Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-30 / 52. szám
1988. Hecember 30. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Miben rejlik a Štefan Hušek, a nagygéresl (Veľký Horeš} SZNF 30. Évfordulója Egységes Földműves-szövetkezet elnöke Borský Jur községben született. Tizennégy esztendeje került Bodrogközbe. Lelesz {Leles), Pólyán (Poľany), Boly fBof) és Királyhelmec (Král. Chlmecj után került jelenlegi munkahelyére. Most lesz negyvenéves, egyetemi tanulmányait Nyitrán (Nitra) végezte, ott szerezte mérnöki diplomáját. Nehéz helyzetben levő gazdaságokban dolgozott mindig, s szakértelmét bizonyítja az azóta eltelt idő. Kiváló gyakorlati szakemberré nőtt. Két gyermek édesapja. 9 ön 1986. február 1 jén került a nagygéresi szövetkezetbe, amikor súlyos pénzügyi gondokkal küzdött a gazdaság. Komoly eladósodás, veszteséges gazdálkodás, laza munkafegyelem, hadd ne folytassam tovább... Az igazság, hogy hullámvölgybe került a gazdaság. Az idén pedig úgy tudom. |6 gazdasági eredménnyel zárják az évet. > — Igaz, a korábbi években nem a legjobban mentek a dolgok ebben a gazdaságban. Külön gondot jelentett, hogy a szövetkezet vezetői sem voltak iöban egymással. A személyi változásokkal sok minden megoldódott. Most egy a célja vezetőknek és beosztottaknak egyaránt. 9 Három év aránylag rövid időnek számít és mégis a veszteséges szövetkezetből a járás egyik legjobb gazdasága lett. Vajon minek köszönhető a szinte ugrásszerű fejlődés? — Szerintem részben a már említett személyi változásoknak. Sokat változott ugyanis a tagság összetétele és szemlélete. A részletesen kidolgozott Intézkedési terv feladatait az emberek lelkiismeretesen hajtották végre. A nagygéresl szövetkezet öt község határát egyesíti és 5308 hektáron gazdálkodik, ebből 3458 hektár a szántó. Van 1089 hektár réti kaszálójuk, 675 hektár legelőjük és 100 hektár szőlőjük. Természeti és gazdasági adottságai messze elmaradnak az országos átlagtól, de kedvezőtlenebbek a járási átlagnál is. Földjeik gyenge termöképességüek, a talajok rossz vízgazdálkodásúak, erősen savanyú kómhatásúak. A szárazság és a csapadékosabb időjárás behatárolja az agronómia! lehetőségeket. Itt ugyanannyi gépi munkával, anyagi költséggel sokkal kevesebbet terem a föld, mint másutt. — Főként a határmenti területeken nagyon nehezen művelhetők az agyagos talajok, amelyek esőben sárosán folynak, szárazságban kővé száradnak. Nyáron, aszály lde|én kiég bennük még a keserűfű is. J6 hozamokat csakis akkor érhetünk el, ha a talajmunkákat optimális Időben végezzük. 9 Néhány adattal is jó volna alátámasztani a fejlődést... — Ä gazdasági mérleg ugyan még nem készült el, de azt elmondhatom, hogy a háromnegyedévi bruttó mezőgazdasági termelés tervét Időarányosan 1,5 százalékkal túlteljesítettük és 10 millió 824 ezer korona tiszla nyereséget értünk el. Az év végéig már nem sok változik. Mindenesetre sikernek számit, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége eléri a 13,69 százalékot. Ez kedvező alapot nyújt ahhoz, hogy megfelelő gazdálkodási stratégiával a közepesen lövedelmezö gazdaságok közé emelkedtünk. Dako Géza agrármérnök, a növénytermesztési ágazatvezető hozzáfűzi: — A növénytermesztésben sok minden nem úgy sikerült, mint szerettük volna. Kétszáz hektáron termesztettünk kukoricát. Ebből csupán százharminc hektárról tudtuk a termést szemre begyűjteni, a többit kénytelenek voltunk szilázsolnt. A 32 hektáron termesztett dohányból, az erőfeszítéseink ellenése sem sikerült a pénzügyi tervet teljesíteni. Nem sikerült a zöldségtermelés sem, főleg az áru értékesítési gondjai miatt. A szőlő sem hozta a várt hozamot. Gyengén termett a lucerna és a lóhere, a silókukorica Is esek közepes termést adott. 9 Mi az. ami tikerült? — érdeklődöm a sok panasz hallatára. — A növénytermesztés egészében véve sikeresnek mondható, jobb volt, mint a korábbi években. Ami főképpen a kalászosok, ez olaj- és az ipari növények termesztésében elért jó hozamoknak köszönhető. Ä beszélgetést Kóbor! Miklús üzemgazdász is hallgatja. Neki is van mondanivalója. — Azt mondtuk akkor, három éve, hogy növelni kell a hektárhozamokat. Ennek kulcsát a korszerű agrotechnikában láttuk. Korszerűsítettük a gépesítést, több tápanyagot adtunk a földnek. Változtattunk a vetés szerkezetén. Kevesebb emberrel és több géppel dolgoztunk. Az elért eredményeket kétségkívül az emberek jó munkájának köszönhetjük. Szóval a kedvezőbb légkör, a szilárdabb munkafegyelem meghozta a gyümölcsét ... — Az az Igazság — szól közbe Dako Géza—, hogy következetesebbek lettünk я gazdálkodásban, pontosan betartottuk az előírt technológiát, a szántás, vetés, betakarítás határidejét. A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálatokra alapoztuk, gondosan megválasztottuk a vetőmagot, a fajtát. A szövetkezet elnöke egészíti ki az előbbit: — Valamenvl rendelkezésünkre álló eszközt — értem ez alatt az anyagi érdekeltséget, a széles körű politikai-nevelő munkát, a fokozott ellenőrzést — arra irányítottuk, hogy minden vezető és dolgozó felelős legyen a sa|át részlegén, vagy szőkébb munkakörében a tervfeladatok teljesítéséért. Búzából 5,93. árpából 8,40 és szemes kukoricából 6 tonnás hektárhozamot értek el. Persze, azért a növénytermesztésben még nem használtak ki minden lehetőséget. Például a búza az öröst (Strážne) határban 6,52 tonnát termett, viszont a szentesi (Plešany) határban csak 5,13 tonnát. Hasonlóképpen rozsból az örösi határban 4.53 tonnás hozamot értek el, de a klsgéresi (Malý Horeš) határban mindössze 3 tonnát. Az árpa a szentesi határban hektáronként 8,47 tonnát termett, viszont a nagygéresl határban csupán 5.82 tonnát. Zabból azonban a 3,57 tonnás átlagtermés már ló eredménynek számit. Borsóból hektáronként 3,27 tonna átlaghozamot értek el, ami viszont közepes termés. De a napraforgó és a cukorrépa nyereségesnek bizonyult. Kóborl Miklóssal a továbbiakban a pénzügyi dolgokról beszélgettünk. Rövid szóváltás után megtudom, hogy magukkal szemben Is igényesek. „A szövetkezeti, vezetőknek nemcsak azt kell nézniük, hogy a termelési költségek miként alakulnak, hanem azt is, hogy mennyivel csökkenthetők a kedvezőbb módszerek, termelési eljárások alkalmazása révén. A jövőben méglnkább 161 megfontolandó, minek a termelése, mennyire gazdaságos és jövedelmező..Nos, a növénytermesztési ágazat a termelési költségeken 0 millió korona értékű megtakarítást ért el. A nagygéresiek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a takarmánytermesztésre is. hogy olyan súlyos hibát ne kövessenek el, mint a korábbi években, amikor az állatok gyönge tápértékű, vitaminszegény takarmányt kaptak, aminek következtében a fefőstehenek egészségi állapota leromlott. Nemcsak я meddőség és a vetélés volt gyakori, hanem az évi tejhozam is csökkent. — Minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányalappal rendel, kezünk — mondja az elnök. — Egy év alatt 860 ezer literrel növeltük a tejtermelést. Igaz, tervünk 2 millió 760 ezer liter tej értékesítését irányozta elő, s úgy néz ki, hogy a tervtől mintegy 200 ezer literrel lemaradtunk. Marhahúsból 420 tonnát, sertéshúsból 430 tonnát és baromfihúsból 1065 tonnát kell eladnunk. Előreláthatólag a húseladási tervünket teljesítjük. Az állattenyésztés szakaszán mintegy 6 millió koronával növeltük a bevételt. Végre-valahára sikerült az állattenyésztési ágazatot is nyereségessé fejlesztenünk. A tehenek leukózls betegsége miatt nagyarányú volt a kiselejtezés. Az állományt már saját nevelésű üszőkkel töltöttük fel. El kell mondanunk, hogy 1987-ben az állomány 30 százalékát, 1988-ban pedig 35 százalékát selejteztük. Jelenleg a tervezett állományból még 376 darab szarvasmarha hiányzik. A tehenekből 70 darabbal van kevesebb a tervezettnél. 9 Milyen lesz a folytatás? — 'Az állattenyésztésben bőven van tennivaló — vallja az elnök. — Az elért eredmények javítása érdekében sokat tehetnek az állatgondozók, meyt a hasonló feltételek között gazdálkodó állattartó telepeken szembetűnő különbségek tapasztalhatók az állatok termelőképességében. A növénytermesztés szakaszán az eddiginél több és több minőségű tömegtakarmány termelése a döntő fontosságú, mert a jövedelmező állattenyésztés egyik legfőbb előfeltétele.., 9 Hogyan birkóztak meg ez őszi munkákkal? — érdeklődöm Cakó Gézától. — Ha nagyon nehezen is, de a betakarítást sikerült Időben elvégeznünk. Nagy gondot fordítottunk a talajjavításra. Több -mint hétszáz hektáron végeztünk Istállótrágyázást és száz hektárra szórtunk vitahumuszt, háromszáz hektáron altalajlazítást, 840 hektáron pedig meliorációs meszezést végeztünk. Búzát 1250 hektáron, rozsot 125 hektáron és árpát 75 hektáron vetettünk. Nyújtott műszakban végezzük a mélyszántást. Hozzákerülünk 409 hektár terület talajjavításához. melyre három év alatt 5 millió koronát fordítunk. Tovább folytatjuk réteink és legelőink feljavítását. Ä nagygéresl földművesek valóban jó gazdasági évet zárnak. Rövid Idő alatt sikerült a gazdaságot nyereségessé tenniük. Csak így tovább .., ILLÉS BERTALAN EREDMÉNYES ÉVET ZÁRNAK A szövetkezet vezetősége támogatja íjjMuzsla és Brusno között létrejött jó baráti kapcsolatot (A szerző felvétele) Ä mezőgazdasági üzemekben készülődnek már a zárszámadó közgyűlésekre. Túlvannak a feladatok teljesítésén, s számot adhatnak az elért eredményekről, vagy éppen a sikertelenségekről. A mezőgazdaság ugyanis lényegesen eltér minden más munkahelytől. Az ott dolgozó ember akarva-akaratlanul ki van téve az időjárás viszontagságainak. A munkacsúcsok idején a földműves nem nézheti az órát, nem számolhat nyolcórás munkaidővel. Gondoljunk csak az aratásra, az őszi vetésre, szántásra. Ha jó eredményt akarnak elérni, akkor derekasan meg kell dolgozniuk. Ha az alapvető munkákat agrotechnika határidőben akarják elvégezni, akkor nem kerülhetők el a nyújtott műszakok sem. Az év elején részt vettem a muzslai (Mužla) Béke Egységes Földműves-szövetkezet zárszámadő közgyűlésén, amelyen beszámoltak az 1987-es év gazdasági eredményeiről. Az elnöki beszámolóból és a vitából némi áttekintést kaptam a 3 ezer 467 hektáron gazdálkodó szövetkezet eredményeiről, gondjairól. A szövetkezet új elnöke év közben vette át az irányítást. Beszámolójából megragadta figyelmemet egy kijelentés: több probléma vár megoldásra, s ezeket csakis ők maguk orvosolhatják. Ehhez pedig a lehetőségek adottak. A gazdaság legégetőbb gondjai között szerepeltek: a húsértékesítésben mutatkozó gondok, a csökkent tehénállomány, az aránylag alacsony tejelékenység, a gyenge tejminöség, de nem utolsósorban a gépek gyakori meghibásodása, a pótalkatrészhiány. Az idei év végén — a felvetődött kérdésekre választ keresve — Mankoviczky Istvántól, a szövetkezet elnökétől aziránt érdeklődtem, hogy vajon miről árulkodnak íjz idei kimutatások? Tudvalévőén a kora tavaszi fagyok, a hosszan tartó szárazság, az erős jégverés a szövetkezet földjeit sem kímélte. A viszontagságok ellenére búzából hektáronkénti átlagban” 6.1 tonna, árpából pedig 5.28 tonna kiváló minőségű termést takarítottak be. Ezzel az eredménnyel a kalászosgabona-termelésben az Érsekújvár! (Nové Zámkv) járás viszonylatában a második helyre kerültek. Viszont szemes kukoricából a szárazság következtében az elölránvzott 5.5 tonnás hektárhozam helyett mindössze 4.6 tonnás átlagot értek el. Sajnos a 60 hektárnyi gyümölcsösben az idén a tavaszi fagy szüretelt. Valamicskével kedvezőbb volt a helyzet a szőlőtermesztésben. ahol legalább 4,6 tonna termett hektáronként. Az állattenyésztés szakaszán az előző évhez viszonyítva jő eredményt értek el. A 780 tehéntől napi állagban 10,54 liter tejet fejtek. A 2 millió 800 ezer liter tejértékesítésí tervből október elsejéig 2 millió 350 ezer litert eladtak. Az értékesített tejnek 90 százaléka az első minőségi osztályba került. A tehenenkéntl tejtermelést a múlt év valóságához viszonyítva 450 literrel növelték. A hizlalásban Is kielégítő eredményeket értek el. A napi súlygyarapodási átlag a borjaknál elérte a 0,67, az üszőknél pedig a 0,73 kilogrammot. A sertéshizlalásban 0,53 kilós napi felhízással túlteljesítették tervüket. Kedvezően alakult az állatszaporulat is. Egy kocától átlagban 15 malacot választottak el. Az állattenyésztés szakaszán a bruttó termelést 104 százalékra teljesítették, ami az előző évhez viszonyítva 13 százalékos növekedésnek felel meg. A korábbi évekhez képest az idén sikerrel megbirkóztak a hűsértékesítés feladatával, sőt a tervezettnél valamivel többet adtak a közellátásnak. A jó eredménynek a titka mindenekelőtt, a megfelelő mennyiségű és a jő minőségű takarmányalap megteremtésében rejlik. Míg tavaly mindössze 7 ezer 500 tonna silótakarmány állt a gazdaság rendelkezésére, az idén 13 ezer tonna szilázst készítettek be a téli időszakra. Az elért eredmények pozitívan tükröződtek a pénzügyi terv teljesítésén is. Az efsz tiszta jövedelme nagyobb lett a tervezettnél. Ennek jóvoltából adott a lehetőség a beruházási elképzelések realizálásához. Ebben az évben 3 millió 800 ezer korona értékben vásároltak gépeket. A takarmányozás minőségi javítása érdekében kétmillió koronás ráfordítással takarmánykeverő üzemet építenek, az üzemeltetésének beindítását jövő év elejére tervezik. A tervezett három mezei trágyatelepből egyet már átadtak. A szociális program megvalósítása keretében jövőre 16 lakásegységet szeretnének az efsz lakásra szoruló dolgozóinak átadni. A szövetkezetben szinte általános iellegűek az munkaerőgondok. A 360 dolgozó átlagos életkora meghaladta a 41 évet. Kevés a fiatal munkaerő. Az aktív munkaerőket elvonják a környékbeli gyárak, üzemek, ahol kedvezőbbek, Illetve kényelmesebbek a munkafeltételek. Az efsz .nagy gondot fordít a dolgozók továbbképzésére. Ugyancsak előkelő helyen szerepel az üdültetés, a gvógvkezelés. a gyermekek számára pedig az úttörőtáborok biztosítása. Gyakoriak az egy-két napos kirándulások Is. Az efsz jól együttműködik a helyi nemzeti bizottsággal, a tömegszervezetekkel, až alapiskola Igazgatóságával és a szülői munkaközösséggel. Az efsz elnöke megelégedéssel nyugtázta a felsőbb szervek részéről nyújtott támogatást. De elismeréssel szólt munkatársairól Is. Csakis a szakmailag jól felkészült, tapasztalatokkal felvértezett szakembergárdával lehetséges jó eredményeket elérni. ULRICH MARGIT Gépipari újdonságok A Brnói Nemzetközi Gépipari Vájáron a szakemberek a Sfeyr 8300 jelzésű eszközhordozót tekinthették meg. A motor teljesítménye 191 kW. Az erőgép négykerék-meghajtású. A zárt kabin teljes komfortot biztosft. A gép elsősorban a tárcsás ekék és boronák, в kombinált vetőgépek 6s különböző kaszálógépek hordozásához alkalmas. A gép nagy teljesítményű. de energiafogyasztása alacsony, kerekei pedig nem tömörítik nagyon a talajt A TopoICanyi Gép- és Traktorálloraáson gyártják ezt a MV 3—042 jelű korszerű, emelt oldalú pótkocsit, amely főleg tömegtakarmányok szállítására alkalmas. —ik-a *
