Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 1. szám
ESEMÉNYEK melyeknek nem került meg a tulajdonosuk ne az állam tulajdonába, hanem az önkormányzatok használatába kerüljenek át. Ez jelenleg Szlovákiában a födterület kb. 40 %-át teszi ki. A törvénymódosítást természetesei nem fogadta el a parlament. Az államigazgatási szervek ellenőrzésének a módjával, az azt végrehajtani jogosult személyek és szervek jogköreivel foglalkozó törvény rendkívüli módon megerősíti a kormányhivatal jogköreit, és lehetőséget nyújt arra, hogy nem csu pán az alacsonyabb szintű állami hivatalokat, de magukat a minisztériumokat, is ellenőrizze. Ezután A. Nagy László válaszolt az újságírók kérdéseire. SzépAttila Látogatás a Galántai járásban 1995. december 14, Angyal Béla, Kovács Dezső A körút során találkoztunk Baranyai Alajos (Zsigárd), Dóra Ferenc (Alsóhatár) és Czibula Józrsef' (Vágfarkasd) polgármesterekkel. Az állami költ ségvetés ismeretében megvitattuk az önkomrámzatok jövő évi költségvetését. Szlovákia közigazgatási reformját különös tekintettel a Galántai járás vonatko zásában. Minden találkozón kiemelt helyem szerepelt a tervezett negyedi sze méttároló problémája, amit a községek társulási alapon kívánnak megvalósíta ni. Kovács Dezső Eörsi Mátyás decemberi útja 1995.12.16. HelyssintPoozoons Galánta, K'agykeezi-FErrih^city^c^s, Kaszás János, Mátra- Julianna. Eörsi Mátyás csütörtökön, azaz december 14-én, este előadást tartott a Szlovák Külügyi Társaságban a magyar külpolitika céljairól- elképzeléseiről feladatairól, prioritásairól. Hangsúlyozta, hogy teljes összhang van ezen a terüle ten a két koalíciós párt között. A magyar politika Szlovákiához való viszonyát az a magyar érdek határozza meg, hogy Magyarország az elsők között szeretne be kerülni az EÚ-ba és a NATO-ba, amihez viszont szükséges az összes tagország hozza j áldását megszerezni. Ezéit, hogy ez. megvalósulh^asson törekszenek a legjobb kapcsolatokra Szlovákiával, hogy egy koniliktus. ne riassza el a NATO és EÚ tagországokat, s hiúsítsa meg a csatlakozást. Mint hangsúlyozt Magyar ország a saját jól felfogott érdekéből támogatja Szlovákia csatlakozási törekvé seit, s törekszik jó kapcsolatokra vele. Elmondta továbbá azt, hogy a magyar külpolitika célkitűzései nem változ tak. Ezek továbbra is az euroaÜanti integráció, EÚ, ZEÚ, NATO, jó kapcsola tok a régió országaival, a határontúli magyar kisebbségek legitim jogainak a vé delme. Ezen célok és törekvések összefüggnek és feltételezik egymást olymódon, hogy az EuroaÜanti integráció nem lehetséges a szomszédokkal szembeni ren dezett, jó viszonyra való törekvés nélkül. A kisebbségek legitim törekvéseinek a védelme pedig a legjobban az EuroaÜanti struktúrákban érvényesíÜiető, hiszen a belépésnek teltétele ezer jogok betartása. ElőnM élvez ezért a NATO és EL csatTikozas valamint a szomszédokkal való rendezett viszony. Az EuroaÜanti integráció elsősorban biztonságpolitikai kérdés, továbbá a sikeres gazdasági fejlődés feltétele. A kérdés az, hogy nyugaüioz vagy keletiiez akar tarozni Magyarország, ugyanis hannadik út. nincs, mert a világ egyfajta bipolaritás felé tart most is. A biztonságpolitikai szempont nagyon fontos hiszen nem lehet tudni, hogy milyen konfliktusok keletkezhetnek akár öt év múlva is, s Magyarországnak, mint kis országnak szüksége van biztonsági garanciákra. A szomszédokkal való jó viszonyra törekvés hozzájárul a régió stabilitásá hoz, és elősegíti a gazdasági együttműködést Erre gondolatra az a felismerés vezeti a jelenlegi magyar külpolitikát, hogy' a régió országai egymásra vannak utalva. Ezért biztonságpolitika és gazdasági szempontból érdeke Magyaror szágnak, hogy mind Szlovákia mind a többi ország integrálódjon a nyugat európai struktúrákba. A magyar alkotmány tartalmazza azt, hogy Magyarország védelmezze és támogassa a magyar kisebbségek legitim törekvéseit. A kisebbségi kérdés egy ben biztonságpolitikai és emberi jogi kérdés is. A szlovák-magyar alapszerző dés tartalmazza az ' 1201 -es ET ajánlást, de ebiven nincs szó a kollektív jogokról. A politikának az a dolga, hogy gyakorlatban oldja meg a felmerülő problémákat és az elméleti, jogfilozófiai vitákat hagyja rá a szakemberekre. Szerinte sokkal hasznosabb az autonómia helyett a szubszidiaritás elvét hangsúlyozni, és meg próbálni alkalmazón. Nagyon fontos a bizalom légkörének az építése, s ezért ugyan elismerte, hogy a magyarok elnyomták bizonyos történelmi időszakokban a szlovákokat, ez azonban nem jeleiti azt, hogy most a kisebbségi magyarokon kell revansot venni a szlovák politikának. A továbbiakban Eörsi Mátyás a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Ma gyarország mivel a régió stabilitását tartja szem előtt támogatja a CEFTA bőví tését Romániával, Bulgáriával, hogy ezek az országok is később az EÚ tagja le hessenek. Szerinte a legfontosabb az, hogy a szlovák politikai elit döntse el, hogy Nyugat- vagy Kelet-Európába akar-e integrálódni. Amennyiben Nyugat- Európába akkor az alapszerződést ratifikálják, viszont amennyiben nem, akkor nem segítenek a demarsok sem. Az a benyomása, hogy a szlovák politikai elit inkább nyugat felé tart, s ezért nagyon kellemetleiül érntette a nyiigat-ewópai államok és struktúrák heves reakciója nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Most úgy érzi, hogy elszánták magukat arra, hogy ezt a kialakult rendkívül negatív képet módosítsák, és szerinte ezért elfogadnák egy nyelvtörvényt. Az alapszerződés elfogadása után nem fog rögtön megváltozni a helyzet, ez hosszú tíz vagy még több éves folvamat. Elsősorba> a gazciusugl^uu kell eeziii . pozitív hatását, és aztán fokozatosan megvalósítani. Elmondta továbbá, hogy a szlovákiai pártok közül egyértelműen az MPP áll az SZDSZ-hez a legközelebb, őt tartja egyedüli liberális pártnak Szlovákiá ban. Nagyon fontos volt, hogy a szlovák elit ezen része végre első kézből megtudhetta, hogy mi is a jelenlegi magyar külpolitika, hogyan tekint a két or szág viszonyára, a kisebbségi kérdésre és főleg látják, hogy miben tér el az előző kormány politikájától. Fontos volt az, hogy tudtommal először, ilyen nyíltan a nyilvánoság előtt jelentette ki, hogy az MPP-t tartja az SDSZ liberális, partner pártjának Szlovákiában A Magyar Polgári Párt küldöttsége 1995. december 15-én találkozott az Eörsi Mátyás vezette SZDSZ küldöttséggel. Az MPP részéről a tárgyaláson részt vett: A. Nagy László, Vörös Péter, Petőcz Kálmán, Tóth Károly, Berényi József, Szép Attila és H. Kubik Katalin valamint Piánk Zoltán a Magyar Köz társaság Nagykövetségének titkára. A tárgyalás témái: a szlovaklál belpolitikai történések áttekintése, a közös külpolitikai tennivalók, a magyar külügyminisztérium és a HTMH kapcsolata, a Eörsi Mátyás sajtóértekezlete. Eörsi Mátyás elmondta, hogy neki az a véleménye alakult ki a Slobodiukkal és Kuchárral való találkozása után, hogy a szlovák politikát na gyon zavarja a nyelvtöi-vény miatt kialakult nemzetközi elszigetelődése, és meg próbálja ezt megtörni azzal, hogy meg a tavszig elfogadja a beígért kisebbségi nyelvtörvényt. A mi feladatunk az, hogy minél hamarabb terjesszük a parlament elé, hogy a megalkotás folyamatában érvényesíteni tudjuk az elképzeléseinket, mert később ez már nem lehetséges. Eörsi Mátyás beszámolt arról, hogy találkozott Moravcíkkal, s szerinte a DÚ-nak jelentősen beszűkült a nemzetközi szervezetekben a mozgástere. A program további részében december 16-án, szombaton, még két lakos sági fórum szerepelt, Galántán délelőtt és NagyFeszin délután. Galá^itiin részt vett rajta A. Nagy László, Tótli Károly és Boros Jenő és Horvátul Zoltán Galánta polgármestere. A várt^iál kevesebben voltak, viszont így egy baráti beszélgetés lett belőle a vendégek és az MPP helyi vezetői között. A téma a magyar külpolitika és az íilapszerződés volt. A másik tálárkozó jól elő volt készítve és egy jó hangulatú falugyűlés volt. Előtte és utána a. fogadáson Eörsi Mátyás találkozott az MPP járási vezetőivel. Nagykeszin .je^len volt Boros Je^iő és Petőcz Kálmán is. SzépAttila Tézisek a nyelvtörv ényről. 1/ A nyelvtörvény elfogadásának legfontosabb okai és célja. A nyelvtörvé^iy a szlovák nyelv fenyegetett^ének nem létező veszélyéből indul ki, s elfogadásának legfontosabb kiváltó oka a SZNP vala^mint a Matica Slovenská programjaiban keresendő. Ezzel a törvééinyel olyan eszköz került a kezükbe, a^melyet tetszőleges módon haszniilhat^iak fel a más nézeteket válló, és a hatalmukat veszélyeztető politikai és t^ír.s^id^ilmi erők, csoportok ellen. Nem
