Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1938. november 18, 8 Gondok a családi nevelés körül Gyakorta találkozunk — különösen az idősebbek köriben — azzal a véleménnyel. hogy a mai gyerekek neveletlenek, bezzeg az ő idefükben... Való igaz, hogy a megváltozott társadalmi teltételek ói gondokat szülnek. amelyek természetesen a nevelést sem kerülik el. Míg régen a nevelésben nagy szerepet játszott a megfélemlítés és a tekintélytisztelet, addig a mai neveléstől ezek teljesen idegen fogalmak. Minden gyermek bizonyos öröklött hajlamokkal születik, amelyeket mi, szülők, pedagógusuk és akaratlanul Is ható emberek, barátok fejlesztünk, Illetve eltoltunk. A család az első közösség, amelyben a gyermek születése ntán találta magát. Éppen a családban formálódnak a gyermek majdani személyiségének alapfal. Minden szülő szerelné, ha gyermeke sokoldalúan és harmonikosan fejtett személyiséggé válna, arai tulajdonképpen a mindenkori nevelés cél|a. Igen ám. de bogy érhető ez el, ha az embernek a nevelésen kívül annyi más kötelessége van! < A nők nagyarányú foglalkoztatottsága az iskoláskor előtti gyermekintézmények számának növekedését vonta maga ntán. A baj ott kezdődik, hogy gyermekeink nevelésének felelősségét sok esetben teljes mértékben ezekre az intézményekre hérlttnk. Igaz, hogy a gyermek az alaktthatóság szempontjából legfontosabb életszakaszának túlnyomó részét a bölcsődében és az óvodában tölti, ahol a szakképzett nővérektől, illetve óvónőktől megkapja az alapismereteket a világról, amelyben él. de azt, amit a gyermeknek a csalód hivatott nyájtanl, semmilyen intézmény sem pótolhatja. Hazánkban vitathatatlanul mind magasabb fokú az általános műveltség. A tízéves tankötelezettséggel középiskolai műveltséget szereznek a gyerekek, nő a főiskolai végzettséggel rendelkezők száma is. A mai gyerekeket tehát sokkal műveltebb felnőttek nevelik, mint régen. De vajon felkészitfük-e a fiatalokat kellőképpen a szülői szerepre? Birtokában vannak-e a kicsik neveléséhez szükséges pedagúgiai, biológiai és gyermeklélektani ismereteknek? Minden szülő természetesen nem lehet szakember a pedagógiában, ám az alapvető ismereteket kötelessége lenne megszerezni, fis, gondolom, sok szülő folyamodik időnként a szakirodalomhoz, hogy a szülő-gyermek viszony bonyolult helyzeteiben eligazítást nyerjen, s hogy hasznos tanácsokat gyűjtsön felelős szerepe betöltéséhez. A családi neveléshez azonban hiába keresnénk valamiféle receptgyűjteményt, hiszen az ember bonyolult, egyedi és megismételhetetlen lény. Lehet, hogy ami az egyik emberre erősen hat, a másik embert hidegen hagyja. Mindazonáltal a családi nevelés tárgykörének társadalmi fontosságát és időszerűségét tekintve, nem állíthatjuk, hogy e téreo bőséges szakirodalom állna rendelkezésünkre. Az a maréknyi segédkönyv zömében csnpán egy egy szemszögből világit rá a nevelés problematikáiéra. Szükség lenne a családi nevelés tárgykörének komplex módszertani feldolgozására, amely mindenekelőtt a fiataloknak a szülői hivatásra történő felkészítését, a gyerekek neveié(Vass Gyula felvétele) JSa^ ne egy egész marékkai“ Egy alkalommal módomban állt tízéves gyerekek kisebb csoportéval foglalkozni. Ez Igazán érdekes feladatnak bizonyult, hiszen ahány gyerek, annyi jellem. Viselkedésükben véleményem szerint nagyrészt az otthoni légkör, a családon belüli kapcsolatok tükröződnek. Zsolti cukorkát eszegett. Leolvasható róla, hogy nagyon Ízlik neki, s gyakran pillant a zacskóra, hogy mennyi maradt még benne. Amikor felfedez néhány barátja társaságában, hozzánk jön, mindenkit megkínál. Miután ez megtörtént ismét a zacskót fürkészi, s tapasztalja, hogy bizony jócskán megcsappant annak tartalma Aztán látva, hogy a gyerekek Is. én is, élvezettel fogyasztjuk a kapott édességet, mosoly szökik az arcára, örül, hogy örömet szerezhetett társainak. Most már a zacskóra sem les, Indul, hogy eltegye a cukorkát. Ekkor egy korabeli fiú szalad hozzá, S a zacskóra bökve csupán annyit mond: adjéll És meg sem várva a választ, belemarkol a zacskó tartalmába. Zsolti megszeppenve nézi a tolakodót. Nem mondja, hogy nem ad, de amikor észreveszi, hogy csupán néhány szem maradt a zacskó alján, megkésve motyogja: na, ne egy egész marékkai! A hívatlan vendég ezt már meg sem hallgatja. Zsolti pedig el is csüggedne, de restellj magát a többiek előtt. Különben Is, otthon őt arra tanították, hogy sose irigykedjen, gondoljon mindig a társaira Is. Ezért foltotta magába pillanatnyi elkeseredését. A másik fiú pedig büszke volt hőstettére .,, Csömör Rúzsa Pionírkrénika] Szép őszi reggelre ébredtünk. Az ínyhe szellő sárguló faleveleket sodort az utcán. Iskolánk pionírjai egyenruhába Öltözve Igyekeztek az iskolába. Ünnepre készültünk. A tanítási órákat kővetően csnpatgyfllésre gyülekeztünk a helyi kultúrházba. A Cslllzradványl [Ciližská Radvafi) Alapiskola „Zoja“ plonlrr«a|iatának 380 pionírja gyűlt Össze, hogy beszámoljanak a csapat tevékenységéről és terveiről. Iskolánk' pionírjai jó eredményeket értek el a különböző Irodalmi- és sportvetélkedőkön. Eredményes munkát végeztünk a hulladékanyag-gyűjtésben is. összesen 6800 kg papírt, 500 kg textilt és 2700 kg üveget gyűjtöttünk. Az eredmények értékelése után megválasztottuk a csapattanács tagjait. A csapattanács elnöke Tóth Éva 8. В osztályos tanuló lett. A választó csapatgyfllés ünnepélyes lelentésadással ért véget. Vörös Krisztina 6. В osztályos tanuló sóért való felelősségtudat kialakítását célozná. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában a család mint nevelési tényező egyre fokozottabb Jelentőséggel bfr. hiszen meghatározó szerepe van a gyermekek sokoldalóan fejlett személyiséggé való formálásában, akiken végső soron nem kevesebb, mint a társadalom jövője múlik. Míg a múltban a család gazdasági funkciója dominált, azaz a gyerekeket bevonták nemcsak a háztartási, hanem a mezei és iparosmnnkába is, a ma gyermeke számára ez már szinte elképzelhetetlen, s csnpán mesének tűnik. A magasabb életszínvonalnak, a jólétnek azonban sok-sok előnye mellett megvannak a maga hátrányos következményei Is. A gyerekek gyakran kapnak értékes ajándékot, drága játékot anélkül, hogy va Iami módon rászolgállak volna, csak azért, mert a szülők fél szituáltak, és megengedhetik maguknak, hogy a gyereket mindennel elhalmozzák. De vajon helyes-e ez? Nem neveljük e ily mfidon passzívakká, sőt „élősködőkké“ gyermekeinket? Ne csodálkozzunk aztán a ferde útra tévedt gyerek édesanyjának szeméből kiolvasható kérdésen: miért, hiszen mindenó megvolt?! Ez knrnnk modern családjainak egvik leggyakoribb és legfájóbb gondja. Az olyan felfogásé szülők, akik mindent a gyerekért tesznek, az egész család életét a gyerek érdekeinek rendelik alá, énpen ezzel követik el a legsúlyosabb és jóvátehetetlen hibát. A legtöbb hiba tudatlanságból ered. Tennünk kell ellene, mert különben következményeiben kétszeresen megbosszulta magát. Ne nézzük tétlenül, hogy ifjúságunk felkészületlenül alapítson családot, s tájékozatlanul vállalja a nehéz és felelősségteljes szülői szerepet. Tekintsünk be családjaink életébe, és annak beható elemzésével járuljunk hozzá a családi nevelés magasabb szintre való emeléséhez, ami már régen nem magánügy. PhDr. JANA BENKOVIÜOVA Kísérleti Pedagógiai Intézet SZTA Rendhagyó eset az övék. A türelem, a szeretet, az együvé tartozás nem mindennapi története. Pedig kezdetben hétköznapinak tűnt az egész. Két fiatal kedvelte egymást. Egy helyen éltek, naponta találkoztak. Tervezgették a jövöt. De közbeszólt a háború. A fiatalembert behívták katonának. A háborúban elvesztette a szeme világát... De a történet nem úgy folytatódik, amint ilyenkor lenni szokott. A lány nem hagyta cserben választottját. Amikor a férfi hazajött a frontról, összeházasodtak. 1944-et írtunk. — Sokáig beszéltek a történtekről az emberek ~ mondja id. Tarné, Eszti néni. — Találgattak: se a gyerek nem volt útban, gazdag-sem volt a férjem. Egyszerűen szerettem. Még a tiszteletes űr ts megkérdezte az esküvő előtt: tudom-e, hogy mit vállalokI — Tudom, mondtam. Nem vagyok én szélhámos, de ezt nem mondtam ki, csak gondoltam. Nehezen indult az életük. Egy bérházban, ahol egy udvarban három család élt, jutottak egy kis szobához. Vince bácsi akkoriban még segéliit sem kapott. Eszti néni bérelt földön gazdálkodott. Egy tehén volt' minden vagyonuk. Közben megszületett legidősebb fiuk, Miklós. Vince bácsi 1950- töl rokkantsági járadékot kapott. Trafikot nyitott. Eszti néni a pékségbe ment dolgozni. Egy kis ház volt az álmuk. Közben fotiek a gyerekek, Kati, Vince. — Szerényebben éltünk, mint a többi család, — mondja Eszti néni. — Gyerekeinket becsülettel felneveltük, szakmái adtunk a kezükbe. Dolgos embereket neveltünk belőlük. 'A nap kibukik a felhők közül, és bekukucskál a konyhába. De mint aki mindent rendben talál, oly hirtelen, ahogy jött, vissza is bújik a. felhők mögé. A kályhában kattog a tűz, A kredencen egyenletesen ketyeg a vekker. Esztt néni szakítja félbe a pillanatnyi csendet: — Negyvennégy évet éltünk együtt. Nehéz, de szép éveket. A papa — néz Vince bácsira —, amiben csak tudott, segített. Ismertük egymás minden gondolatát. Sose feküdtünk le haraggal. Vince bácsi helyeslőén bólogat. — A manapság gyakori válásokról ml a véleménye, Eszti néni? — A türelem hiánya okozza, a türelemé. Az emberek nem veszik komolyan az életüket. Könnyelműek, önzőek. Ebbe talán a jólét is besegít. Vagy a jólét ígérete. — A gyerekeik? — kérdezem. — Miklós Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) lakik. Esztergályosnak lartult, a szakmában dolgozik. A kisebbik fiam, Vince itthon, Nagymegyeren IGalovo) él. A Tesla nagymegyeri üzemében karbantartó. Kati lányom Komáromban IKomárno) telepedett le. A postán dolgozik. Mindhárman családban élnek. A hűtőgépen lévő telefonon akad meg a tekintetem. — A lányom, Kati szorgalmazta. Miklós fiam is helyeselte. Mama, —> mondták —, gyakran nem tudunk jönni. Telefonon bármikor felhívhatjuk. A lányom majd mindennap felhív. Megkérdezi nincs-e valami bajunk, nincs-e valamire szükségünk. Vince tegnap egész délután itt volt. a kertet ásta. Salátát akarok, még az ősszel ültetni... Eszti néni' a kapuig kísér. — Jaj az unokákról még nem is beszéltem — mondja. — Hét unokánk van. Sok az örömünk bennük. Kedvesek, jól tanulnak. S talán a főiskolát ts... de (elharapja a szót, mintha erről még korát lenne beszélni. Elégedet mosoly ül az arcán. Azt sugallja: megérte...) Marton Iván Romai öt T Bulgária legmagasabb hegysége talál ~1 Г Lángol gyékény virágzata ~1 Akváriumi díszhal' ~1 Akváriumi díszhal Levee Egyház^ jogtudós tiagyar Seográfus Vitamin JlSbútor ‘Tárgyrag E napon k Ý Iráni. Pénznem Zár^ • Cseh. # rajzoló ágitest к Spártai cirálynö Rádiusz Angol tengerész felfedező Yísi-Badár súlyarány röv. Kampó Kobalt Város an HK-baa * • • • jelenség, börhatás Fém UMagyar író gyümölcs Professzo rSv. Világi, pap Acéldrótból készült rugózás Juhok t istállója Táplál Az ember érzékszerve Kibeszélt költészet Vadtulok Erkölcs Sás Zoltán Utónév Város Japánban Hidrogén, fluor Kosztol Hátrium íötőszó iíévutó Csapadék к előkelő lafejüség Egyszerű lép be.. . Feziché Fizetés UévelÖ Kálium Akváriumi díszhal,MEGFEJTÉS A lapunk 42. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: Minden életkornak megvan a maga Ízlése. нигптгеги Könyvet nyertek: Csank Vlaezta, Gesztete (Hostice), Köbül Margit, Serke (Sirkovce] Szép NYtRTcScK T*>Igyi Lajos, Kajal, ffiVÜTT EGYMÁSÉRT
