nő hűtlenségét jegyzi. Radics Má­ria szerint: a csókolózó nő: biztos csalfaságot mu­tat. Barna nő csókja: megbánó csalfaságot mutat. Szőke nő csókja: diadalt jegyez. Igen fiatal nő csókja: veszélyes és beteges is. CSÓNAKRÓL ÁLMODNI? — Életed folyását előírás szerint irányítod. ÁLMODBAN CSOKROT LÁTNI, VAGY MEGSZAGOLNI, ILLATÁT ÉREZNI? — Mindenre jó! — Ibolyacsokor: szerelmesnek végzetes. Csokor, amelyet más kap: rövid beteg­ség. Csokor idegen férfitől: uj ismeretség. Cso­kor, amelyen névkártya lóg egy alig ismert férfi­nek: kaland, könnyelműség. Véres csokor: bánat, gyász. Csokor a szív felett: szerelmi csalódást mu­tat. Csokor a fejnél: valaki meghallgatja szerel­medet, akire azelőtt sohasem gondoltál. — Kerner szerint: Csokor jelent reménytelen szerelmet is. Férfinél: gonosz. A lipcsei nagy álmoskönyv sze­­rint: csokor: kisértés. Csokrot kötni: kis ered­mény, nagy munkáért. Csokrot találni és viselni: kellemetlen bonyodalmakba keveredünk. DARÁZSRÓL VAGY DARAZSAKRÓL ÁLMODNI? — Nagy darázs: csúf rágalom jegye. Darázs­­csipés: harag, amely pletyka miatt kerekedik. Da­­iázáíéslék: elszólást, szószátyárságot jelez. Dara­zsat megölni: jelzi, hogy szomszédoddal kibé­külsz. Tarka darázs: idegen, aki hirt hoz. Lóda­rázs: messzi tavasz. Királydarázs: kerti munka. Halott darázs: öregség. Adventben (Karácsony előtt): darázs: hosszú tél jegye. Kerner szerint: darazsak, amelyek üldöznek: hajhullást mutatnak. Darázs, mely igent mond: nagy ellenség. Darázs-MÁRCIUS IDUSÁN minden olyan amerikai magyar központban ha­zafias ünnepet tartanak, ahol a magyar szabadság emléke még él, ahol még törődnek származásuk történelmi hagyományaival.... Évek óta, minden öntudatos magyar telep történelmi “MAGYAR SZABADSÁG" ünnepnapja az az alkalom, ami­kor az egyházi adományokat, ünnepélyek jövedel­meit és a hazafias összejövetelek bevételeit az Amerikai Magyar Szövetség javára szokták for­dítani és azt a 'Szövetség pénztárába küldik. Az AMSz 1950-ik évi new yorki országos közgyűlé­se határozatilag kérte az amerikai magyarság lel­kipásztorait, egyleti, egyesületi, szervezeti és he­lyi vezetőit, hogy MÁRCIUS 15-ÉT tegyék az “Amerikai Magyar Szövetség Napjává”, mert az AMSz. képviseleti szolgálata, Magyarországért kifejtett munkája és az amerikai magyarság ér­dekeit védő általános tevékenysége csakis akkor tartható fenn, ha minden amerikai magyar kive­szi a maga részét a Szövetségért való adakozás­­hton. Az AMSz Igazgatósága minden évben meg­újította ezt a kérést és az elmúlt három évben egyre több azoknak az egyházaknak és egyle­teknek a száma, amelyek be is küldték márciusi ünnepélyük jövedelmét az AMSz pénztárába. Az Igazgatóság kér minden amerikai magyart: saját városában hasson oda ez évben is, hogy a már­ciusi hazafias ünnepély bevételét az AMSz fenn­tartására fordítsák és azt be is küldjék. lyuk: uj szerelem; öregnél: gonosz szerelem. Da­rázs az ablakban: levél, amelyet nem hoznak el. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: darázs jegyez jó időt. Radics Mária szerint: darázshang: visz­­szatérő szerelem jegye. ÁLMUNKBAN DINNYÉT LÁTNI? — Kijátszanak. Dinnyét enni: hosszú élet je­gye, de jelez verekedést is. Dinnyemag: egészsé­get mutat. Sárgadinnye: szép idő. Görögdinnye: lázas betegség. DIÓRÓL ÁLMODNI? — Diómagot enni, amelyet szépen meghámoz­tak: meggyőzi azokat, akik gonoszt kívánnak. — Diót, mandulát, barackot és egyéb efféle gyümöl­csöket egészen megenni akarni: visszavonást és háborúságot jegyez. -— Kerner szerint: nagy dió: rosszul fizetett munka. Dióra: szép jövedelem. Dió bél: ünnep. A lipcsei könyv szerint: dió: mulat­­á-osszul fizetett munka.Kisebb: szép jövedelem.Dió (hámozva): diadal. Diót enni: barátság jegye is. Diótörő: megtréfálást mutat. DISZNÓRÓL ÁLMODNI? — Az 1799-es könyv szerint: disznó szerencsét jegyez vállalkozásodban. Disznót etetni: gazda­godás. Disznót enni: gondtalan élet jegye.Disznó­pecsenye: jómód. Disznócomb: meglopnak. Disz­nófog jegyez nagy szerencsét. Vaddisznófog: kis­gyereket mutat. Kerner szerint: ha disznód van és álmodban eteted: nagy szerencse vár rád. Disznót messziről látni: kellemetlenség. Disznót ölni: je­gyez családi szerencsét. Disznóhus: kis jövede­lem. Disznózsír: gondtalan élet. Disznó-ól: igen rossz üzlet. Disznó jegyez még hazugságot, beteg­séget is. EBÉDRŐL ÁLMODNI? — Házasság. Ebédidő: hosszú öregség. Ebédet enni idegen asztalnál: kellemetes. Ebéd otthon, vendéggel: gond. Más források szerint: ebéd je­gyez házasságot. Magányos ebéd: megcsalatás. Kerner szerint: ebéd, amelynek nincs vége: nagy nélkülözést jegyez. Bojtos ebéd: jó egészség. — Az 1855-ös könyv szerint: idegen szobában ebé­delni: gond. Húst ebédelni nagypénteken: gonosz. HOGYAN LEHETÜNK AMERIKAI POLGÁRRÁ?., * Az uj törvény sok lényeges változtatást eszkö­zölt a honosítási eljárásban. Elsősorban is nincs szükség többé “első papírra". — Első lépések a honosításhoz: 1. Kérdő-ivet kell kiállítani, hogy engedjék meg a honosítási kérvény benyújtását. 2. Előzetes kihallgatáson kell átesni. 3, Ki kell ál­lítani a honosítási kérvényt. (A dijat 8 dollárról 10-re emelték fel.) 4. A bíróság előtt kihallgatá­son kell résztvenni. ELŐZETES KIHALLGATÁS Ez a Bevándorlási Hivatal felügyelője előtt folyik le, aki megállapitjá, hogy a jelölt alkalmas-e a honosításra? Legfőképpen azt igyekszik megálla­pítani, hogy a jelölt “erkölcsi magaviseleté” meg­felelő-e? Ezt a fogalmat a törvény nem írja körül pontosan; bizonyos szabadságot engedélyeznek a felügyelőnek és bírónak, akik közül egyesek szi­gorúbban bírálják el az eseteket, mint mások. BIZONYOS SZEMÉLYEKET AZONBAN MINDENKÉPEN KIZÁRNAK! Az uj törvény szerint a felügyelő és a biró sza­badon mérlegelhetik a körülményeket, de a tör­vény felsorol bizonyos típusokat, amelyek nem tekinthetők jó magavseletüeknek. Az, aki bár­mikor életében gyilkosságot követett el, vagy — külföldieknek a USA-be való becsempészésében pénzért segédkezett — soha többé nem tekinthe­tő “jó erkölcsi macaviseletünek”. — Aki pedig honosítás előtt öt éren beiül erkölcsi romlottság­ról tanúskodó vétséget követett el, vagy bármily okból 180 napnál hosszabb szabadságvesztésre ítéltetett, vagy megrögzött alkoholista volt, há­zasságtörést kövefett el vagy prostitúcióval fog­lalkozott, a kábítószerekre vonatkozó törvényt megszegte, vagy szerencsejátékért legalább két­szer elitéltetett, karnis vallomást tett, hogy az uj Bevándorlási Törvényben előirt kedvezményt kaphasson, — szintén nem tekinthető “jó erkölcsi magaviseletünek”. Bár a törvény ilyenformán el­sősorban az utolsó öt év alatti magatartást kutat­ja, a felügyelőnek joga van a jelölt egész életéről adatokat kérnie, hogy végleges megállapitások­­hoz jusson. A fenti jegyzék sem kizárólagos, mert a felügyelő úgy vélekedhetik, hogy a jelölt más okból erkölcstelen. IRNI-OLVASNI TUDÁS A törvény megköveteli, hogy a jdölt angolul be­széljen, írjon és olvasson, de azok akik 1952 de­cember 24-én az 50 éves kort megialadták s már legalább 20 éve törvényesen lakn;k az Egyesült Államokban, kivétettek e követelmény alól. — A törvény megkívánja, hogy a honostást kérő kül­földi, kérvényének benyújtása élőt legalább öt éven át megszakítás nélkül lakjék aU.S.-ben. Hat hónapnál rövidebb távoliét megemedhető. Sem­miesetre sem honosítható az, aki a: 5 évből több mint 2 és fél évet külföldön töltőt. Attól a kül­földitől, akinek amerikai polgár a hzastársa, leg­alább háromévi itt tartózkodást kö etelnek meg s a 3 év alatt házassági életközösséct kellett foly­­tatniok. A jelölttől megkövetelik, bgy legalább 6 hónapig abban az államban lakjék ahol honosítá­sát kérte. (Coimon Council) GAÁL MÓZESNEK, ERDÉLY MESEMONDÓJÁNAK MESTERMÜVE: SEZIJilSKETLH... A MAGYAR FALU TISZTA SZELLEME ÉS BUDAPEST KÍSÉRTÉSEI Véri elpirult. — Nézd, ezt a két hajtincset a füledre huzzuk. Ez Így sokkal divatosabb! — De akkor nem hallok! — Nem is jó, ha mindent meghallasz, amit a férfiak, akik melletted elhaladnak, suttognak.... —- Tedd fel a kalapomat; ezt a kéket, ez pom­pásan talál a ruhádhoz!1 így ni, most még a kesz­tyű és kész a kisasszony.... Várj csak, hadd néz­zelek meg minden oldalról!.... A jószivü szakácsnő gyönyörködött Vériben, dicsérte Vérit; fölcicomázta és tette ezt azzal a szándékkal, hogy Vériből is olyan magafajtáju korcs-kisasszonyt csináljon, aki majd szeretőt ta­lál, Hogyne találna, még csak keresnie sem kell. Ha kilép az utcára, körüldongják a méhek, mint a virágot. A lelketlen, cifra kőházak mit törődnek azzal, hogy Csegezi Véri ott kereng az utcán, bá­mulja a kirakatokat, nézi a járó-kelő embereket s azok megfordulva, csodálkozva mondják: —J- Ejnye, be szép lány ez!.... És amíg Véri a nagy kőházak között sétál va­sárnap az ő Cséri Annájával vagy egyedül — oda haza, a kis faluban, a becsületes, dolgoskezü és szorgalmas Csegezi Jámos a küszöbön ül, csende­sen pipázgatva. Lidi foltozza apjának a hétköz­napi ujjasát és a bolondos Pali egy cifra történe­tet olvas egy régi kalendáriumból. Egy grófról szól a történet, aki vadászni jár az erdőbe és a csősznek szép leányát mézes-mázos szavakkal el­csalja, úri kisasszonyt csinál belőle, aztán az öreg csősz egy zivataros éjjel az erdőben — bizonyára volt rá oka — agyonlövi a grófot.... — Vájjon igaz-e? — kérdi Csegezi János a ki­aludt pipából kiverve a hamut. — Igaz biz’ a, mert láthatja keresztapám, hogy könyvbe nyomtatták le. Csegezi János elhallgat. Egy nagyot gondol és ránehezedik a szivére a bubánat ismét. Vájjon kire gondolhat szegény feje?.... NYOLCADIK FEJEZET Marci levelet ir barátjának, Palinak Marci egy kisebbfajta vendéglőben “minde­nes” lett.'A “mindenes” sokat mondó szó, de va­lójában “szolgát" jelent, olyan szolgát, akit min­­denivé elszalasztanak, aki mindenfélét dolgozik, .-kL mindenféléért megszidnak. Eszerint nem fé­nyes hivatal és a sapkáján látható sárga zsinór nem teszi őt bizonyára úrrá. Ez a Marci egy levelet irt Palinak, az ő kenye­res pajtásának. Nagy árkus papírra irta, azon a ládán, melyen reggelenkint a vendégurak, nagy­ságos asszonyok cipőit szokta tisztogatni. Szólott pedig a levél a következőképpen: Édes pajtásom, Pali, én Istentől minden jókat kívánok neked, sokkal jobbakat, mint nekem adctt, mert én kutyául vagyok, annál is rosszab­bat, mert engem felfogott a szivbéli nagy kíván­ságom -és még most is zaklat, ha mi hasznát lát­hatnám, de nem látom. A Véri miatt hagytam ott a falut, a szolgálatot, mindent; ott hagynám mi­atta a lelkem idvességét is, pedig akkor ugyan­csak szegény ember volnék. Találkoztam is vele, de »rosen idegen lett. Ez a menykőveszett város kiforgat mindenkit, úgy kiforgatta Vérit is, hogy még a tulajdon édesapja sem ismerne rá. Emiatt var nekem az én lelki nagy szomorúságom, ame­lyik addig békét nem hagy, amig meg nem öl.... Neked pedig, édes cimborám, azért irom e leve­let, hogy meséld el a Véri apjának, bizony meg­bánja, ha el nem viszi innen a lányát. Nagy ve­szedelme van itt a szemrevaló fehérnépnek, hát még Vérinek, akinél szebbet ember szeme nem is láthat. Mert ő már a falusi gúnyáját is levetette és úgy jár az utcán, mintha nagyságos kisasszony volna. Immár két hónapja nem láttam, mert nehéz az én szdlgálatom, mig az Isten valahogy nem cseréli fel egy könnyebbel, de amikor utoljára lát­tam Vérit a sétatéren, bizony alig ismertem rá.... Megszólítottam, de szégyelte, hogy velem beszél­jen. Nincs hozzá semmi jussom — azt mondta, — és én azt hittem, hogy a szivem megszakad. Eze­ket mondd meg apjának, édes kenyeres pajtá­som és az Isten is megáld érte..... Hej, jobb volt odahaza, de immár bolond fejjel megrontottam a becsületemet. Egy vak ambituson, láda mellett kuporogva irom neked ezeket a sorokat. Ha pe­dig hármat csengetnek, abba kell hagyjam, futni kell, mint a kopó kutyának. Bizony megsajnál­hatnál, ha te is reá érnél, de elhiszem jobb dolgod van annál. A Véri apjának mondd el, amiket ír­tam, mert Isten bizony rossz vége lesz annak a romlatlan, ártatlan falusi lánynak, akinek egy jó szaváért még a ragyogó csillagokat is lehoznám az égről. — Maradok a sirig hü pajtásod, Csere Márton, mindenes az “Aranykakas” vendéglő­ben. Pali ezt a levelet felolvasta a keresztapjának és Lidinek. Csegezi János mély barázdás homlokán még több lett azóta a barázda, Lidi pedig törül­­gette a szemét. Pali is elszomorodott, megfogta Lidinek a ke­zét és azt mondta: — Ne sírj,>Lidi!.... Hátha nem is igaz az, amit Marci irt.... — Igaz lesz az.... úgy érzem, hogy igaz.... — Haza jöjjön!.... — tört ki a keserűség az apából. — Megölöm, ha nem jön haza! —- De könnyű is azt mondani, keresztapám!.... Akit megölnek, jóvá teszik-e azt? — Most mindjárt ird meg a kemény levelet an­nak a boldogtalannak!.... írd meg, fiam! Se égen, se földön nem az én gyermekem, ha mához két hétre itthon nem lesz!.... Ezt ird meg!.... Várj, te, azt is ird meg, hogy Lidit a haló poromban is ál­dom, őt pedig még a koporsómban is átkozom, (ha meg nem fogadja az apai szót!.... Megállj csak, azt is ird meg, hogy a zsandárokkal — ne, ne ... ezt még se ird meg. Aztán szólott Lidi: — írja meg neki, hogy sírba viszi az édesapán­kat, hogy a sok keserűség miatt most is olyan, mint az árnyék! Keressük meg a szivét a Véri­nek.... Pali áthozta a pennáját, a kalamárist, egy'ár­­kus papirost és irta mindazt, amit Lidi mondott a tolla a'lá. A végén, mikor összeolvasta, csak ak­kor látta, hogy milyen szívhez szóló levél lett be­lőle, még csak fenyegetés sem volt benne. Csege­zi János is ellágyult; ő sem hallgatott már, de a szivében benne volt a méregcsepp.... ...Ha az a lány le találna lépni a becsület út­járól, ha a lelkét eladná az ördögnek. .. Aj, terem­tő Istenem, miért is akkora ellensége a szegény­ség a becsületnek?.... Miért is van az ember olyan különféleképpen formálva?.... Miért is kelleti: a gondviselő édesanyának őt itt hagyni?.... Leány­Magyarokhoz! ★ James Russell Lowell Oh, magyaroknak zsarnok-verte népe! Hiába csörg most rajtad a bilincs: A jövő századok ítéletébe’ Rajtad kívül győző e harcba’ nincs! A sikered te dúsan learattad, Jutalmat ínyért a gyász, mely téged ölt: Legtöbbet adtál, mit csak nemzet adhat. Mert tőled egy héroszt kapott a föld. És Ő, ki szent zászlód kezébe’ hordta. Meg is mentett, ma bármi vész gyötör, Mert el nem némithatja muszka horda A szót, mely majdan sírjából kitör; “Kossuth vagyok! Óh Jövendő, amelybe’ Törpékre éj vár, igazakra fény: E por fölött hódolj letérdepelve, És emlékezve rá, mi voltam én: A harsona, min'át az Isten küldte A földre le az ébresztés dalát! Békó, halál jött rá? Mindegy! A kürtje. Tovább zeng s túlél békét és hálált!” New York, 1852 március gyermek édesanya nélkül olyan, mint a gyönge virágszál, amelynek nincs támogató rudja.... jön a szél és letöri.... Elment a szívhez szóló levél Budapestre; jött rá a válasz; nem is Véri irta, mert szép, firkantyus betűkkel volt írva, okosan kifundálva. Megnyug­tatásnál egyéb sem volt benne, hanem hogy Véri okos és előrelátó; ki fogja kerülni a szírieket, rge­­lyek á nagyvárosi élet tengerének hullámai kö­zött rejtőznek és hogy csak az ostobát éri vesze­delem, stb., stb. Nagyon cifra volt a levél; volt abban minckn, csak szeretet nem, még hozzá egy szemernyi sem. Olyan volt a Véri levele, mintha valami könyv­ből irta volna ki, de nem a szivéből. A levél augusztus vége felé érkezett haza, pon­tosan a legnagyobb munka idején, amikor Csege­zi János a keresztfiával egész nap a mezőn dolgo­zott, mert a komája julius óta fekvőbeteg volt... Hát hogyne segítette volna ki az ő jó embereit Október 1-én készülődött a katonasághoz Pali. Az apja már előre félt a gondolattól, hogy oda lesz a támasza, mit is tud ő akkora, gazdasággal egyedül csinálni? Lidinek pedig már régóta motoszkált valami a fejében, de sehogy sem merte az apjának megem­líteni, hogy meg ne szomoritsa a szegényt. Előbb Palinak árulta el: — Én felmennék Pestre szolgálni, Pali.... — Erigy már, te, ne tréfálj! — De mikor igazán mondom.... Édesapám pó­tolná magát, mig oda lesz, én pedig.... én vigyáz­nék Vérire ott a nagyvárosban. Erre aztán Pali is erősen gondolkodóba estit. — Mondasz valamit, Lidi!.... — Régóta forgatom az eszemben. A Véri cifra levele megijeztett. Nyolcadik hónapja szolgál, de még egy árva krajcárt sem küldött haza. Beszélni szeretnék vele.... öl a kíváncsiság, hogy szemiől­­szemben lássam.... — De, Lidi, hátha.... — Maga mit gondol? Hát nem bízik bennem? Hát nem szeretem én édesapámat?....

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom