Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 Mezőgazdaság Válságjelenségek és azok okai Az ország mezőgazdasága a rendszerváltás óla mély válságban van. Csökkeni a termelés, csökkennek a hozamok, csökken a munkaerő létszám, majdnem felére csökkeni a felsőfokú végzettségű agrár szakemberek száma. A vállalkozások fele az elmúlt években tapasz talt javulás ellenére mindmáig veszteséges, az igazat egésze veszte ségei produkál. A válságnak más kísérőjelenségei is vannak. Csök ken a mezőgazdasági vagyon, szinte teljesen leállt a icjlesziés, el öregedlek a termelő berendezések és a géppark. Az ágazatban dol gozók bére 20%-kal kevesebb, mint az iparban és a szolgáltatási szférában. , A válság okai ugyanúgy a makrogazdasági egyensúly hiányából fakadnak mint nyugaton. A rendszerváltás uláni árliberalizációt kö vető áremelkedés jelentős fogyasztáscsökkentést eredményezett. A szocialista, pazarló fogyasztást kielégítő termelői kapacitások a belföldi piac leszűkülésével és a külföldi piac korlátozott befogadókézségével túlméretezetté váltak. Az ebből fakadó élelmiszer-túlkínálat szint alalt tartja a felvásárlási árakat. Sőt, a népszerűséghajhász állami politika sokszor piacellenes intézkedéseivel visszasz-orítota még az. indokolt áremelkedésekei is, a termelők kiesett jövedelmét viszont nem pótolta. A kereslet és kínálat immár krónikus egyensúlyhiányából és a helytelen állami beavatkozásból fakadó alacsony jövedelmi szint nem biztosítja a termelők legalább 70-80%-ának nyereségességét. Az alacsony nyereséghozam lehetetlenné teszi (a versenyképesség hez nélkülözhetetlen) technológiai és technikai beruházásokhoz. A világ más részein is ismert agrárolló tehát nálunk is alaposan megnyirbálta a termelők jövedelmét. A mezőgazdaságban is indokolt 1989 utáni történelmi igazságté- • lel a vagyon, az élő és holi leltár visszaadása jelentős jövedelem-, iőke- és vagyonveszteségei jelenieti, mivel azi az ágazat szakmai iörvényszerűségeii figyelembe nem vevő módszerekkel bonyolító don le. Az így kivonult tőkének az újráfelhálmozcsá egyértelműen a lakosságot sújtja majd. • A vállalkozói tér a magánosításnak köszönhetően örvendetesen kiszélesedett, és elsősorban a speciális növénytermesztésben hozott látványos eredményeket. Ezzel összhangban viszont megjelentek negatív jelenségek is: nagyszámú a mezőgazdasági kalandor, az alapfokú mezőgazdasági végzettség -nélküli vállalkozó. Az általuk okozott károk felbecsülhe tetlenek- A talaj - termőképességének és szeryesányágstártálmcnák csökkenése, több generációra "elegendő" gyommagkészlet megje lenése, betegség és kártevőcsírákkal fertőzött talajok terjedése, mind a termelési színvonal visszaesését eredményezik.. Ne feledjük, hogy a termőföld a magántulajdon ellenére kö zös természeti kincsünk, mely megóvása nélkülözhetetlen éle tünkhöz. A válság kezelése Az MPP mezőgazdasági politikájának fő célja, hogy a vásárló megfeledő mennyiségű, a körülményekhez képest olcsó, jó minősé gű élelmiszert vehessen. Ez a cél az ágrcrpolltlkcban is a szabad verseny és a piaci mechanizmusok tökélelesítésén keresztül vezet. A jó ágazati politika elvi egységben van a makrogazdaságban elis mert elvekkel, eszmékkel. A mai mezőgazdasági válság kezeléséi kétféle módon lehet megközelíteni- * 1. A ma még nyugaton is általános állami intervenciós politika amely a piaci erők és mechanizmusok visszaszorításán alapul. Ez ugyan biztosítja az agrártermelők jövedelmét, de az állami költség vetésnek és az adófizető fogyasztónak egyre több pénzébe kerülvén nagy össztársadalmi veszteségeket okoz. Az adófizetők pénzéből fizetett árszekvenciók és dotációk ugyan fedezik a túltermelés okozta jövedelem-kiesési, de további terme lésbővítésre ösztönöznek. Az így halmozódó termékfeleslegeknek termelői kvótákkal, párlagollalcsl prémiumokkal és kivitel- lámogalással próbálnak gátat szabni. A rendszert kezelő bürokrácia fenntartása is egyre többe kerül. Újfent az adófizetők pénzéből. Ezzel párhuzamosan a protekcionista behozatali politika kizárja az (eseileg) olcsóbb külföldi élelmiszeri. A fogyasztók számára a végeredmény az, hogy a magas adóikból támogatolt agrárium ter melte élelmiszerekért irreálisan magas árat fizet a piacon. Ezen rendszer legnagyobb negatívuma, hogy piaci viszonyok közölt verseny- és életképtelen kis üzemméretű vállalati formák fennmaradását segíti, hololt - a nyugat-európai tapasztalatok is azt mutatják, a családi farmgazdaságok összjövedelmének a fele immár nem - a saját munkaeredményéből, hanem a politikában kialkudott támogatásokból származik. Nyilvánvaló, hogy a piacellenes állami beavatkozások az egész rendszer hatékonyságát rontják. Ezért az MPP nem támogatja az állami intervenciós politikát. 2. Szabadelvű meggyőződésünk- okán az MPP olyan megoldáso kat kínál, melyek a piaci mechanizmusok tökélelesítésén, az állami beavatkozások kordában tartásán és azok piackonform eszközökkel való megvalósításán alapulnak. így jöhetnek létre piaci viszonyok közi is életképes üzemmére tek, a tájjelleg motiváló szerepére és a piaci keresletre épülő válla lati és termelési struktúrák. Egy ilyen rendszer biztosíthatja a termelők nagy részének nyere ségét úgy, hogy nem deformálja a piacviszonyokat, ugyanakkor fi gyelembe véve a fogyászlók-adófiz.elők érdekeit, nem okoz öntár sadalmi, elsősorban gazdasági károkat. Kiindulópontunk, hogy a válság fő oka a keresletcsökkenésből következő egyensuEfiá^rg,- ezért a termeléscsökkenés természetes piaci folyamaikéul értékelhető. Ezen folyamai eredményeként az alacsony termőképességű területeken a termelés gazdaságtalanná válik. (Ugyanis folytatni kell a vízerózió miatt termőréteg-pusztulás sújtotta lejtős területek - újrafűvesítését és erdősítését. Ez a piackonform változata a nyugati, államilag premizált prologoltatásnak.) A termeléscsökkenés hatására bekövetkező felvásárlási árnöve kedés növeli a termelők jövedelmét: Több jelből arra következtethetünk, hogy a mostani válság, el húzódása ellenére átmeneti jellegű. Emiatt és az eljövendő gazda sági növekedés hatására várható keresletnövekedés miatt érdemes nek tartjuk a most még feleslegesnek tűnő kapacitások egy részéi megőrizni. Az így kieső termelői jövedelmeket piackonform eszkö zökkel pótolni lehel. A dotációk helyett ilyen eszköz lehet az adó és más jellegű elvonások csökkentése vagy eltörlése. Az állami újraelosztás helyett, ezen eszközök helyben maradását szorgalmaz zuk. így egyrészt a termelés hatékonysága nő, másrészt az eddigi osztogató rendszerből fakadó korrupció, protekció és igazságtalan ságok kiküszöbölhetők. A termelőknek mindemellell állandó fel adata a költségek csökkentése, az ésszerű piacorientált gazdálko dás, a modern termelési eljárások elsajátítása, a szakmai tudás fejlesztése. _ Az ágazat modernizációját szem előtt tartva támogatjuk új gé pek, berendezések beszerzését, az eddigi árrész-léríléses gyakorlat helyeit a kamatlérílésekre alapozva azt. így több kereskedelmi-banki tőkét vonunk be az. agráriumba, és az eképp nem deformált árral éssze rűbb beruházásokat ösztönzünk. A hazai mezőgépgyártás fejlesztésére előnybe kívánjuk helyezni a helyben gyártott gépeket. Nem kétséges, hogy az állami támogatások egy részének fenntar tása indokolt. Ai kívánjuk dolgozni azonban a dotációs rendszer alapelveit. Támogatjuk a több év után termőre forduló és -későbbi - időpontban megtérülő tartóskultUrástelepítéseket. kelül kívánjuk bírálni a kedvezőtlen természeti adottságok cí mén adott támogatások rendszeréi, ugyanis annak csökkentése után
