Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
A BAROMFI PARAZITÁK OKOZTA BETEGSÉGEI A baromfi madártetüatka- és óvantag-fertőzöttsége A háziszarnyasok, legfőképpen a tyúkfélék nagyon gyak ran szenvednek a tenyésztői gyakorlatban több figyelmet érdemlő inadártetüatkátúl (Der ■tanyasiig цаШпае). A kutlusuk ideges viselkedése, fészekha gyása vagy a kotlás sikertelen ■égé, gyakran enged arra következtetni. hogy a madártetűatka fertözöttség nagy. A tyúk álakban éjszakázóhelyeken gyakran tömegesen fedezzük föl, sőt. ha nagyon elszaporod nak, akkor a kézbevett madarakon ts bőségesen találunk belőlük Az alig 0,3 mm nagy ■ágú him és az 1 mm nagysá got is elérő nőstény atka Jobbára éjszaka támadja meg az álban alvó baromfit. A nőstény rakta petékből több vedlés után kb. 1 hét elteltével újabb ivarérett egyedek fejlődnek. Tapasztalhatjuk, hogy optimális körülmények közt mérhetetlenül el tudnak szaporodni. Általában deszkarepedésekben, ülórudak. ólak repedéseiben tanyáznak. A baromfi vérszfvásuktól mérhetetlenül szenved. Gyakran vérfogyottságot. senyvességet okoznak. A fiatal állatok elmaradnak a fejlődésben, csökken a lojáshozant. Az atkák gyakran a tyúkólban tartózkodó, vagy a baromfit kézben tartó embert is megtámadják Az atkákkal ellepett baromfi tollazata laza. borzolt. Gyakran rázza magát, vakarózással, bőrcsipkedéssel próbál az élösdiektől megszabadulni. Olykor tollhullás Is jelentkezhet. Az óvantagok (Árgus perslcus), másnéven „tyúkpoloska“ lényegesen nagyobb atkafaj. Feltűnően lapos és akár az 1 om-t Is eléri. Alakja tojásdad. A kifejlett atka általában éjszaka támadja meg a szárnyasokat és vérszívással nyugtalanítja őket. A nappalt az ólak repedéseiben, ülőrudakon. esetleg az „éjszakázó fák“ kéregrepedéseiben tölti. Az óvantag lárvája azonban erős szájszervővel a madarak bőrébe furakodlk és a guzdaállat vérét akár egy két hétig egyfolytában Is szívhatja, anélkül, hogy elhagyná azt A baromfi nyakán, uiolléu, du másutt is a büiüu, kölesnyi sötétbarna, pirosas, esetleg sárgás képletekként fedezhetjük fel őket. Erős fertózöttsógre utal, ha a baromfi vérfogyott, senyves, csökkent tojáshozamú. A fiatalabb áll-atok a jelentős vérveszteség miatt Idegi tünetek mellett el Is hullanak. Az óvantagok fejlődése lényegesen lassúbb mint a madártetüatkáké. akár tíz hónapig Is tarthat. A kifejlett egyedek nagyon ellenállónk, hónapokig, sőt évékig bírják a koplalást. Vérszivás nélkül is nagyon sokáig életképesek. Az említett élősdiek ellent harc nem egyszerű, nagy körültekintést és alaposságot igényel. Csupán a baromfira Irányuló beavatkozás, kezelés nem vezet eredményre. Figyelembe kell vennünk az éjszakázó vagy tartózkodóhelyeik fcrtözöttségét is. Kémiai anyagokhoz cvak akkor folyamodjunk, ha alapos tisztítással a baromfiudvar épületeit, eszközeit előkészítettük. Az alapos tisztogatás elhanyagolása az alkalmazott kémiai anyaguk hatásfokát csökkenti, s ezzel szinte biztosítjuk a paraziták túlélését. Kerüljük a kornyezetszenynyező anyaguk (OI)T, HCH Lindán stb. j használatát. Ezek a baromfi szervezetében is ieihalmozódhatnuk, és a tojásból szintén kimutathatók, fgy közvetve az ember egészségét is károsítják. Hatásos anyagokként hasznosíthatjuk a Piretrin (Pyrethrum nevű fészkesvirágú növény mesterségesen előállított hatóanyaga), por, szpré és festék alakjában forgalmazott változatúit. Gyógyszertárainkban kapható a Metrifonát hatóanyagú 5 és 1 százalékos Arpalit szpré is. Alkalmazásakor azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy 20 C-fok feletti hőmérsékletnél a kezelést 5—6 napos Időközökben kétszer, háromszor meg kell ismételni. Hűvösebb Időben elég, lva azt hét tíz naponta tesszük. л MVDr. Sztruhár Győző I HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFIFAJTÁK A kínai hattyúlúd Külsejében részben a ludakra, részben a hattyúkra emlékeztet. Más fajtól származik mint a többi háztájiban stb. tartott lúd. A különféle fajtákkal jól keresztezhető, utódai életképesek. Ázsiából származik, hol vad formában még ma Is él. Jellemző fajtajegyei közé tartozik a rövidebb törzs, a hosszú nyak és a csőr tövénél található kerek vagy tojásdad alakú szarududor, amely az állat korának haladtával növekszik. Gágogás helyett trombitaszóra emlékeztető hangot hallat. Húsa kevesebb zsírt tartalmaz, rostosabb, s ezért szárazabbnak tűnik. Ezek a „hátrányos“ tulajdonságok a diétás étrenden lévőknek előnyt je. lentenek. A kínai hattyúlúd nehezen hizlalható. Nem érhe tünk el nála olyan eredményeket, mint a nyári lúdből szelektált fajták esetében. Ha más fajtákkal keresztezzük, akkor az említett hátrányos tulajdonságai eltűnnek. tojásait módjukban áll géppel vagy kotlóssal keltetni. Szürkésbarna és fehér színváltozata van. A szürkésbarna színváltozat fejtetője, a pofák felső része a nyak tarkó felöli része le egészen a hátig szürkésbarna. A pofák, a torok, a nyak elülső része, a mell, a has és a faroktáj világosak, sárgásak. A hát, a szárnyak és az oldalak szintén szürkésbarnák. A fedőtollak szabályos fe hér sávval szegettek. A gúnár tömege elérheti a 6, a tojóé az. 5 kilogrammot. A szürkésbarna változat tömege általában 10 százalékka kisebb. Tojáshozama 40—50 darab; egyegy darab tömege átlagosan 120 gramm. A csehszlovák fajtajegyzék egy-egy példány tömegét a gúnár esetében 5—6, a tojónál 3,6—4,6 kilogrammban adja meg. Az Ivages (ivánkai) lúd Elsősorban nagyüzemekben tartott, kiváló hús- és májtermelő tulajdonságokkal rendelkező fajta. Az Ivages ludat a Pozsonyivánkai (Ivanka pri Dunaji) Baromfikutató Intézet Hroboüuvéi Kutató és Nemesítő Állomásán szelektálták. Nagyüzemi tartásával 1976 óta foglalkoznak. Gyors növekedésével, jó ellenálló és alkalmazkodó képességével, valamint közepes nagyságával tűnik ki. Az eleséget nagyon jól hasznosítja. Húsa és tolla jó minőségű. Tömés útján viszonylag nagy és jó minőségű májat ad, . Tollazatuk jő minőségű, de más fajtákhoz viszonyítva nehezebben melleszthetők. Temperamentumos, viszonylag mozgékony, jól legeltethető. Korán ivarérett, magas to- Júshozamú. fajta. Kotlási ösztönét a szelekció folyamán elnyomták. ezért főleg olyan tenyésztőknek ajánljuk, akiknek A kínai hattyúlúd szürkésbai-na színváltozata (S. KrajCovlü felváteíe) Az ivages iajta gúnárja (A szerző felvétele) ezért háztáji tartásra is ajánlható. A legeltetéssel nevelt ludek tömege 4,5—5, a hizlalásra fogott példányoké 7—7,5 kilogramm. A kislibákat legjobb törzstenyészetekből beszerezni. Természetesen tenyésztésükkel magunk Is megpróbálkozhatunk. A megfelelő gúnár és tojó kiválasztása azonban szakértelmet és sok figyelmet Igényel. A fajta pászmája (fészekalja) viszonylag nagy, de eltérő számú tojásból áll. Az ivages to. jók nem költenek, ezért a keltetéshez kotlósra vagy gépre van szükség. V. Malik mérnök r~Kert esze у pKita A repülés bajnokai A postagalambsport hódolókkal elsősorban uidéken találkozhatunk. Ehhez a különleges szenvedélyhez szükséges feltételek megteremtése elsősorban itt biztosított fkörnyezet, tápszer, voliér stb.). A kissé romantikusnak tűnő sportágnak minden korosztályiam megtaláljuk a híveit. Ebbe csak egyszer lehet beleszeretni, de akkor örökre. Kovács Lehel rétéi (Reca) lakos — akit a közelmúltban kerestem fel otthonában, hogy galambjairól faggassam — meglett, háromgyerekes családfő, aki immár tekintélyes gálámbászmúltra tekinthet vissza. Ezt a néhány évvel ezelőtt megnyert szlovákiai bajnoki cím is fémjelzi. A családi ház első udvarát a kerttől, hatalmas galambház választja el. Ez utóbbi teljes egészében a házigazda saját tervezése alapján készüti el, csináld magad alapon. Akkoriban minden különösebb elhatározás nélkül kezdett el galambászkodnt. Kezdetben díszgalambokkal foglalkozott. Az állatszeretet számára is egyfajta útravaló volt az élethez. Egész életére emlékezetébe vésődött a szülői intelem: „Az állat istene az emberi“ így van ez a sportgalambok esetében is. Minden egyes más-más bánásmódot, gondoskodást igényel. A sportgalambok legfontosabb tulajdonságainak egyike a határtalan hazavágyódás. Ennek a határtalanságát bizonyítja az a megtörtént eset, amikor egy hétévi bezártság után szabadon engedett galamb visszarepül régi gazdájához. — Szabadidőm jelentős részét a galambjaimnak szentelem — magyarázza Kovács tehel. — Sajnos három műszakban dolgozom, ami főleg a versenyek szempontjából hátrányis. Szabadnapjaim nagy részét ezért a • versenyek idején veszem kt. A versenyen résztvevő- galambok hazavárása, a várakozás feszültsége, és az az öröm, amelyet megérkezésükkor érzek, ez ad igazán értelmet az egésznek. — Mint kezdőnek Anker Alfonz Repülő keresztrejtvény című könyve nyújtott kiváló segítséget. Megtanultam, miként Kovács Lehel egyik kedvencével kell megfigyelni a galambok viselkedését, fiziológiáját. Rá kellett ébrednem, hogy ha igazi eredményeket akarok elérni, akkor teljes mértékben együtt kell működnöm kedvenceimmel. A siker ugyanis mindkettőnkön múlik. 1961 óta előfizetője vagyok a Postagalamb sport című szaklapnak. Ebből hasznos ismereteket szerzek a galambegészségügyről, amely nélkül ugyancsak elképzelhetetlen a szakszerű, eredményes versenyeztetés. Beteg, formán kívüli galambot sose szoktam röptetni. Az állandó megfigyelések alapján tisztában vagyok a versenyző galambok fizikai és pszichikai kondíciójával, állapotával. Tollazatuk, testtartásuk, mozgásuk, étvágyuk, szemük nyitott könyv számomra, amibe csak bele kell olvasnom, s tudom, miként döntsék, cselekedjek. Általában két órát töltök egy nap a galambházban, versenyek alatt viszont annál jóval többet. Ezt követően a versenyekre terelődött a szó. Tisztáztuk mindenekelőtt az egyes versenyek közti különbségek lényegét, megtudtuk, hogy a látszólag könnyű rövidtávú f200 kmig terjedő) versenyek, néha sokkal inkább megviselhetik a galambokat, mint a nehéznek mondott hosszá f900 km-ig) távok. Mindez természetesen az időjárás függvénye, úgy hogy egy 2(10 km es versenyről két napig jönnek haza a galambok, míg egy másik, 900 km es versenyről egy napon belül Is megérkeznek. Nem titok, Kovács Lehel a versenyző galambokat kéthetente repteti, hogy ne fáradjanak el. Aktív versenyzéssel immár tizenhét éve foglalkozik. Még a kezdet kezdetén egy Novotny nevezetű brnói tenyészőtői importból származó belga galambokat vásárolt. Volt már egy saját nevelésű tojója, melyet a törzsállomány kialakítása céljából a belga hímekkel keresztezett. Ezt a próbálkozások időszaka követte. A kitartó igyekezet végül is meghozta gyümölcsét. A Van der Espt, a Van Brauen és a Fábry fajták 'utódai ma is megtalálhatók a törzsállományban. Az idén megközelítőleg ötven galambbal vesz részt a versenyeken, a többi harminc pedig tenyészgalamb. Kezdetben a versenyek során sok galambja elveszett. Egyszerűen nem érkeztek meg. Az első komolyabb sikerekre 1980-ig kellett várnia. A következő évben megnyerte a bratislavai területi bajnokságot, majd két évvel később ismét megszerezte ezt a címet, sőt ez évben a szlovákiai bajnokság első helyezettje lett. Nem szégyellte bevallani, hogy ezt a dicsőséget elsősorban a feleségének köszönheti. Ugyanis a döntő versenykor a házigazda tartalékos tisztként egyhónapos katonai gyakorlaton volt, igy a neje várta haza a galambokat a versenyről. Még mielőtt elhitték volna hogy nagy sikerek elé néznek 1983-ban a Pireneusi-félsziget ről furcsa járvány indult el vonult végig Európa galamb állományi i, s végzett nagy pusztítást. A vírusos betegség fparamyxovirózis) a madarak központi idegrendszerét támadta meg. Ennek következtében elveszítették egyensúlyérzéküket, tartásukat, vagyis fizikailag néhány nap leforgása alatt teljesen „lerobbanlak*. Az említett betegség főleg a fiatal egyedeket sújtotta. Az idősebb galambok néhány hét alatt kiheverték, míg a fiatal példányok jelentős hányada elhullott. (Ennek talán az a magyarázata, hogy az Idősebb galambok immunrendszere erősebb, mint a fiataloké.) A betegség' megelőzésére megelőző oltást is használtak, de annak csak akkor volt hatása, ha a beoltott egyedekben már kialakult a természetes ellenálló-képesség. Voltak olyan galambok, amelyeken a vírusos betegség általi fertőzés csupán a versenyeken nyújtott teljesítmény rohamos csökkenése alapján volt kimutatható. Az említett betegség nyomai állítólag ilyen módon még ma is kimutathatók. Némi gondot okozott, hogy a galambokat a falu túloldaláról, ahol azelőtt lakott át kellett költöztetni, az új galambházba. Az átszoktatás még az ősszel megkezdődött. A télen át a noliérbe voltak bezárva. Amikor kiengedték őket, azonnal viszszarepültek megszokott helyükre. Ez jó néhányszor megismétlődött. A galambok a hetedik próbálkozás után megértették, itt van az új otthonuk, üt számíthatnak állandóan táplálékra, és menedékre. Az idei éve az első, amikor a verserA/ekröl a galambok már az úi otthonukba térnek haza. A déli fekvésű galambházban szemmel láthatóan jól érzik magukat a madarak. Az idei versenyek Kovács Lehel sportgalambász számára eddig megnyugtató eredményeket hoztak. Nincs hiány feszültségben sem, hiszen a közelmúltban, amikor Chebből indult a verseny, a 425 reptetett galamb közül az első nap csupán 9 érkezett meg gazdájához, a többi csak másnap. Az idén nemzetközi versenyekre is sor kerül. Többek között — versenyt szállva a széllel — Schwertnből, Eisenachból és Ostendéből igyekeznek majd haza kedvencei. Macsieza Sándor J