Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-11 / 45. szám

A nagyölvedi (Veľké Ludince) Wilhelm Pienk Efsz-ben a gabonafélék gazdag hozama után cukorrépából is 47 tonnás átlagos hekiárhozamot értek el. Jogos tehát a növénytermesztési szakemberek (balról jobbra) Karait Ferenc, Németh András és Szalonnás Imre elégedettségp (Tóth József felvétele) Szüret a Hegy alján (5.) • Jó gazda kerestetik ... (6.) Két asszony egy házban 1 (7.) Hétvégi pillanatkép (10.) Haladó tapasztalatok iskolája (11 - 12.) Kettős termesztés az öntözéses gazdálkodásban (13.) Alelenlegi időszakban rengeteg szé esik rádióban, tele­vízióban és sajtóban egyaránt a társadalmi átalakítással kapcsolatos kérdésekről. Szinte minden értekezleten, magasabb szintű megbeszélésen szóba kerülnek a gazdasági mechanizmns felújításának problémakörei. Az egyes üzemek­ben és vállalatoknál úgyszintén a legfontosabb napirendi pon­tok egvike mostanság: miképpen tehetne az új gazdasági fel­tételek között minél gazdaságosabban, jövedelmezőbben ter­melni — igazodva ezáltal a kor felettébb igényes követelmé­nyeihez. Szóval beszélünk elképzelésektől, szorgalmazzuk a tndomá­­nvos és a műszaki ismeretek rugalmasabb gyakorlati alkal­mazását, számolgatunk és tervezünk. Hiszen jövőre már ennél is többet fog kelleni termelni, ebből is nagyobb mennyiségre lesz szükségünk és annak a terméknek a gyártására Is (óbban oda kall figyelnünk. Ogy tűnik, bogy a korral fárő problémarengetegben vala­hogy gyakran elvész az egész társadalmi átalakítás első szá­­má részese: az ember. Az ember, aki értékeket hoz létre, aki véltoztatni képes és tud Tehát maga az átalakító, a fejlődést, az előrehaladást szorgalmazó. A Szövetkazeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bi­zottsága — a Rolninké nnvlnyval és a Szabad Földművessel közösen — az idén immár az ötödik évfolyamát hirdette meg az „Ismeretek hiznnyftvánv nélkül“ elnevezésű versenynek. Örvendetes, hogy ez. a Szlovák Szocialista Köztársaság efsz­­tagjat számára rendezett verseny az átalakitássat kapcsolatos témakörökön belül valóban megkülönböztetett figyelmet fordít az emberre, valamint annak aktivizálására, munkakezdemé­nyezésének fokozására. Rögvest itt szeretnénk megemlíteni, hogy az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az utóbbi időben tartott ülésein úgyszintén gyakrabban foglalkozott magával az ember­rel mint az átalakítás fő megvalósítóiéval. Ha azt akar(uk, hogy szocialista társadalmunk valamennvi dolgozófa telies mértékben hPzzá|áruljon a társadalmi átépí­tésből adúdú feladatuk megoldásához, az üzemekben és a vál­lalatoknál biztosítani szükséges a kedvező munkahelvi felté­teleket. Gondolunk itt mindenekelőtt a munkatársak közti baráti kapcsolatok kialakítására. Hiszen köztudott, mily (elen­­tőséggel btr egy egy. ló légkörben tevékenykedő dolgozókol­­lekttva Ebben az összefüggésben jelentős szerep hárul a ve­zető dolgozókra. Szükséges, hngy elsősorban ók formáliák az egves csoportokat, kollektívákat — s próbálták orvosolni az esetleges problémákat a dolgozók között. Az átalakítás folyamatában döntő fontnsságá. hogy az ember iránvftva le­gyen. Éppen ezért az egves dolgnzókollektfvák valamennyi ' taglót méivrehatóan meg kell ismertetni a termelési és a gaz­dasági feladatokkal. S tnlajdonképpen azáltal, hogy valamennvi dolgozó ismeri a feladatát, tisztában van munkahely! köteles­ségeivel, vagyis irányítva van — egyúttal maga is részese az irányításnak. Amely üzemben vagy vállalatnál ekképpen cselekednek, elmondhatják, hogy sokat tesznek az emberek gondolkodásmódjának formálásáért, valamint a pszichológiai átalakításáért, ami egyik fontos összetevője az egész társa­dalom megváltoztatásának. Ezzel kapcsolatban a CSKP Köz­ponti Bizottságának 10. ülésén Milo* Jakes, a CSKP KB fő­titkára többek között a következőket mondta: „Döntőek az emberek gondolkodásában végbemenő változások, a szocializ­mus helves értelmezése. Enéikül nem haladhatnánk és nem érhetnénk el a kitűzött célokat. Ezért a marxizmus-leninizmus Az átalakítás döntő tényezője alkotó érvényesítése szellemében ideológiai munkánkat az át­alakítás értelmének, céljainak és út|ainak magyarázására és megértésére, objektív szükségének és megmáslthatatlanságának tudatosftására, az emberek érdekeinek és szükségleteinek ki­elégítésére való közvetlen kapcsolatának megértésére kell irányítanunk. A gyakorlati változásokat megelőzve eszmeileg eló kell készíteni az átalakítás jelentős folyamatait, miközben szüntelenül fel kell tárnánk a gyakorlati ismereteket és ta­pasztalatokat. A hatékonyság alapját éppen az élettel való szoros kapcsolatban látjuk.“ Ha azt akarjuk, hogy az ember teljes értékűvé váljon az fitalakltáz folyamatában, mindenképpen meg keli szüntetni a munkahelyeken az egyenlösdlséget a bérezéssel kapcsolato­san. El kell érni, hogy csakis az elvégzett munka minősége és mennyisége alapién történjen a Jntalmazás. A brigádszerű munkaszervezés és (avadaimazás egyik alapeleme a társadalmi átalakítás sikerességének. A már az előzőekben említett, az SZFSZ Szlovákiai Bizott­sága által meghirdetett verseny többek között az ember akti­vizálásának kérdéseivel Is foglalkozik. Egyebek mellett ki­emeli. hogy az ember aktivizálásának egvik alapösszetevőie az irányításban, illetve a gazdasági eredménvek ellenőrzésé­ben való részvétel. Az elkövetkezendő időszakban az SZFSZ is arra fog törekedni, hogy a feladatok sikeres tellesftése érdekében a lehető legteljesebb mértékben aktivizálj az embert. Az aktivizálással kapcsolatosan szükséges kitérni néhány Jelentős tényezőre. Az egyik közülük a szocialistabrigád-<nox­galnm. Az igényes gazdasági feltételek között mindenképpen döntő fontosságú ennek a mozgalomnak a fe|lesztése. töké­letesítése. Mellőzni kell mindennemű formalizmust ilyen vonat­kozásban is. Nem tűrhető meg, hogy az egyes üzemekben é* vállalatoknál csakis a papíron történő kimutatásokra helyez­zék a fő súlyt a szocialista brigádokat illetően. Ne az legyen egy-egy szocialista brigád működésének alapja, hogy milyen folyóiratot járat, tagjai hány alkalommal adtak vért stb. El kell érni, hogy a szocialista brigádok esetében is a gazdasági funkció legyen a meghatározó. Konkrét, gyakorlati tevékeny­ségre van szükség. Csakis ezáltal válik ez a mozgalom az ember aktivizálásának egyik fontos összetevőjévé. Az aktivizálással összefüggő további tényező az újító- éa feltalálómozgalom. Gyakran tapasztaltuk, hogy ezen a téren is sok még a tennivaló. A társadalomnak értékeket teremtő ember sok esetben ilyen viszonylatban sincs kellőképpen ér­tékelve. Hiszen az újításokért és találmányokért az anyagi Juttatások általában nevetségesek. Vagy... Nem egyszer pa­naszkodott már mezőgazdasági újftó és feltaláló is, hogy a „mű“ elkészült, de mire az anyagi juttatásra került volna a sor, az egész folyamat valahogy félbeszakadt, vagy olyannyira hosszára nyúlt, hogy még máig sem értek a végére Leszö­gezhető. hogy rengeteg a kimutatás, innen kell még egy alá­írás, amonnan pedig egv további Jóváhagyás, beleegyezés. Az újítók és feltalálók munkáját — az ember munkáját — Ilyen szempontból is sokkal hatékonyabban kellene Jutalmazni. Értékelni az emberi hozzáállást, aktivitást. S természetesen ezáltal formálni eondoikodásmndját, a feladatok teljesítéséhez való viszonyulását. Nem egy olyan esetről Is terjedtek (fér­jednek) hírek, hogy a benyáitott újítási javaslatot a vezető dolgozó csakis azzal a feltétellel hagyja jóvá, ha 6 is része­sül a későbbi anyagi elismerésben. Az ilynemű viszonyulás az egyik fő fékezöje ennek az amúgy sem túlságosan szélet körű mozgalomnak. Az úiftú- és feltalálómozgalmat, valamint a komplex ésszerűsítő brigádok mozgalmát csak sokkal haté-1 konyább munkával lehet megfelelő színvonalúvá tenni. S még valamit ezzel kapcsolatosan. Az újftómozgalom keretén beiül úgyszintén döntő jelentőséggel bfr a dolenzók bevonása a tervezésbe. Vagyis párbeszédekre, megbeszélésekre van szük­ség. Hiszen az újítómozgalomban tulajdonképpen nem azt szükséges csinálni, amit az úiftú éppen akar, hanem a társa­dalmi szükségleteket kell kielégíteni. Ezért nélkülözhetetlen olyannyira a tervezés ilyen vonatkozásban is. Természetesen az emberre a munkahelyen egyéb viszony­latokban is lobban oda kell figyelni az elkövetkerendő idő­szakban. Végképp nem mindegy, milyen egy-egy műhely, gaz­dasági udvar vagy raktár, fis az sem. milyenek a munkaesz­közök és -ruhák, a komplex szociális gondoskodás, amely jelentős mértékben meghatározója az átalakítás döntő ténye­zője mnnkakezdeményezése fokozásának. Csakis abban az eset­ben válhat eredményessé egész társadalmunk átalakítása, ha a jövőben megkülönböztetett figyelmet szentelünk az ember­nek. SUSLA BÉLA te v

Next

/
Oldalképek
Tartalom