Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

1988. november 18, SZABÁS FÖLDMŰVES 3 Az átalakítás - igény tályba lépése, de néhány eset már megmutatta, hogy saját felépítmény nélkül a mezőgazdasái vállalat a partnereik érdekeibe ütközik. Ebben a párharcban mi, a mezőgazdasági vállalatok képviselői nem tudjuk ki­egyenlíteni a vetélytársak káder- és jogi előnyeit. A gazdasági szerződé­sek tartalmának megvitatásakor part­ner vállalataink továbbra is ötven százalékos jogkörrel ruházzák fel Ml, a mezőgazdaságban dolgozók Is érdeklődéssel figyeljük társadal­munk fejlődését. így volt ez a közel­múltban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 10. ülé­sével, korábban pedig a Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos érte­kezletével kapcsolatban is. Tudatosítottuk, hogy létezésünk nem szakítható el a társadalmunk­ban végbemenő gyökeres változások­tól, hogy mitfdennapos életünk szoros kapcsolatban van a po­litikai rendszer fejlődé­sével, melynek az élén a CSKP áll, hogy szükség­szerű a népgazdaság szerkezetének felújítása. Közvetlenül érezzük, hogy a gazdasági szférá­ban, az anyagi termelés­ben és az ellátásban elő­forduló problémák ru­galmas megoldásának ideológiai háttere is vau. Azt hiszem, ez a legigé­nyesebb társadalmunk je­lenlegi feladatai közül, melynek teljesítése érde­kében minden erőt moz­gósítani kell. hogy végső soron a szocializmus elő­nyeit fejlesszük. Mezőgazdaságiink a népgazdaság legszilár­dabb ágazata, de ennek ellenére nem lehet kije­lenteni, hogy probléma­­mentes, főleg ami a napi termelési feladatok telje­sítését, továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit, más népgazdasági ágazathoz fűződő kapcsolatait és a saját ágazatán belüli ver­tikális kapcsolatokat ille­ti. Szerintem a mezőgaz­daságban dolgozónak szi­lárd kapcsolatban kell állnia foglal­kozásával úgy. ahogyan azt tevékeny­ségének objektuma — a szabad ég alatti és az időjárási viszontagságok közötti termelés — megköveteli. Ä mezőgazdaságban csak az lehet sikeres, aki ehhez teljes életével, tel­jes lényével viszonyul. Az ezonban már kérdéses, hogy ezt, a mezőgaz­daság és a jelenlegi szövetkezeti tag­ság közötti kötődést biztosítani tud­juk. Ma a mezőgazdaságban dolgozó­nak sok tekintetben más a viszonya, mint azoknak, akik ez ötvenes évek elején saját földjükkel és vagyonuk­kal megalakították az egységes föld­műves-szövetkezeteket, A gyakorlat azt mutatja, hogy. sajnos, ez a vi­szony távolról sem optimális, nincs olyan szinten, mint ahogy azt a je­lenlegi időszak, társadalmunk megkö­veteli. Ha mélyebben vizsgáljuk en­nek a jelenségnek az okait, megál­lapíthatjuk. hogy a legfőbbek közé a gazdasági, az irányítási és a propa­ganda jellegű okok tartoznak A nép­gazdaság átalakításával éppen ezeket a problémákat kell megoldani. Olyan -gazdasági rendszert szeretnénk kiala­kítani és hatékonyan megszilárdítani, amely közvetlenül befolyásolná és fejlesztené a mai egységes földmű­ves-szövetkezetek tagjainak a mun­kahelyhez, a közös vagyonhoz valő viszonyát. Reméljük, hogy ez a jelen­tős változás lesz további termelési si­kereink alapfeltétele. fan Fojtlk a CSKP KB 10. ülésén többek között hangsúlyozta: „A re­form kiindulási gondolatát és moz­gató erejét, amelyre az ideológia is támaszkodik, a dolgozók szociális­gazdasági érdekel kielégítésének reá­lis lehetősége képezi.“ Nekünk, a szövetkezeti termelést folytatóknak nincs szükségünk mezőgazdasági dol­gozóra, pontosabban fogalmazva al-* kalmazottra, hanem inkább olyan szö­vetkezeti családra, amely büszke fog­lalkozására. munkájára, s számos olyan feladat teljesítését oldhatja meg, amelyeket a szövetkezeti föld­műves helytelen elkülönítése és spe­cifikálása kövefkeztében csak rész­ben vagy nagy erőfeszítések árán tudunk teljesíteni. A konkretizálás végett a zöldségtermelésben előfor­duló problémákat említeném, ahol helytelenül kapcsoljuk össze a terme­lés egves, főleg a nagvüzemileg gé­pesített és az egész család ésszerű és aktiv bekapcsolását igénylő fázisait. Ä naponta előfordnlő problémák közé tartoznak az adásvételi kapcso­latok. ahol gyakran tanúi vagyunk olyan vitáknak, amelyek megoldása az Irányítási szféra objektiv ét ru­galmas döntéshozatalát igényelné. Ilyen markáns példa a cukorrépa fel­vásárlása és minősítése, amely ma is egyoldalúan az átvevők kezében van. Ugyanúgy egyoldalúan döntenek a tej minőségéről is. felenleg van folyamatban az álla­mi vállalatokról és a mezőgazdasági szövetkezetekről szőlő törvények ha­nehézkesek. rugalmatlanok, s a gaz­dasági szerződés aláírása után nem teljesítik céljaikat. A partnervállala­tok így gyakorlatilag kitérnek köte­lességeik elől, s oldalukról a gazda­sági szerződés feltételeinek kialakí­tásában bizonyos anonimitás fordul elő, ami természetesen helytelen. Tudatosítjuk, hogy a gazdasági rendszerűnk, egész társadalmunk át­építése folyamatából következő mély­reható változások nem mehetnek vég­be szédületes gyorsasággal. Ennek ellenére nekünk úgy tűnik, hogy ez ideig abban a szerkezetben, amely­ben dolgozni fogunk, sok még az is­meretlen. Ezért támogatjuk a CSKP Központi Bizottságának azon igyeke­zetét. hogy meg keli gyorsítani az át­építés folyamatát, mert az elvesztett idő megmutatkozhat a termelési vesz­teségekben, vagy más vonatkozásban. Mezőgazdaságunknak jellegzetesebb előrehaladást kell elérnie a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben. Kétségte­len. hogy ezt a kérdést ideológiai as­pektusában is tisztázni kell. Ha ezt elmulasztanánk, ez az igény csak puszta vágy maradna, végül pedig megállapítanánk, hogy ezekről az igé­nyes célokról csak beszélünk. A me­zőgazdaság műszaki fejlesztésének egyik előfeltételét a gépipar és a köztünk levő viszony javítása jelen­ti. Ma ugyanis az a jellemző, hogy a drága pénzért az ipartól gyenge mi­nőségű gépeket kapunk. Olyannyira, hogy a nagyarányú gépberuházások ellenére nem érezzük a technika ere­jének növekedését. Például az új traktrok néha olyan igényesek a szétszerelésre és a javításra, mint az öreg, a már elhasználódott trak­torok. Az ellátás és a kereskedelem útján nem tudjuk kinyomozni a gyen­ge minőség okait, mert ezeket álta­lában objektivizálják és megindokol­ják. A mezőgazdaságban bízunk a tudo­mányban. amelynek hazánkban kitű­nő képviselői vannak. Azonban fon­tosnak tartjuk, s a tudományos intéz­mények tudatosítsák, hogy a gyakor­lat reménykedve vár a tudomány és a fejlesztés új sikereire, mert a mi szűk és intenzív feltételeink között ez másképp nem is lehet. Felmerül viszont a kérdés, hogyha ezt tudato­sítjuk, miért fordulnak elő olyan ese­tek. mint a gépiparban. Ez bizonyára gazdasági mechanizmnsunk rendsze­rében rejlik, amely ezek szerint tény­leg beérett az átalakításra. Ezért mi, a mezőgazdaságban dolgozók igényt tartunk a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődésére, a termés minőségének |avftására, tehát végső soron támogatjuk a gazdasági mecha nizmns átalakítását. De ezt úgy, hogy mi is részt vegyünk a koncepciós irányelvek kidolgozásában, hngy tár­sadalmunk átaiakftásának ne csak ohiektumai, hanem szerves alkotói Ie­­gvünk. GAÄL SÁNDOR agrármérnök', az SZLKP KB tagfa. A Nagymegyeri (Calovo) Efsz elnöke A világpiaci árak alakulása 1988 karmaik negyedévében X mezőgazdaság! nyersanyag gok piacain az árak különféle­képpen alakultak. Az élelmi­szer-ipari kereskedők figyelmét elsősorban a cukor világpiaci árai kötötték le, amelyek az utóbbi hét év legmagasabb szintjét érték cl. A cukor és a búza világpiaci árainak emel­kedéséhez az Észak-Amerikáf sújtó szárazság és a Szovjet­unió részéről történd nagyará­nyú vásárolások is hozzájárul­tak. Az élvezeti cikkek árai vi­szont ellentétesen alakultak; például a kakaóbab árai a lon­doni börzén az utóbbi tizenhá­rom év legalacsonyabb szintjé­re csökkentek. A világpiaci árak a gyapot és a természetes kaucsuk esetében is csökken­tek. ezzel szemben a gyapjú­­fonalak órai magas szinten ál­landósultak. GABONAFÉLÉK A gabonafélék világpiaci árai a harmadik negyedévben különfélekép­pen alakultak. A búza árai a chica­gói börzén az Egyesült Államokat sújtó szárazság utáni első esőzések után kissé visszaestek, de fokozato­san újra emelkedtek, s a csúcspon­tot szeptember utolsó dekádjában ér­ték el f4,l—4,3 amerikai dollár bu­­shelenként). A kukorica árai a jú­niusi csúcspontról (3,5 amerikai dol­lár bushelenként) fokozatosan csök­kentek, s szeptemberben már a há­rom dollárt sem haladták meg buche­­lenként (35,24 liter). Az árak ennek ellenére magasabbak voltak, mint az ez év első felében. A rozs árai a Júniusi csúcspontról fl80 cent bushelenként) júliusban át­menetileg 121 centre estek vissza, majd ismét emelkedtek, s a negyed­év végéig 150—170 cent között inga­doztak bushelenként. A zab árai ugyan emelkedtek, de nem érték el a júniusi csúcspontot. Az árpa árai kétszer olyan magasak voltak, mint egy évvel korábban. A rizs árai ma­gas szinten állandósultak; az egész negyedév folyamán nem csökkentek 300 amerikai dollár alá tonnánként. A gabonakereskedők figyelmét le­kötötte a Nemzetközi Búzatanács (IWC) azon jelentése, amely a szov­jet kormány gabona-önellátást céljai­val foglalkozott. Az IWC szerint a Szovjetunió — a gazdasági reform jóvoltából — ezt a célt már az ez­redfordulóra elérheti. Ez lényegesen befolyásolná a gabona világpiaci árainak alakulását, hiszen jelenleg a Szovjetunió a legnagyobb vásárlók közé tartozik. Ennek megfelelően olyan előrejelzések láttak napvilá­got, hogy az elkövetkező évszázad­ban a gabonafélék világpiacait a fej­lődő országok szükséglete határozza meg. Arányuk a világimportból ez ez­redfordulón elérheti a 80 százalékot is, szemben a hatvanas évek 40 és a nyolcvanas évek 80 százalékával. OLAJOS MAGVAK A világpiaci árak itt is eltérően alakultak. Például a lenmag árai emelkedtek, a szójabab árai viszont csökkentek. A harmadik negyedévben a szójabab árai egy ízben sem ha­ladták meg a 10 amerikai dollárt bushelenként, de még így Is maga­sabbak voltak, mint az ez év első felében. Az Oil Warld című hamburgi folyó­irat az 1987/88-as idény (októbertől szeptemberig) termését 203,45 millió tonnára, az 1988/89-es idényben vár­ható termés mennyiségét pedig 197,5 millió tonnára becsüli. Mindkét adat kevesebb a korábbi.termésbecsléstől. A világ szöjatermése az utóbbi években 100 millió tonna körüli, ami az összes olajos mag felét teszi ki. A szójatermés több mint a fele az Egyesült Államokból származik. A szakemberek véleménye szerint a szó­jabab világpiaci árainak alakulását két tényező befolyásolja: egyrészt az Egyesült Államokban betakarított ter­més mennyisége, amit a hosszan tar­tó szárazság lényegesen befolyásolt, másrészt a szovjet kereslet é? a la­tin-amerikai országok kiviteli politi­kája. Lényeges változásokon mentek ke­resztül a lenmag árai is. A lenmag világtermelése az 1987/88-as idény­ben 13 százalékkal 2,3 millió tonnára csökkent, a jelenlegi idényben pedig várhatóan 2,1 millió tonnára csökken. A lenmag árai a harmadik negyed­évben kétszer olyan magasak voltak, mint az ez év első negyedében. CUKOR A cukor világpiaci árai július kö­zepén az utóbbi hét év legmagasabb szintjét érték ei. A harmadik ne­gyedév végén a cukor világpiaci ára a New York-i börzén bushelenként 10 cent körül, a londoni börzén pedig tonnánként 150 font sterling körül In­gadozott. Az árak jelentős mértékű emelke­déséhez az Észak-Amerikát sújtó szá­razság mellett a kubai taUaszi áradá­sok is hozzájárultak. A szárazságot követő első esőzések megállították a világpiaci árak emelkedését, sőt az azt követő két bét folyamán az árak a csúcsponttól 30 százalékkal csök­kentek. A két legnagyobb cukorfel­vásárlót. a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot még ezek a magas árak sem mérsékelték a vásárlásban. Az idén a legnagyobb cukorimportá­ló országok közé tartozik az Egyesült Államok Is. A Nemzetközi Cukorszervezet (ISO) legújabb előrejelzései szerint a jelen­legi Idényben a cukor világtermelé­se 109,25 millió tonnára növekszik, szemben az előző Idény 104,5 millió tonnájával. Az ISO a cukor 1989. évi világfogyasztását 98,4 millió tonnára becsüli, ami az előző idény valóságá­hoz viszonyítva 8,3 millió tonnával kevesebb. A cukor Iránti legnagyobb kereslet Kínában és Indiában nyil­vánul meg. SZEMES KÄVÉ A' szemes kávé világpiaci árai a harmadik negyedévben tovább csök­kentek. Például a londoni börzén az utóbbi hét év legalacsonyabb szint­jére süllyedtek, s csak szeptember utolsó hetében lépték túl a pszicho­lógiát (1200 font sterling tonnánként) határt. A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) szeptember végi konferenciáján az 1988/89-es idényre (októbertől szep­temberig) 3,38 millió tonnás kiviteli kvótát határoztak meg. Ennek az a célja, hogy mérsékelje a többterme­lést és emelje az árakat. Az új kvóta főleg a fejlődő országok számára ked-, vező. Az NSZK-beli F. O. Licht cég a szemes kávé idei világtermelését 90.1 millió zsákra (1 zsák = 60 kg) be­csüli, ami az előző évi rekord meny­­nyiséghez viszonyítva 20,9 millió zsákkal kevesebb. Brazília, a világ legnagyobb termelője az Idén csak 20,6 millió zsáknyi szemes kávét ta­karít be, ami a múlt évi valósághoz viszonyítva 22,4 millió zsákkal keve­sebb. KAKAÖBAB 0 Ä harmadik negyedévben tovább tartott a kakaóbab világpiaci árainak csökkenése. Például a londoni bör­zén a tonnánkénti ár 730 font ster­ling alá süllyedt, holott egy évvel ko­rábban 1200, négy évvel korábban pedig 2000 font sterling körül Inga­doztak. Az 1988/89-es Idényben (októbertől szeptemberig) a kínálat várhatóan rekord mennyiséggel, több mint 200 ezer tonnával haladja meg a keres­letet. A világtartalékokat egymillió tonnára becsülik, ami féléves fo­gyasztásnak felel meg. GYAPOT A gyapot világpiaci árai a harma­dik negyedévben szintén csökkentek. Míg július elején a libránkénti ár 69 cent körüli volt, addig szeptember végén 56 centre csökkent. GYAPfÜ A gyapjú világpiaci árai a harma­dik negyedévben magas szinten ma­radtak, s a szakemberek további emelkedést feltételeznek. Például a bradfordi börzén a merinói gyapjú­fonalak kilogrammonkénti ára 620—* 655 penny között ingadozott; egy év­vel korábban az ár 480 penny körüli volt. (Svát hospodáŕstvl 1388/128) AZ 1989-ES ÉV KÍNÁLATA A mikulovi »Hranice mini“ Egységes Földműves-szövetkezei a Hagyományos egynapos baromfiak mellett az Idősebb baromfiakból iš rendkívüli kínálat­tal szolgál. •— Március 15-től március 31-ig 18 Hetes Morávfa ás Braun Hlsez fércéket «— április 10-től májns 8-Ig 18—18 Hetes Mór ávia és Braun Hisex jércéket •”* március 15-től március 31-!g 5 Hetei pulykákat május l-jétől május 31-lg 8—7 Hetes pulykákat <— március 10-től július 31-ig 14 napos kacsákat — március 15-től március 31-ig 10—14 napos libákat kínál eladásra. • Felhívjuk az efsz-ek és az 'állattenyésztő aí a pszervezetek vezető'dolgozóinak, a helyi nem­zeti bizottságok és egyéb szervezetek dolgozóinak figyelmét, hogy lehetőleg tömegesen ren deijék meg tagjaik és polgáraik részére a kínált baromfiakat, a közölt időszakoknak meg­felelően. A kínálatban szereplő baromfiak csakis személyesen vehetők át a bulharyj köz­pontban, telefonszám: 0627/ 987-36, 987-37. A nyivtatartási idő hétfőtől péntekig 6,30-tól 17,00 óráig, szombaton pedig 6,30-161 11,00 óráig tart, , SzF-63 t 4 f P-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom