Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-23 / 51. szám
1988. december 23. T SZABAD FÖLDMŰVES 9 4 Fehér hólepel, meleg szoba, fenyőlDat, színes üvegdfszektöl, édességtől roskadnzé (a, békés, ünnepi hangulat — mindez hozzátartozik a karácsony idillikus képéhez. Régi. nagy ünnepeink egyike a karácsony, amely tudatunkban a kereszténység történetével fonódik össze. Annál azonban jóval régebbi gyökerei vannak. Eredete a téli napforduló (december 21.) megünneplésében keresendő. E jelentős csillagászati esemény — a mitológiában a nap ójiászületésének az időpontja — dátuma t г ókor folyamán december 25-ére tevődött. A mediterrán tájak ókori kultórnépei ettől a naptól kezdve várták a tavaszt, a termékenység fij évadjának kezdetét. A kereszténység csak lóval az időszámításunk kezdete után — 354-ben — avatta egyházi ünneppé. A fenyőfaállítás pedig még későbbi eredetű, habár a fenyők — például a lucfenyő — tiszteletének több ezer éves hagyományai vannak nemcsak Európában, hanem Indiában is. A fenyőfaknltusz körülbelül három évszázada német nyelvterületen újult fel. s a paradicsom tudásfáját jelképezve került be az ünnep díszei közé. Hozzánk osztrák közvetítéssel a múlt p • * h □ szimbólumok század közepén került. Valószínű, hogy az első karácsonyi fenyőt Brunszvik Teréz grófnő, a magyarországi óvodaügy úttörője állította. A karácsonyfa díszeinek szimbolikus jelentését ma már kevesen ismerik. Az idősebb korosztály még emlékezik azokra az időkre, amikor a csillogó Uveggömbök, cukorkák helyett színes paplrláncokat, almát kötöztek az ágakra — a papírszalaguk n kígyót, az alma Adám és Éva bűnbeesését Ípllf^np7fplf Nálunk néhány évtizeddel ezelőtt általában lucfenyőt volt szokás állítani, melynek kellemes illata az egész lakást betöltölte. Mostanság azonban ez a szép tűlevelű fa sajnos lakásainkból kiszorult, hiszen a központi fűtésű helyiségek meleg, száraz levegőiét csak néhány napig viseli el. Levelei hamar leperegnek. Az illatos lucfenyőt így felváltotta a Jegenye- és az erdei fenyő. A múlt században — a fenyők térhódítása előtt — kedvelt karácsonyi fa volt a gtedlcsia (krisztnstövis. koronafa, lepényfa). Ujjnyi töviseire aggatták fel a bearanyozott diót, szúrták fel az almát. Enrópa egyes tájaira — Így például Angliába — sohasem jntott el a fenyőfaállítás szokása. Azonban a szigetország karácsonya sem tehet meg dísz nélkül. Az angolszászok ünnepi asztalának elmaradhatatlan kelléke a csillogó örökzöld lorabú, csodálatos skarlátpiros bogyójd magyal és a fehér fagyöngy. Az utóbbinak jelentős kultúrtörténeti múltja van. Karácsonyi díszként újabban otthonainkban is meglelenik. Másutt. Franciaországban, a német nvetvterilleten az esztendő első napját köszöntik vele. A fehér fagyöngy ősi, szent növény volt. A gallok papjai (a druidák) annyira tisztelték, hogy csak arany sarlóval vágták le. A termékenység hordozójának tekintették, s benne látták minden méreg ellenszerét. Skandináv tájakon még naplóinkban is a béke, a barátság szimbóluma. Karácsonyi növény a Luca napián (december 13-án) ládikába, cserépbe vetett búza, mely, ha az ünnepre kizöldUIt, gondtalan évet, jó termést jósolt. Az*Alpok vidékén hagyományos karácsonyi dísznövény még manapság Is a téli hőnapokban, gyakran éppen az ünnepek alatt virágzó fekete gyökerű, fehér hunvor. amelyet ott karácsonvi rózsának (Christrose) neveznek. Érdekes kultúrtörténete van ennek a növénynek is. Az ókorban elmebaj ellen használták, azt hitték róla, hogy távol tartja a rossz szellemeket. Később a köznén állatokat gyógyított gyökerével Ttáragvgyőkér). Középkorban gyönyörű fehér virágát a lovagok becses karácsony) aiándékként vitték választottjuknak. De a méregkeverók is lói Ismerték. Erre utal görög eredetű tudományos neve — Hellebnrus -*- is, ami magyarul pusztító étket jelent. (1. <J.) A decemberben nyíló hunyor virágát a karácsonyi asztalra szánt élő növényekből készített kompozíciókban Is felhasználhatjuk, da vigyázzunk vele, mert mérgező. (A szerző felvétele) ÜNNEP! A sokrétö virágkötészeti munka egyik legszebb Ünnepköre e karácsony. A virágüzletek kirakataiban is megjelennek az egyedi, különleges hangulatot árasztó kompozíciók. Ezek koszorúk, feldíszített fenyőfák, gyertyás alkotások vaf^ éppenséggel száraz virágokból készült kis remekművek. Akár e virágüzletben vásároljuk, akár saját magunk készítjük a karácsonyi asztal díszeit, mindenképpen ügyeljünk a kővetkezőkre: — karácsonyi jellegük legyen, utaljanak az ünnepre, tartalmazzanak szimbolikus elemeket (gyertya, fenyőág, termések); — a gyertya szabadon álljon, a különböző alkotóelemeket gondosan rögzítsük; — tartós növényi részeket, virágokat használjunk; — tartsuk meg az optikai egyensúlyt, a virágkötészeti alkotás alapszabályainak figyelembe vételével; — tartalmazzon sok egyéni ötletet. A virágüzletekben, ahol kiváló virágkötők dolgoznak, bizonyára olyan karácsonyi díszek között válogathat majd mindenki, amelyek ízlésének leginkább megfelelnek, és amelyek a fenti követelményeknek eleget tesz-Kis gyertyatarté Egy vékony gyertyát az aljába ragasztott gombestű segítségével a feketefenyő lecsípett tflesokrának közepébe szúrunk. A gyertyával megkoronázott fenyőtű-csokor alját ragasztóval bekenjük, s az előzetesen süvegszerűen összeszúrt kis mohaalap csúcsába nyomjuk. A mohalepra színes fejű gombostűkkel rögzítjük a tobozpikkelyeket. Az apró gyerfyatartó önállóan vagy másféle díszítéssel is mutatós. Poharas gyerfyatartó % Egy kicsi flvegpoharat rafiával vagy kukoricahánccsal körbetekerünk. Ehhez kötözzük díszítésként a különféle színes száraz terméseket, bogyókat vagy szárított virágokat. A feldíszített pohár közepébe állítjuk a VIRÁGOK nek. Itt általában fatalpra vagy kerámia edényekbe, tűzőhabba (oasis) rögzítik a kompozíciókat. Az egyszerű alapformákon kívül különleges megoldásokkal is találkozhatunk, mint például az ádventi koszorú, a kúp alakú „életfa“ az ajtókoszorú vagy függeszthető apró karácsonyi díszek. Az ádventi koszorún a karácsony előtti negyedik hét végén gyújtják meg az első gyertyát, minden héten eggyel többet, majd karácsonykor a negyediket Is. Karácsonyi asztalunkat Is díszítheti. Az életfa tulajdonképpen egy stilizált faforma, amelyet fenyőből és száraz virágokból Is köthetünk, majd díszítünk. Az egyéni ízlésnek megfelelően természetesen sokféle forma és megoldás- adódik, és különbség van az egyes virágüzletek választéka -között is. Igyekezzünk olyan díszeket vásárolni, amelyekre a szép vonalvezetés, az egyedi megoldás, a harmonikus színösszeállítás, a gazdag anyagválaszték és a szolid dfszitőanyag használata jellemző. Kerüljük viszont a glccses, műhóval borított, túldfszitett, ízléstelen kompozíciókat. A szép virágkötészeti munka meghittebbé teheti a karácsonyi hangulatot. gyertyát és mohával alaposan körbetömködjük. A poharas gyertyatartö különösen lói mutathat egymagában vagy a terített asztalon. Ha a poháraljba Illatos tea- vagy mentalevelet, esetleg más ló illatú riövénytörmelékdt szórunk, akkor még kedvesebbé tehettük ezt az ősszeálítást. Gyertyamáglya Tűzzünk több szál gyertyát egy kerek cipó formájú mohapogácsába, amelynek hplseje vatta is lehet. A gyertyába az előzőkhöz hasonló módon olvasztjuk be a gombostűket, majd tetszés szerinti számban és elrendezésben beszúrjuk az alapba. Ä gyertyatartó mohapogácsa alját díszszalag is szegheti. Ilyen formában még a karácsonykor ünnepelt születésnapra is kedves ajándék. «. K. Sz. Hogyan tároljuk a déligyümölcsöt? Déllgyümölcsökből a hazai piacon általában eléggé szegény a választó^ de még e néhány fajtáról sem tudjuk, hogyan kell helyesen tárolni. Az ananászt néha éretlen állapotban. zölden hozzuk be. Az Ilyen gyümölcs tárolására a 10 C-foknál magasabb hőmérséklet felel meg. Íz és lllatanyagat azonban 12 C-foknál érvényesülnek a legjobban. Ha már éretten vásároltuk, akkor Inkább alacsonyabb hőmérsékleten, 6—7 C-fokon tartsuk. Ha sikerül magas, 90 százalékos relatfv páratartalmat biztosítanunk, akkor 4 hétig Is eláll. Sohase tegyük az ananászt a hűtőbe, mert húsa puhává válik és megbarnul. Ha a tárolóhely levegője 1 százalék etilént tartalmaz, akkor hamarabb érik. Ilyenkor a gyümölcs felső része Is megsárgul. Tárolás alkalmával előnyös felfüggeszteni, Így nem nyomódik meg. Az avokádó elég ritkán lut el hozzánk. Az üzleti forgalomba, általában mát éretten kerül. Ha kell, akkor az utóérlelést 18—18 C-fokon végezzük. Az érett gyümölcsöt, azonban 10 C- fokos hőmérsékleten, 90 százalékos relatív páratartalom mellett maximum 3 hétig tárolhatluk. A penészedéstől nem kell tartanunk, ez csak ritkán lép fel, ugyanis az avokádőültetvénveket a szüret előtt thlabendezollal kezelik. A banánt teljesen zöld, éretlen állapotban tároljuk. Az utóérlelést különleges fűtött kamrákban végzik, ahol elnyeri jellegzetes aranysárga színét, aromáját. Üzleteink polcain ennek ellenére gyakran találkozhatunk éretlen banánnal. A mesterséges érlelést legjobb 95 százalékos relativ páratnrtalomnál. 14—20 C-fokon végezni. Amint a színeződés megkezdődik. a páratartalmat»'85 százalékra kell csökkenteni, mert másképp a gyümölcs béla felhasad. Az érés. a hőmérséklettől függően, 4—10 naofg tart. A sárga színű banánt hidegebb fkb. 14 C-fokosl helyiségben tároljuk. Az alacsonyabb hőmérsékleten hála megbámul A eHromot már éretten, ■ sárgán kellene árusítani. Ha azonban zöld gyümölcsöt kapunk, akkor ezt 14 C- fokon 4—5 hétig tárolhatjuk. Érését a hőmérséklet emelésével meggyorsíthattuk. A 14 C-foknál alacsonyabb hőmérsékleten a citrom héja megbarnul, belseje pedig fássá válik. Az érett citromot alacsony 3—4 C-fokos hőmérsékletű 90 százalékos páratartalmú helyiségben — vagy szárazabb helyen, műanyag edényben, Illetve fóllazacsköbe téve — tároljuk. Sohase kerüljön azonban alma, sajt, tojás vagy petróleum közelébe, mivel a környezet szagát könnyen felveszi. Alma közelében a citrom csakhamar túlérik. Ez az alma által kiválasztott etilénnek köszönhető. Ä citromot ugyan általában gombásodás elleni anyagokkal Is kezelik, de szobahőmérsékleten 10 nap után mégis felléphet a penészedés. Az ilyen gyümölcsöt dobjuk ki, s még az egészséges részét se fogyasszuk el, mert már az ts fertőzött lehet. Legyünk óvatosak, mert egyes penészgombák nagyon károsak lehetnek az egészségre. Az általuk kiváltott betegségek, többnyire csak hosszabb Idő után jelentkeznek. A vékony héjú fajtákat, hogy megóvjuk őket a kiszáradástól, ajánlatos becsomagolni. A friss datolyát nagyon hamar megtámadják a baktériumok, s könynyen ki Is szárad. Ezért 85 százalékos páratartalomnál 0 C-fokon tároljuk. Ilyen körülmények között 1— 2 hónapig is eláll. A csomagolt, szárított gyümölcsöt is alacsonyabb hőmérsékleten tartsuk A gránátalma 0 C-foknál, 90—95 százalékos páratartalom mellett, 3— 4 hónapig is frissen marad. Néha az előző év terméséből még májusban is akad a piacon. A citrancsot (grape-fruit) általában már érett állapotban vásárolhatjuk meg; 8—12 C-fokos hőmérsékleten, 85—90 százalékos páratartalomnál 3 hőnapig is fogyasztható marad, miközben az erősebb 0 C-fokra történő lehűlést Is elvlselL Az éretlen füge kemény. Fehér, tejszerfl nedvet tartalmaz, s nem fogyasztható, utőérlelnl nem lehet, fii frissen érett könnyen megnyomődik, s a baktériumok hamar megtámadják. Általában csak 1—2 hétig — 0 C-fokon — tárolható. Magasabb hő* mérsékleten még eddig sem áll el. A datolyaszilva gömbölyű gyúmötcse nyomódásra. útődésre szintén érzékeny. JÓI elviseli az alacsony — 0 C-fokos — hőmérsékletet, de magas — 95 százalékos — páratartalmat Igényéi. Más körülmények között fonynyadnl kezd. A kivi a 0—2 C-fokos hőmérsékleten sem károsodik. Az érett termés barnás héja könnyen benyomható. Magas, 90—95 százalékos páratartalomnál 5 hónapig fogyasztható marad. A felhalmozódó etilénre azonban nagyon érzékeny, ezért ezt szellőztessük ki vagy vegyt úton (káltumpermanganáttal átitatott vermikulit .segítségével) kössük le. A kókuszdió „teje“ könnyen kiszárad, s húsa Ilyenkor szappanra emlékeztető mellékfzt kap. Könnyen rothad és átveszi az idegen szagokat Is. Egészséges, csíra mentes helyen — 0 C-fok és 90 százalékos páratartalom mellett — 1—2 hónapig tárolható. Szobahőmérsékleten csak 1—2 hétig áll el. Az amerikai mogyoró, a pisztácia, a dió, a szalldgesztenye, a mogyoró könnyen penészedlk, sárgul és elveszíti színét. Ezért a szedés után ezeket a gyümölcsöket rögtön meg kell szárítani, úgy, hogy nedvességtartalmuk 10 százalék alá csökkenjen. Alacsonyabb — 0—? C-fokos — hőmérsékleten 85—75 százalékos páratartalom mellet egy évig Is tárolhatók. A narancsellátás az év nagy részében ugyan folyamatos, néha azonban ezt a gyümölcsöt ts tárolnunk kell. A narancs érettségére a színe alap. ján nehéz következtetni. Manapság általában csak olyan narancs kerül a forgalomba, amelyet korábban fungiciddel kezeltek. Máskor viszont csak a csomagolására szolgáló papírt Itatták át a penészgombák elleni difenlllel. Ha csak rövid Ideig akarjuk tárolni, akkor azt szellős helyen, 0 C-foknál tegyük. Érdekes, hogy 90 százalékos páratartalommal rendelkező helyen, magasabb, 6—8 C-fokos hőmérsékleten sokkal tovább — 5 hónapig is — eltartható. Alacsonyabb hőfokon viszont a gyümölcs héján egy idő uftn fagyáshoz hasonló tünetek lépnek fel. Befejezésül hadd említsük meg, bogy a gyümölcsök többségének éréit. d. illusztrációs felvétele) sét 20 C-fok körüli hőmérsékleten meggyorsíthatjuk. Hasonló eredménynyel jár, ha a tároló levegője csak 50 százalék oxigént, esetleg 1—2 százalék etilént tartalmaz. A háztartásban azonban etilént alkalmazni aligha tudunk. Ismeretes azonban, hogy az érett almák etilént választanak ki, így közelükben 5—7 C-fokon az érés meggyorsul. Ha viszont késleltetni akarjuk, akkor a gyümölcsöket csomagoljuk be légmentesen műanyag zacskóba, (vagy edénybe) melyből a gyümölcs az oxigént elhasználja, közben szén-dioxldot bocsát ki. A széndioxid pedig késlelteti az érést. A vfi? elpárolgását szintén műanyag fólia segítségével — egyszerű takarással — akadályozhatjuk meg. Elmondható, hogy a változó hőmérséklet. az optimálisnál magasabb, de állandó hőfoktól nagyobb párolgást Idéz elő. Mivel a hűtőben a hőingadozás eléggé gyakori, ezért az itt tárolt gyümölcsöt mindig csomagoljuk be. (Záhradkár 1988/12.) J V Karácsonyi ötletek a gyertyagyújtáshoz
