Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-22 / 29. szám

\ 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július 22. Két évvel ezelőtt még vala­mi semmihez nem hason­lítható, ünnepi várakozás előzte meg, az Idén viszont már természetesnek számit, hogy a nyár folyamán Magyarországon Is találkozót adnak egymásnak az autósport legfelsőbb kategó­riájának legjobbjai. A Forma 1 .világbajnoki versenysorozat százmilliók által figyelemmel kísért futamainak egyikére a közeljövőben immár harmadíz­ben kerül sor a világ legrövi­debb idő alatt megépített ver­senypályáján, a Mogyoród köz­ség mellett fekvő Hungarorin­­gen. Át első két évfolyam ta­pasztalatai alapján a rendezők most is joggal számíthatnak óriási érdeklődésre, s lévén már némi gyakorlatuk, egyre rugal­masabban és körültekintőbben igyekeznek eleget tenni az át­lagturizmus méreteit messze meghaladó látogató-özönnel já­ró igényeknek és követelmé­nyeknek. Nem készült statisztika a ta­valyi és a tavalyelőtti verseny nézőinek nemzetiségi megoszlá­sáról, de ha készült volna, egé­szen biztosan az első három között szerepelnénk. Hozzájá­rult ehhez a földrajzi közelség, de az a tény is, hogy hazánk­ban évtizedes hagyományai van­nak az autósportnak, melyet egy egész sor, európai viszony­latban is jól csengő név fém­jelez. Így hát biztosra vehető, hogy ismét tízezrek kelnek maid útra a déli szomszédaink­hoz vezető határátkelőhelyek felé augusztus első hétvégéjén, s ezeknek kívánunk tájékozta­tást nyújtani néhány hasznos tudnivaló formájában. Az első: A világ számos uta­zási irodájához hasonlóan az idén először a Cedokban is kap­hatók jegyek a versenyre. Igaz, nem mind a három napjára, hanem csak vasárnapra, viszont ■mindössze 290 koronáért, mely­ben már benne van a személyi biztosítás is. Ezen kívül termé­szetesen maga az utazási iroda is szervez társasutazást, amely­ben a verseny megtekintésén kívül különböző budapesti prog­ramok szerepelnek pénteken és szombaton, A fegyek árusítása már folyik a Cedok bratislavai, SZNF téri irndáfában, a társas­utazásra pedig az utazási iroda bármely fióküzemében lehet je­lentkezni. Azok számára, akik minél többet szeretnének látni ebből a szocialista országokban egye­dülálló rendezvényből, ismer­tetjük a három nap részletes programját. Eszerint az első hivatalos edzésre pénteken dél­előtt tíz és fél tizenkettő kö­zött kerül sor, amelyet délután egy órától az első mért edzés követ. Utána az igazi „nagy“ tőség nyílik a javításra azon pilóták számára, akik elégedet­lenek a rajthelyezésükkel. Ta­lán ismert, hogy ezek az edző­körök egy Forma 1-es verseny leggyorsabb körei: a verseny­zők speciális, a versenyben használtaknál jóval nagyobb tapadású gumiabroncsokon fut­ják, a turbótöltés is nagyobb, s a tartályban csupán e mini­mális mennyiségű üzemanyag van. Mindennek az eredményei olyan köridók, amelyek a tu­lajdonképpeni verseny során legfeljebb megközelíthetők, de el nem érhetők — de sajnos, Meghívó a Hungaroringre verseny egyik keretrendezvé­nye- az amatőr terepjáró gép­kocsik versenyének első edzése következik, majd — 16.30 órai kezdettel — a Porsche 944 Tur­bo típusú autók első edzése. Ez a verseny szintén a magyar nagydíj egyik keretrendezvé­­nye lesz, s már csak a patinás márkára való tekintettel is iz­galmasnak ígérkezik. Érdekes­ségét csak fokozhatja, hogy ón. Identikus kocsikról van szó, tehát ebből a szempontból min­denki egyenlő esélvekkel Indul. A siker Itt valóban szinte ki­zárólag a versenyző képessé­gein és teljesítményén múlik. A nap utolsó eseménye a pályán az amatőr terepkocslk első mért edzése lesz. Másnap, szombaton ismét a Forma 1-es torpedók veszik bir­tokukba elsőként a Hungaro­­ring betonját. Edzésük — a raithelyezésekért folyó mért edzés is — délelőtt tíztől dél­után kettőig van tervezve; fél­órás pihenő és pályatakarítás után kerül sor a Porschék első időeflzésére. Ezt a terepautók második, majd a Porschék szin­tén második (egyben uiolsó) mért edzése követi. Végül pe­dig. a gumihengerek után sport­cipők koptathatják mintegy másfél óráig a pályát: a nézők futóversenye lesz az utolsó szombati rendezvény, amelyre bárki benevezhet. Augusztus 7., vasárnap — a verseny napja. Tíz órától fél ti­zenegyig még egy utolsó lehe­egyben az is, hogy ezek az utolsó, a rajtpozíciót végleg el­döntő edzések a legveszélye­sebb köröknek számítanak. Bi­zonyítják ezt a statisztikák is: a súlyos, sőt halálos kimenete­lű balesetek száma az edzése­ken sokkal nagyobb, mint ma­gában a versenyben. A rajtlista végleges ki-alakulása után, még 00^ FORMULA-1 WORLD CHAMPlONSHiP a délelölt folyamán kerül sor a Porsche 944-esek versenyére, amelyet követően már minden az igazi. Nagy Versenyre való készülődés jegyében zajlik majd, a hangulatot fokozandó. Az ünnepélyes megnyitó cere­móniája 13 15 órakor kezdődik, majd — a tervek szerint — pontban két órakor vég neki a huszonegynéldfciy betonrakéta az „éles“ rajtot megelőző be­melegítő körnek. A verseny az előzetes számítások szerint mintegy fél ötig tart majd; az ünnepélyes eredményhirdetés után a terepkocsik versenye zárja a három benzinszagú na­pot. Annak ellenére, hogy a ma­gyar nagydíj az idény tizedik futama, amelyet még hat továb­bi követ, könnyen lehetséges, hogy a Hungaroringen nemcsak győztest: világbajnokot is ünne­pelhetünk. E cikk nyomdába kerülésének időpontjáig a fran­cia nagydij volt az utolsó vb­­futam, s az azóta sorrakerült Sílverstone-1, illetve hocken­­heimi verseny eredményétől függetlenül annyit már most elmondhatunk, hogy a McLaren­­csapat fölénye több mint nyo­masztó. Alain Prost és Ayrton Senna a már említett francia nagydíjig még csak gondolni sem engedett senkit a győze­lemre, s volt olyan, hogy már a harmadik helyezett is „kört kapott“ tőiük ... Kettejük addi­gi mérlege: hét versenyből hét győzelem, öt második helyezés, tehát öt kettős győzelem és 93 pont; példa nélküli a Forma 1-es versenyek történetében! Valóban nem kell tehát sok hozzá, hogy a Hungproringig még hátralévő két futam során eldőljön, ki lesz az idei világ­bajnok. A legnagyobb esélyes kétségtelenül a már kétszer „megkoronázott" Ajain Prost, aki már az említett 7 futamot követően 15 ponttal vezetett csapattársa, Senna előtt, s ket­tejük mögött valahol messze­­messze kullogtak a többiek ... Nemigen valószínű tehát, hogy sikerülni fog a „mesterhármas“ Nelson Piquet-nek, a jelenlegi világbajnoknak, egyben az első két magyar nagydíj győztesé­nek. A Lotus kocsik, bár ugyan­csak Honda motor dübörög bennük, messze elmaradnak a McLarenektől, š a világbajnok számára az Idén a pontszerzés Is sikernek számít egv-egy fu­tam során. Megláthatjuk, tu­dott-e tovább javítani tűzpiros autóin a Ferrari, amelynek pi­lótái egyedül próbáltak olykor úgy-ahogy lépést tartani Prost­­tal és Sennával, hogy tart-e az atmoszférikus Benetton kocsik meglepően jó szereplése, vagy éppenséggel a két éven át ki­emelkedően száguldozó Nlgel Mansell rezignációja. Egyszóval — izgalmakban és látnivalóban semmiképpen sem lesz hiány! Vass Gyula Еду гиМетушнпй es névadójára! Szepsi (Moldava nad Bodvou) újonnan megjelent folyóiratá­nak 10. oldalán — a lapról egyébként még bővebben lesz szó — rövid megemlékezés ol­vasható egv Ifjúról, aki itt szü­letett 1595 ben, s aki alig hu­szonegy évesen nagy útra szán­ta el magát: nyugat európai körutazásra, pontosabban tanul­mányútra indult Fő űtlcélja a lengyelországi Dencka, a mai Gdansk volt, majd belárta Dá­niát, Hollandiát, Angliát, Fran­ciaországot, Németországot és Csehországot. Szepsi Csombor Márton — mert ő volt ez a fia­talember — útiélményeít napló­ban rögzítette, majd hazaérke­zése után jegyzeteit Irodalmi formába öntötte. A kor szoká­sait figyelembe véve egyálta­lán nem számított űtdonság­­nak, hogy egy magyar ifjú va­lamelyik intézményben gyara­pítsa tudását, de még az sem, hogy hazatérve megírja útjá­nak élményeit. így volt ezzel például Szenei Molnár Albert is, akit Szepsi Csombor Márton szinte mindenben igyekezett kö­vetni, akit példaképének tekin­tett. Am az már korántsem számított mindennapos dolog­nak, hogy az ifjú — magyarul írta meg élményeit, s nem lati­nul, a kor kultúrájához igazod­va! S éppen ebben rejlik Szep­si Csombor Márton nagysága, írása — amely címében ugvan latin — az első nyomtatásban megjelent magvar nyelvű úti­rajz. Az Europica varietas fVal­­tozatos Európa) — bár a kül­hon tájairól, városairól esemé­nyeiről számol be — sokat el­árul a kor magyarországi vi­szonyairól is. De ki Is volt tulajdonképpen ez az ifjú. akinek az Europica varietast köszönheti a magyar irodalom? Annyit már elárul­tunk róla — az előneve is mu­tatja —, hogy Szepsiben szüle­tett. Apja bizonyára polgárem­ber volt, a virSgzó városka va­lamelyik céhének lehetett a tagia. Az Ifjú Mártonról az első biztos adat 1607-ből származik, amikor szülei Késmárkra küld­ték őt német szóra 1609—1811 között szülővárosában tanult, ezt követően Indult el első hosz­­szabb útjára Tanítójával együtt erdélyi tájakra vándorolt, majd ezután az erdélyi Nagybánya iskolájának növendékei között tűnt fel a neve. Később tanul­mányait Göncön fejezte be. Ezen Iskolák elvégzése után ké­pesítést nyert arra, hogy alsóbb elemi osztályokban tanítson. Az 1615-ös esztendőben Telkibá­nyán volt skólamester, itt ké­szült fel a nagy utazásra, mely­re 1616. május 15-én indult el Szépeiből. Otitársávál. Liszkai Bálinttal együtt Kassán át Eper­lesre indult, majd onnan a danckai akadémiai gimnázium­ba. E lengyelországi városban közel két évet töltött, s onnét Indult el nyugat-európai kőrút­jára hogy 1618 augusztusában visszatérjen Szepsibe 1619-ben iskolaigazgatóként működött Kassán, de még a következő évben Bedegi Nyár! István szol­gálatába lépett, mint a kis Be­degi Nyári Ferkó házitanítója. Am röviddel ezután, 1622-ben pestisjárvány pusztított a vidé­ken. ennek áldozata lett a kis Ferkó és tanítója. Szepsi Csom­bor Márton Is. * E fiatalon elhunyt, de hal­hatatlant alkotó egyénre emlé­kezett szülővárosa, Szepsi egy — az idén már másodízben megrendezett — eseménysoro­zattal. A Szepsi Csombor Már­ton Napok a tavalyihoz hason­lóan az idén Is sokszínűek és érdekesek voltak, sokfajta igényt próbáltak kielégíteni, a kikapcsolódás és a szórakozás különböző formáit kínálták. Volt kiállítás — amelyen a városban és közelében élő ifjú amatőr képzőművészek, fotósok és fafaragók munkáiban gyö­nyörködhettek a látogatók —, volt irodalmi műsor, folklór­műsor táncházzal koronázva, volt filmvetítés, valamint neves magyarországi színművészek szórakoztatták a közönséget. A könnyed szórakozásokon túl tu­dományos-ismeretterjesztő elő­adások Is elhangzottak, ame­lyeken a résztvevők betekint­hettek Abaúj-Torna vármegye történetébe, megismerkedhettek a magyar koronázási ékszerek­kel, továbbá hallhattak a kor­társ szlovákiai magyar iro­dalom eredményeiről és gond­jairól. Az irodaim! és kulturális napok időtartalma alatt a ren­dező szervek könyvárusftással is gazdagították az eseményso­rozatot, megvételre kínálták a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat számos termékét, vala­mint a prágai Magyar Kultúra által forgalmazott, magyaror­szági kiadók által kiadott köny­veket és hanglemezeket. ★ A Szepsi Csombor MáTton Na­pok rendezvényein két érdekes kiadvánnyal Is megismerkedhet, tek a látogatók. Az egyikről — Szepsi újonnan indított folyó­iratáról — már említést tet­tünk. Mint szerkesztőbizottság beköszönő cikkéből megtudhat­juk, az új saltóorgánum szüle­tését azok a feladatok tették Indokolttá, amelyek a város előtt állnak. Az Illetékesek szükségességét érzik annak, hogy a lakosokat mindenről pontosan tájékoztassák, bevon­ják a döntések előkészítésébe Biztosítani akarják a lehetősé­get a városban működő üze­mek, intézmények részére, hogy ismertessék eredményeiket, de gondjaikról Is beszámolhassa­nak, Teret kívánnak nyújtani a lakossági észrevételeknek, a dicsérő, de a bíráló megjegyzé­seknek is, valamint ismertetik a kulturális rendezvények és sportesemények időpontját és programját. Publikálási lehető­séget kínálnak a városban élő amatőr művészek, alkotók szá­mára Is, hogy munkáikkal, ver­seikkel, novelláikkal, rajzaikkai vagy fotóikkal mások is megis­merkedhessenek. A kétségtelen pozitívumok mellett néhány hiányossága is van a lapnak. Kezdjük mindjárt az elején — a címmel. Bár a „Moldavský mesačník“ kétnyel­vű, még nincs magyar neve. Pe­dig biztosan lenne megfelelő, pl. Szepsi Hírmondó vagy Szep­si Hírnök... A következő észre­vétel: segítené a lapban való tájékozódást, ha az elején vagy a végén tartalomjegyzék szere­pelne. A másik kiadvány szintén fi­gyelmet érdemel. Ez a Kilátó­nak, a Csemadok Kassai Városi Bizottsága közlönyének 1968. évi május! különszáma, mely­ben Szepsi történetét foglalja össze id. Stibrányi Gusztáv. A kisméretű, nyomtatott füzetből megismerhetjük Szepsi város történetét a kezdetektől egé­szen napjainkig. A szerző tör­téneti munkák felhasználásával és a szájhagyományban fenn­maradt erre vonatkozó emlékek egymás mellé sorakoztatásával kronológiaiig halad e honfog­lalás korától, a háborúkon, jár­ványokon, a polgári fejlődés különböző szakaszain keresztül egészen az 1980-as évekig. Saj­nos, h kiadványban forrásmun­kákra való pontos hivatkozást sehol sem találunk. Ennek; elle­nére értékes munkával lettünk gazdagabbak. Szép példája ez a helytörténeti kutatómunkánk­nak, a jó értelemben vett lo­kálpatriotizmusnak, ami talán másokat is munkára serkent. Bodnár Mónika kabar (Egy dal- és táncünnepély margójára) A Csemadok Nagykürtös! (Veľký Krtíš) Járási Bizottsága, a Nagycsaiomijai (Veľká Caio­­mija) és Nagykürtösi Alap­szervezete a társrendezőkkel karöltve, a Nemzeti Front jb és a jnb kulturális szakosztálya védnöksége alatt idén a feb­ruári győzelem 40. évfordulója jegyében rendezte meg immár hagyományosan a nagycsaiomi­jai Béke parkban a járási dal- és táncünnepélyt. A rendezvény főműsora há­rom részre tagolódott. A „Kö­szöntjük a februári győzelem 40. évfordulóját“ című műsor­blokkban az ipolybalog! (Ba­log nad Ipľom) alapiskola gyer­mekkara és Flóra leánykara mutatkozott be, Sebény Ferenc vezetésével. A „Gyermekek üd­vözlete“ címet viselő összeállí­tásban a nagycsaiomijai iskola pionírjai és a Suchánik gyer­­mekfolklórcsoport szerepeit. Színesebb, élvezetesebb mű­­sorszámokat láthatott a közön­ség a „Dallal, lánccal, muzsi­kával" című műsorrészben. Színpadra lépett a szécsényko­­vácsi (KováCovce) leány ének­lőcsoport, majd külön a tánc­­csoport, melynek vezetője Hru­­bík Béla. Szép hangjával bű­völte el a közönséget Gyurász Angéla, majd a bussai (Bušin­­ce) folklórcsoport a jegykendő­­átadás szokásait elevenítette fel. Új műsorral mutatkozott be a nagycsaiomijai női éneklő­csoport. Méltán aratott nagy sikert a Nižná na Orave-i Ora­van folklóregyüttes. A magyar­­országi csesztvei Páva kör fel­lépése után már csak egy mű­sorszám maradt hátra, mégpe­dig az ipolynyéki (Vinica) Hont népi táncegyüttes nagy tapssal jutalmazott fellépése. Ennyi lett volna a fő műsor­rész rövid krónikája, ezzel vi­szont még nem ért véget a ren­dezvény. Ugyanis jó egyórás szünet után önálló műsorként, külön belépőjegyekkel került sor a „Nevető kabaré“ című összeállításra, amelyben neves budapesti színművészek és elő­adók — Kibédy Ervin, Angyal János, Géczy Dorottya, hogy csak néhányat említsek — szó­rakoztatták a délutáni műsoré­hoz viszonyítva jóval nagyobb létszámú közönséget. Kár, hogy kiadós, zuhogó eső zavarta meg az előadást, amely aztán a kultúrliázban folytatódott to­vább. És itt merül fel a kér­dés: a délutáni műsor idején miért volt sok üres hely a pad­sorokban? Vagy :miért nem le­hetett „nonstop“ műsort készí­teni? Nos, a dolog lényege — a­­hogy a műsorkészítők szavaiból kivettem — hogy a Nevető ka­baré jellegénél és tartalmánál fogva sem illeszthető a járási dal- és táncünnepélyhez, amely lényegében a járásban élő és tevékenykedő népdalénekesek, táncegyüttesek és folklórcsopor' tok fellépési, szereplési lehető­sége, mondhatnám, fóruma. Eb­ből az okfejtésből logikus, hogy kabaréműsor nem lehet szerves része; a rendezvény csak alkal­mat adott a bemutatására. Kü­lönválasztása a bevétel szem­pontjából mindenképpen elő­nyös. Hátránya, hogy ezáltal a közönség is megoszlik — egyre kevesebben lesznek kíváncsiak a folklórműsorra, és pénzüket, idejüket inkább a jobbnak ígér­kező, ismert sztárokat felvonul­tató kabaré- vagy show-műsor­­ra tartogatják. Ha jól tudom, a délutánt folklórműsor bevé­tele nem volt kisebb, mint más években, mert a belépőjegyek túlnyomó része elkelt elővétel­ben (üzemek, efsz-ek vásárol­tak jegyeket), csakhogy a hang­súly nem tolódhat a rendez­vény anyagi oldalára, bár két­ségtelenül ez is fontos szem­pont a megrendezését illetően. Természetesen csak az egyéni véleményem mondtam el, mi­vel nem szükséges egyetérte­­niük a műsor összeállítóinak, rendezőinek. Szándékuk, igye­kezetük még így is csak elis­merést érdemel, mert a szóre­­kozni, kikapcsolódni vágyó em­bereknek legalább volt miből választaniuk — s legjobban azok szórakoztak, akik mind a folklór, mind a kabaréműsort látták, Bodzsár Gyula Nem is annyira „uborkaszezon“ a nyár a kultúrában, mint gondolnánk; mint az fentebb is olvasható, egymást érik a különböző szabadtéri rendezvények, a dal- és táncünnepélyek. Felvételeink is egy ilyen rendezvényen készültek, Nagyabonyban (Veiké Blahovo). (Fotó: —SS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom