Szabad Kapacitás, 1992 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1992 / 9. szám
kgy vita sosem öncélú, mások véleménye sose lehet vétek. A vita a gondolatok és elképzelések tisztító tüze. Nemcsak azt méretjük meg vele, elképzeléseink mennyire találkoznék mások véleményével, hanem azt is, mennyire vagyuk képesek saját elképzeléseinken változtatni. Vitázni csak így érdemes! Ezt a tervezetet az Új Szóban az autonómiáról folytatott kerekasztal-beszélgetés inspirálta. A javaslat által leírt modell a legtöbb nyugat-európai államban már megvalósult, az államhatalom decentralizációja következtében létrejött régiók, területi, etnikai és nemzeti kisebbségi önkormányzatok példái alapján és az ott érvényes demokratikus önrendelkezési elvek szellemében lelt összeál lítva. A példamutató országok közé sorolhatóak elsősorban Svájc, Finnország, Belgium, Spanyolország. Olaszország stb. A javaslat gazdasági alapját elsősorban a modern mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar képezi. A javaslat célja, hogy a két nyelvű övezetben élő valamennyi állampolgár számára a szociális piacgazdaság elvei, valamint a kétnyelvűségből adódó előnyök következetes kihasználása által biztosítsa a gazdasági és kulturális élet, valamint az oktatásügy területén az egyenjogúságot, az egyenrangúságot, az esélyegyenlőségei, a gazdasági jólétet és biztonságot. A régió gazdasági és kulturális téren átmenetet képez két állam között, amely kedvezően befolyásolja a kél szomszédos állam poli tikai, gazdasági, kulturális együttműködését, és ezáltal Kclet-Közép-Európa stabilitásának elősegítésében is szerepet vállai. A. Kétnyelvű és eeg^nyelvíí övezetek, általános elvek 1. Közép- és Kelet-Európában, így Dél-Szlovákiában is csak hozzávetőlegesen lehetne megvonni az etni kai határokat. A magyar nemzeti kisebbség által la kott területeken is sok, főleg szlovák nemzetiségű ál lampolgár él. Ezt tényként elfogadva, a magyar nem zeti kisebbség által' lakott területből ún. kétnyelvű övezetet kell kialakítani olyan jogszabályokkal, ame lyek biztosítják az övezetben élő állampolgárok tény leges egyenjogúságát és egyenrangúságát, bármely nemzeti kisebbséghez tartozzanak . Ebbe a kétnyelvű övezetbe tartoznának mindazon települések, ame lyekben a kisebbségekhez tartozó állampolgárok száma eléri, vagy meghaladja a település lakosságá nak 5 %-át, vagy a településen (nagyobb városok ban) legalább 5 ezer fő a kisebbséghez tartozónak vallja magát. 2. Amennyiben a kétnyelvű övezetben a többségi nemzet, vagy a kisebbség száma nem éri el az 5 %- ot, ezekből a településekből egynyelvű övezeteket kell kialakítani. 3. A kétnyelvű övezetben mindkét nyelv egyenran gú és hivatalos. 4. A kétnyelvű és ezen belül az egynyelvű övezetek jogállását statútum szabályozza, amely szerint a két nyelvű övezetet az autonómia különleges formái ille tik meg. B. Hetyi önkormányzat 1. A kétnyelvű és ezen belül az egynyelvű övezet ben a községek helyi önkormányzati egységet alkot nak, amelyek autonómiáját az Alkotmány biztosítja. A községek önálló jogi személyiséggel bírnak. Vezeté süket és irányításukat a polgármester és a községi tanács látja el. 2. A községi tanács nemzetiségi összetétele a la kosság nemzetiségi arányában van megoldva. A ta nács mindkét nemzetiségi csoportjának vétójoga van nemzetiségi ügyekben, elsősorban a kultúrát és isko laügyet érintő kérdésekben. 3. A különböző községek községcsoportokat (kör zeteket, járásokat) hozhatnak létre, amelyek keretén belül pl. egyes hivatalok, szervezetek, iskolák, kórhá zak stb. a társult községek számára szolgáltatási funkciókat töltenek be. Célszerű ezeket a községcso portokat valamely város természetes vonzáskörzeté ben levő községekből kialakítani. C. Megyék 1. A kétnyelvű övezetben a m egye saját jogi szemé lyiséggel rendelkező, tözségceoportokból álló, terü leti egység, amely állami feladatokat is e.lát. Javaslat a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítására
