Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-05 / 31. szám

A BAROMFI PARAZITÁK OKOZTA BETEGSÉGEI A baromfi madártetüatka- és óvantag-fertőzöttsége A háziszarnyasok, legfőkép­­pen a tyúkfélék nagyon gyak ran szenvednek a tenyésztői gyakorlatban több figyelmet ér­demlő inadártetüatkátúl (Der ■tanyasiig цаШпае). A kutlusuk ideges viselkedése, fészekha gyása vagy a kotlás sikertelen ■égé, gyakran enged arra kö­vetkeztetni. hogy a madártetű­­atka fertözöttség nagy. A tyúk álakban éjszakázóhelyeken gyakran tömegesen fedezzük föl, sőt. ha nagyon elszaporod nak, akkor a kézbevett mada­rakon ts bőségesen találunk belőlük Az alig 0,3 mm nagy ■ágú him és az 1 mm nagysá got is elérő nőstény atka Job­­bára éjszaka támadja meg az álban alvó baromfit. A nőstény rakta petékből több vedlés után kb. 1 hét elteltével újabb ivarérett egyedek fejlődnek. Tapasztalhatjuk, hogy optimális körülmények közt mérhetetle­nül el tudnak szaporodni. Álta­lában deszkarepedésekben, üló­­rudak. ólak repedéseiben ta­nyáznak. A baromfi vérszfvá­­suktól mérhetetlenül szenved. Gyakran vérfogyottságot. seny­­vességet okoznak. A fiatal ál­latok elmaradnak a fejlődés­ben, csökken a lojáshozant. Az atkák gyakran a tyúkólban tar­tózkodó, vagy a baromfit kéz­ben tartó embert is megtámad­ják Az atkákkal ellepett barom­fi tollazata laza. borzolt. Gyak­­ran rázza magát, vakarózással, bőrcsipkedéssel próbál az élös­­diektől megszabadulni. Olykor tollhullás Is jelentkezhet. Az óvantagok (Árgus persl­­cus), másnéven „tyúkpoloska“ lényegesen nagyobb atkafaj. Feltűnően lapos és akár az 1 om-t Is eléri. Alakja tojásdad. A kifejlett atka általában éj­szaka támadja meg a szárnya­sokat és vérszívással nyugtala­nítja őket. A nappalt az ólak repedéseiben, ülőrudakon. eset­leg az „éjszakázó fák“ kéreg­­repedéseiben tölti. Az óvantag lárvája azonban erős szájszer­vővel a madarak bőrébe fura­­kodlk és a guzdaállat vérét akár egy két hétig egyfolytában Is szívhatja, anélkül, hogy el­hagyná azt A baromfi nyakán, uiolléu, du másutt is a büiüu, kölesnyi sötétbarna, pirosas, esetleg sárgás képletekként fe­dezhetjük fel őket. Erős fertó­­zöttsógre utal, ha a baromfi vérfogyott, senyves, csökkent tojáshozamú. A fiatalabb áll-a­­tok a jelentős vérveszteség miatt Idegi tünetek mellett el Is hullanak. Az óvantagok fejlődése lé­nyegesen lassúbb mint a ma­­dártetüatkáké. akár tíz hónapig Is tarthat. A kifejlett egyedek nagyon ellenállónk, hónapokig, sőt évékig bírják a koplalást. Vérszivás nélkül is nagyon so­káig életképesek. Az említett élősdiek ellent harc nem egyszerű, nagy kö­rültekintést és alaposságot igé­nyel. Csupán a baromfira Irá­nyuló beavatkozás, kezelés nem vezet eredményre. Figyelembe kell vennünk az éjszakázó vagy tartózkodóhelyeik fcrtö­­zöttségét is. Kémiai anyagok­hoz cvak akkor folyamodjunk, ha alapos tisztítással a barom­fiudvar épületeit, eszközeit elő­készítettük. Az alapos tiszto­gatás elhanyagolása az alkal­mazott kémiai anyaguk hatás­fokát csökkenti, s ezzel szinte biztosítjuk a paraziták túlélé­sét. Kerüljük a kornyezetszeny­­nyező anyaguk (OI)T, HCH Lin­dán stb. j használatát. Ezek a baromfi szervezetében is iei­­halmozódhatnuk, és a tojásból szintén kimutathatók, fgy köz­vetve az ember egészségét is károsítják. Hatásos anyagok­ként hasznosíthatjuk a Piret­­rin (Pyrethrum nevű fészkes­­virágú növény mesterségesen előállított hatóanyaga), por, szpré és festék alakjában for­galmazott változatúit. Gyógyszertárainkban kapható a Metrifonát hatóanyagú 5 és 1 százalékos Arpalit szpré is. Alkalmazásakor azonban ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy 20 C-fok feletti hőmérséklet­nél a kezelést 5—6 napos Idő­közökben kétszer, háromszor meg kell ismételni. Hűvösebb Időben elég, lva azt hét tíz na­ponta tesszük. л MVDr. Sztruhár Győző I HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFIFAJTÁK A kínai hattyúlúd Külsejében részben a ludakra, részben a hattyúkra emlékez­tet. Más fajtól származik mint a többi háztájiban stb. tartott lúd. A különféle fajták­kal jól keresztezhető, utódai életképesek. Ázsiából szárma­zik, hol vad formában még ma Is él. Jellemző fajtajegyei közé tartozik a rövidebb törzs, a hosszú nyak és a csőr tövénél található kerek vagy tojásdad alakú szarududor, amely az ál­lat korának haladtával növek­szik. Gágogás helyett trombita­­szóra emlékeztető hangot hal­lat. Húsa kevesebb zsírt tartal­maz, rostosabb, s ezért szára­zabbnak tűnik. Ezek a „hátrá­nyos“ tulajdonságok a diétás étrenden lévőknek előnyt je. lentenek. A kínai hattyúlúd nehezen hizlalható. Nem érhe tünk el nála olyan eredménye­ket, mint a nyári lúdből sze­lektált fajták esetében. Ha más fajtákkal keresztezzük, akkor az említett hátrányos tulajdon­ságai eltűnnek. tojásait módjukban áll géppel vagy kotlóssal keltetni. Szürkésbarna és fehér szín­­változata van. A szürkésbarna színváltozat fejtetője, a pofák felső része a nyak tarkó felöli része le egészen a hátig szür­késbarna. A pofák, a torok, a nyak elülső része, a mell, a has és a faroktáj világosak, sárgásak. A hát, a szárnyak és az oldalak szintén szürkésbar­nák. A fedőtollak szabályos fe hér sávval szegettek. A gúnár tömege elérheti a 6, a tojóé az. 5 kilogrammot. A szürkésbarna változat tömege általában 10 százalékka kisebb. Tojáshozama 40—50 darab; egy­­egy darab tömege átlagosan 120 gramm. A csehszlovák faj­tajegyzék egy-egy példány tö­megét a gúnár esetében 5—6, a tojónál 3,6—4,6 kilogramm­ban adja meg. Az Ivages (ivánkai) lúd Elsősorban nagyüzemekben tartott, kiváló hús- és májter­melő tulajdonságokkal rendel­kező fajta. Az Ivages ludat a Pozsonyivánkai (Ivanka pri Du­naji) Baromfikutató Intézet Hroboüuvéi Kutató és Nemesí­tő Állomásán szelektálták. Nagyüzemi tartásával 1976 óta foglalkoznak. Gyors növekedé­sével, jó ellenálló és alkalmaz­kodó képességével, valamint közepes nagyságával tűnik ki. Az eleséget nagyon jól haszno­sítja. Húsa és tolla jó minősé­gű. Tömés útján viszonylag nagy és jó minőségű májat ad, . Tollazatuk jő minőségű, de más fajtákhoz viszonyítva ne­hezebben melleszthetők. Temperamentumos, viszony­lag mozgékony, jól legeltethe­tő. Korán ivarérett, magas to- Júshozamú. fajta. Kotlási ösztö­nét a szelekció folyamán el­nyomták. ezért főleg olyan te­nyésztőknek ajánljuk, akiknek A kínai hattyúlúd szürkésbai-na színváltozata (S. KrajCovlü felváteíe) Az ivages iajta gúnárja (A szerző felvétele) ezért háztáji tartásra is ajánl­­ható. A legeltetéssel nevelt ludek tömege 4,5—5, a hizlalásra fo­gott példányoké 7—7,5 kilo­gramm. A kislibákat legjobb törzste­­nyészetekből beszerezni. Termé­szetesen tenyésztésükkel ma­gunk Is megpróbálkozhatunk. A megfelelő gúnár és tojó ki­választása azonban szakértel­met és sok figyelmet Igényel. A fajta pászmája (fészekalja) viszonylag nagy, de eltérő szá­mú tojásból áll. Az ivages to. jók nem költenek, ezért a kel­tetéshez kotlósra vagy gépre van szükség. V. Malik mérnök r~Kert esze у pKita A repülés bajnokai A postagalambsport hódolók­kal elsősorban uidéken talál­kozhatunk. Ehhez a különleges szenvedélyhez szükséges felté­telek megteremtése elsősorban itt biztosított fkörnyezet, táp­szer, voliér stb.). A kissé ro­mantikusnak tűnő sportágnak minden korosztályiam megtalál­juk a híveit. Ebbe csak egyszer lehet beleszeretni, de akkor örökre. Kovács Lehel rétéi (Reca) la­kos — akit a közelmúltban ke­restem fel otthonában, hogy galambjairól faggassam — meg­lett, háromgyerekes családfő, aki immár tekintélyes gálám­­bászmúltra tekinthet vissza. Ezt a néhány évvel ezelőtt meg­nyert szlovákiai bajnoki cím is fémjelzi. A családi ház első ud­varát a kerttől, hatalmas ga­lambház választja el. Ez utób­bi teljes egészében a házi­gazda saját tervezése alapján készüti el, csináld magad ala­pon. Akkoriban minden különösebb elhatározás nélkül kezdett el galambászkodnt. Kezdetben dísz­­galambokkal foglalkozott. Az állatszeretet számára is egy­fajta útravaló volt az élethez. Egész életére emlékezetébe vé­sődött a szülői intelem: „Az állat istene az emberi“ így van ez a sportgalambok esetében is. Minden egyes más-más bánás­módot, gondoskodást igényel. A sportgalambok legfontosabb tu­lajdonságainak egyike a határ­talan hazavágyódás. Ennek a határtalanságát bizonyítja az a megtörtént eset, amikor egy hétévi bezártság után szabadon engedett galamb visszarepül ré­gi gazdájához. — Szabadidőm jelentős részét a galambjaimnak szentelem — magyarázza Kovács tehel. — Sajnos három műszakban dol­gozom, ami főleg a versenyek szempontjából hátrányis. Sza­badnapjaim nagy részét ezért a • versenyek idején veszem kt. A versenyen résztvevő- galambok hazavárása, a várakozás feszült­sége, és az az öröm, amelyet megérkezésükkor érzek, ez ad igazán értelmet az egésznek. — Mint kezdőnek Anker Al­fonz Repülő keresztrejtvény cí­mű könyve nyújtott kiváló se­gítséget. Megtanultam, miként Kovács Lehel egyik kedvencével kell megfigyelni a galambok viselkedését, fiziológiáját. Rá kellett ébrednem, hogy ha iga­zi eredményeket akarok elérni, akkor teljes mértékben együtt kell működnöm kedvenceim­mel. A siker ugyanis mindket­tőnkön múlik. 1961 óta előfize­tője vagyok a Postagalamb sport című szaklapnak. Ebből hasz­nos ismereteket szerzek a ga­lambegészségügyről, amely nél­kül ugyancsak elképzelhetetlen a szakszerű, eredményes ver­senyeztetés. Beteg, formán kí­vüli galambot sose szoktam röptetni. Az állandó megfigye­lések alapján tisztában vagyok a versenyző galambok fizikai és pszichikai kondíciójával, állapo­tával. Tollazatuk, testtartásuk, mozgásuk, étvágyuk, szemük nyitott könyv számomra, amibe csak bele kell olvasnom, s tu­dom, miként döntsék, cseleked­jek. Általában két órát töltök egy nap a galambházban, ver­senyek alatt viszont annál jó­val többet. Ezt követően a versenyekre terelődött a szó. Tisztáztuk mindenekelőtt az egyes verse­nyek közti különbségek lénye­gét, megtudtuk, hogy a látszó­lag könnyű rövidtávú f200 km­­ig terjedő) versenyek, néha sokkal inkább megviselhetik a galambokat, mint a nehéznek mondott hosszá f900 km-ig) tá­vok. Mindez természetesen az időjárás függvénye, úgy hogy egy 2(10 km es versenyről két napig jönnek haza a galambok, míg egy másik, 900 km es ver­senyről egy napon belül Is meg­érkeznek. Nem titok, Kovács Lehel a versenyző galambokat kétheten­te repteti, hogy ne fáradjanak el. Aktív versenyzéssel immár tizenhét éve foglalkozik. Még a kezdet kezdetén egy Novotny nevezetű brnói tenyészőtői im­portból származó belga galam­bokat vásárolt. Volt már egy saját nevelésű tojója, melyet a törzsállomány kialakítása cél­jából a belga hímekkel keresz­tezett. Ezt a próbálkozások idő­szaka követte. A kitartó igye­kezet végül is meghozta gyü­mölcsét. A Van der Espt, a Van Brauen és a Fábry fajták 'utó­dai ma is megtalálhatók a törzs­­állományban. Az idén megközelítőleg ötven galambbal vesz részt a verse­nyeken, a többi harminc pedig tenyészgalamb. Kezdetben a ver­senyek során sok galambja el­veszett. Egyszerűen nem érkez­tek meg. Az első komolyabb sikerekre 1980-ig kellett várnia. A következő évben megnyerte a bratislavai területi bajnoksá­got, majd két évvel később is­mét megszerezte ezt a címet, sőt ez évben a szlovákiai baj­nokság első helyezettje lett. Nem szégyellte bevallani, hogy ezt a dicsőséget elsősorban a feleségének köszönheti. Ugyan­is a döntő versenykor a házi­gazda tartalékos tisztként egy­hónapos katonai gyakorlaton volt, igy a neje várta haza a galambokat a versenyről. Még mielőtt elhitték volna hogy nagy sikerek elé néznek 1983-ban a Pireneusi-félsziget ről furcsa járvány indult el vonult végig Európa galamb állományi i, s végzett nagy pusztítást. A vírusos betegség fparamyxovirózis) a madarak központi idegrendszerét támad­ta meg. Ennek következtében elveszítették egyensúlyérzékü­­ket, tartásukat, vagyis fizikai­lag néhány nap leforgása alatt teljesen „lerobbanlak*. Az emlí­tett betegség főleg a fiatal egyedeket sújtotta. Az idősebb galambok néhány hét alatt ki­heverték, míg a fiatal példá­nyok jelentős hányada elhul­lott. (Ennek talán az a magya­rázata, hogy az Idősebb galam­bok immunrendszere erősebb, mint a fiataloké.) A betegség' megelőzésére megelőző oltást is használtak, de annak csak ak­kor volt hatása, ha a beoltott egyedekben már kialakult a természetes ellenálló-képesség. Voltak olyan galambok, ame­lyeken a vírusos betegség ál­tali fertőzés csupán a versenye­ken nyújtott teljesítmény roha­mos csökkenése alapján volt kimutatható. Az említett beteg­ség nyomai állítólag ilyen mó­don még ma is kimutathatók. Némi gondot okozott, hogy a galambokat a falu túloldaláról, ahol azelőtt lakott át kellett költöztetni, az új galambházba. Az átszoktatás még az ősszel megkezdődött. A télen át a no­­liérbe voltak bezárva. Amikor kiengedték őket, azonnal visz­­szarepültek megszokott helyük­re. Ez jó néhányszor megismét­lődött. A galambok a hetedik próbálkozás után megértették, itt van az új otthonuk, üt szá­míthatnak állandóan táplálék­ra, és menedékre. Az idei éve az első, amikor a verserA/ekröl a galambok már az úi ottho­nukba térnek haza. A déli fekvésű galambházban szemmel láthatóan jól érzik magukat a madarak. Az idei versenyek Kovács Lehel sport­­galambász számára eddig meg­nyugtató eredményeket hoztak. Nincs hiány feszültségben sem, hiszen a közelmúltban, amikor Chebből indult a verseny, a 425 reptetett galamb közül az első nap csupán 9 érkezett meg gaz­dájához, a többi csak másnap. Az idén nemzetközi versenyek­re is sor kerül. Többek között — versenyt szállva a széllel — Schwertnből, Eisenachból és Ostendéből igyekeznek majd haza kedvencei. Macsieza Sándor J

Next

/
Oldalképek
Tartalom