Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-04 / 44. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. november i. Az ismerkedés és népszerűsítés kiterjesztése Kiemelt jelentőséggel bír az Idei, a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának jegyében megrendezésre kerülő ünnepélysorozat. A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulójának gvében baráti orszái gaink viszonyában történelmi párhuzamokra emlékezünk, melyek bebizonyították: barátságunk nehéz pillanatokban Is támaszt és tanulságot tud nyújtani. Túl a történelmi gyökerekkel rendelkező barátságon, a jelenkor aktuális kérdései Is szoros együttműködésre sarkallják országainkat. Az ez évi ünnepségek lehetőséget adnak a Nemzeti Front szervezetei számára a széles tömegek aktivizálására, hiszen a társadalom demokratizálási folyamata napjaink központi célkitűzései közé tartozik. Alkalom nyílik az SZKP XXVII. kongresszusa gondolatainak, a Szovjetunlőbon végbemenő változásoknak széles körben való megismertetésére, népszerűsítésére. Mit is kínál a barátság hónapjának alkalmából összeállított programkosár? Számos, gyárban, iskolában megrendezésre kerülő előadás, kerekasztal-beszélgetés közül érdemes kiemelni néhány központi szervezésű eseményt: November 14-én hatnapos előadássorozatot nyit meg egy harmincöt tagú, érdekes személyiségekből álló szovjet csoport. A Trud napok című rendezvény keretén belül újságírókkal, a Trud baráti lap szerkesztőivel és további közéleti személyiségekkel találkozhatnak dolgozóink, többek között Flodorov doktorral, a világhírű szemsebésszel és a szintén világhírnek örvendő Zajcev divattervezővel. Szlovákia több városSban rendeznek beszélgetést az Ifjú gárda egyik utolsó élő tagjával,' Levasov elvtárssal. A középiskoláinkban már hagyományosan rendezett Mit tudsz a Szovjetunióról? vetélkedősorozat mellett új vállalkozás teszi lehetővé diákjaink számára tudásuk gyarapítását. Az „Október és az önálló csehszlovák Orosz népviselet egy tavalyi bratislavai kiállításon (V. Gy. felvétele) állam megalakulása“ című tematikai vetélkedőre a Csehszlovák Rádió és az Elán- Rádió rendezésében kerül sor. A döntőt november 3-án közvetíti e rádió. Kassán (Košice) november 5-én és 6-án forradalmi énekkarok találkozóját rendezi a Csehszlovákiai Magyar ‘Dolgozók Kulturális Szövetsége. November és december hó folyamán kerülnek vetítésre filmszínházainkban a szovjet filmrendezők .legújabb alkotásai. Néhány cím a sok közül: Sárkányvadászat, Holnap volt a háború, Gólyahír, F,érgi a Kapucinusok bulvárjáról... A november legérdekesebb rendezvénysorozatának azonban a 15-től 24-ig tartó Tiirkmén napok ígérkeznek. Az ünnepélyes megnyitó a Pavol Országh Hviezdoslav Színházban lesz Bratislevában, november 15-én 19 órakor. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában grafikai kiállítást rendez türkmén grafikusok munkáiból a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága. További, a Türkmén SZSZK-t bemutató kiállítások lesznek még Kassán, Érsekújváron (Nové Zámky), Banská Bystricában, Poprádban. A türkmén népművészet tánc- és dalvilágából a hazánkban vendégszereplő Szumbar népi együttes és a Türkmén Állami Táncegyüttes ad ízelítőt. Előadásaikat bizonyára nagy érdeklődés kíséri Járásainkban. Ezenkívül tíztagú türkmén lektoccsoport tart ismeretterjesztő előadásokat járási városainkban, a számunkra meglehetősen ismeretlen, egzotikus köztársaságról, lakóinak életéről. Előlegképpen néhány szót e távoli országról: A 3,3 millió lakosú Türkménia 1925 februárjában vált független köztársasággá, addig ugyanis csak a Turkesztánl Autonóm Köztársaság tagjaként létezett. A Szovjetunió legdélibb köztársaságának Ashabad a fővárosa. Gyakran nevezik az oázisok és sivatagok országának, ami nem is csoda, hiszen területének legnagyobb részét az óriási kiterjedésű Karakum sivatag homokdűnéi alkotják — közel 350 ezer négyzetkilométert. A sivatagot körülölelő Gisszar-hegységet a világ egyik legfiatalabb hegységének tartják. Fiatalos temperamentumát gyakran bizpnyltja gyengébb-erősebb földrengésekkel, melyek közül szomorú hírnévre tettek szert az 1929-ben és 1948-ban pusztító földlökések. Ez utóbbi erőssége elérte a kilenc fokot és úgyszólván a földdel tette egyenlővé a fővárost. Türkméniát szívesen nevezik az örök napfény országának Is, jogosan, hiszen a hőmérő higanyszála nyáron egyáltalán nem süllyed 35 C-fok alá. A türkménekről a X. században esik először említés az arab irodalomban. A néhai nomád, jurtalakő nép óriási fejlődésen ment át a szocialista építés hatvan éve alatt. Vidéken mindazonáltal még látható néhány jurta, melyekben teve- vagy lóször szőnyegeken alszanak és étkeznek az emberek. A türkmén konyha legkedveltebb nyersanyagai a marha-, illetve a tevehús és a tej. Tevetejből készül a .hideg nemzeti ital, a csalis, mely a forró nyári napok keresett frissítője. A néhai nomád életmódnak és a régi hagyományoknak köszönhetően nemcsak fennmaradt a tükrmén nők híres szőnyegszövő mestersége, hanem egyenesen művészetszintre emelkedett. Szintén ősi hagyományai vannak a hímzésnek és az ékszerkészítésnek. Az itt készített, drágakővel berakott gyűrűk, karperecek, melltfik 50 százalékát külföldön értékesítik. A türkmén emberek, akárcsak ml, szeretik a békés, nyugodt életet, mely lehetőséget nyújt testvéri országok, köztük Csehszlovákia megismerésébe. A programkínálat tehát gazdag, kiki az érdeklődésétől, idejétől függően választhat a lakóhelyén megrendezett szemináriumok, előadások, kiállítások, kulturális rendezvények közül. Jó szórakozást! —űmr—Д csomagtartó hálójában ringtak a citerák, a fogasokról gondosan becsomagolt népi ruhák és a csillogósra bokszolt fekete csizmák lógtak. A busz egy Budapest melletti kis falu: Solymár felé haladt. Citerázni nem tudok, a dalokat nem mind ismerem, viszont nagyon szeretem hallgatni a népzenét, és az ügyes táncosokat igencsak csodálom. Érdekes, sohasem éreztem azt, hogy kívülálló vagyok, mert mindig a többséget képviselő nézőközönség között foglaltam helyet: az előadások során ügy olvadtam a zenébe, táncba, mintha magam is részt vennék benne.., Lábammal vertem a ritmust, és sokszor magam is énekeltem az ismerős dalokat. Furcsa, hngy éppen most, amikor a legközelebb kerültem azok-Vámmentesen hoztam hoz, akik őrzik, továbbfejlesztik népi kultúránkat, akiktől mindig csak kaptam, gyűjtöttem a szépet — nem éreztem magam többnek, mint egy, a kulisszák .mögé betévedt bámészkodónak. Csak néztem! A határon sok — a miénkhez ha* sonló rakománytí — busszal találkoztunk. Ilyenkor az ember azt hiszi, hogy mindenki oda siet, ahová ö... és valóban, Solymáron már ott álltak a Galántai jGaianla) járás jelzésű buszok. Szép kis falu ez a Solymár, a nyár után kifáradt kertjei kellemes, őszies sminkkel még néhány hétre megőrizlék üdeSégüket. A kis családi házakat feljebb többemeletes lakótömbök váltják fel, de érdekes, ez cseppet sem torzítja el a falu képét, mert az egészet sűrű erdő borította dombok övezik. Felderítő lilámról visszatérve egy ismerős zsigárdi jZíhárecj nénivel, majd egy csallóközkürti j Ohrady f házaspárral találkoztam. Ruhákkal, hangszerekkel megpakolva siettek, és csak annyi idejük volt, hogy odakiáltsák felém: „Mindjárt kezdődik a próba!“ Nekem nem kellett ott megjelennem, mégis húzott a kíváncsiság. A még üresen tátongó nézőtéren ülve néztem, ahogy a rendezők, vezetők és szereplők együttesen elvégzik az „utolsó simításokat“. Az új sportcsarnok, amelyet erre a célra a helyi testnevelési egyesület a rendelkezésükre bocsátott, nagynak, tágasnak bizonyult..: egészen addig, míg az összes résztvevő fel nem sorakozott. Megkezdődött az előadás. A vendéglátók képviseletében Halász Péter nyitotta meg a népművelő együttesek nemzetiségi találkozóját, amelyet a Budapesti Népművészeti Kör a Hazafias Népfronttal karöltve rendezett meg. A „földiek" közül a Dél-Szlovákia magyar folklőrhagyományaiból merítő mátyusföldi és Zobor-vidéki népi együttesek érkeztek ide. Ezen kívül egy-egy erdélyi magyar, magyarországi szlovák és a Solymárt Népi Német Hagyományőrző Együttes, valamint a helyt férfikar műsora várt megtekintésre. Ezek után Albert Gábor író szólalt fel. Beszédében említést tett a nemzetiségi kultúra ápolásának fotosságáról, egyre növekvő szerepéről. Elismerően szólt arról is, hogy egyre nő az együttesek színvonala, mivel élükre öntudatos, hozzáértő vezetők kerülnek. A csehszlovákiai magyar együttesek fellépését Ag Tibor konferálta. Gyönyörű népviseletben sorakoztak fel az alsó- és íelsószeli (Dolné a Horné Sallby) együttesek, amelyeknek Szabados László a vezetőjük. Ezeket a zsigárdi iskola gyermekkórusa követte, Mészáros Mihályné vezetése alatt. Á vágkirályfai (Králové nad Váhom) női- és férfikórus, illetve citerazenekaruk következett, melynek vezetője Tóth György. Az énekkar katonadalokat adott elő; szólistáik Benes La- Jos, Papp Lajos és Vince Tibor voltak. Minthogy én velük érkeztem, nagyon szurkoltam, hogy a fellépésük sikerüljön. A műsor végén felhangzó tapsból arra lehetett következtetni, hogy ez a kis együttes itt is megállta a helyét. Ezt követté a martos! (M^rtovce) női éneklőcsoport, majd a királyrévl (Kráľov Brod) együttes, melyet a Ghimes zenekar kísért. Fellépésük után a sládkovicovói Oj Haj* tások tánccsoport és citerazenekaruk lépett a közönség elé. Az őket követő nagycéťényi (Veľký Cettn) együttes zoboralji folklórt mutatott be. A már említett Ghimes következett, ezúttal önálló műsorral. A négytagú zenekar, — amelynek tagjai nyitrat főiskolások —, igen szépszerűvé vált. Ekkorra már a bordásfalaknak támasztott citerák, a padlón árválkodó, kukoricával teli szakajtó, a gyönyörű népviseletben pompázó dalos ajkú szereplők elfeledtették velem, hogy egy sportcsarnokban vagyok ... A dunaszerdahelyi éneklöcsoport következett. Őket három énekkar: a csallój közkürti, a zsigárdi és a vízkeleti (Čierny Brod) követte. Népdalokat adtak elő, némelyiket több szólamban, A pilíscsévi szlovák hagyományőrző együttes olyan dalokat hozott, amelyek nekünk sem voltak ismeretlenek. Ä székely népi csoport egy mesét és egy népdalcsokrot választott ki számunkra, átfogóan tárva elénk a szép erdélyi folklórt. A népi német hagyományőrző együttes mély átéléssel adta elő műsorát, melyet német népviseletük eredetibbé, valósághűbbé tett. Az estet a helyi férfikar zárta, amely felváltva magyar és német dalokat adott elő. A sok szép és jó mellett kicsit ünneprontó volt — a sietség. Talán a megszokott hétköznapi rohanás foszlányát futottak be hozzánk, de azi hiszem, felesleges bármire is fogni a dolgot. A tény az, hogy néhány együttes mindjárt szereplése után hazáindúlt. Igén, a műsor délután négy órakor kezdődött és jócskán nyolc óra után lett vége, érthető tehát az aggodalom, hogy kicsit későn érnek majd haza. Mindezek ellenére jurcsállottam, hogy azok, akik hetente rendszeresen próbálnak, akik sokszor nehezen tudnak„ időt szakítani a gyakorlásra, de mindig érzik, szükségük van arra, hogy résztvegyenek a közös munkában — hiszen a közösség hatására formálódnak, tanulnak és tanítanak ők is —, hogy éppen ők ne tudják értékelni mások munkáját, S hogy mit kaptam én ettől a hétvégi kiruccaňástól, milyenek a benyomásaim, észrevételeim? A kedd esti próbáról, ahová zeneszeretetem és persze örök kíváncsiságom vitt el, hónom alatt eqy ctterával és egy csomó kottával érkeztem haza ... SZÁZ ILDIKÓ Nemzeti Kultúrpalota Sófia 1879 óta fővárosa Bulgá•V riának, amely 1981-ben ünnepelte fennállásának lóOO. évfordulóját. Ebből az alkalomból adták át rendeltetésének a szófiai Nemzeti Kultúrpalotát, a bolgár kultúra otthonát, amely nemcsak kulturális, hanem társadalmi és politikai jelentőséggel is bír. A palota a főváros szívében helyezkedik el 14 ezer négyzöméter területen, s mintegy 22 hektáros park övezi. A Nemzeti Kultúrpalota egyben kongresszusi központ, s mint olyan a bolgár politikai élet fontos eseményeinek színhelye, de különböző konferenciákra, szimpóziumokra, kulturálls és tudományos rendezvényekre, művészeti társaságok, egyesületek találkozóira. üléseire, színházi előadásokra, hangversenyekre is sor kerül itt, ezenkívül pihenő- és szórakozóhely egyaránt. Például Itt rendezik meg a Bolgár Kommunista Párt kongresszusait, Itt volt az Interparlamentáris Unió 80. konférenclája, a Béka Zászlafa nevű nemzetközi gyermektalálkozó. az UNESCO egyes konferenciái stb. Ez a létesítmény a világ tíz legnagyobb kongresszusi központja közé tartozik. Felépítését heves viták előzték meg és kísérték. A kormányban sokan foglaltak állást ezzel szemben. Azzal érveltek, hogy az alig 10 milliós Bulgáriának nincs szüksége Ilyen hatalmas létesítményre, termett nem lesz mire használni, a befektetett pénz. melynek nagy részét nyugat! országoktól kölcsönözték, nem térül meg. Az ellenzők aggodalmai fölösle-A bolgár gesnek bizonyultak. Ä rohamos fejlődés megmutatta, hogy igenis szükség van erre a létesítményre, sőt, aggodalomra ma már az ad okot, vajon a XXI. század kívánalmainak megfelel-e ez a kultúrpalota. A kultúrközpont a legkorszerűbb műszaki berendezésekkel van felszerelve. összesen 14 terme van. A legnagyobb közel 4 ezer, a legkisebb 60 férőhelyes. A legnagyobb, az 1. számú teremben minden év novemberében világhírű filmsikereket vetítenek, és itt van a filmkülönlegességek bemutatója is. A belépőjegyek ára ilyenkor természetesen magasabb, a nézőtér mégis mindig megtelik. Az immár hagyományos' Szófiai Újévi Zenei Fesztivál hangversenyeinek helyszínéül Is ez a terem szolgál.' A fesztivál december 27-től január 5-ig tart. Ebben az időszakban pangás van a kultúréletben, sehol sincsenek hasonló rendezvények, pedig sok művészet-és zenekedvelő igényelné. Előszeretettel jönnek hát el ezekre a hangversenyekre és ebben a „holtszezonban“ is színvonalas zenei előadásokban lehet részük. A terem műszakilag úgy van megoldva, hogy 2000 férőhelyesre lehet „szűkíteni“ anélkül, hogy ez rontana a terem akusztikáján. Olyan világhírességek is felléptek már ebben a teremben, mint a Milánót Scala, a Moszkvai Nagyszínház, a Londoni Szimfonikus Zenekar, a Berlini Filharmonikusok, Herbert von Karajén, Claudio Abbado, Jeleňa Obrazcova, Mirella Frenf és még sorolhatnám. A kultúrpalotában helyet kapott még egy kitűnően felszerelt sajtóközpont, a Panoráma étterem, a Panoráma, valamint a Ljulín I. és II. cukrászdák és két bár is. Az alagsorban bevásárlóközpont és posta működik. A két kihelyezett részleg közül a szófiai Universiade terem 2700 férőhelyes, koncertek, kiállítások, szimpóziumok, filmvetítések, és sportrendezvények színhelye. A Fekete-tenger parti várnai üdülőközpont fesztiválkomplexuma, a másik kihelyezett részleg szerepe, feladatköre Is hasonló. A komplexumnak 8 terme van, s mintegy 1000 férőhelyes. Fesztiválokat, koncerteket, munkatalálkozókat és egyéb rendezvényeket szerveznek Itt. A kultúrpalotának saját hangversenyzenekara is van, melynek tagjai á bolgár komolyzenei élet kiemelkedő alakjai, rÄ bolgár Nemzeti Kultúrpalota alapvető feladatának tartja, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi szervezeteket is megnyerje, hogy ebben a szép, korszerűen felszerelt központban rendezzék meg a különböző szimpóziumokat stb. Céljuk a bevétel növelése, hogy a rendelkezésükre bocsátott devizaeszközöket megtéríthessék, mert ók is önellátásra törekednek. Jelenleg költségvetésük 60 százalékát bevételeikből fedezik, 30—35 százalékát képezi az állami támogatás, amelyből szponzorok segítségével mintegy 30 százalékot szeretnének „lefaragni“. A jő gazdag sági feltételekkel rendelkező vállalatoknak és nagyüzemieknek felkínálják termeiket, hogy így átruházhassák költségvetésük egy részét. Cserében a szponzorok kulturális csoportjai részére előadótermeket biztosítanak. A bolgár Nemzeti Kultúrpalota ma Szófia egyik színfoltja. A város lakói, de az ország más tájairól és a külföldről érkezők Is szívesen látogatnak el ide, hiszen Itt mindig akad valami érdekesség, látványosság, Itt mindig történik valáml. Az egykori öreg kaszárnyák helyén ma egy Impozáns külsejű, minden szempontból korszerű, esztétikus épület áll, mintegy a bolgár kultúra további fejlődését jelképezve (pôda)
