Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-05 / 31. szám

1 1981. augusztus 5. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Tárlatkalfluz 1 Olaszországi képek Pisch László mérnök, kandidátus a so mórjai Kék Duna Efsz elnöke a véd­­nökségi üzem nevében gratulál a kiállító művésznek (Krascsenits Géze felvétele) Meleg, verőfényes, fürdőtöknek kedvező júliusi nap kezdődött. A jserkoló bejáratán egymás után fordultak be a személyautók. 1973-tól, Immár tizenöt éve fogadja a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) termálfürdő áz aktívan pihenni vágyó fiatalokat és Idősebbeket, családokat és csoportokat. Az eltelt időszak alatt a kis strand nemzetközi és országos hírnevű üdülőközponttá nőtte 'ki ma­gát. A kezdetről, az eltelt másfél év­tized problémáiról és sikereiről fag­gatom ezen a forró júliusi vasárna­pon Rostás (ózsefet, az üdülőközpont vezetőjét: — A Z-akció keretén belül kezdtük meg fürdőközpontunk építését. Az el­ső úszómedence elkészültével azonnal megnyitottuk kapuinkat a város für­­dőzői előtt. Ez 1973 júliusában volt. A következő éveket a folyamatos bő­vítés, parkosítás és építés jellemezte. Ekkor épült az ülő-, az olasz- és a gyermekmedence Vízterületük 2074 m2, s ehhez jön még a téli üzemel­tetésű fedett, 239 m2 területű úszó- és ülőmedence, jelenleg tehát hat me­dence áll rendelkezésünkre, monda­nom sem kell, ezek zuhanyozókkal és pihenőhelyekkel vannak ellátva Na­ponta 5100 vendéget fogadhatunk, számukat nem a terület (a jelen pil­lanatban ez 19.3 hektár), hanem a higinéniat és közegészségügyi létesít­mények száma határozza meg Évi 1—1.2 millió korona értékű forgalmat -Oonyolítunk le, természetesen ennek nagyságát nagymértékben befolyásol­ja az Időjárás. — Ha már a forgalomról beszé­lünk. ki vezeti és finanszírozza az üdülőközpontot, és milyen terveik vannak a jövőre nézve? — A strandfürdő megnyitásától 1985-ig a városi nemzeti bizottság védnöksége alatt dolgoztunk. Ezt kö­vetően az igazgatást a járást Idegen­forgalmi kirendeltség vette át. A két üzemeltető szerv együttműködése egyébként ma Is szoros. Az új léte­sítmények beruházását és kivitelezé­sét az illetékes nemzeti bizottság végzi, majd fölépülésük után a hasz­nálati szerződésben rögzített egyez­mények alapján a járási idegenforgal­mi kirendeltségnek adja használatba, fgy épült fel a Z-akció keretében az új 400 férőhelyes parkoló Is e helyi nemzeti bizottság irányításával. Az építkezés második, nehezebb szaka­­sza még hátra van. Egy bejárati csar­nok építését tervezzük a parkoló Mondok Gábor utcai bejáratánál. Ezenkívül valószínűleg bővítjük a víz­területet Is. Oj medencéket szeret­nénk létesíteni. — Az idelátogató turisták évei óta hangoztatott kívánságának tenne ele­get, s egyben a visszatérő szállás­­problémát is megoldaná egy nutó­­kemping létrehozása. Milyen a hiva­talos álláspont a fentieket Illetően? — Egyelőre még semmi biztos terv nem áll rendelkezésünkre, de mtvel a hroboóovól és a mlhályfai (M chal na Ostrove) kempingek sem heh lieg, sem befogadóképességükben nem fe­lelnek meg céljainknak, véleményem szerint a járási idegenforgalmi kiren­deltség kénytelen lesz ezt az utat vá­lasztani a valóban égető szállásprob­léma megoldására. Az Ideutazók szál­lási gondjain 1987-től a Tatratour utazási irodával kötött szerződéssel igyekszünk enyhíteni. Az érdeklődés Itt is nagyobb a vártnál, minden megrendelésnek nem tudunk eleget tenni, annál Is Inkább, mivel ma már nemcsak óriási hazai népszerűséggel dicsekedhetünk, évről évre nő az NDK-ből és Lengyelországból érkezők száma is. U tó, — Milyen szervezett sportolási, szórakozási lehetőségeket tudnak nyújtani az érdeklődőknek? — A sport • kedvelőinek golf-, te­nisz- és röplabdapálya áll rendelke­zésére. Ezen túlmenően a fürdőhel­lyel szomszédos természetes vízterü­let kihasználásának érdekében csó­­nakházat állítottunk fel, a csónaká­zás kedvelőinek nem kis örömére. A szervezett tanulást lehetőségek közül az űszótanfolyamokat említeném meg, melyek keretén belül naponta 300 diákot tudunk fogadni. Ezeket a csoportokat a járás területén lévő alapiskolák diákjaiból szervezi a vá­rosi nemzeti bizottság oktatásügyi osztálya. Volt már érdeklődés más já­rás iskoláiból is, de mivel a szátlás kérdése nem megoldott, el kellett vetnünk ezt a lehetőséget. Szolgálta­tásaink bővítésével, a pedikűr, mani­kűr, masszázs és gőzfürdő létrehozá­sával a téli időszak kihasználásában lévő tartalékokat igyekszünk kihasz­nálni. Ezért tettük lehetővé a válla­latok és üzemek számára az ún. hó­napos bérletek megváltását. A válla­lat havi 500 korona érték felett fizeti saját dolgozói látogatási költségét. A dolgozók igénybe vehetik összes szolgáltatásunkat, a számlázás láto­gatási könyv alapján történik. Itt szeretném felhívni az egységes föld­műves-szövetkezetek Illetékeseinek fi­gyelmét arra, hogy ezzel a lehető­séggel ők is élhetnek. Ez utóbbit ez ideig csak a Hegyétel (Kútnlky) Efsz használta ki. — Az elmúlt másfél évtized ered­ményei és sikerei bizonyára maga­sabb mérce felállítására ösztönzik a dolgozóikat, vezetőiket? — így van. Igyekszünk eleget tenni látogatóink egyre növekvő igényei­nek. Élelmiszerboltjaink ellátását a legnagyobb mennyiségben szállító Jednota Fogyasztási Szövetkezeten kí­vül a dunaszerdahelyi Agrofrlgor Kö­zös Mezőgazdasági Vállalat és a bra­­tlslavai Zelenina nemzeti vállalat biztosítja. Nagymértékben gazdago­dott ezáltal az élelmiszerek választé­ka. A készételeket, Italokat kínáló boltokon kívül egy korszerűen felsze­relt étteremmel ts rendelkezünk. Lá­togatóink elégedettsége szívügyünk, és egyben létszükségletünk is, mivel a jövő évtől ez új, önelszámolási rendszerben fogunk dolgozni. Ebben a rendszerben pedig minden hazai vagy külföldi turista „hűtlensége“ éreztetni fogja hatását bevételeinken, nyereségünkön. Sok sikert kívánva az eljövendő feladatok teljesítéséhez és megkö­szönve a beszélgetést kis sétára indul­tam a termárfürdő területén. Minde­nütt rend, tisztaság, virágágyak cser­jékkel és fákkal váltakozva, szemet gyönyörködtető összhangban. A bol­dog, hancúrozó gyerekek és napbar­nított felhőnek közt fiatal, fehérru­hás, sípoló lány tűnik fel. Benkov­­szky Anna a fürdőző gyermekek biz­tonságára és testi épségére felügyelő úszómester. Munkatársával együtt, a földművesekhez hasonlóan számára sem a kikapcsolódás, pihenés Idősza­ka a nyár, hanem az Intenzív mun­káé. — önnél, mint első láncszemnél „csapódik le“ az üdülők véleménye, összbenyomása, esetleges kifogása. Mennyire elégedettek a látogatók a víz minőségével ás hogy befolyásolja álláspontjuk az ön munkáját? — Valóban hozzánk, a „terepen lé­vőkhöz“ jut el a legtöbb visszajelzés. Nekünk, úszómestereknek a felügye­leten kívül a víz klórtartalmának, hőmérsékletének mérése és jegyzése is feladatunk. Kétóránként végezzük e két legfontosabb minőségi mutató mérését, melyek értékeit szigorú elő­írások szabályozzák. Éppen az előírt 28 C-fokos vízhőmérséklet a legtöbb elégedetlenség oka. Látogatóink ugyanig keveslik ezt a hőfokot, a kö­zelmúltban megszokott, 30 foknál ma­gasabb hőmérsékletű víz miatt jön­nek vissza hozzánk, főleg az idősebb korosztály képviselői. Az aktív, nát­rium-, kalcium-, magnézium-, klór- és hidrokarbonát-tartalmú forrás ugyanis 55 C-fok hőmérsékletű. Egy 1980-ban kiadott rendelet szerint azonban kötelesek vagyunk a fürdő­víz hőfokát hideg vízzel keverve 28 —30 C-fokos érékek között tartani. A rendeletet megelőző évek 34—38 C- fokos vízhőmérsékleteihez képest ez alacsony. A közhiedelemmel szemben tehát nem „apad a forrás“, de a víz csiraszámának szinten tartása miatt kiadott közegészségügyi rendeletet kötelesek vagyunk betartani. — Ezen előírások betartása egyéb­ként sem könnyű — kapcsolódik be­szélgetésünkbe Milan Ďurovka, a für­­dóközpont vízkezelője és karbantar­tója — mivel elavult műszaki beren­dezésekkel kell pontos munkát vé­geznünk. A víz klórtartalma például 3,0—0,5 mg/1 között változhat. Mivel az Injektoros klórozőval a hideg víz­be Juttatjuk a klórt, ezt pedig a me­dencénként változóan előirt hőfok szerint különböző irányban keverjük a forrásvízzel, a pontos értéket be­tartani Igazán nem egyszerű. Figyel­mesen, lelkiismeretesen végzett mun­kával azonban be lehet állítani az előírt klórtartalmat. — Minden második nap nyújtott, tizenkét órás műszakban dolgozunk, és ha valóban hibátlanul akarjuk vé­gezni a munkánkat, nem marad Időnk nyári pihenőre — folytatja Benkov­­szky Anna. — Végöl is, célunk ven­dégeink gondtalan pihenésének, diák­jaink, gyerekeink vakáclós örömei­nek maradéktalan biztosítása. ÜJHEbYINS MÁTYÁS ROZÄLIÄ mérnök Ernest Zmetők érdemes művész sze­mélyében közismert és elismert festő­művész munkásságával ismerkedhet­nek meg az érdeklődők a Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában. A ki­állított 64 alkotás döntő többsége olaj­­festmény és akvareli. Alkotásai egy­értelműen Igazolják, hogy a művész egyaránt otthonos mindkét műfajban, gipszből készült önarcképéből pedig az is kiderül, hogy az anyag megfor­málása sem idegen számára. Ezenkí­vül a rajzai, grafikái, illusztrációi, gobelinjei és artprotisai is közismer­tek, fényesen igazolva, hogy szemé­lyében valóban sokoldalú művészt tiszteltünk. Mielőtt a kiállított alkotásokat mél­tatnánk, érdemes megismerkednünk az alkotó művész gazdag életútjával is. Ernest Zmeták 1919. január 12-én született Érsekújvárban (Nové Zám­ky). Tanulmányait — az érettségi után — a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta az 1939—1943-as években. A főiskolán Aba-Novák Vil­mos és Kontuly Béla professzorok ta­nítványa volt. 1943 óta Bratislavában él, de a szülővárosától szinte egyet­len percre sem szakadt el. Mindig szívén viselte az újvári művészeti élet alakulását — főleg a művészeti galéria sorsát. Ernest Zmeták művészi munkássá­gának alakulására a szülőföldön kí­vül természetesen nagy hatással vol­tak a Budapesten eltöltött évek, de igen jelentős müvek alkotására ihlet­ték egyéb hazai tájak Is mint pl. Bra­tislava, Árva és Vöröskő vidéke, Kassa (Košice) stb. Zmetákról azonban azt is tudnunk kell, hogy már a Buda­pesten eltöltött évek alatt is élénk érdeklődést tanúsított az olasz kép­zőművészet múltja és jelene iránt. Ezért természetes, hogy mindent el­követett e művészet megismerése ér­dekében. E célt szolgálták olaszor­szági tanulmányútjai. Első alkalom­mal 1947-ben járt Olaszországban. Majd tízéves szünet következett, hogy utána rendszeressé váljanak e láto­gatások. így 1957-től szinte két-há­­rom évenként tölthetett hosszabb-rö­­videbb Időt a napfényes Itáliában. Utolsó két alkalommal 1985-ben és 1986-ban Járt Olaszországban, mind­két esetben Szicíliában. A Csallóközi Múzeumban „Olaszor­szági tájak“ címmel megrendezett ki­állítás a sok-sok olaszországi élmény ihlette csodálatos alkotásokból nyújt egy csokorravalót az érdeklődőknek. Róma, Velence, Amalfi, Levanzo, Cap­ri, Positano, Céfalu és számos más olasz vidék jellegzetes épületei, terei és elbűvölő tájai tárulnak a látogató elé. Sajátos látásmóddal, érdekes fel­fogásban örökíti meg a velencei hí­res gondolákat. Végtelen nyugalom árad e képből. Valamennyi gondola kikötve — utasra várva — ring a velencei alkonyaiban. Positano című olajfestményén a meredek hegyolda­lon a házak sokasága a színek tarka kavalkádjában sorakozik. A kép lát­tán az embernek olyan érzése támad, mintha egymásra épültek volna a há­zak. A kiállított tájképek közül legérde*­­kesebbek, legkedvesebbek és legvon­zóbbak a Céfaluról készült alkotások. A hegyoldalon, a sziklákra épült há­zak panoramatikus képe — a kék égboíttal és még kékebb tengerrel — valóban szép látvány. E kedves települést szinte minden lehetséges látószögből megörökítette. Igazi békés hangulat árad a Céfaluról 1985-ben készült alkotásából Is. A zöld fák sokasága között szürkés falú, piros tetejű házak sokasága nyúlik el béké­sen az azúrkék tengerpart lankáin. E képekből Igazán kiérződik az alko­tó nagy vonzalma e tájhoz és telepü­léshez. A június közepén megnyitott — és augusztus közepéig nyitva tartó —' kiállítást már több százan megtekin­tették, köztük sok idelátogató turista is. Akik már jártak Olaszországban, örömmel szembesülnek az Ismert tá­jakkal, de szívesen elidőznek a sajá­tos látásmódú képek előtt azok Is, akiknek még nem volt módjuk olasz földön járni. A kiállítás fölött vállalt védnök­séggel a somorjai (Šamorfn) Kék Du­na Egységes Földműves-szövetkezet nagyban hozzájárult a tárlatnyltó ün­nepség magas színvonalon való meg­szervezéséhez. Ezúton is köszönjük megértő támogatásukat. Dr. MAG GYULA, a Csallóközi Múzeum igazgatója \ <: . 4* * : ú „Címerek világa” A Csemadok SládkoviCovéi Alapszervezetének Lőrincz Gyula Népmüvelődési Klubja havonta rendez különböző témájú előadásokat neves előadókkal. így volt ez a kö­zelmúltban is, amikor dr. Püspiki Nagy Péter törté­nészt látták vendégül, aki a „Címerek világáéba adott betekintést a hallgatóságnak. A színes diavetítéssel egybekötött előadásból megtud­tuk, hogy a címerek használata a középkorban alakult ki, a fegyverekre festett színes ábrákból. A feudalizmus korában rendszerint az uralkodó adományozta a elmert, és testületek is kaphattak A címer alkotórészei: a cf­­merpajzs a címeralakokkal és a stsak a sisakdísszel. Kezdetben a címeralakok (ún. heroldalakok) egymástól élesen megkülönböztetett színes ábrák voltak. 'A elme­rek terjedésével egyre több természeti alak (emberek, állatok, növények, sziklák, hegyvonulatokat Jelképező halmok, égitestek, még később szerszámok) jelentek meg a címerpajzson. Az előadó rámutatott, hogy a leg­nagyobb jelentősége az államok (országok, nemzetek) címereinek ven. amelyek az állam jelvényei, szimbólu­mai. Az állam címere hosszú ideig azonos volt az ural­kodóházak családi címerével. A szocialista államok rendszerint új, olyan címert alkotnak, amely mint az állam jelvénye kifejezi az állam új jellegét és természeti adottságait, s a legtöbbször valamilyen történelmi uta­lást is tartalmaz. Az előadás színvonalát és a hallga­tóság érdeklődését az a tény tükrözi híven, hogy a je­lenlévők nagyon sok kérdéssel halmozták el dr. Püs­pöki Nagy Pétert, aki mindenkinek aprólékos, kimerítő választ adott. Nagy Mihály Stefan žäry: A kakukk a jávorfán fgy kiáltott: Siessetek haza, lányok, megáztok! Nem mehetünk, kakukkmadár, nem lehet annyi még a munka itt, hogy ... rengeteg! A kaszálón három gereblye ázik, negyediknek minden foga hiányzik. Mondd meg nekünk, kakukkmadár, lelkedre, esztendőre melyikünk lesz menyecske? Nem felel a kakukkmadár, elrepül... Zápor veri, az erdőbe menekül. Ozsvald Arpád fordítása a termálfürdőben /-4 J S >

Next

/
Oldalképek
Tartalom