Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-29 / 30. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1S38. július 23. A gazdálkodás magasabb formáját választották A közelmúltban a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben szakmai bemutatóval egybekötött sajtóértekezletet tartottak abból az alkalomból, hogy a szövetkezet 1988. július elsejével agrokombináttá alakult át. SZAKMAI BEMUTATÓ Andrássy Sándor agrármérnöknek, a közgazdasági tudományok kandidátusának, az efsz elnökének. Veszprémi Imre agrármérnöknek, a szövetkezet növénytermesztési főágazat-vezetőjének, Molnár Mihálynak, az üzemi pártbizottság elnökének és további vezető dolgozók kíséretében elsőként az őszi repce betakarításával ismerkedtünk meg. Az ötven hektáron termesztett növénykultúra betakarítását épp látogatásunk napján kezdték meg. A szakmai bemutatón sző esett a lencséről és az őszi búzáról is. Az előbbit az efsz-ben hatszáz, a Nyugatszlovákiai kerületben — a termelést rendszer keretében — pedig 2600 hektáron termesztik. A szövetkezet vezetőitől megtudtuk, hogy problémákba ütközik a lencse értékesítése. A CSSZK-ba külföldről importáltak lencsét, annak ellenére, hogy az efsz raktáraiban elég nagy mennyiséget tárolnak. A szövekezetben a hazai ellátás javítása érdekében ez ideig nem számoltak a lencse exportjával, de a jövő évtől kezdve az IMEX külkereskedelmi vállalaton keresztül ezzel a lehetőséggel Is megpróbálkoznak. Megtudtuk azt is, hogy az efsz ben az székházában elhelyezett SM—420-as típusú számítóközpont és a személyi számítógépek megtekintésével fejeztük be. Már a felsorolásból is következtetni lehet arra, hogy az újságírók gazdag tapasztalatokkal tértek viszsza a sajtóértekezletre, amelyet a község művelődési házában tartottak. KÜLÖNLEGES SAJTÓÉRTEKEZLET A sajtóértekezlet elején a szövetkezet elnöke általános jellemzést adott a társulástól, tehát az 1981-től elért eredményekről. A mezőgazdasági terület nagysága lényegesen nem változott, 3647 és 3652 hektár között ingadozott, az állandó dolgozók száma 556-ról a múlt év végén 626-ra, az idén pedig 641-re növekedett. A dolgozók átlagos életkora jelenleg 39 év, a szövetkezetben ötvenhárom főiskolai végzettségű szakember dolgozik. A mezőgazdasági bruttó termelés az 1981. évi 79 millió 239 ezer koronáról a múlt évben 94 millió 159 ezer koronára, azaz 18,8 százalékkal, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység 163 ezer koronáról 229 ezer 161 koronára, azaz 39,2 százalékkal, a nyereség pedig 15 millió 956 ezer koronáról 22 millió 279 ezer koronára, azaz 39,5 százalékkal növekedett. Az őszi búza terméshozamát az említett évek viszonylatában 5,01 tonnáról 8,10 tonnára, a tavaszi árpáét 4,77 tonnáról 7,10 tonnára, a A molekuláris lepárló berendezés idén kísérleteket végeznek a babfajtákkal. A végső cél az, hogy a jövőben szeretnék átvállalni a rendszergazda szerepét. Ezután a békéi (Mierovo) agrolaboratóriumba látogattunk el, ahol Puha László vegyészmérnök, az agrolaboratórium vezetője tájékoztatott bennünket. Megismerkedtünk a talaj- és levélelemzést, a merisztémás szaporítást, a takarmány- és tejminták kivizsgálását, a mikrobiológiai és növényvédelmi vizsgálatokat végzők, továbbá a fizikai-kémiai és a RIA-laboratórium dolgozóinak munkájával. Szó esett arról is, hogy a jövőben újabb vizsgálatokkal, elemzésekkel egészítik ki eddigi tevékenységüket. Utunkat a biotechnológiai központban folytattuk, ahol egy ideiglenes kiállítás köretében mutatták be legújabb termékeiket, köztük a Lanolint, a cellulóz- és fehérjebontó enzimeket, az E-vitamin-tartalmú készítményt, a Ledezín és a Lechlór fertőtlenítőszereket, a detektorokat és a molekuláris lepárló berendezések több típusát. Megtekintettük a cseppfolyós műtrágyákat gyártó berendezést is, amelynek segítségével bármiféle NPK-koncentrációt össze tudnak állítani. A cseppfolyós műtrágyák használatával egyenletesebbé válik a tápanyagok kijuttatása, a teljesítmény — az üzemanyag-takarékosságon és a munkabércsökkentésen keresztül — a kétszeresére, a terméshozamok nagysága pedig 10—20 százalékkal növelhető. Tervbe vették még két ilyen, de kisebb teljesítményű berendezés létesítését. A szövetkezet egyik kukoricatábláján megnézhettük a Valmont. az Egyesült Államokból importált, lineáris típusú, nagy teljesítményű öntözőberendezést. majd utunkat az őszi búza fajtakísérleteinek megte hintésével folytattuk Többek között láthattuk a magyarországi KG öthatod, az angliai Moris Huntman, továbbá a BR—55-ös, az SK—5560-as, az SO—2981-es, az SO—6346-os és a HE—417-es fajtákat. A Triticale fajtákból hármat (Lasko, Grado és Bolero) Is megnézhettünk. Az egyes fajtákat Veszprémi Imre agrármérnök jellemezte A szakmai bemutatót az efsz régi A sajtóértekezlet első részében And rássy Sándor agrármérnök tájékoztatta az újságírókat szemes kukoricáét 5,01 tonnáról 8,02 tonnára, a lencséét 0,94 tonnáról 1,5 tonnára, a tehenek átlagos évi tejelékenységét pedig 4238 literrel 4606 literre sikerült növelniük. A felsorolt adatokat még kiegészíteném annyival, hogy a szövetkezet a múlt évben első ízben bonyolított le exportot is, mégpedig a szocialista országokba hárommillió 100 ezer, a nem szocialista országokba pedig ötmillió 200 ezer deviza korona értékben. A szövetkezet elnöke említést tett arról Is, hogy a gazdálkodás magasabb formájára a mezőgazdasági szövetkezeti törvény életbe lépésével egyidöben tértek át. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy az agrokombinát tevékenységével kapcsolatban egyelőre hiányoznak az Ide vonatkozó előírások, irányelvek. Megtudtuk azt is, hogy az átállás célja nem más, mint üzemi szinten bizonyítani a nagy termelékenységű mezőgazdasági termelés és a tudományos-műszaki fejlesztés összekapcsolásának gyakorlati jelentőségét és eredményeinek javítását. Itt főleg olyan mezőgazdasági termékek feldolgozására és értékesítésére is kell gondolni, amelyek kiváló minőségűek és egyelőre hiányoznak a piacon. A másik oldalon a tudományos műszaki haladás legújabb vívmányait nemcsak tanácsadás formájában, hanem termelési kooperáción keresztül is szeretnék átadni a partnergazdaságoknak. A továbbiakban az egyes főágazatvezetők tájékoztatták az újságírókat az elképzeléseikről. NÖVÉNYTERMESZTÉS Többek között befejezik a még hiányzó százhúsz hektáron az öntözőberendezések kiépítését és ^990-ig felújítják az egész rendszert, amelyet számítógépes Irányítás alá vonnak. Az 1988—1989-es években befejezik a cseppfolyós műtrágyák felhasználásával kapcsolatos kísérleteket. Az ésszerű tápanyagellátással és a biológiai hnyag minőségének szüntelen javításával a kilencvenes évek közepére szeretnék elérni a kalászos gabonafélék és a szemes kukorica esetében a tíztonnás, a cukorrépa esetében pedig a hatvantonnás terméshozamokat, az anyagi költségek 20 százalékos csökkentése mellett. Tovább folytatják az új, vagy a termesztésből korábban kivont növénykultúrák termelését, számos termesztéstechnolögtai programot dolgoztak ki, illetve dolgoznak ki. A jövőben kiszélesítik a cukorrépa-termelési rendszert, a kettős termesztést nagyobb területen szeretnék Integrálni, több esetben szeretnék megtartani az új technika napját, és még sorolhatnám tovább az elképzeléseket. Állattenyésztés Ezen a szakaszon már bevezették, Illetve bevezetik az irányított, számítógépes szaporodásbiológiát, a saját gyártmányú fertőtlenítőszerek és a legalkalmasabb műszaki berendezések használatát, a tej minőségének szüntelen javítását, a takarmányadagok optimalizálását, a számítógépes abraktakarmány-adagolást, a keveréktakarmányok gyártását és az extruderek (csigaprés, csigás csősajtö) akalmazását. 1989. január elsejével szeretnék átvenni a Másospol Közös Mezőgazdasági Vállalat sertéshizlaldáját és ott évente 1200 tonna sertéshúst termelni. SZOLGAI,TATASOK Információszerzés a világ mezőgazdasági termelésének gépellátottságáról és ennek megfelelően javaslatok előterjesztése a hazai és a külföldi gépek módosításához, a gépjavító tevékenység kiszélesítése, gépek és berendezések kis sorozatban történő gyártása, a saját és az idegen újítási javaslatok ésszerű felhasználása, főleg az öntözés, a cseppfolyós műtrágyák applikálása, a vetőmag-előkészítés stb. szakaszán. Számolnak az agrolaboratórium kapacitásának bővítésével, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak a beruházások mezőgazdasági és könnyűvegyipari létesítmények tervezésével is. TUDOMÄNYOS-MÜSZAKI FEJLESZTÉS E tekintetben mindenekelőtt a tudományos-kutató intézetekkel való szorosabb és sokoldalúbb együttműködést, a tudományos-termelési társaságok és komplex ésszerűsítő brigádok létrehozását, a kutatók és a gyakorlati szakemberek közötti együttműködés űj formáinak meghonosítását, a tapasztalatok átadását, a dolgozók oktatását és átképzését, a know-how módszer alkalmazását stb. szorgalmazzák. A MEZÖGAZDASÄGI termékek finalizAlAsa ÉS AZ ÉLELMISZER IPARI TERMELÉS Elsősorban a kiváló, a világpiaci igényeknek is megfelelő minőségű termékek finalizálásáról, a szőlőtermelés teljes átalakításáról (beleértse a bortermelést és -értékesítést is), a kukoricából készült extrudált termékek gyártásáról, a hajdina, a Triticale stb. finallzálásáról, a csomagolástechnika javításáról és az élelmiszer-ipari üzemekkel folytatott kooperáció kiszélesítéséről van szó. KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG Itt mindenekelőtt a saját szolgáltatásoknak és termékeknek a hazat és külföldi piacokon történő értékesítésére kell gondolni. Bratislavában és további nagyobb városokban kiskereskedelmi és, vendéglátói hálózat üzemeltetésével, kiváló rüínőségű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari különlegességek árusításával stb. is számolnak Bratislavában a történelmi nevezetességű épületek felújításával pénzeszközöket szeretnének nyerni egy exkluzív szálloda felépítéséhez és üzemeltetéséhez. Ide tartozik még a vegyszerek, speciális vetőmagvak, gépek, berendezések stb. hazai és külföldi vásárlása is a partnergazdaságok részére. EGYÉB GAZDASÄGI TEVÉKENYSÉG Tovább folytatják a detektorok, a mérő- és számítástechnikai alkatrészek, a fémből és fából készült termékek, a molekuláris lepárló és más berendezések gyártását. * # # A szakmai bemutatóval egybekötött sajtóértekezlet az újságírók kérdéseire történő válaszadással fejeződött be. Összefoglalva az elhangzottakat megállapítható, hogy az újságírók a szervezők jóvoltából egész sor új ismeretanyaggal gazdagodva térhettek haza. Azt hiszem, hogy egy szakmai bemutatóval egybekötött sajtóértekezletnek ez is a célja. BARA I.ASZLÖ A cseppfolyós műtrágyákat gyártó berendezés előtt Könyvespolc A fajtabemutató nagy érdeklődést váltott ki (Fogas Ferenc felvételei! „A növénynemesítés alapjai“ A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál a közelmúltban jelent meg H. Kuckuck—G. Kobabe—G. Wenzel: A növénynemesítés alapjai című könyve. A mű elsősorban azoknak az olvasóknak szől, akik meg akarnak ismerkedni a növénynemesítés alapvető tudnivalóival. A könyv az NSZK- ban öt kiadást ért meg, ami önmagában azt íelzi, hogy színvonalas, síkérés munka. A szerzők a bevezetésben többek között kiemelik, hogy a nemesítés az egymástól genetikailag különböző variánsok vagy formák kiválogatását jelenti. A genetikai formaváltozékonyság vagy már eleve jelen van, vagy kísérleti módszerekkel kell azt létrehozni. Ezért a nemesítés fogalma a szelekción kívül magában foglalja mindazokat az eljárásokat, amelyek a genetikai variabilitás és ezzel a kiindulási anyag kibővítését szolgálják. E rövid bevezető után nézzük meg, mivel is foglalkozik ez a könyv. Az első részben megtalálhatók az alapvető nemesítés! módszerek, így a sze lekciós és a kombinációs nemesítés, valamint a hibridnemesítés. Ezen utóbbival kapcsolatban külön kiemelhető a beltenyésztett vonalak, a hibrid vetőmag és a szintetikus fajták előállítása. A második rész a speciális és szelekciós eljárásokkal foglalkozik, örvendetes, hogy ebben a részben a szerzők részletesen tárgyalják a génsebészetet, valamint az ln vitro és az in vívó korai kiválogatást. A harmadik része a növénynemesítés és a növénytermesztés, a növénynemesítés és a növényélettan, valamint a növénynemesítés és a növénykórtan közötti összefüggéseket taglalja. A negyedik rész a nemesítés technikai megvalósításának kellékeiről, a fajtafenntartó nemesítésről és a fajtaszaporílásról ad néhány kiegészítő felvilágosítást. Az utolsó két rész elmei a következők: A természetes formagazdagság fenntartása és hasznosítása; A fejlődő országok nnvénynemesitése. Pozitívan értékelhető, hogy a könyv végén számos függelék, közte a sejtés szövettenyésztés standard táptalaja, az árpa-embriókultúna táptalaja, az árpa kolchlcines kezelése, a mezőgazdasági kutatás nemzetközi intézményei és a növénynemesltéssel foglalkozó intézeteik a fejlődő országokban, továbbá gazdag Irodalomjegyzék található A jobb megértést — a függeléken kívül — ötvenkét ábra és tizenhat táblázat segíti elő. A könyv Magyarországon 104,— forintért vásárolható meg. Ibim)
