Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-29 / 30. szám
A hagyma, fokhagyma, borsó, vagy az eper után káposztát, karfiolt, karalábét, retket és spenótot ültethetünk. A káposztaféléket kiültetésük után két héttel minden 10—14 napban óvatosan kapálni kell. Ha száraz az időjárás, öntözni is szűk séges. Kiültetésük után három héttel négyzetméterenként B0— 80 gramm NPK vagy Cererit műtrágyát szórunk a talajra. A káposztát és a kelkáposztát folyamatosan szedjük. A korábban kiültetett bimbóskelt és fodroskelt kint hagyjuk, hiszen a telet is jól bírják. Zöldtrágyázás Céljából az üres területekre borsót vetünk, majd ősszel beássuk a talajba. Magdaléna Valiikévá agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN Augusztus a fő nyári gyümölcsök szüretiének hónapja. A hőmérséklet — sokévi átlagban — a júliusitól már 1 fokkal alacsonyabb. A csapadék nagyon kiegyenlítetlen, bár az utolsó négy évben 70 és 121 mm között mozog. Az augusztusi csapadék a gyümölcsösben .nagyon fontos, mivel most még tart a termőrügyek differenciációja (a most kifejlődött levélkoszorús rügyekből lesz a jövő évi termés) és a nyári gyümölcsök kifejlődéséhez Is sok vízre van szükség. Itt említeném meg, hogy' a téli gyümölcsük (alma, körte) öntözése — függetlenül a szüret kezdetétől — a hónap feléig indokolt. A gyümölcsösben most már .sem műtrágyázást, sem levéltrágyázást nem javasolunk. Egy kivétel van. a klorózis ffák sárgulása — vashiány) itt szükséges a beavatkozás. Az öntözővízbe tegyünk ezért Chlorofent vagy a permetbe Fytovitot. A vashiány főleg mészben gazdag talajuknál fordul elő, ahol a mész a talaj szorpciós komplexumából kiszorítja a vasat. Az említett módon kívül az alapműtrágyázásnál Is segíthetünk, mégpedig ügy, hogy nem A borsó nitrogéngyűjtő növényként zöldtrágyázásra is alkalmas I-L1- felvétele) mészballaszt tartalmú, hanem savas műtrágyákat használunk. Ilyen a kénsavas ammóniák, Vérgy a kénsavas káli. Mindkét-* tőt már az ősz folyamán ki lehet Juttatni. Ideje, hogy foglalkozzunk gyümölcstárolónkkal Is. A tárolót kiürítjük és kimeszeliük vagy másképpen fertőtlenítjük. Felfrissítjük annak talaját is. Legjobb — amennyiben annak alja föld, illetve homok vagy agyag — ha néhány centiméteres réteget felnyesünk. A rekeszeket. göngyöleget néhány hétre vigyük ki a napfényre, az jól fertőtleníti azokat. A nyár! gyümölcsök (alma, körte, őszibarack) utóérók, ezért heiyes ha a tárolóban néhány napig utóérleljük Sajnos a nyári gyümölcsök java egyenetlenül érik. potyog. A lepotyogott gyümölccsel rendszerint nem tudunk mit kezdeni, s mindenképpen alsóbbrendűnek tekinthetjük Ha előszedést végzünk. s a leszedett árut utőérletjük. akkor az idejekorán leszedett gyümölcs a többihez hozzáérik, kiszfneződik, a sárga alapszíne is előjön, tetszetősebb és egyöntetűbb lesz. A nyári gyümölcsöt ne akarjuk túl hosszú Ideig tárolni. Az almát legfeljebb 1—2, a körtét és az őszibarackot 1 hétig szabad. Most lehet ifjítani a csonthéjasokat. a meggyet, a cseresznyét. Nagy gondot fordítsunk ugyanakkor a nagyobb sebek kezelésére ts. Most már á fák növekedési ereje lassan szil nőben van. Kevesebb az előtörő hajtás. így a fák ritkítását befejezhetjük. Külön felhívnám a figyelmet az őszibarack metszésére. A hónap közepéié még ritkítható, a vesszők tőből eltávolíthatók. A hónap végén pedig elkezdjük, szeptember derekán pedig befelezzük a meghagyott, termőnek szánt hajtások kétharmadnyi hosszúságra, 40—45 om-re történő vlsszakurtítását. A faiskolában előkészítjük a szemzések beindítását Megcsináljuk a vasalást. s a szemzés megkezdése előtt 2 héttel alapos beöntést végzünk. A szemzés kezdete attól függ. hogy a fa mikor „adja" legkönnyebben a héját, ezért ezt próbálgatni kell. A’ szemzést az almával kezdjük, a körtével és a kajszival folytatluk. maid az őszibarackkal befelezzük. A mandulát korábban kell előkészíteni mint a magoncot (saját magjából kelt alany). A növényvédelem fontossága, folyamatossága változatlan. Még mindig tart a varasodás és a lisztharmat veszélye. A hónap végén várható az almamoly harmadik nemzedéke itt a kevésbé érzékeny fajtáknál már javasolható a Kuprikol, illetve bordói lé fjonathánj használata. Ez egyúttal fó a llsztharmat, varasodás és a monílla ellen Is. Említésre méltó DO ЕЙ0 tennivalók A ZÖLDSÉGESKERTBEN Augusztus "elején a fóliasátrakban befejezzük az uborka és a paradicsom szedését. Ilyenkor már a növények többféle betegséggel fertőzöttek és a kártevők is e'terjedfek. Ezért nagyon fontos, hogy a növénymaradványokat eltávolítsuk. Abban az esetben, ha csak közönséges (egyéves) fóliát használtunk és a sátorra ősszel már nincs szükség, akkor azt szedjük le. ľgy elkerülhetjük, hogy azt az erős ószi szelek szétszaggassák, s maradványait szétszórják a környéken. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elhasznált fólia környezetszennyező. Ha viszont a fóliasátor még jó állapotban van, akkor augusztus végén — a paprika betakarítása után — 20x30 vagy 30x30 cm tő- és sortávolságra salátát ültethetünk. Ebből az ültetésből szeptember végén és október elején szedhetjük ma(d a fejeket. A fejes salátán kívül jó eredménnyel termeszthető még a karalábé, a retek, a petrezselyem és a spenót. Termesztésük Idején igen fontos a fóliasátor alatti hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése és szabályozása, tehát a megfelelő Intenzív szellőztetés, amellyel a betegségek terjedését megelőzhetjük. Augusztusban szedjük a szabadföldi paprikát, paradicsomot, dinnyét, tojásgyümölcsöt, patisszont, spárgatököt és az uborkát. A gyökérzöldségfélékhől konyhai használatra folyamatosan szedhetjük a sárgarépát, petrezselymet, céklát, feketegyökeret, pasztinákot és a zellert. Eljött a hagymafélék fő szedést Ideje. A vöröshagyma, fokhagyma és sallottahagyma betakarítása akkor esedékes, amikor a levélzet megfonnyadt és száradni, illetve sárgulni kezd. A hagymát szedés után koszorúba fonhatjuk, vagy sekély lyukacsos ládába helyezve száraz, árnyékos és szellős helyen utószárítjuk. Fogyasztjuk a nyári salátát és a mángoldot Is. Másodterményt a tél elejéig még a kinti, szabad ágyasokból Is elérhetünk Még lehet kínai kelt vetni. Palántái 40X30—35 cm sor- és tőtávolságra ültetjük. még a kaliforniai pajzstetű, az elmalevélmoly, az almailonca, az atkák, levéltetvek és az almalevél-törpemoly kártétele. Körténél a hónap másik felében már a rügylikasztóval, a levélbolhákkal és a recés levélpoloskával találkozunk. A késői őszibaracknál a keleti gyümölcsmoly ellen a hónap derekán szükséges utoljára védekezni. A szilvánál fontos a szilva-pajzstetű és a szilvamoly elleni védekezés. A szamóca telepítése a hónap végén, szeptember elején aktuális. Először a hónap elején istállótrágyát hordunk ki. Kiszórjuk a kombinált Cereri tét. s a területet megszántjuk, a földet eldolgozzuk, öntözzük, s az ültetésig gyommentesen tartjuk. Ügyelünk a kiültetendő palánták egészségi állapotára is. Belucz János agrármérnök, kandidátus A SZŐLŐBEN Augusztusban a fiatal, még nem termő szőlőkben is befejezzük a hajtások kötözését és a hónaljhajtások eltávolítását. Termő szőlőben utoljára igazgatok. hónaljazzuk a hajtásokat majd szükség szerint csonkázunk. A hajtások ésszerű eligazításával a szüretet megkönnyíthetjük. Karós szőlőkben pótoljuk a kibomlott kötözéseket A sűrű lomhú, sok hajtást hozó. rövid fzközfi és rothadásra érzékeny fajtáknál (Zöld szilván!. Tramini. Sanvignon stb. I levélritkítást végezhetünk. Ä'tala (óbb lesz a megvilágftottság, ami elősegíti a fürtök érését és színeződését. Zsendüléskor elsősorban a fürtöket takaró, árnyékoló, elöregedett leveleket távolítjuk el. Leggyakrabban azonban csak a sérült vagy a földtől szennyezett leveleket tépjük le, melyek asszimiláló-képessége már igen a’acsony. Ebben az Időszakban legintenzívebben a hajtások felső részén elhelyezkedő levelek asszimilálnak. Tűi sok levél eltávolítása a szőlő cukortartalmát. valamint a vesszők be-A BOROSPINCÉBEN A borospincében is kezdjük meg a szüreti előkészületeket. A pincét és a présházat igen alaposan takarítsuk ki, a falakat meszeljük le. Takarítás után kén elégetésével fertőtlenítsük. Előzetes termésbecslések alapján készítsük elő a szükséges tárolóedényeket, vagy gondoskodtunk ú(ak beszerzéséről. Az újonnan vásárolt hordóba csak megfelelő előkészítés után lehet mustot vagy bort önteni. Megfelelő előkészítés nélkül a bor az ú) érését kedvezőtlenül befolyásolja. A hőnap első felében befejezzük a szőlő növényvédelmét, elvégezzük az utolső permetezést. Csapadékos Időjárás esetén jelentős károkat okozhat a szürkepenész. Szürkepenésze* rothadás ellen elsősorban a fürtöket, illetve a fürtzónát Ronilan 50 WP 0,1, Euparen 0,25, Sumilex 50 WP 0.1. Rovral 50 WP 0,15 vagy Rovral F 10 0,2 százalékos oldatával kezeljük. Igyekezzünk megakadályozni a szőlőmolyok és a bagolylepkék hernyóinak fertőzést elősegítő tevékenységét. A szürkepenészes fertőzés terjedését a rágó kártevők közül elsősorban a szőlőmolyok segítik. A szürkepenészes rothadás elleni készítmények közül az Euparen a peronoszpúrával szemben is hatásos, s részben a lisztharmat ellen is véd. A kocsányrothadásra érzékeny fajtáknál (Rajnai rizling) a zsendülés előtti Ronilanos permetezéssel szintén jó hatás érhető el. Peronoszpóra ellen most már kizárólag a réztartalmű szereket (Kuprikol 50, bordói lé) használjuk, hogy a vesszők beérését elősegítsük. A borszőlőfaj. fáknál a lisztharmat elleni kéntartalmú készítmények (Sulikol K) használatakor tartsuk be a szüret előtti 40—42 napos várakozási időt, nehogy borunk kellemetlen, kénhidrogénszagú tegyen. A korán érő csemegeszőlőfajtáknál tetemes károkat okozhatnak a darazsak, ezért a szőlő közelében található darázsfészkeket semmisítsük meg. A darazsak kártételét zacskózással Is megakadályozhatjuk. A zacskózás előtt nézzük át alaposan a fürtöket; a szürkevagy fakórothadással fertőzött részeket vágjuk ki, s csak ezután tegyük fel a zacskókat. A zacskó lehet tüli, pergamen vagy lyuggatott műanyag fólia. Érés alá kapáljuk a szőlőt, hogy a talajnedvességet megóvjuk és a föld felmelegedését elősegítsük. Száraz időjárás esetén zsendülés előtti öntözéssel a termés mennyiségét még növelhetjük. A fiatal ültetvényekben végezzük el a harmatgyökerezést A védőhalmokat, hogy az alsó szemek beérését elősegítsük, most már mindenhol sürgősen el kell távolítani. Írjuk össze a hiányzó tőkéket, hogy a kívánt fajtákat Időben meg tudjuk rendelni. Ha időnk engedi, folytathatjuk a támberendezések építését Is. Augusztusban a korai csemegeszőlő fajtáknál megkezdődik a szüret, a szőlész egész évi munkáiénak legörömtelibb szakasza. Mivel a szőlöfürtök црт egyszerre érnek és a szőlő nem utóérő gyümölcs, a csemegeszőlőt több részletben szüreteljük Az érett fürt szépen kiszínesedett, a bogyókban kifejlődtek a fajtára jellemző íz- és illatanyagok, s megfelelő a savcukor arányuk. A csemegeszőlőt mindig száraz állapotban —1 a harmat vagy az eső felszáradása után — szüreteljük. Szedéskor csak a fürt nyelét fogjuk meg, hogy a bogyók megtartsák hamvasságukat. A hibás, rothadó szemeket fürtöző ollóval távolítsuk el. A beteg szemeket gondosan gyűjtsük össze és semmisítsük meg. hordótól kellemetlen faízt, szagot kaphat. Öntsünk bele hideg vizet és 3—4 napig tartsuk ott, közben egyszer cseréljük. Utána forrázzuk ki a hordót és öblítsük át 2 százalékos szódaoldattal. majd tiszta vízzel. Szikkadás után hektoliterenként fél gramm azbesztkénnel kénezzük Az egészséges használt hordókat elegendő hideg vízzel átöblíteni, a gyanúsakat azonban szedés vízzel alaposan mossuk ki. majd többször öblítsük át hideg vízzel. A dongákat kenjük be diópác-oldattal, az abroncsokat pedig míniumos festékkel rozsdátlanltsuk. Vásároljuk meg a szürethez és a borkészítéshez nélkülözhetetlen eszközöket és kellékeket, beleértve a must cukorfokának lavításához szükséges cukrot Is. Feltétlenül gondoskodjunk borkénről és a hordók kénezéséhez szükséges, nem csöpögő azbesztkénszeletről Ha még nincs, vegyünk musttokolót és mérőhengert, hogy a termés érését ellenőrizni tudjuk, s a legkevezőbb Időben kezdjük el a szüretet. Ez nagyon fontos, hiszen a szőlő minősége a készíthető bor színét, Illatát és zamatét alapvetően meghatározza. A teljes érésben levő szőlő adja a legjobb minőséget. s egyúttal a legnagyobb mennyiséget is. Tovább folytatjuk a borok töltögetését. az üres hordók kénezésát és törölgetését A megfogyatkozott óbort demizsonba, palackokba féltjük. Korpás András agrármérnök
