Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
2--------------—------------------------------------------------------------------------—SZABAD FÖLDMŰVES.................------------------------------------ -------—...... 1988. december 9. AZ ÚJ MÓDSZEREK fokozzák az aktivitást a kelet-szlovAkiai knb KÉPVISELŐINEK BÍRÁLD észrevételei az EGÉSZSÉGÜGYI GONDOSKODÁS SZÍNVONALÁRÓL A PÁRTHATÁROZATOK SZELLEMÉBEN A gazdasági szerkezet átalakításával törvényszerűen járó gondokban lelentős mértékben részesednek a mezőgazdasági üzemek. A CSKP Központi Bizottságának 7. és 9. ülése világosan és egyértelműen körvonalazta a gazdasági szervezetek feladatait és szerepkörét a társadalmi-gazdasági átépítés és a depiokratizálödás folyamatában. Az üzemi vezetés dolga, hogy a párthatározatokból kifolyólagos feladataik teljesítésének módját és körülményeit megtalálják, és biztosítsák azok fokozatos megoldását. Milyen szerep jut, illetve mekkora részt kell vállalniuk az üzemi pártbizottságoknak a mezőgazdasági üzemek gazdasági gondjainak megoldásában? — Ez volt Štrbka Lajossal, a dunaszerda helyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz üzemi pártbizottságának elnökével, a szövetkezet alelnökével folytatott beszélgetésünk fő témája. Természetesen nem korlátozódtunk elvont fejtegetésekre, hanem a szövetkezet konkrét példáján keresztül próbáltuk elemezni az országos horderejű kérdéseket. — Elöljáróban vázoljuk talán a Dukla Efsz „paramétereit“, tájékoztatásképpen. hogy milyen alapra építkezik majd az új gazdasági szerkezet. — Szövetkezetünk három gazdaság — a dunaszerdahelyi, a nagyaboiiyi (Vefké Blahovo) és a hodosí (Vydrany) — egyesítésével 1975-ben alakult mezőgazdasági nagyüzemmé, jobban mondva, az azóta eltelt idósžak alatt fejlődött azzá. Háromezer-nyolcszázötven hektár termőföldön gazdálkodunk, ebből 3 ezer 547 ha a szántó. Tagságunk létszáma 724. A növénytermesztési főágazat termelési szerkezetének kialakításakor a gabonaprogram teljesítése állt figyelmünk középpontiéban. Ennek értelmében az Idei tervünk 980 hektár büza, 240 hektár tavasz! árpa és 900 hektár kukorica termesztését irányozta elő. A kukoricatermesztést illetően még nincsenek pontos adataink, de búzából több mint nyolc, árpából pedig az öt tonnát jóval meghaladó hektárhozammal teljesítettük, sőt túlteljesítettük a tervet. Cukorrépából a 300 hektárnyi területről nem értük el a tervezett hozamot, a 200 hektárnyi szója közel 2,2 tonnás, a száz hektár repce pedig 3,6 tonnás hozammal fizetett. — A növénytermesztési föágazat keresztmetszetéből következtetni lehet a gazdaság nagyságára, termelőerejére és viszonylagos jelentőségére. Hogyan készült fel a szövetkezet vesetősége, illetve az üzemi pártbizottság az új gazdasági viszonyok fogadására? Netán erről folyt beszélgetésünket megelőzően az Üzemi pártbizottság meglehetősen hosszúra nyúlt tanácskozása? — Manapság egyetlen tanácskozás sem nélkülözheti ezeket a kérdéseket. Az üzemi pártbizottság értekezletének fő napirendi pontja azonban az ez évi terv teljesítésének a zárszámadő közgyűlést megelőző összegezése, valamint a 8. ötéves terv elsó három év© termelési eredményeinek felmérése volt. A tervteljesítéssel egyelőre nincs baj, a társadalom velünk szembeni elvárásainak eleget tettünk, a cukorrépa-termesztést kivéve, de ebben sajnos nem vagyunk az egyedüliek. A cukorépa-termelés teljesen gépesített ugyan, de azon kívül, hogy szinte évente kifogásolható az ültetőanyag, a betakarítási technikát kárhoztatjuk a leginkább. Mivel deviza hiányában nincs mód korszerű technika vásárlására, a hazat gyártő vállalat égető feladata a gépek tökéletesítése. Nos, mint mondottam, a tervet adjuk, Rácz Péter mérnök, üzemgazdász jelentése a gazdaság pénzügyi helyzetéről azonban mindegyikünket gondolkodóba ejt. Nem azért, mintha valami nem lett volna rendben, hanem Inkább a jövőt tekintve. Hiszen ezentúl nemcsak az lesz a kérdés, hogy mennyit termelni, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kap az Is, hogy mennyiért. Tehát a hatékonyság szót egyszer s mindenkorra ki kell emelni a közhelyek sorából, és nagyon komolyan kell vennünk. Ez azt jelenti, hogy új megoldásokat, ésszerű eljárásokat kell keresnünk a gazdálkodás minden területén, hogy képesek legyünk a nagyobb önállóság adta új körülményekkel megküzdeni. — Konkrétan?! — Vegyük például a tömegtakarmány-termelés és az állattenyésztés összefüggéseit. A tömegtakarmányok termelési tervét mennyiségi szempontból teljesítettük, ám első osztályú sllőtakarmányból kevesebb készült a tervezettnél. Ezt valamelyest pótolni tudtuk répaszelettel és jó minőségű kukoricaszárral. A járási pártplénumnak a szarvasmarhaprogrammal kapcsolatos határozatainak szigorú mércéje további megoldások keresésére kényszerít bennünket a tömegtakarmány-termelés terén. Ugyanezen meggondolásból törekszünk jobb' eredmények elérésére a sertéshizlalásban is. A dunaszerdahelyi Slovlik üzemmel történő együttműködés keretében melléktermékek hasznosításával próbálkozunk a sertések takarmányozásában. Az Így nyert, energiahordozó anyagokkal dúsított sertéstáp gyártása még csupán kísérleti stádiumban van. A speciális növénytermesztési ágazatban ts gondjaink vannak. A szőlőben három éven keresztül folyamatosan bekövetkezett fagykár következményeképpen a szőlészet az idén ts ráfizetéses volt. A kertészetben a gépi technika teljes hiánya, valamint ezzel összefüggésben a szinte krónikus munkaerőhiány nagyban fékezi a hatékony termelést. Itt elkerülhetetlen a termelés szakosítása. Azt sem oldottuk még meg, hogy ml legyen a sorsa melléküzemágként működő húsfeldolgozó üzemünknek. Naponta tíz sertést dolgozunk fel, az Itt készült húskészítményeket két saját boltunkban kínáljuk. Hiába keresettek a termékeink a lakosság körében, ha a gazdaságnak nem jövedelmező ez a termelés. A gépesítés htárrya miatt sokkalta nagyobb ráfordítással dolgozunk, mint a húsfeldolgozó nagyüzemek. — Az elmondottak valamilyen vonatkozásban mind összefüggésben vannak a járási pártplénum határozataival, amelyekről olvasóinknak lapunk korábbi számában adtunk tájékoztatást, s amelyek végeredményben a párt központi bizottsága üléseinek, illetve a CSKP XVII. kongresszusának határozataiból erednek. Mi a szerepe az üzemi pártb’z'ittságnak abban a folyamatban, melynek során a központi irányelvek konkrét intézkedésekben, gyakorlati lépésekben öltenek testet? — Száznegyven tagú üzemi pártszervezetünk öt (termelési ágazatok szerinti) pártcsoportjában rendszeresen megvitatjuk ezeket a dokumentumokat. Alapvetően fontos, hogy a tagság ne csak a belüzemi gazdasági problémákat ismerje, hanem a társadalom vele szembeni elvárásaival is tisztában legyen. Az eredményes termelőmunka titka pedig, hogy a központi pártszervek Irányelveit helyi viszonyainkra vonatkoztatva minél konkrétabban feldolgozzuk, optimálisan egyeztetve a társadalom és a gazdaság érdekeit. Az fgy apróra váltott végrehajtási tervet ugyancsak közzé tesszük a párttágság körében. — Mit értünk az irányítás és szervezés magasabb szintre emelésén? — A vezetéstől ma a legfőbb követelmény a rugalmasság, a határozott döntések, de ügyelni kell, hogy a döntéseknek gazdasági megalapozottsága legyen. A költségek csökkentése szigorú és elengedhetetlen feladat, melynek teljesítése azonban elképzelhetetlen az ágazatok közötti szoros együttműködés nélkül. Mindenekelőtt az üzemgazdásznak kell naprakész áttekintéssel és pontos tájékozottsággal rendelkeznie az egyes ágazatok termelőmunkájának hatékonyságáról. Annál Is inkább, mivel korunk intenzifikáclős törekvései bonyolultak, sok szempontúak. Bizonyos kockázatvállalás szükséges a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányainak rugalmasabb alkalmazásához, törekedni kell a minél gazdaságosabb, minél jövedelmezőbb megoldásokra, ám nem minden áron. Bizonyos társadalmi és ökológiai szempontokat ezentúl egyetlen termelői egység sem kerülhet meg többé. — Milyen az új törekvések vetülete az üzemi pártbizottság és a szövetkezeti tagság viszonyában? — Az ideológiai képzés keretében mindenekelőtt a párttagok alapos felkészítését tartjuk fontosnak, hogy eszmei ráhatásukkal meg tudják nyerni a többi dolgozót a társadalom érdekeinek, a közös céloknak. Nem feledhetjük el azonban, hogy az ideológia pem cél. hanem eszköz arra, hogv a rendre és fegyelemre épülő demokrácia, a nyílt viták alkotó légkörében keressük és találjuk meg az utat a társadalmi átépítés követelményeinek megfelelő gazdálkodási forma felé. C—e*) Rendkívül gazdag és Inspiráló volt a Kelet-szlovákiai Knb 10. plenáris ülése, mely az SZNT alelnökének, Krocsány Dezsőnek és további vendégeknek a részvételével zajlott le. Hét év után újra fő napirendi pont volt a kerületi egészségügyi gondoskodás rendkívül aktuális problémaköre, annak továbbfejlesztése és színvonalának emelése. A tanácskozás lefolyására hatással volt előkészítésének új módszere és munkaformáinak újdonsága. A munkával teli és szokatlanul bíráló hangnemű légkört az alakította ki, hogy a képviselők tele voltak Ismeretekkel, melyeket a knb bizottságai és a Kerületi Szakszervezeti Tanács felméréseiből szereztek egyes egészségügyi intézetekre vonatkozóan. Külön kf kell emelni a konkrét interpellációt és főként a vitát, melyben 20 képviselő és vendég kért sző. A képviselők elégedettek voltak a rövid, de velős beszámolóval, melyet Rudolf Schuster kandidátus, az SZNT képviselőle, a Kelet-szlovákiai Knb elnöke, terjesztett elő. Beszéde konkrét tényekben gazdag volt, jó és rossz példákat egyaránt felhozott, „megmutatva a kiutat is, lekötve így a hallgatók figyelmét. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kerület lakosainak egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásolja az állandóan rosszabbodó életkörnyezet, a nem megfelelő vagy kevés munkalehetőség, az élelmiszerek alacsony színvonala és a komoly hiányosságok az egész életmódban. A lakosság jelentős része passzívan, alapjában véve konzum módra viszonyul saját és polgártársai egészségének védelméhez. Ennek bizonyítékai a helytelen étkezési szokások és az ebből eredő túltápláltság, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kevés testmozgás és hasonlók. Ezekhez az okokhoz továbbiak társulnak magában az egészségügyben, az egészségügyi Intézmények tevékenységében az egészségügyi beruházásos építkezésekben, a korszerű orvosi technikában, a gyógyszer- és anyagellátásban, az orvos és egészségügyi segéderőhiányban. A gazdasági szervezetek, de sok nemzett bizottság Is lebecsüli az egészséget és annak védelmét. Kedvezőtlen a helyzet a járőbeteggondozásban Prešovban, Michalovcében, Košlcében és főleg a KošiceAddéki járásban, ahol nem használták ki a régebbi épületek rekonstrukcióiára nyújtott lehetőségeket. jelentősen, olykor tíz ,évtg Is késik az egészségügyi intézmények kténítése a lakótelepeken. Ez a lakosság jogos elégedetlenségét váltia ki, kritikus megjegyzéseket von maga után a gyógyító-megelőző gondoskodás minőségét és elérhetőségét, illetve az ideiglenes énületeket illetően. Csak árt a dolognak, hogy még olyan várisi agglomerációkban, mint Košice és Prešov, som voltak kénesek a komplex lakásépítés' programban előnybe helyezni az alapvető egészségügyi építkezések megvalósítását a lakóteleiteken, a beköltözés után kezdik építeni azokat. A keretek az egészségügyi és egyéb üzemeltetési szempontokból fontos műszaki berendezések megvásárlására nem engedélyeznek elegendő pénzt, s gyakran nem teszik lehetővé az egyszerű reprodukciót sem. A devizalgényes vásárlási lehetőség minimális, mivel az SZSZK Egészségügyi és Szociális Minisztériuma az ismételt és teljességében indokolt kérések ellenére is állandóan alacsony devizakeretet utal ki. Bár az egészségügyi dolgozók munkájában túlsúlyban ‘vannak a kedvező eredmények, van épp elég jogos panasz Is a dolgozók, főleg az orvosok páciensekhez való viszonyára. Minden járásban, sőt a kerületi intézetben is van mit javítani. A páciens—orvos, vagy más egészségügyi dolgozó viszonyának javítása Is fontos feladata a posztgraduális képzésnek, de az eszmei-politikai munkának Is. Nem a rendezvények számában kell bízni, azokból van az egészségügyben elég, hanem az egészségügyi dolgozók nevelésének színvonalát kell emelni, s jelentékenyebben kell büntetni azokat, akik vétenek az etika ellen. Az egészségügyi dolgozó^ közt még gyakori az álkollegialltás. Sok fogyatékosságról tudnak a kerületi vagy járási népegészségi intézetekben, de amikor meg kellene oldani azokat, beleértve a személycseréket is, a hibákat elkendőzni, így tovább gyarapítva a felelőtlen orvosok táborát. Kell, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók és a páciensek kölcsönös kapcsolatának etikai, erkölcsi lélektani és kulturális problémái az egészségügyi vezető dolgozók mindennapi munkájának részévé váljanak. A káderekkel való munkával kapcsolatban a Kelet-szlovákiai Knb elnöke hangsúlyozta, hogy a nomenklatúr káderek átlagéletkora 49 év. Ezen belül kedvezőtlen a helyzet a Keletszlovákiai Kerületi Népegészségügyi Intézetben, ahol vezető beosztásban 49 nyugdíjjogosult dolgozik, s egy részük már jőval meghaladta 65. életévét. Gondot okoz a frissen végzett egészségügyi szakemberek egyenletes elhelyezése a kerületben, mivel nagy részük a košlcel egészségügyi intézményekben szeretne maradni. Az iskola befejezése után ugyan — mert nincs más megoldás — munkába lépnek az egyes járásokban, almi a kívánt szakterületre osztják be ókét. de attesztárjó után. vagy még e'őtte már újra keresik maguknak a helyet a kerületi székhelyen. Például 1983 és 1987 között a Rozsnyói (Rožňava) Járási Népegészségügyi Intézetből 21 orvos ment el Kassára (Košice), Spišská Nová Vesböl 15 orvos, Humennéből csak az egyetemi kórházba 6 orvos, Michalovcéből pedig 5 orvos. Ugyanakkor Michalovcében az új pszichiátriai részleg nem tudja megkezdeni munkáját orvos hiányában. Ahelyett, hogy az egyetemi kórházban szakképzett orvosokat nevelnének a vidéki intézmények számára, a fordítottja igaz, mert pl. a Terebesi.(Treblšov) Járást Népegészségi Intézet központi felvételi osztályának osztályvezető’ orvosát a kerületi népegészségi intézet vette fel. Legfőbb ideje szakítani ezzel a gyakorlattal, érintse bár a kerületi, a járási népegészségi Intézetek bármelyik dolgozóját vagy akár a járást nemzeti bizottságok, illetve a kerületi nemzeti bizottságok tisztségviselőit. Ez persze sokkal határozottabb és igazságosabb fellépést követel meg a kerületi népegészségi intézet vezetésétől, melynek nem lenne szabad magasabb tisztségben lévő emberek mögé bújnia. Az említett nem kívánatos jelenségeket gyarapítja a tény, hogy 1980- tél 1988-lg a kerületi népegészségi intézménybe 200 végzős .. lépett be, akik közül 66 — tehát 33 százalék — orvosi családból származott. Nincs kifogásunk az ellen, hogy az orvosok gyerekei az orvosi karon tanuljanak tovább, de nem feledkezhetünk meg ama tényről, hogy az alkotáson és a dinasztiákon túl elvész így a kívánatos szociális összetétel. Kevés orvosszülő éri be viszont azzal, hogy gyermeke kevésbé attraktív szakban helyezkedjen el, s röviddel az ilyen elhelyezést követően különböző lehetőségeket keresnek, nem válogatva a módszerekben sem, igyekeznek gyermeküket vonzó szakterületen, sokszor épp a sajátjukon befuttatni. A megtárgyalt kérdésekről a képviselők világos és Időponthoz kötött határozatokat hoztak. Személyi felelősség kötődik hozzájuk, ugyanakkor következetes és perspektivikus munka szükséges hozzá-A tanácskozás megmutatta, hogy az új módszerek a Kelet-szlovákiai Knb Irányító és szervezőmunkájában fokozott aktivitást hoznak, s növelik a képviselők felelősségérzetét a kitűzött célok teMesítéséért. A megoldás kulcsa azonban az egészségügyi gondoskodás sok problémája esetében egész társadalmunk kezében. van. nemcsak az egészségügyiekében. abngv az nemegyszer helytelenül él a köztudatban. PhDr. JOZEF KUCHÁR Az SZIKP KB bizottságainak üléseirl A múlt héten ülést tartott az SZLKP KB mezőgazdasági és -élelmezésügyi bizottsága Ondrej Salingnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának, a bizottság elnökének vezetésével. A tanácskozás napirendjén azok az Időszerű kérdések szerepeltek, melyek a mező- és erdőgazdaság, a vízgazdálkodás és a fafeldolgozó Ipar fejlesztési szükségleteiből adódnak. Ezután a testület jelentést vitatott meg a biotechnológia gyors ütemű fejlesztése szlovákiai programjának — amely egyúttal a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának egyik kiemelt területe — megvalósításáról. Nagyra értékelte az állattenyésztési biotechnológiák fejlődését, amihez a Nyltrat f Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet munkája Is hozzájárul. Ezután a bizottság megvizsgálta a kapcsolatok helyzetét a mezó gazdaság és az élelmiszeripar jövő évi tervének kidolgozásával kapcsolatban. Jóváhagyólag tudomásul vette a szlovákiai mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdőgazdaság, vízgazdálkodás és fafeldolgozó Ipar szerkezeti átalakításáról szőlő tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy a problémákat megfelelő érzékkel kell kezelni, fel kell használni a tapasztalatokat, s el kell kerülni a szervezeti átalakítás első szakaszában előfordult hibákat és fogyatékosságokat. ★ Megtartotta alakuló ülését Bratlslavában az SZLKP KB politikai rendszerrel foglalkozó bizottsága. A tanácskozást Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bizottság elnöke vezette. A bizottság értékelte, hogyen teljesítették eddig a CSKP KB Elnöksége által a Nemzeti Frontnak és szervezeteinek aktivizálásáról elfogadott határozatokat. A bizottság azonban megállapította, hogy a határozat hatása még jelentős mértékben nem tükröződött a tisztségviselők konkrét munkájában, főleg az alapszervezetek tevékenységében. Rámutatott arra, hogy az irányítás minden szintjén ki kell cserélni és általánosítani kell az új munkaformák és -módszereket alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, hogy « dolgozók minél szélesebb körét bevonják az átalakításba és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésébe. Ezekben az erőfeszítésekben aktívabb szerepet kell betölteniük a Nemzeti Front szerveméi és szervezeteinél tevékenykedő kommunistáknak. A továbbiakban a bizottság 1989. évi tevékenységének fő Irányaival foglalkozott. Fő célként ezt tűzte ki ,hogy hatékonyan segítse az SZLKP Központi Bizottságát politikai rendszerünk működésének tökéletesítésében. * Ugyancsak alakuló ülést tartott az SZLKP KB pártélet kérdéseivel foglalkozó bizottsága. A CSKP XVIII. és az SZLKP következő kongresszusáig terjedő Időszakban kifejtendő tevékenységével foglalkozott. A jóváhagyott munkaterv értelmében a bizottság nagy súlyt helyez a pártállomány összetételének javítására, a pártstruktúra felépítésére az állami vállalatoknál, a kádermunka tökéletesítésére, valamint a XVIII. pártkongresszust megelőző évzáró taggyűlések és pártkonferenciák előkészítésére. Az ülést Ián Selecký, az SZLKP KB tagja, a KB politikai szervezési osztályának vezetője vezette. TÖMEGPOLITIKAI MUNKÁVAL A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉÉRT /
