Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)
1953-09-24 / 39. szám
OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM NO. 89. SZÁM. 1953. SZEPTEMBER 3. PASSAIC, N. J., THURSDAY 1953. SZEPTEMBER 24. Kritizálják a republikánusok Stevensonnak engedékeny ségi politikáját Ha valaki hétről-hétre pontosan figyeli a világ eseményeit és az egyre jobban feltornyosuló problémák megoldásának módjának; terére kalandoznak el gondolatai, akkor csakhamar rájön arra, hogy még a legokosabbnak tartott államférfiak is csak a sötétben tapogatóznak, mikor az emberiségnek bajainak gyógyítására orvoslást keresnek. Itt van például Adlai Stevenson esete. A volt demokrata elnökjelölt nemrég tért vissza közel hat hónapos világkörüli útjáról, mely alatt 36 országot látogatott meg és beszélt azoknak vezető politikusaival, hogy közvetlen tapasztalatok alapján szerezzen tiszta képet a velünk barátságos és sok esetben csak félig barátságos népek véleményéről. Stevenson a demokrata párt Chicagóban tartott nagy összejövetelen tapasztalatiból olyan következtetéseket vont le, mit kisebb emberek aligha mertek volna mondani anélkül hogy alaptalan meggyanusitásoknak tegyék ki magukat. A két részre szakadt világ közötti súrlódások megszüntetésére Stevenson békés természetű megoldási módozatot ajánl. Hogy mennyire van igaza Stevensonnak és mennyire nincs, azt egyelőre nehéz eldönteni. A kérdés akörül forog, hogy képes-e egyik fél a másikra kényszerrel ráerőszakolni akaratát, s ennek megfelelően diktálni a békét, vagy pedig miután ez nem vihető keresztül, a békés megegyezés terére lépni. Az utóbbi módszerrel kapcsolatban a világnak nagyon keserű tapasztalatai vannak. Az angol Chamberlain is azt hitte, hogy Hitlerrel szemben az engedékenység politikája biztosítani fogja a világ békéjét. Az angolok ép úgy csalódtak, mint ahogyan a mi államférfiaink, .. beleértve elsősorban is Roosevelt volt elnököt, mikor a második világháború befejezésekor az oroszok hóditó politikájának egyengették az útját katonai és politikai engedmények nyújtásával. Azóta már számtalan alkalommal bebizonyosodott, hogy az oroszokat ezen az utón békés szavakkal megállítani nem lehet. így tehát Stevensonnak békés megegyezésre alapitott elgondolása a diktátorokkal szembeni engedékenység politikájának veszélyét juttatja a világ helyzetet rendszeresen elemezők eszébe. De ugyanakkor felfigyelnek erre a republikánus párt politikusai is, kik természetszerűleg Stevenson ezen könnyen vitatható nézetéből politikai tőkét akarnak kovácsolni. Bármennyire is elfogulatlanul igyeszünk e kérdésben véleményt mondani, kétségtelennek látszik, hogy a republikánusoknak igazuk van. Ennek Homer Ferguson szenátor, ki a szenátusban a Republican Policy Committeenek az elnöke, Chicagóban a közép-nyugati és déli államok republikánus női választóinak két napos konvencióján kifejezést is adott, amikor azt mondta, hogy a republikánusok szívesen hajlandók az 1954-es kongresszusi választások alkalmával Stevenson engedékenységi politikáját a demokratákkal megvitatni. A konvenció alkalmával tartott sajtó konferencián Ferguson kijelentette, hogy Stevenson beszédét igen nyugtalanító jelenségnek lehet tekinteni, mert úgy látszik, hogy “egyesek hat hónapi világkörüli ut dacára is ép úgy nem tanulták meg, hogy mi a kommunizmus, mint ahogyan hat év alatt sem ismerték fel azokat a borzasztó tévedéseket és veszedelmes politikát, amit oly kitartóan támogattak.” Megragadják a szökés lehetőségét a szabad élet után vágyó kommunisták Mindenesetre azok, akik nem ismerték fel az orosz kommunizmust, — eltekintve rövidlátásuktól, — szerencséseknek tekinthetik magukat, mert nem volt szükségük azt a maga reális valóságában megismerni. Ugyanis akiket szerencsétlen sorsuk a föld azon részére sodort, amely fölött a hatalmat az orosz kommunisták gyakorolják, azok másképen gondolkoznak. Cselekedni azonban csak nagyon kevés merészelne, mert ha valami módon alkalmuk is kínálkozna elmenekülni a szovjet “paradicsomból,” hozzátartozóikon * elkövetendő bosszuállás visszatartaná őket. A múlt héten élénk szenzációt keltett, hogy egy lengyel diplomata, ki az U. N. lengyel delegációjának volt a tagja, New Yorkban faképnél hagyta a kommunistákat. Dr. Korowicz Márk, ki a Varsói E- gyetem tanára volt mielőtt az U. N. lengyel delegációjába beosztották, egy őrizetlen pillanatban otthagyta az U. N. épületét és a Rádió Free Press irodájába menekült, honnét az Egyesült Államok kormányához politikai menedékért folyamodott. “Lengyelországban az élet egy lidérc álomhoz hasonló,” — mondta a volt lengyel delegátus. “Igen bolodgnak érzem magam, hogy szabad ember lehettem a szabad világban. Én ' azért hagytam ott a vársói delegációt, hogy a külföldön élő szabad lengyelekkel együtt harcolják szülőhazám és az elnyomott népek felszabadításáért a szovjet kommunizmus alól.” Megbízható fotósból származó értesülés szerint Dr. Korowicznak Lengyelországban semmi ,rokonsága nincsen, s mikor ez a tény a delegáció ide utazása közben a hajón kiderült, az útlevelét elvették tőle, (Folyt, a 4-ik oldalon) Hírek a Miami-i magyarság köréből Miami, Florida antikommunista magyarsága körében nagy elégtételt és örömet okozott, hogy Vincent C. Giblin, Miami Court bírája elutasította a Miami Hung. American Cultural Club-nak a Guardian of Liberty antikommunista szövetség ellen emelt bűnvádi feljelentését, amennyiben kimondotta, hogy sem a szövetség, sem annak elnöke, Szabó István ( aki a klubot kommunista organizációnak nevezte) nem követtek el bűncselekményt a Klubbal szemben. Az ügy előzményei a következők : A Hungarian American Cultural Club március 15-re “hazafias” ünnepélyt hirdetett, annak színhelyéül a Miami Bayfront Pák szinpadát jelölve meg, a ERŐTELJES MUNKÁSMEGMOZDULÁSOK MAGYARORSZÁGON Megbízható budapesti forrásból jelentik, hogy a hazai politikai 'hangulat következtében az ország számos városában és nagyközségében, de magában a főváros igen sok üzemében is a munkásság az elmúlt napokban komolyabb sztrájkokat kezdeményezett. Sárbogárdon oly súlyos jelleget öltött a munkásmegmozdulás és oly izgalmassá fajult a tüntetés, hogy a városi hatóságok annak letörését kénytelenek voltak a helyben állomásozó katonaság és az egész rendelkezésre álló ÁVH kirendeltség igénybevételével végrehajtani s azokat kivonultatni a munkásság ellen. A tüntetők azonban oly ellenségesen fogadták a közbelépő karhatalmat, hogy a megijedt bolsevisták fegyverhasználatra adtak parancsot. A karhatalom dicséretére szóljon, hogy egyetlen egység se volt hajlandó fegyverét használni a munkásság ellen és egységesen megtagadták a parancs teljesítését. A hatóság erre a Sárbogárdon állomásozó orosz katonai parancsnoksághoz fordult segítségért. Az orosz egységek kivonultak és a lakosság ellen tüzet nyitottak. A tüntetésnek ily módon több halálos áldozata volt. Hasonló, ha nem is ilyen súlyos esetek adódtak elő a vidék néhány városában és ipari lakosságú nagyközségében. Budapesten az Óbudai Hajógyár munkásai sztrájkba léptek, ezt azonban a kivonuló ÁVH néhány óra leforgása alatt teljesen letörte és leverte. A hajógyár több munkását élhurcólták a sztrájkkal kapcsolatban. ASSZONY, VAGY LEÁNY általános házimunkára és házvezetésre, bentlakással kerestetik. Saját szobája, külön fürdőszobája lesz s jó fizetéssel jó otthont talál különösen egy olyan magyar asszony, aki nemcsak munkaalkalmat, de igazi otthont is keres magának . . . Telefonáljon: WOodbridge 8-1321. (Magyarul is beszélhet) Vissza az óramutatót! A nyári időszámításról visszatérünk ismét a Standard Time-ra. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka az óramutatókat igazítsuk egy órával vissza, mert vasárnap, szeptember 27-én reggel már ismét az Eastern Standard Time időszámítás szerint kell járjon az óránk ... (A tavasszal “előlegzett” egy órai időt most visszakapjuk . . .) helybeli sajtó utján sippal-dobbal adva tudtára mindenkinek a “páratlan” eseményt. A Guardians of Liberty szövetség a hazafias álarc mögé rejtőző, kommunista Club ünnepségének esetére piketelést vett tervbe. 5 V. N. Hawthorne biró azonban nem adott engedélyt a piketelésre és óva intette a Guardians of Liberty vezetőségéi, tagjait bárminő rendzavarástól az “ünnepély” színhelyén, sőt, őket még a puszta megjelenéstől is eltanácsolta. A Guardians of Liberty ügyvezető titkára azonban mégis ott volt az u. n. ünnepélyen és hangos, méltatlankodó felkiáltásokkal (“this is a shame” és hasonlókkal) .'igyekezett a körülötte ülők figyelmét magára vonni, akiknek kérdezésködésére aztán elmondta, hogy amit a Club a színpadon véghezvisz, megcsúfolása mindennek, ami magyar, kezdve a “szónoklátok”-tól, a “palotás” heve alatt bemutatott ugrabugrálásig. A per — mely Hawthorne birónái indult meg, — időközben V. C. Giblin bíróhoz került, aki a bűnvádi feljelentés elutasításával egyidejűleg hatályon kívül helyezte Hiwthorne bírónak azon intézkedését, mely elutasította a Guardnns of Liberty-t a piketeléstől és minden “valótlan” híreszteléstől a Club-bal szemben, igy ínnak megvádolását azzal, hjgy kommunista front szervezet. * * * Kitűnő sikere volt a Guardians of Liberty teaestjének, augusztus 28-án este, a Miami Polish National Alliance Home meghitt légkörében. Az Ítéletidő ellenére a szövetség tagjai, barátai szép számmal jöttek össze. A huszonkét, vasfüggöny mögötti nemzetiségi csoport hölgy tagjai kitettek magukért, a jobbnál-jobb sütemények és torták készítésében. A művészi színvonalú műsort — ének, zongorajáték — a szövetség tagjai szolgáltatták. Mr. Earl Waldin, assistant county solicitor tartalmas beszédében a Guardians of Liberty fontosságát méltatta a kommunizmus elleni harcban. Szabó István elnök, Mr. Waldinhoz hasonlóan szép sikerrel beszélt az egybegyűltekhez. Ugyanakkor választotta meg a Guardians of Liberty jury-je “Queen Isabella” jelöltként a német-lengyel származású Miss Marilyn Dulka-t, aki a Columbus Szoborbizottság szépségversenyén, október 12-én a Kuardians of Liberty-t fogja képviselni. Columbus szobrának leleplezése október 12-én fog végbemenni a Miami Bayfront Parkban. A teaest számos uj tagot és barátot szerzett a Guardians of Liberty-nek. Az amerikai magyarság ajándéka Eisenhower elnöknek Az Amerikai Magyar Szövetség konvenciójának első napján, október 6-án délelőtt a magyarság küldöttsége tiszteleg Dwight D. Eisenhower elnöknél a Fehér Házben s ebből az alkalomból egy történelmi értékű, magyar jellegű, ötvözött ezüst dobozt fognak átadni az elnöknek, amelyhez hasonló sehol nincs még egy példányban. Az elnöknek átadandó szép emléktárgyat az Amerikai Magyar Szövetség szeptember 15- én megtartott igazgatósági gyűlésén ajánlotta fel és ajándékozta Chase Ferenc (New York), a szövetség tb. egyik alelnöke. Az értékes, szép ajándéktárgy fényképét lapunkban annakidején közölni fogjuk. Az A. M. Sz. szeptember 15- iki igazgatósági gyűlésén New Jerseyből Séllyei F. Lajos Perth Amboy-i rendőr-magisztrátus vett részt, mint az Amerikai Magyar Segélyakció országos elnöke és az A. M. Szövetség egyik alelnöke. A gyűlés az októberi “magyar kongresszus” előkészületeit tárgyalta meg s a résztvevő igazgatók külön-külön kifejtették hozzászólásaikban, hogy mit várnak és remélnek a szövetség országos közgyűlésétől. “Komoly, lélek-vizsgáló konvenciót tartsunk” — “Az amerikai magyarság szivéből kiáradó jóindulat hangadója legyen ez a gyűlés” — “Nem hangoskodó csődület, hanem az amerikai magyar szervezetek képviselete lesz az a kongresszus” — hangzott el egymásután a komoly és felelősségteljes megnyilatkozások sorozata. A közgyűlés előkészületeinek a befejezése után az Igazgatósági gyűlés egyhangúlag magáévá tette azt a komoly Határozati Javaslatot, amelyet az elnök elé kíván terjeszteni az előtte megjelenő küldöttség. Az Igazgatóságnak ezt az elnökhöz szánt történelmi jelentőségű beadványát Nt. Borshy Kerekes György igazgató, a Református Egyesület főtitkára, az A. M. Segélyakció végrehajtó bizottságának az elnöke fogalmazta meg s a végleges szövegezésre az Igazgatóság egy bizottságot jelölt ki. A beadvány az amerikai magyarság (régi és uj-amerikás magyarok) legkomolyabb kéréseit tárja fel az Egyesült Államok elnöke előtt, volt hazánk, Magyarország s annak népe és jövője érdekében is. (A határozatilag elfogadott Beadvány teljes szövegét annakidején közölni fogjuk lapuhkban.) MENJÜNK WASHINGTONBA! Irta: Káldor Kálmán, az Amerikai Magyar Sajtóegyesület elnöke “Honfitársak! Magyarország szabadságát, függetlenségét, alkotmányát, a magyar nép jogait pusztitó veszedelem fenyegeti! Mint egy ember álljunk talpra és kimondjuk azt, hogy mi, Amerika egymillió magyarja nemcsak hogy követeljük, de keresztül is visszük ,hogy Magyarország népének ugyanabban a szabadságban, ugyanabban az igazságban, ugyanabban a jólétben legyen része, mint amilyen szabadság, igazság és jólét itt Amerikában van, melynek lakosai, polgárai vagyunk. Jusson eszetekbe, ho^y Magyarország áldott földjenek minden göröngyét a nép verejtéke s a szabadságért,, függetlenségéért elesett hősök vére szentelte meg s a Rákócziak, Kossuthok lelke nem nyugodhat, amig a véráztatta földben porladók sírja felett gonosz önkény tapos. Úgy áldjon meg az igazságos Isten minden magyart, amilyen szívvel, lélekkel siet segítségére a veszélyben forgó magyar szabadság és függetlenség szent ügyének!” A fentieket nem én írtam, de az 1906-ban megalakult Amerikai Magyar Szövetség kormányzótanácsa intézte az amerikai magyarsághoz. Ennek nyomán felébredt az amerikai magyarság kötelességérzete és munkához látott. Ma félévszázaddal később — ugyanezek a célok. Vájjon ráeszmél-e feladatának teljesítésére az amerikai magyarság? Mi hisszuk, hogy igen. Mert az elmúlt esztendők alatt pontosan ugyanezt teljesítette az Amerikai Magyar Szövetség: munkálkodik a magyar nép függetlenségéért, a világ minden táján szétszórt magyarság megmentéséért, az amerikai magyarság jogainak megvédéséért. Az amerikai magyarság kongresszusa október 7-én lesz megtartva Washingtonban. Október Hatodikai Az Aradi Tizenhárom! Bitófán végezték életüket nemzetünk legjobbjai. Apáink, nagyapáink életüket áldozták, vérüket adták! És testvéreink két háború áldozataiként vészelték át a megpróbáltatásokat. Hát annyit sem érdemel meg tőlünk a némaságra kárhoztatott magya? nép, hogy megszólaljunk az érdekében? Hát szabad egyetlen alkalmat is elmulasztanunk a magyar nép tragikus sorsának hangoztatására? Vájjon ki más, mint az amerikai magyar? ság állíthatja a világ itélőszéke elé a hatalmat bitorló magyar kormány minden bűnét? Inog és recsieg már az összetákolt trón. Kancsuka helyett most kenyeret, börtön helyett szabadságot, ikoncentrációs táborok és Szibéria helyett most “üdülőtelepeket” Ígérnek. De a százszor becsapott, ezerszer elbolonditott magyar nép tudja, hogy üres szólamok ezek, amiknek értéke nincs! Szószegés a kommunista kormányok ténykedése. Az Uj Magyarország felépítésében szükség van minden jóakaratu, magyarérzésü ember munkájára. Az egyházak, egyesületek képviselőin kívül hivatalos erre a kongresszusra mindenki, aki tagja az Amerikai Magyar Szövetségnek. Ezren és ezren vannak ilyenek. Ezeket kérjük: jöjjenek el és tegyék az amerikai magyarok kongresszusát felejthetetlenné! Az üzenetünk eljut magyarországi testvéreinkhez! Megüzenjük nekik, hogy sziveinket ne ülje meg a kétségbeesés — nem lehet messze már a szabadulás! Mert há Isten malmai lassan őrölnek, de felőrlődik ebben mindenki, aki Isten parancsát megszegve halotti tortül emberek és nemzetek felett! Ugyanekkor, ennek a kongresszusnak keretében ünnepel(Folyt, a 4-ik oldalon) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Uj regényt kezdünk! “Álmában is hazudik” c. regényünk rövidesen befejeződik. Uj, folytatásos regényünk Gárdonyi Géza: ‘AGGYISTEN BIRP c-imü csodálatosan szép, igazán magyar regénye lesz, amely minden bizonnyal tetszeni fog olvasóink legtöbbjének. Az uj regényre már most felhívjuk a figyelmet és arra kérjük olvasóinkat, adják át szomszédaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek a lapot, akiknek esetleg még nem jár, hadd járassák ezentúl ők is és olvassák ők is ezt az uj regényt, amely Gárdonyi Géza, a nagy magyar iró egyik legszebb regénye, a magyar irodalom egyik remek alkotása ! & f>. NYIRŐ JÓZSEFÉRT Testvéreim, én SGh’se kértem: lapos tarisznyámba jobb falatot . . . — Spanyolhonban beteg egy székely; Néki kérek, ki mindig csak adott! Nektek álmodta minden percét; magyar eget Uz Bencéék fölött . . . Testvéreim, most ö tusázik. Maga is bírná, de öreg, törött . . . Hozzád szólok, ki adni tud még: Fajom, te átszurtszivü Rengeteg! Bozótjaidban él még a lélek; — tudom, enyhülhet tőle a beteg. » A Megfeszített Szent nevében legalább jó szót, ha egyebed nincs: (vigasztalást a hitvesének), hogy nyisson rá ajtót arany kilincs . A Zöld Csillag még hu szemében, mint testvérből űzött, mint iró . . . Testvéreim, most ratunk a sor: vállunk "még erős, keresztet biró! Garfield, N. J., 1953. szeptember 17. ZALAI KOBZOS LÁSZLÓ (A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE : Nyirő József, a ma élő magyar Írók egyik legnagyobbika önkéntes számkivetésben él Spanyolországban. Betegen fekszik egy Madrid-i kórházban. Betegágyánál ott áll mellette felesége és ott állnak az anyagi gondok . . . Világszerte folyik a gyűjtés a magyarság köreiben a nagybeteg erdélyi magyar iró javára. Adományokat mi is készséggel továbbítunk. Minden adományt e helyen nyugtázni fogunk.)
