Szabad Sajtó, 1950 (44. évfolyam, 40-45. szám)

1950-11-10 / 45. szám

Page 2 Oldal November 10, 1950 MIÉRT SZERETEM AMERIKÁT? ELMODTA: NAGY FERENC, Magyarország volt miniszterelnöke. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb példányszámú lapja, az Evening Bulletin rendezésében tartotta Philadelphia Community Chest-je ezévi ünnepségét, amelynek egyetlen szónoka Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök volt, aki a több mint háromezer ember előtt tartott beszédében többek között a következőket mondotta: “Úgy szeretem hazámat, hogy mindig azt hittem, a világon sehol máshol nem tudnék élni. Mégis, amikor egyévi amerikai tartózkodás után visszatértem látogatóba Európába, az egész ut alatt honvágyat éreztem Amerika után. Akkor éreztem meg, hogy nagyon szeretem Amerikát. Mit szeretek az Egyesült Államokban? Mindenek előtt szeretem azt az egyéni szabadságot, ami ma, a huszadik század közepén, egyedül az Egyesült Államokban található. Szeretem az amerikai demokráciát, amely lehetetlenné teszi ural­kodó osztályok kialakulását és amelyben minden ember egyenlő. Szeretem, hogy a kormány teljes bizalommal van a nép iránt és nem félti hatalmát a néptől. Szeretem az amerikai népet, mert becsületes, barátságos, jóaka­­ratu és nem elbizakodott. Szeretem, hogy az amerikai nép soha nem fogadott be idegen ideológiákat, hanem hü maradt a Függetlenségi Nyilatkozat szelle­méhez. Szeretek itt élni, mert békét és nyugalmat találtam. Mégis bizonyára meg fogják érteni, hogy mindezek ellenére in­kább saját hazámban szeretnék élni, sokat szenvedett népemmel együtt. Tudom, hogy csak akkor mehetek haza, ha Amerika erős lesz és megteremti a szabadság lehetőségét az egész világon. Csak az Egye­sült Államok és Szövetségesei rombolhatják le a vasfüggönyt. Az Egyesült Államoknak erősnek kell lennie katonailag, mert a béke és a világszabadság Amerika fegyvereitől függ. Erősnek kell lennie gazdaságilag, hogy segíteni tudja a világ szegényebb népeit a kommunizmus elleni küzdelmünkben. Amerika a világ vezető hatalma lett és erre minden amerikai pol­gár büszke lehet, de egyben viselnie kell a következményeit is. Legyetek erősek és óvatosak a szovjettel szemben, ne higyjetek a kommunista ígéreteknek. Békét akartok, ezért szívesen veszitek a szovjet békeszólamait. De a szovjet nem őszinte. Béke jelszavai mö­gött rettenetes támadásra készül a szabad világ ellen”.... ....“Az emberiség jövője jobb és szebb lesz, ha a jövőt a szivetek­re építitek: erős szív az ellenséggel szemben, nagylelkű szív mások iránt és alázatos szív Isten előtt”. 195(h november 1. SZABAD LEGYEN-E A MUNKÁS, VAGY RABSZOLGA? Irta: Wiliam Green, az American Federation of Labor elnöke. Az elnyomatást még jobban gyűlöljük, mint a háborút, — ezt ír­tam néhány hét előtt a Munka Napjára irt üzenetemben. “A munkás­ság hajlandó mindenét feláldozni, hogy a világot a kommunisták tá­madásától, a kommunista rabszolgaságtól, a kommunista romlástól megóvja”. A szabad munkásszervezetek védőbástyák a kommunizmus ellen. Az amerikai munkásszövetség támogatta a Marshall Tervet, mint a béke támaszát és segítő készségünk jelképét. Jóváhagyta az Atlanti Szerződést és kormányunk külpolitikáját, amely elitéli a támadó kom­munizmust és segíti a világ szabad népeit. Az amerikai munkásság el­tökélt szándéka, hogy megvédi a szabadságot és demokráciát minde­nütt a világon. .. .Sokszor beszéltem arról, hogy Európának és más világrészeknek a népeit tájékoztatnunk kell, hogy miben nyilvánul meg a mi segítségünk és arról, hogy a mi szándékaink nem imperialisztikusak. Ezért nagyon örülök, hogy amellett, amit kormányunk és munkásszervezeteink tesz­nek ebben az irányban, a külföldi születésű hazafias amerikai polgárok milliói arra használják fel külföldre írott leveleiket, hogy az igazságot hirdessék Amerikáról. A mi politikánk és indító okaink körül felmerült félreértéseket eloszlatják ezzel és ellensúlyozzák az amerika-ellenes propagandát, amelyet a Kremlin tudatos ügynökei és öntudatlan báb­jai terjesztenek. Az amerikai munkásszervezetek tagjai között rengeteg első és második generációs polgár akad, akik rendszeresen imák leveleket külföldi rokonaiknak és barátaiknak. Nagyszerű ötlet volt azt java­solni, hogy minden levelükbe legalább is egy mondatot iktassanak be, ami az Amerika-ellenes propaganda megcáfolására alkalmas. Az ame­rikai munkások sok mindenre büszkék lehetnek, de elsősorban a mun­kásság szabad szervezkedési jogára. Saját erejükből építették fel szer­vezeteiket, jogaik és érdekeik hathatós képviselőivé. A munkásmoz­galmak Amerika életében rendkívül fontos szerepet játszanak. Az Egyesült Államok szabad munkássága nem lehet közömbös az iránt, hogy mi történik a világ többi részében . Két és fél évvel ez­előtt, 1948 február 26-án, az Egyesült Nemzetekhez benyújtott felhí­vást írtam alá, amely többek között ezeket mondja: “A világ rabszol­gáinak a száma húsz millióra emelkedett. .. Akik nyerészkednek azon, hogy embereket rabszolgákká alacsonyitsanak le, nem fedik fel a való tényeket...., A szabad munkásság sehol sem biztos addig, amíg a rab­szolgaságot bárhol is eltűrjük.... Követeljük a rabszolgaság eltörlését mindenütt, ahol a fejét felütötte”. Ez a felhívás elsősorban a Szovjetunióban uralkodó viszonyokra célzott. Az amerikai munkásszövetség gondosan megvizsgálta a szov­jet munkáspolitikát és azt, hogyan kezelte Oroszország a leigázott né­pek munkásságát. Úgy találtuk, hogy a proletárdiktatúra jelszava alatt a külföldi munkások milliói rabszolgamunkára kényszerültek. Még az orosz nemzetiségű munkások bérét és munkafeltételeit is a kormány állapit ja meg önkényesen. A munkásszervezetek nem kép­★ ★ ★ ★ ★ ★ Amerikai élei ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ Egy bridgeporti fiú, aki megse­besült Koreában és most jött ha­za és aki a háború előtt Japánban szolgált két évig, mesélte a barát­jának, hogy ott földrengés volt. "Az egész ház megreszketett, ki­nyíltak a szekrények és a tányé­rok, csészék és csészealjak repül­tek a konyhában....” A barátja el­sápad és igy szól: "Te jó Isten, erről jut eszembe, hogy elfelejtet­tem feladni a feleségem levelét, amelyet tegnapelőtt bizott rám. Ketten ülnek egy new yorki bárban sör mellett. Azt mondja az egyik: “Szégyeld magad, úgy be voltál rúgva tegnap, hogy eladtad nekem a Chrysler épületét”.... “Hát eladtam! — feleli a másik — mi bajt csináltam ezzel?” Mire az első: "Nem az a baj, hogy el­adtad, de megvettem tőled és ki­fizettem érte öt dollárt”.... • • Egy öreg ember dicsekszik, hogy magas kora ellenére kitűnő az emlékező tehetsége. "Csak há­rom dolog van, amire nem tudok emlékezni, az arcokra, nevekre és azt nem tudom, mi a harmadik dolog, amit mindig elfelejtek”.... • • Fairfielden egy asszony felhív­ta a városházát a választások előtt és megérdeklődte, hogyan sza­vazhatna az egyik jelölt ellen? "Hát úgy, hogy az ellen jelöltjére szavaz”, hangzott a felvilágosítás. Az asszony erre méregbe jött: "Nem azt kérdeztem magától, hogy kire szavazzak, hanem ho­gyan szavazhatok az ellen a frá­ter ellen”. Az ohioi Tiffin nevű városban tiz centért lehet a Main Streeten parkolni az autókat egy órára A rendőrök állandóan ellenőrzik az időmérőket: ha valaki egy órával tovább hagyja ott az autóját, ticketet ragaszt rá és ponto leírja, hogy hány órakor adta ki a ticke­tet. Ha az illető azután egy órán belül megjelenik a városházán, csak tiz cent büntetést fizet, ha később jön, egy dollárt. Annak bizonyítására, hogy ez a rend­szer milyen kitünően működik, közzé tették, hogy az elmúlt év­ben 16 ezren fizettek csak 10 cen­tet és kétezren egy dollárt. Tif­­finben úgy látszik az emberek még rohannak, hogy megspórol­janak 90 centet. Egy újságíró Berkshire Hillsbe költözött és hogy részt vegyen a kis város közéletében, belépett a tűzoltó egyesületbe. Nem sok­kal később egy sötét éjszaka meg­szólaltak a tűzjelző szirénák, az újságíró odarohant a tűzhöz, hogy szolgálatot teljesítsen. A ház ab­lakából sűrűn ömlött ki a füst, mire megragadta az egyik fecs­kendőt, de a tűzoltó parancsnok leintette: “Mit siet ebben a sötét­ben, előbb meg kell várnunk, hogy a tűz lángra kapjon, akkor leg­alább tudjuk, hogy hová kell a vizet irányítani”. Egy minnesotai újságban ol­vastuk: Az egyik kis városban egy utazó bement a telefonköz­pontba, ahonnan telefonálni akart, de a központos kisasszony nem tudott vonalat kapni. “Attól félek, hogy a szomszéd város vo­nala legalább egy negyed órát foglalva lesz”, mondta. Az utazó várt, a leány újból megpróbálta, majd ezzel fordult az utazóhoz: "Azt tanácslom, hajtson tovább az autójával a következő városig, mert nekem még órákig sem ad­nak összeköttetést. Ugyanis a mi városunk győzött az állami base­ball mérkőzésen és most a lányok ezzel boszulják meg magukat, hogy nem adnak nekem vonalat”. A vasárnapi iskolában az óra végén a tanító megkérdi a gyer­mekeket: "Na és most ki tudja elmondani nekem, hogy mit kell csinálni, mielőtt bünbánatot ka­punk bűneinkért?” Pár pillanatra csend volt, majd egy kis fiú meg­szólal: "El kell követnünk a — bűnt”. Egy hollywoodi templomon ez a felírás olvasható: Ne küld a gyermekeidet a vasárnapi iskolá­ba, hozd őket magaddal. • • Ritkán esik meg, hogy valaki húsz perc alatt húsz milliót keres, de ez történt meg a hires autó­gyárosok: a Dodge testvérek öz­vegyeivel. A két özvegy eladásra ajánlotta fel a gyárat azzal, hogy egy bizonyos napon délután két óráig be kell érkezni az ajánla­toknak. A kitűzött időpontban azonban csak a Morgan-cég kép­viselője jelent meg, viszont egy másik new yorki bank-cég, a Dil­lon 'és Read telefonált és kért 2*3 perc haladékot. Úgy az özvegyek, valamint a Morgan-cég megadták a haladékot. Húsz perc múlva megérkezett az ajánlat és kiderült, hogy a Morgan-cég 125 millió dollárt, a másik bank-cég pedig 146 milliót ajánlott. Egy ujságirónő, akinek az a vé­leménye, hogy nem érdemes a fér­jek kedvéért szépen öltözni, irta meg a következő történetet: “A múlt héten vásároltam egy gyö­nyörű szép, virágokkal dizsitett, modern kalapot. Mindjárt maga­mon tartottam és a régi kaapot, amelyet vagy két évig hordtam, beletettem a kalapskatulyába és elindultam haza. Jókedvűen nyi­tok be az ajtón, hogy a férjem észreveszi-e a feltűnő uj kalapot. “Mindig azt mondod, — szól a férjem, — hogy nem veszek raj­tad semmit se észre. Látod, most is észrevettem a kalapskatulyát a kezedben. Mutasd meg az uj ka­lapodat”. Szó nélkül letettem az uj kalapomat, kivettem a régi, elhor­dott és divatból kiment kalapot a dobozból. Mire a férjem össze­csapta a kezét: "Látod, ilyen szép kalapod már évek óta nem volt ’... PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! innjuutnnrinjumnnnrumnrnrmnnnnrruuiiu'inrinnnnnnjvimnruvwnn^^ viselhetik a munkások érdekeit és kívánságait, mert rendőri intézmény - nyé alakultak át, amelyeken keresztül a kormány rendszabályozza a munkásokat és szigorú fegyelmet kényszerít rájuk. A moszkvai úgynevezett munkásvezérek ellenzik azt, hogy az amerikai munkásság a rabszolgaság ellen szót emeljen és az orosz kor­mány kényszereszközeit bírálja. A “TRLD” cimü hivatalos lapjukban azzal vádolnak, hogy "William Green elnök és az amerikai munkás­szövetség többi vezérei, az elemi demokráciának nagyobb ellensé­gei, mint sok amerikai burzsoá”. A szovjet sajtóban fel-felmerült ilyen támadások az oroszok azon való boszankodását leplezik, hogy a kom­munizmus nem képes számbajöhető hódítást felmutatni Amerikában, amíg az amerikai munkásság erős és szabad. A világ ma kritikus időkön megy át. Az amerikai munkásmozga­lom tisztában van ezzel. Az Egyesült Államok nagy árat kénytelen fi­zetni azért, hogy fenntartsa a békét, de ez nem gyöngíti az amerikai népnek a béke fenntartására irányuló egyesült törekvéset és nem té­ríti el attól, hogy bátran szembeszálljon a szovjet terjeszkedésnek tá­madó szellemével. Belföldön is őrt kell államink szabadságunk intézményei mellett, amelyek Amerika erejének alapját biztosítják. Vannak itt is emberek, akik elfelejtik, hogy a cárok elnyomása kergette a munkásságot a kom­munisták karmai közé. Az amerikai munkásság ma hatalmas és szabad, de eltökélt szándéka, hogy az is marad, a mi hazánk és a világ szabad­ságszerető népeinek jövője érdekében. VIRÁGZIK A CSASZTÜSKA MAGYARORSZÁGON. Budapest, nov. 1. (U.P.S.) — Magyarországon ma legelterjed­tebb előadói műfaj a csasztuska. A szó, a műfaj orosz. Régen a cirkuszi bohuc műfaja volt, azzal, hogy ismert dolgok zenéjére aktuális strófá­kat adott elő. Most a legfőbb agitációs eszköz. Legtöbbet használják a mostani “választási hadjáratban”. A szerzők az üzemi pártszerveze­tek alkalmazottai. A Folton kábelgyárban igy énekelnek: Hej, a Brigádvezető Nagy Pista barátunk Minden anyag kevés, amit részére tarhálunk. A Józsefvárosi Rum- és Likőrgyár egyik strófája: Dalolnánk még hogyha lenne a későnjövőkről Elmenne biz az ő kedvük az elkésésektől. Vagy ilyen is: Látod-e babám, látod-e babám a Felton kábelgyárat? A kábelgyár közepén egy hatalmas osztályát? Az Elzett gyár háziköltője ezt a verset követte el az “Egyszer egy királyfi” dallamára: Egy cél: a béke Dolgozunk mindnyájan Bühühü—hihihi Ez már politikai baklövés, ami a kommunista felsőbbség harag­ját is felkeltette. Elhatározták, hogy a csasztuska-költészetet meg kell reformálni. Természetesen a szovjet példa nyomán. MAGYAR REFORMÁTUS EMBERNEK aki elég elővigyázatos ahhoz, hogy ezek­ben a megpróbáló időkben gondoskodjék szeretteiről életbiztosítás és betegsegélye­zés terén is, elsősorban NÁLUNK VAN A HELYEI Mi 1896 óta minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy magyar testvéreink számára a legelőnyösebb feltételek mel­lett nyújthassunk, — a születés pillana­tától kezdve 55 éves korig — megfelelő biztosítási formákat. Az alább közölt névsorból válassza ki ön is, ha még nem tagunk — vagy to­vábbi biztosításra van szüksége — a la­kóhelyéhez legközelebb lakó munkatár­sunkat s kérjen tőle részletes felvilágo­sítást. Munkatársaink Connecticut államban: 1. Bridgeport Nagy János 2033 King's Highway, Fairfield, Conn. Tel. 9-0115 52. South Norwalk Ügykezelő: Kurimai András 24 Cliff Street. Telefonszáma 6-9064 63. Bridgeport Ügykezelő: Horváth Kálmán 237 Court M., Marina Village Telefon: 4-7119 81. Wallingford Upvkezelő: Mrs. Mary Szegedy Lu South Cherry street. 325. Bridgeport Ügykezelő: Nt. Böszörményi István 963 Laurel Ave. Tel. 4-5445. 247. Fairfield Ügykezelő: Lengyel Berti, 184 Pemburn Drv. Telefon: 9-3750 260. New Haven Ügykezelő: Nt. Keresztessy Imre P. O. Box 512, Ansonia, Conn. 356. Stamford Ügykezelő: Kozma Ferenc 74 Woodland Place KERÜLETI SZERVEZŐNK: Nt Ferenczy Pál, 767 Capitol Ave» Bridgeport 6, Conn* TELEFON: 6-6585 ♦ Meg vagyunk győződve arról, hogy mi olyan biztosítást tu­dunk adni, aminél jobbat sehol sem szerezhet. ♦ Szeretettel Az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 1726 Pennsylvania Ave. N. W. Kossuth Bldg. Washington, D. C. VEGYEN U, S. SAVINGS BONDOT! INGATLANOKRA -KÖLCSÖNT FOLYÓSÍT-törleszthető- havi részletekben vagy félévenkint -KATONÁINK SZOLGÁLATÁRA KÉSZ BARMIKOR! Mechanics and Farmers Savings Bank A BANK ÉS MAIN STREET SARKÁN, BRIDGEPORT, CONNECTICUT Az ebben a bankban elhelyezett betétekért teljes jótállást vállal a The Savings Bank Deposit Guaranty Fund of Conn., Inc. Gyönyörű BROADLOOM szőnyegek ORSZÁGOSAN ISMERT GYÁRTMÁNYOK MINDEN SZÍNBEN és SZÉLESSÉGBEN MÉLYEN A BOLTI ÁRAK ALATT állandóan kaphatók nálunk U/rűied, Guipjei Sityiek A BOSTON POST ROADON FAIRFIELD ÉS WESTPORT KÖZÖTT. FRANK POLKE & SON TEMETKEZÉSI INTÉZETE évtizedek óta áll a magyarság szolgálatára 1546 Fairfield Avenue, BRIDGEPORT, CONNECTICUT (A HANCOCK AVENUE SARKÁN) • Telefoni 4-3812 és 3-0685 Bőséges parkolási lehetőség a Hancock Ave. bejáratnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom