Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES — 1988. november 11. visszapillantAs a mültbä J Ä múlt században a gyümölcstermesztés növénytani Ismeretei ú) Irányba kezdtek fejlődni. A nyugati országokban ugyanis az új gyümölcsfajták egész sorát állították elő. A kertészek nem elégedtek meg a gyümölcstermesztés akkori helyzetével, hanem a gyümölcsfajta nemesítését magas szintre emelték. A belgák, a franciák és a hollandok versenyezve újabb és újabb fajtákat nemesítettek. Ennek eredményeként a nyugati országokban valósággal megúlhodott a kertészet. Az új nemesitésű fajták közül a legérdekesebbnek bizonyultak a „Kálmán körték", amelyeket a „Hardenponti téli vajkörte“ és a „Chaumonteli“ fajta kereszteződéséből állítottak elő. A „Napóleon“ és a „Six“ vajkőrtéket Is a belga gyümölcstermesztők egyik központjában, Liart Mons városában kísérletezték ki. Egész Európa széles körben kezdte kutatni a gyümölcsfajtákat. Kováts József bátorkeszl (Vojnlce) pomológus 1840-től foglalkozott a gyümölcsfajok szakszerű termesztésével, korán felismerte az itteni területek gyümölcstermelés szempontjából kedvező adottságait és igyeke-. zett hazai gyümölcsészetét magasabb szintre hozni. Szabad idejét telies egészében a gyümölcsészetének szentelte. Költséget, időt nem kímé've, tudásának gyarapítása érdekében 1859 elején egy nagyobb tanulmányutat tett Nvugat-Európa leghíresebb gyümölcstermő helyein. Célja az volt, hogy megismerje a külföldi fajtákat, a művelés módjait, s ezeket hazájában meghonosítsa. Ez teljes mértékben sikerült Is, hiszen akkor már ötvenedik életévén túl, jóformán húszéves kertészeti gyakorlattal, jól fölkészülten indult útnak. Mondani sem kell, hogy a múlt századbeli utazások nagyrészt gyakorlati indltékúak voltak. A tudósok egész földrészeket utaztak be, csakhogy maximális szakmai tudással térjenek haza. I Napióla szerint Bétorkeeziről 1859. február 24-én indult. A következő sorokkal írta le naplójában: „A cél, melyet utam feladatául tűztem, szemügvre venni Belgium és Németalföld elöhaladoft gvümölcsészeteit, megismerkedni éghajlatukkal és földjükkel, a kezelési modorral és eszközeikkel, ívfiifi ил*;# Г ÜltkLlU 1 ei ni 1 ! 8iríi á-ÜíL hiteles példányokban benevezni a legnemesebb és újabb fajokat.* Első megállója Bécs Hooibrenk Dániel hitzingl műkertész gyümölcsfalskolála volt. E csodálatos gyümölcsös Schönbrunn tőszomszédságában helyezkedett el, már a környezet ts lenyűgöző látvány lehetett. Kováts megítélése szerint Hooibrenk a nemesítéshez igen ügyesen készítette elő a falait. Csekély földágyakba a gyümölcsmagot, porhanyós trágyaföldbe ősszel ültette és a 70—80 ezer aoró cserépbe április végével átültette. Miután már a magok gyökereiket eregették, a gyökércslrákat felébe elcsípve az elkészített ágyakba bedugta a kis facsemetéket. Ezzel az ültetési móddal a facsemeték magasra nem nőttek, de )61 megerősödtek. A rövid látogatás után Bécsből a száztornvú Prága felé Indult. Ahogy Irta, Prágánál kezdődnek Csehország gyümölcsöskertjei. Kovátsnak feltűnt, hogy a vasúti pályát kísérő völgyek, lejtők gyümölcsösökkel voltak betelepítve. Bodenbachon keresztül érkezett meg Krippenbe, Szászország svájci kapujához, ahol a vidék vadregénves tája leírhatatlan volt. Néhol a hegyek elhúzódlak, a rövid leitőkön pedig művelt földek és ‘ gyümölcsösök területek el. E zord táj Plra^nál végződött s a hegyek tövében kitárult egy jól müveit föld, hata'mas gyümölcsösökkel. Drezdába érkezett. A belváros keskeny utcáin haladva Igyekezett Haubner gyümölcsfaiskoláját megtekinteni. A tanár faiskolájában a vadfajokat is nagyobb mértékben szaporította, mint a gyümölcsfákat. Kováts megemlíti, hogy az oltványokat egyszer sem metszették vissza, hanem növekedni hagyták. Innen vitette hazájába a jól fejlődő „Grurakovi körtét“. Majd meglátogatta a német gyümölcskertészet nesztorát, Flotow tanácsost, aki megismertette az egyes német gyümölcsfajok jellemzésével, valamit a legújabb német szakirodalommal. Ahogy Kováts visszaemlékezik, a tanácsos kertje nem volt nagy. de hozzávetőlegesen ezer fajtát termesztett. nemesített. Innen Köln felé vette útját. Az Elbán áthaladva a vidék ellaposodott, és itt kezdődött a nagy német sfkföld. Néhány órás utazás után már láthatók a szélmalmok. Düsseldorftól Kölnig minden állomásnál kert található. A fák-bokrok metszetei szabályosak. Megállapította, hogy hazáiéban az idő táit még alig lehet kertjeinkben valami zöldet látni, ezek az örökzöldek pedig egész évben varázsolják a tájat. Február 28-án érkezett Kölnbe. A vidék inkább csak őszi és téli gyümölcsöt termett, a kora! gyümölcsöt Mainzből és Belgiumból szállították. Érdekességként említi, hogy a községekben a telkek, kertek az egyes birtokok többnyire zöld sövénnyel voltak elkerítve. Az utaző számára elsősorban Aachent, mint Nagy Károly egvkori frank birodalmának központját volt érdekes megtekinteni. Aachen virágkorát élte. A város kertészetei a bástyafalak tövében húzódtak. Sajnos a faiskolában a gvümölcsfákat kiszorították a díszfák és a cserjék. Ä határt Dolhain első belga falunál hagyta el a vonat, és ezután egy csodálatos látvány tárult Kováts elé. A mélyen fekvő kertekben mindenütt tisztaság uralkodott, ahogv Kováts írta: mintha évek során nem látott urát éppen szemlére várná ...“ Ilyen környezetben égte el Brüsszelt. Ami a belga gyümölcsészefet Illeti, az olvan magas fokú volt, hogy majdnem tökéletesnek mondható. Már Verviertő] Lüttichie mindenütt gondosan ápolt és rendezett, rendbe tartott „gulafákkal“ találkozott. Az országnak harminc nagyszerű, egymástól különböző faiskolája volt. Brüszszel korabeli gvümölcsészetl „nevezetességeit“, a De fonghé. Bouvier Henri Capron és Durieux híres faiskoláit látogatta meg. Kováts szerint De longhé Belgium egyik leglelesehb kertésze volt. aki a gvttmölcskertészetet több kitűnő faltával gyarapította. De longhé magoncait nem a szokásos bokor alakban nevelte. Ezt azzal magvarázta, hoev a buja növényzet kevesebb gondot igényel. A faiskolájában csak a harmadik évben oltotta a fákat. A brüsszeli királvl kertészeti egyesület kertjét is meglátogatta. Salnos útiénak további állomásait nem tudtuk követni, ugyanis ranlóiegvzetet nem maradtak meg az ütőkor számára. SZÉNÄSSY ArpAd ~тр-:гг*чягт?г'г У í jfüss** V' í * Lnihľ-ill/iíkílpiíifiN I I 11 Í* *fi e á V 1Г11 U Q %, ll á iná a.iL'<Jkeä b ^ V* v. . Jei [j j äi ÉL 1Ы.‘ bitoá £ [L>u bSil szója milyen eredménnyel használható fel pecsenyecsibék indító- és nevelőtép-jában az extrahált szójadara helyettesítésére. A - kontrollcsoport abrakkeverékében nem szerepelt pelyhesített összetevő, míg a kísérlett csoportok keveréktakarmányában fokozatosan növelték a pelyhesített komponensek számát. Az 1. csoport takarmánykeverékében csak a kukoricát pelyhesítettük előzetesen. A 2. csoport takarmányában a kukorica jnellett már a cirok is pelyhesíťésre került, míg a 3. csoport már a lóbabot Is pelyhesített formában kapta az abrakkeverékben. Minthogy a kísérletben a pelyhesftésnek a télies szója takarmányozási értékére gyakorolt hatását elkülönítetten is vizsgálni kívánták, a 4. csoport keveréktafcarmányában az egyetlen pelyhesített komponens a teljes szója volt, amellyel extrahált szójadarát helyettesítettünk. Mind az indító-, mind a nevelőtáppal a teljes extrahált szójadara helyettesítésére törekedtek. A kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a pelyhesített takarmányokat fogyasztó csoportok kedvezőbb testtömeg-gyarapodást értek el az előző csoportnál. A kísérlet végén mért testtömeg annál kedvezőbb volt, minél nagyobb volt a pelyhesített összetevők részaránya az abrakkeverékben. A legnagyobb hizlalás végi testtömeget a 3. csoportnál mérték, amelynek takarmányában 74 százalékot tett ki a pelyhesített takarmányok részaránya. Ennek a csoportnak a hizlalás végi testtömege 9,95 százalékkal volt kedvezőbb a kontrollcsoporténál. A teljes szóját fogyasztó 4. csoport testtömeg-gyarapodása ugyancsak szignifikánsan meghaladta a kontrollcsoportét. Ez azt Igazolja, hogy az indító, illetve nevelő csibetápban lévő 17 százalék, valamint 16 százalék extrahált szójadarát 26 százalék, Illetve 24 százalék teljes szójával eredményesen tudták helyettesíteni. A 4. csoport kedvező tömeggyarapodása takarmánykeverékének nagyobb metabollzálhatő energiatartalmával áll elsősorban összefüggésben, de a Jő eredmény arra Is utal, hogy a pelyhesítés a fehérjekímélő hőkezelés! eljárások közé tartozik. A pelyhesített takarmányokat fogyasztó csoportoknak a takarmányhasznosítása is kedvezően alakult. A 3. csoport — amelynek keveréktakarmányában a legtöbb pelyhesített takarmány szerepelt — mintegy 10 százalékkal kevesebb takarmányt, metabollzálhatő energiát és fehérjét használt fel egységnyS^testtömeg-gyarapodásra, mint a kontrollcsoport. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a Boccht-féle berendezéssel pelyhesített takarmányok gazdaságosan használhatók fel a pecsenvecstbe hizlalásban. IMagyar Mezőgazdaság) Az állatttermék-előállítás gazdaságosságát a pecsenyecsibe-hlzlalásban Is alpvetően határozza meg az állatok testtömeg-gyarapodása, valamint az egységnyi gyarapodáshoz felhasznált energia, Illetve fehérje mennyisége. A takarmányhasznosítás javítása ebben az állattenyésztési ágazatban, amelyben a takarmányozási költségek meghaladhatják az összes költség 70 százalékát, különösen fontos. A testtömeg-gyarapodás, valamint a takarmányhasznosítás egyebek között a takarmányon végrehajtott kémiai- vagy fizikai kezelésekkel is javítható. A legutóbbi évtizedben számos termikus (száraz hővel történő) és hldrotermikus (nedves hővel, azaz gőzzel végzett) takarmány-előkészítési eljárás terjedt el külföldön és hazánkban. Az ismertebbek ezek közül a pörkölés, a mikronizálás, a száraz és nedves extrudálás, a száraz vagy nedves puffasztás (expandáltás), valamint a pelyhesítés, vagy más névvel lapkázás. Ez utóbb! előkészítési eljárás végezhető el a Boschlféle pelyhesítő, vagy lapkázó berendezéssel. A berendezés hidrotermlkus kezelést végez: 110—120 Celsius-fokos gőzzel, légköri nyomáson hőkezell a takarmányt, majd a lapftóhengerek között áteresztve pehely vékonyságú lapokká lapftin a magvakat. Innen kapta az eljárás, illetve a termék nevét. A berendezéssel gabona- és hüvelyes magvak hidrotermlkus kezelését lehet elvégezni. A kezelés a következő előnyökkel jár: javul a takarmány keményítőjének enzimes lebonthatősága. Az alfa- és a béta-amiláz a pelyhesített magvak keményítőjét Intenzivebben bontta le, mint a kezeletlen magvakét. Ebben a lépkázásnak (a pehelyképzésnekl van elsődleges szerepe. A lapítással egyes vélemények szerint a keményitőszemcséket kimozdít(uk az őket körülvevő rehérjeréteghől. ami javítja a keményítő lebonthatőságát. A kezeléssel inaktlválhatők a magvak egyes antinutrltfv anyagai. Erre ló példa a teljes szója, amelynek tripszfn-inhibitora pelyhesftésse! a kfvánt mértékben lebontható. Javul a kezelés következtében a takarmány mikrobiológiai állaponta. Kérődző állatoknál, egyes takarmányok esetében a pelyhesítés csökkenti a fehérje bendőheli lebontását (by pass hatás), így iavftja a fehérje hasznosítását. Egy pecsenyecslhékkel végzett kísérletben azt vizsgálták, hogy miként alakulnak a htzlnlás eredményei, amikor az indító- és a nevelő csibetáp összetevői között előzetesen nelvhestlett, majd ledarált komponensek Is szerepellek. A kísérletben azt ts vizsgálni kívánták, hogy a Boccht féle pelyhesítővel végzett kezelés müven mértékben bontja le a telles szójában található trtpszininhibltort, Illetve, hogy az ilyen módon hőkezelt teljes FI PARI P- Ё ZETOR 7745 TURBO I £ й ß П U Az utóbbi években a világpiacon az érdeklődés az 55—62,5 kW (75—85 lóerős) traktorokra irányult. Ezért az idén a Bruói Agrozet Zetor konszern vezetői úgy döntöttek, hogy a Skoda Great Britain társasággal és az angol Motor and Diesel Enginieerung céggel együttműködve beindítják a Zeíor 7711 Turbo és a Zetor 7745 Turbo traktorok gyártását. A korszerűsített négyheugerü motor teljesítménye 57 kW. A motorba egy angol gyártmányú Holstet típusú turbofejlesztőt. új kivitelezésű dugattyúcsaládot, hatékonyabb hűtőt, hidraulikusan vezérelhető axiális tengelykapcsolót és korszerűsített kipufogót szereltek be. Ezáltal a motor eddigi 50 kW teljesítményét 13 százalékkal növelték. Az új traktorokat a legigényesebb külföldi piacokra szánták. Már az idén Angliába, az USA ba, Kanadába és az NSZK-ba is szállítottak belőlük. Az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyéremmel tűntették ki a Zetor 7745 Turbo traktort. в a kukoricaszAr-züzöberendezés Az Agrozet komáromi (Komárno) üzemének idei újdonságai közé tartozik az SP 1—02U és az SP 1—023 szárzúzó berendezés. Gyártásukkal és nagyüzemi alkalmazásukkal megoldódik a kukorica-, a burgonya , a nap-' raforgó-, a dohány-, a paradicsom- és a paprikaszár maradványainak eltávolítása. A gép rotációs vágóberendezés segítségével 30 centiméteres szecskára aprítja fel a szármaradványokat, amelyek ezután már könnyen bedolgozhatók a talajba. A hidraulikusan függesztett SP—1-020-as zúzóberendezés munkaszélessége 265(1 mm. óránkénti munkasebessége 6— 11 kilométer, óránkénti teljesítménye pedig 1,5—3 hektár. Vontatónak a Zetor 8011 és 8045 traktorok alkalmasak. Az SP 1—023 teijesüménye, munkaszélessége kétszeresen nagyobb. Vontatásra a Zetor 12011 es vagy a 12045-ös traktor alkalmat.-ik-Zetor 7745 Turbo SP 1—020 szárzúzó berendezés SP 1—023 szárzúzó berendezés (A szerző felvételei)
