Szabad Kapacitás, 1993 (5. évfolyam, 10-12. szám)
1993 / 10. szám
O ■mzágos Választmány Elnökség A Magyar Polgári Párt az elmúl közgyűlés óta öt ször ülésezett. A Közgyűlést követően azonnal megvá lasztotta az MPP elnökségét, majd a november eleji pozsonyi ülésén elfogadta az 1993-as évre szóló költ ségvetést, megbízott egy öt tagú bizottságot, hogy dolgozza ki az MPP kisebbség- önkormányzati terve zetét, illetve aktuális politikai kérdésekkel foglalkozott. A következő ülése Nagymagyaron volt 1993. janu ár 23-án. Az OV meghallgatta A. Nagy László értékelé sét az önálló Szlovákia létrejöttével kialakult politikai helyzetről, majd a vita után elfogadta a Veszélyben a parlamentáris demokrácia - lépnünk kell! c. nyilat kozatot. A nyilatkozat szövege megjelent a lapokban és a Szabad Kapacitásban. A március l3-i kassai ülés az önkormányzati mun kával, a következő évi önkormányzati választásokra való felkészüléssel és az MPP önkormányzati prog ramtervezetének vázlatával és téziseivel foglalkozott. Nyilatkozatot fogadott el március 15-vel kapcsolatban Polgári társadalmat akartak... címmel. 1993. május 22-én került sor az OV 4. ülésére Fü leken. Ez a tanácskozás összegezte a gazdaság és az önkormányzati munka terén felgyülemlett tapaszta latokat, és megvitatta a készülő gazdasági program tervezet téziseit, illetve az önkormányzati programter vezet elkészült részeit. Ez az OV határozta meg az MPP III.Közgyűlésének időpontját. Az OV ülése több napos találkozókkal volt összekötve, melynek során a környék polgármestereivel és helyi csoportjaival talál koztak az Elnökség tagjai, illetve meglátogatták a sal gótarjáni FIDESZ megye, központját. Az MPP OV 5. ülése Érsekújvárott volt. Ez a tanács kozás már teljes mértékben a III. Közgyűlés előkészüle teivel foglalkozott. Meghallgatta A. Nagy Lászlónak az aktuális bel- és külpolitikai helyzetről szóló elemzését, il letve az MPP közgyűlésének előkészületeiről szóló be számolót, beleértve a gazdasági konferenciát és a járulé kos rendezvényeket is. Megvitatta és elfogadta a Műkö dő gazdaságot c. az MPP aktualizált gazdasági prog ramtervezetét, valamint A helyi cselekvés c. helyi önkor mányzati programtervezetét. Az összes OV-ü!ésen a választmány foglalkozott az alapszabályból adódó' feladataival, így rendszere sen jóváhagyta a megalakult új helyi csoportokat. A nyár folyamán, júniusban a szabadságolások mi att nem lehetett összehívni az Országos Választmány ülését, mert nem lett volna határozatképes. Ezt ellen súlyozandó ezekben a hetekben intenzívebb volt az Elnökség munkája. Még a közgyűlés előtt, november 6-án összeül az OV, de ezen az ülésen már csak az elnöki beszámoló megvitatása és a közgyűlés előkészületeinek az elle nőrzése szerepei a napirendi pontok között. A Magyar Polgári Párt Elnöksége az elmúlt egy évben rendszeresen kéthe tente ülésezett. Feldatköre az MPP Alap szabályában pontosan rögzítve van. A 13 tagú testületnek a feladata az MPP politikai tevékenységének a felügyelete, döntések hozatala a választmányi ülések közötti időszakokban. Ennek megfelelő en az elnökség az elmúlt hónapokban minden fontos politikai kérdéssel foglal kozott, megvitatta az aktuális eseménye ket, felügyeletet gyakorolt az egyes ren dezvények előkészületei felett. Az Elnökség a múlt év végén megvá lasztotta a párt Vagyonkezelő Bizottsá gát, amely a párt vagyonának kezelésé vel foglalkozik. Az Elnökség havonta el lenőrizte a párt költségvetési merítését stb. Az elnökségi ülések témaköreiről na gyon nehéz számot adni, hiszen mindig az aktuális politikai kérdéseket vitatta meg és foglalt állást ezekben. A követke ző belső rendje alakult ki az üléseknek. Első pontként az Elnökség az elmúlt két hét alatt történt eseményekről szóló be számolót hallgatta meg, ezek részben politikai kérdések voltak, részben beszá molók az egyes szolgálati utakról, rész ben pedig az egyes megbeszélésekre),, tárgyalásokról szóló beszámolók. Ezt követte az elkövetkező két hét politikai eseményeinek, tárgyalásainak, meghívá sainak a számbavétele. Majd a legfonto sabb politikai problémák megvitatására került sor, és ezekben vagy szavazással döntött az Elnökség, vagy az elnök meg fogalmazta a kompromisszumos álláspon tot, s amennyiben ez megfelelt mindenki nek, a következő pont következett. Legvé gül szervezési és technikai jellegű kérdé sekre került sor, illetve amennyiben szük ség mutatkozott rá, az Elnökség döntött az egyes tárgyalóküldöttségek összetéte léről, vagy a külföldre utazó delegációk kérdéséről. Az elnökségi üléseket az elnök vezet te, s legtöbbször ő is adta elő az egyes kérdéseket, illetve körvonalazta az általa legoptimálisabbnak tartott álláspontokat:. Elmondható, hogy az elnökségi ta gok nagyon lelkiismeretesen viszonyul tak feladatuk teljesítéséhez.
