Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1938. november 18, 8 Gondok a családi nevelés körül Gyakorta találkozunk — különösen az idősebbek köriben — azzal a véle­ménnyel. hogy a mai gyerekek neve­letlenek, bezzeg az ő idefükben... Való igaz, hogy a megváltozott tár­sadalmi teltételek ói gondokat szül­nek. amelyek természetesen a neve­lést sem kerülik el. Míg régen a ne­velésben nagy szerepet játszott a megfélemlítés és a tekintélytisztelet, addig a mai neveléstől ezek teljesen idegen fogalmak. Minden gyermek bizonyos öröklött hajlamokkal születik, amelyeket mi, szülők, pedagógusuk és akaratlanul Is ható emberek, barátok fejlesztünk, Illetve eltoltunk. A család az első közösség, amelyben a gyermek szü­letése ntán találta magát. Éppen a családban formálódnak a gyermek majdani személyiségének alapfal. Minden szülő szerelné, ha gyermeke sokoldalúan és harmonikosan fejtett személyiséggé válna, arai tulajdon­képpen a mindenkori nevelés cél|a. Igen ám. de bogy érhető ez el, ha az embernek a nevelésen kívül annyi más kötelessége van! < A nők nagyarányú foglalkoztatott­sága az iskoláskor előtti gyermekin­tézmények számának növekedését vonta maga ntán. A baj ott kezdődik, hogy gyermekeink nevelésének fele­lősségét sok esetben teljes mérték­ben ezekre az intézményekre hérlt­­tnk. Igaz, hogy a gyermek az ala­­ktthatóság szempontjából legfonto­sabb életszakaszának túlnyomó részét a bölcsődében és az óvodában tölti, ahol a szakképzett nővérektől, illetve óvónőktől megkapja az alapismerete­­ket a világról, amelyben él. de azt, amit a gyermeknek a csalód hivatott nyájtanl, semmilyen intézmény sem pótolhatja. Hazánkban vitathatatlanul mind magasabb fokú az általános művelt­ség. A tízéves tankötelezettséggel kö­zépiskolai műveltséget szereznek a gyerekek, nő a főiskolai végzettség­gel rendelkezők száma is. A mai gye­rekeket tehát sokkal műveltebb fel­nőttek nevelik, mint régen. De vajon felkészitfük-e a fiatalokat kellőkép­pen a szülői szerepre? Birtokában vannak-e a kicsik neveléséhez szük­séges pedagúgiai, biológiai és gyer­meklélektani ismereteknek? Minden szülő természetesen nem lehet szakember a pedagógiában, ám az alapvető ismereteket kötelessége lenne megszerezni, fis, gondolom, sok szülő folyamodik időnként a szakirodalomhoz, hogy a szülő-gyer­mek viszony bonyolult helyzeteiben eligazítást nyerjen, s hogy hasznos tanácsokat gyűjtsön felelős szerepe betöltéséhez. A családi neveléshez azonban hiába keresnénk valamiféle receptgyűjteményt, hiszen az ember bonyolult, egyedi és megismételhe­tetlen lény. Lehet, hogy ami az egyik emberre erősen hat, a másik embert hidegen hagyja. Mindazonáltal a csa­ládi nevelés tárgykörének társadal­mi fontosságát és időszerűségét te­kintve, nem állíthatjuk, hogy e téreo bőséges szakirodalom állna rendelke­zésünkre. Az a maréknyi segédkönyv zömében csnpán egy egy szemszögből világit rá a nevelés problematikáié­ra. Szükség lenne a családi nevelés tárgykörének komplex módszertani feldolgozására, amely mindenekelőtt a fiataloknak a szülői hivatásra tör­ténő felkészítését, a gyerekek neveié­(Vass Gyula felvétele) JSa^ ne egy egész marékkai“ Egy alkalommal módomban állt tíz­éves gyerekek kisebb csoportéval foglalkozni. Ez Igazán érdekes fel­adatnak bizonyult, hiszen ahány gye­rek, annyi jellem. Viselkedésükben véleményem szerint nagyrészt az ott­honi légkör, a családon belüli kap­csolatok tükröződnek. Zsolti cukorkát eszegett. Leolvasha­tó róla, hogy nagyon Ízlik neki, s gyakran pillant a zacskóra, hogy mennyi maradt még benne. Amikor felfedez néhány barátja társaságá­ban, hozzánk jön, mindenkit megkí­nál. Miután ez megtörtént ismét a zacskót fürkészi, s tapasztalja, hogy bizony jócskán megcsappant annak tartalma Aztán látva, hogy a gyere­kek Is. én is, élvezettel fogyasztjuk a kapott édességet, mosoly szökik az arcára, örül, hogy örömet szerezhe­tett társainak. Most már a zacskóra sem les, Indul, hogy eltegye a cukor­kát. Ekkor egy korabeli fiú szalad hozzá, S a zacskóra bökve csupán annyit mond: adjéll És meg sem vár­va a választ, belemarkol a zacskó tartalmába. Zsolti megszeppenve nézi a tolakodót. Nem mondja, hogy nem ad, de amikor észreveszi, hogy csu­pán néhány szem maradt a zacskó al­ján, megkésve motyogja: na, ne egy egész marékkai! A hívatlan vendég ezt már meg sem hallgatja. Zsolti pe­dig el is csüggedne, de restellj magát a többiek előtt. Különben Is, otthon őt arra tanították, hogy sose irigy­kedjen, gondoljon mindig a társaira Is. Ezért foltotta magába pillanatnyi elkeseredését. A másik fiú pedig büszke volt hős­tettére .,, Csömör Rúzsa Pionírkrénika] Szép őszi reggelre ébredtünk. Az ínyhe szellő sárguló faleveleket so­dort az utcán. Iskolánk pionírjai egyenruhába Öl­tözve Igyekeztek az iskolába. Ünnep­re készültünk. A tanítási órákat kő­vetően csnpatgyfllésre gyülekeztünk a helyi kultúrházba. A Cslllzradványl [Ciližská Radvafi) Alapiskola „Zoja“ plonlrr«a|iatának 380 pionírja gyűlt Össze, hogy beszámoljanak a csapat tevékenységéről és terveiről. Iskolánk' pionírjai jó eredményeket értek el a különböző Irodalmi- és sportvetélke­dőkön. Eredményes munkát végez­tünk a hulladékanyag-gyűjtésben is. összesen 6800 kg papírt, 500 kg tex­tilt és 2700 kg üveget gyűjtöttünk. Az eredmények értékelése után meg­választottuk a csapattanács tagjait. A csapattanács elnöke Tóth Éva 8. В osztályos tanuló lett. A választó csapatgyfllés ünnepélyes lelentésadással ért véget. Vörös Krisztina 6. В osztályos tanuló sóért való felelősségtudat kialakítását célozná. A társadalmi fejlődés jelenlegi sza­kaszában a család mint nevelési té­nyező egyre fokozottabb Jelentőséggel bfr. hiszen meghatározó szerepe van a gyermekek sokoldalóan fejlett sze­mélyiséggé való formálásában, aki­ken végső soron nem kevesebb, mint a társadalom jövője múlik. Míg a múltban a család gazdasági funkciója dominált, azaz a gyereke­ket bevonták nemcsak a háztartási, hanem a mezei és iparosmnnkába is, a ma gyermeke számára ez már szin­te elképzelhetetlen, s csnpán mesé­nek tűnik. A magasabb életszínvonal­nak, a jólétnek azonban sok-sok elő­nye mellett megvannak a maga hát­rányos következményei Is. A gyere­kek gyakran kapnak értékes ajándé­kot, drága játékot anélkül, hogy va Iami módon rászolgállak volna, csak azért, mert a szülők fél szituáltak, és megengedhetik maguknak, hogy a gyereket mindennel elhalmozzák. De vajon helyes-e ez? Nem neveljük e ily mfidon passzívakká, sőt „élőskö­dőkké“ gyermekeinket? Ne csodál­kozzunk aztán a ferde útra tévedt gyerek édesanyjának szeméből kiol­vasható kérdésen: miért, hiszen min­denó megvolt?! Ez knrnnk modern családjainak egvik leggyakoribb és legfájóbb gondja. Az olyan felfogásé szülők, akik mindent a gyerekért tesznek, az egész család életét a gyerek érde­keinek rendelik alá, énpen ezzel kö­vetik el a legsúlyosabb és jóvátehe­tetlen hibát. A legtöbb hiba tudatlanságból ered. Tennünk kell ellene, mert kü­lönben következményeiben kétszere­sen megbosszulta magát. Ne nézzük tétlenül, hogy ifjúságunk felkészület­lenül alapítson családot, s tájékozat­lanul vállalja a nehéz és felelősség­­teljes szülői szerepet. Tekintsünk be családjaink életébe, és annak beható elemzésével járuljunk hozzá a csa­ládi nevelés magasabb szintre való emeléséhez, ami már régen nem ma­gánügy. PhDr. JANA BENKOVIÜOVA Kísérleti Pedagógiai Intézet SZTA Rendhagyó eset az övék. A türe­lem, a szeretet, az együvé tartozás nem mindennapi története. Pedig kez­detben hétköznapinak tűnt az egész. Két fiatal kedvelte egymást. Egy he­lyen éltek, naponta találkoztak. Ter­vezgették a jövöt. De közbeszólt a háború. A fiatalembert behívták kato­nának. A háborúban elvesztette a sze­me világát... De a történet nem úgy folytatódik, amint ilyenkor lenni szo­kott. A lány nem hagyta cserben vá­lasztottját. Amikor a férfi hazajött a frontról, összeházasodtak. 1944-et ír­tunk. — Sokáig beszéltek a történtekről az emberek ~ mondja id. Tarné, Eszti néni. — Találgattak: se a gyerek nem volt útban, gazdag-sem volt a férjem. Egyszerűen szerettem. Még a tiszte­­letes űr ts megkérdezte az esküvő előtt: tudom-e, hogy mit vállalokI — Tudom, mondtam. Nem vagyok én szélhámos, de ezt nem mondtam ki, csak gondoltam. Nehezen indult az életük. Egy bér­­házban, ahol egy udvarban három csa­lád élt, jutottak egy kis szobához. Vince bácsi akkoriban még segéliit sem kapott. Eszti néni bérelt földön gazdálkodott. Egy tehén volt' minden vagyonuk. Közben megszületett leg­idősebb fiuk, Miklós. Vince bácsi 1950- töl rokkantsági járadékot kapott. Tra­fikot nyitott. Eszti néni a pékségbe ment dolgozni. Egy kis ház volt az álmuk. Közben fotiek a gyerekek, Ka­ti, Vince. — Szerényebben éltünk, mint a töb­bi család, — mondja Eszti néni. — Gyerekeinket becsülettel felneveltük, szakmái adtunk a kezükbe. Dolgos embereket neveltünk belőlük. 'A nap kibukik a felhők közül, és bekukucskál a konyhába. De mint aki mindent rendben talál, oly hirtelen, ahogy jött, vissza is bújik a. felhők mögé. A kályhában kattog a tűz, A kredencen egyenletesen ketyeg a vek­ker. Esztt néni szakítja félbe a pilla­natnyi csendet: — Negyvennégy évet éltünk együtt. Nehéz, de szép éveket. A papa — néz Vince bácsira —, amiben csak tu­dott, segített. Ismertük egymás min­den gondolatát. Sose feküdtünk le haraggal. Vince bácsi helyeslőén bólogat. — A manapság gyakori válásokról ml a véleménye, Eszti néni? — A türelem hiánya okozza, a tü­relemé. Az emberek nem veszik ko­molyan az életüket. Könnyelműek, ön­­zőek. Ebbe talán a jólét is besegít. Vagy a jólét ígérete. — A gyerekeik? — kérdezem. — Miklós Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) lakik. Esztergályosnak lartult, a szakmában dolgozik. A kisebbik fiam, Vince itthon, Nagymegyeren IGalovo) él. A Tesla nagymegyeri üzemében karbantartó. Kati lányom Komáromban IKomárno) telepedett le. A postán dolgozik. Mindhárman csa­ládban élnek. A hűtőgépen lévő telefonon akad meg a tekintetem. — A lányom, Kati szorgalmazta. Miklós fiam is helyeselte. Mama, —> mondták —, gyakran nem tudunk jön­ni. Telefonon bármikor felhívhatjuk. A lányom majd mindennap felhív. Megkérdezi nincs-e valami bajunk, nincs-e valamire szükségünk. Vince tegnap egész délután itt volt. a ker­tet ásta. Salátát akarok, még az ősszel ültetni... Eszti néni' a kapuig kísér. — Jaj az unokákról még nem is beszéltem — mondja. — Hét unokánk van. Sok az örömünk bennük. Kedve­sek, jól tanulnak. S talán a főiskolát ts... de (elharapja a szót, mintha erről még korát lenne beszélni. Elé­­gedet mosoly ül az arcán. Azt sugall­ja: megérte...) Marton Iván Romai öt T Bulgária leg­magasabb hegysége talál ~1 Г Lángol gyékény virágzata ~1 Akváriumi díszhal' ~1 Akváriumi díszhal Levee Egyház^ jogtudós tiagyar Seográfus Vitamin JlSbútor ‘Tárgyrag E napon k Ý Iráni. Pénznem Zár^ • Cseh. # rajzoló ágitest к Spártai cirálynö Rádiusz Angol tengerész felfedező Yísi-Badár súlyarány röv. Kampó Kobalt Város an HK-baa * • • • jelenség, börhatás Fém U­­Magyar író gyümölcs Professzo rSv. Világi, pap Acél­drótból készült rugózás Juhok t istállója Táplál Az ember érzék­szerve Kibeszélt költészet Vadtulok Erkölcs Sás Zoltán Utónév Város Japánban Hidrogén, fluor Kosztol Hátrium íötőszó iíévutó Csapadék к előkelő lafejüség Egyszerű lép be.. . Feziché Fizetés UévelÖ Kálium Akváriumi díszhal,­MEGFEJTÉS A lapunk 42. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: Minden életkornak megvan a maga Ízlése. нигптгеги Könyvet nyertek: Csank Vlaezta, Gesztete (Hostice), Köbül Margit, Serke (Sirkovce] Szép NYtRTcScK T*>Igyi Lajos, Kajal, ffiVÜTT EGYMÁSÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom