Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

íz SZABAD FÖLDMŰVES 1988. Július 8. — Járásunkban különös fi­gyelmet szentelünk a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmá­nyai gyakorlati alkalmazásá­nak. Eredményeink közül nem egy országos viszonylatban Is magára hívta a figyelmet. Je­lenleg több mint húsz tudomá­nyos vagy technikai Jellegű fel­adat gyakorlati megoldásán dolgozunk. A tudomány ás a gyakorlat közötti összekötő sze­repét a komplex ésszerűsítő brigádok töltik be. Ma Járá­sunkban 23 komplex ésszerűsí­tő brigádot tartunk nyilván, közülük kilenc ebben az évben alakult. Egyik fontos tevékeny­ségi körük a biotechnológia. Egyebek között Ide sorolható a tömegtakarmányok feldolgozá­sának biotechnológiája, a korai burgonya rendszerszerű terme-' lése — amelynek rendszergaz­dája a hurbanovói Dunajplod Közös Mezőgazdasági Vállalat — vagy a vetőmagvak lézeres kezelése. Az első lézeres be­rendezés tavaly épült e lak­­szakállasl (Sokolce) Csehszlo­vák-Magyar Barátság Elei­ben, méghozzá rekordidőn be­lül. Az épftésl munkákat ápri­lis derekán kezdtük, s szeptem­ber második felében a lézeres központ már rendeltetésszerűen üzemelt. Mivel a lézeres köz­pontot egy régi épület átala­kításával hozták létre, az egész beruházás — már a műszaki berendezést Is beleértve — nem haladta meg e 30 ezer koronát — mondotta Ladislav Urban mérnök, a tudományok kandN dátusa, a Komáromi Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság mflsza* ki fejlesztési osztályának veze­tője. — Ä vetőmagvak lézeres ke^ zelésével Járásunkban 1986-től foglalkozunk. Az első két év­ben a magvak lézeres kezelé­sét a Brnól Mezőgazdasági FÖ- iskolán végezték, s a kezelt vetőmaggal 50—fiO hektárny! területen próbálkoztunk. Az idén a lézeres kezelést tíz me­zőgazdasági üzemben, s összej sen több mint hatszáz hektár­nyi területen alkalmazzák — egészítette ki Urban elvtársat Ssénássy Árpád mérnök, a mfl­­szakl-fellesztésl osztály munka­társa. Ez az előzetes tájékoztatás azon a nagyszabású szakren­dezvényen hangzott el, amelyet Június elején a Lakszakállasl Efszben tartottak, s amelyen a vetőmagvak lézeres blostimu­­láclöjának kérdéseivel, eddig elért gyakorlati eredményeivel, tapasztalataival foglalkoztak. Hogy valóban nem mindennapi témakörről volt sző, azt a me­zőgazdasági szakemberek ré­széről tanúsított nagyarányú érdeklődés is Jelezte. Jozef Rnsnák mérnök, a Ko­máromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa rö­vid bevezetőjében rámutatott arra, hogy a népgazdaság ln­­tenziflkálási folyamatában dön­tő szerepet tölt be a mezőgaz­dasági termelés, ahol az utóbbi évek folyamán a növényter­mesztés elsődleges fejlesztése került előtérbe, elsősorban a tudományos-műszaki Ismeretek széles körö gyakorlati alkalma­zása révén. Az új ismeretek gyakorlati átültetését a Járás­ban ez Ideig a termelési rend­szerek keretében valósították meg, méghozzá sikerrel. A ter­melési rendszerek szinte kivé­tel nélkül hozzőlárultak a ho­zamok stabilizálásához, illetve növeléséhez. Mivel a Járás 75 ezer hektárnyi szántóterületé­nek több mint hatvan százalé­kán gabonaféléket termelnek, a gabonaprofcram megvalósítása a legjelentősebb feladatok egyi­ke. Persze nem kevésbé fontos a Járás zöldségtermelése sem, hiszen országos viszonylatban is a legproduktívabb körzetnek számít, és a zöldségfélék évi árutermelése meghaladja a 70 ezer tonnát. Ä Járás növényter­mesztésében ez Ideig Is már több fontos kérdést megoldot­tak, egyebek között a talaj- és levélelemzés alapján történő tápanyag-utánpótlást, és az őszi búza osztott nltrogéntrágyázá­­sát. Az utóbb! években a bio­technológia került előtérbe, s ennek keretében a vetőmagvak lézeres biostimulációja is. Mit is Jelent ez tulajdonkép­pen? Erről pontosabb Informá­ciót Vladimír Labounek docens, a tudományok kandidátusa, a Bmől Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének munkatársa adott, aki hazánk­ban a lézeres vetőmagkezelés­nek legaktívabb kutatója, nép­szerűsítője, s tegyük még hoz­zá: a Lakszakállasl Élsz lézer­központjának egyik gesztora. Előadásában rámutatott arra, hogy századunk öt legjelentő­sebb találmánya között az opti­kai kvantumgenerátoroknak, vagyis a lézernek a felfedezé­se Is szerepel. Ma a lézer hasznosítást területe Igen szer­teágazó, a legkülönbözőbb mű­szaki-ipari ágaktól kezdve égé­­szén a humán gyógyászatig. 'Aránylag sokáig tartott, amíg a lézert a mezőgazdaság Is „felfedezte“. De még így Is, amint ez az előadásbői kide­rült, csupán részeredményekről beszélhetünk, mivel a lézer ha­tását és szerepét- a biokémiai folyamatokban ez Ideig nem si­került felderítenünk. Csupán a lézeres kezelés pozitív hatását Ismerjük. Amint ezt Labounek docens elmondotta, ma a lézer mezőgazdasági alkalmazása klasszikus példája annak, ami­kor a gyakorlat megelőzte a tudományt. Pontosabban fogal­mazva, a lényeget ugyan nem ismerjük, viszont gyakorlati ta­pasztalatok nyomán tudunk egyet-mást a lézer hozamnöve­lő hatásáról. Az első kísérletek a Brnói Mezőgazdasági Főiskolán 1980- ban indultak be. Mivel a szűk­szavú szakirodalom nem sok támpontot adott, az elemi kí­sérletekkel kellet kezdeni. Már ez első, árpával folytatott kis­­parcellás kísérletekből kide­rült, hogy a besugárzás hatásá­ra a hozamok — több fajtánál — átlagban 7,5 százalékkal nőt­tek a kontrolihoz viszonyítva, s' egyetlen adagnál sem csök­kentek a kontroll értéke alá. A lézer mint biostimiilátor A laboratóriumi és a kisparcel­­lás kísérleteket a nagyüzemi kísérletek követték, elsőként a Vavflnec—Vesellcei Efszben, ahol 1983-ban felépítették az el­ső lézeres központot. A több éves kísérletekből ki­derült, hogy a lézeres besugár­zás hatására, betakarításkor a tavaszi árpa és az őszi búza növényzetében nagyobb volt az egyedszám, s több volt a pro­duktív kalászok száma, mint a kezeletlen növényzetben. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a kezelt növényzet gyö­kérzete erőteljesebben fejlő­dött, s ennek következtében nőtt a növények szárazságtűrő és télálló képessége, követke­zésképpen a gyengébb, kipusz­tulásra ítélt növények Is élet­képesebbé váltak, s megmarad­tak. A bokrosodás Is Intenzí­vebb volt. A kezdeti elképzelé­sekkel ellentétben — miszerint a kezelés hatása kedvezőtlen termőhelyi adottságok között jobban érvényesül — kedvező agroökológlal feltételek között Is aránylag kiugró, mintegy 6,8 százalékos hozamnövekedést tapasztaltak a Hrubölcei Nö­­vénynemesítö Allamáson. A kí­sérletek során arra Is fény de­rült, hogy minden fajta más­képpen reagál a kezelés hatá­sára. Ezért tovább! kísérletek során kell majd eldönteni, hogy melyik fajta milyen ada­­gú. Illetve Intenzitású besugár­zást igényel. Továbbá külön kell választani a besugárzásra jól, s gyengén reagáló fajtákat. Bár az összes vizsgált növény­­kultúrák közül éppen a gabo­naféléknél mutatkozott a leg­kevésbé látványos hatás, azért ezeknél Is alapvető szempont, hogy a hozamnövekedés meg­60 kilogrammos nitrogéneda­­goknál. De a 120 kilós N-adag­­nál már hozamcsökkenés kö­vetkezett be. Több kísérleti eredmény tanúskodik arról, hogy a csávázás előtt végzett lézeres besugárzás hatásosabb, s a hozamok 5—6 százalékkal nagyobbak. ígéretesnek mutat­koznak a tömegtakarmányok­kal és a cukorrépával végzett kísérletek is. A cukorrépánál nemcsak a hozamok, hanem a cukortartalom is növekedett. Anton Kostrej docensnek, a tudományok kandidátusának, a Nyitna! (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola munkatársának elő­adása alapjában megerősítette Labounek docens állításait. Elemzéseiket kétéves laborató­riumi, edény- és üvegházi, va­lamint klsparcellás kísérletek­re alapozták. Kostrej docens felhívta a figyelmet arra, hogy a növényeket mint biológia! rendszereket a belső, vagyis a genetikai és a biológiai ténye­zőkön kívül számos külső, gyakran ellenőrizhetetlen té­nyező is befolyásolja, s ez ki­hat az eredményekre. Vonat­kozik ez főleg az olyan kísér­letekre, mint a lézeres kezelés, amelynél egyelőre még tisztá­zatlan a stimuláció hatásme­chanizmusa. Ez a tény már ön­magában véve is több pontat­lanságot eredményez a mód­szertan, a kezelési technika, a sugárzás adagolása és Intenzi­tása, de az eredmények értéke­lése tekintetében Is. Ezért az eredmények nem minden eset­ben objektlvek, és nem minden esetben hozzák meg a várt eredményt. De a Nyitrai Mező­gazdasági Főiskolán végzett kí­sérletek is arra utalnak, hogy a kezelt növényeknél Intenzí­vebb a vízfelvétel. Ennek kö­vetkeztében felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, ame­lyek kedvezően befolyásolják a csírázást és a növények kez­deti fejlődését. Közvetett mó­don fokozódnak a fotoszintézl­­ses folyamatok Is, mert a nö­vény asszimilációs felülete nö­vekszik. A kezelés során azon­ban figyelembe kell venni az egyes fajták sajátos Igényelt. A kezelés főleg agroökológlal szempontból csak akkor lehet hatásos, ha ezek teljes mérték­ben megfelelnek ez adott faj­ta követelményeinek. Tehát a lézeres kezeléssel nem ellen­súlyozhatjuk a termesztési technológia esetleges hiányos­ságait. A másik oldalon viszont a kezelés serkentő hatása so­kat segíthet kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok között, Je­gyezte meg Kostrej docens. Zubal mérnöknek, a tudomá­nyok kandidátusának, a PleSfa. nyl Növénytermesztés! Kutató- Intézet munkatársának felszóla­lásából kiderült, hogy az álta­luk végzett hatéves kísérleti eredmények alapjában véve az előbbiekhez hasonlóak. Vagyis a lézeres besugárzás hatására javult a csírázőképesség, nö­vekedett, s egyenletesebbé vált a szántóföldi kelés, a növények növekedése dlnamlkusabbá vált. Végső soron mindez több egyedszámot. s így nagyobb ho­zamot eredményezett. Megálla­pításaik alapján a lézeres ke­zelés a magvak enzlmatikus fo­lyamatait aktivizálja. A mezőgazdasági szakembe­rek azonban már konkrét nagy­üzemi körülmények között el­ért eredményekről számolhat­tak be. lajtos Tibor agrármér­nök, a Lakszakállasl Efsz nö­vénytermesztési ágazatvezetője elmondotta, hogy szövetkezetük 4 ezer 120 hektár szántóterü­leten gazdálkodik, s ennek a területnek 71,6 százalékán sze­meseket termelnek. Gabonafé­lékből jelentős területen 6.5 tonnás hektárhozamot értek el. Ha Ilyen termelés! szinten bio­­stimuláció segítségével a ter­melés volumenjét csak 5—7 százalékkal növelik, már akkor is 1 millió 670 ezer koronával nagyobb bevételt érhetnek el. Ilyen kecsegtető kilátásoknál már valóban érdemes a lézer­rel foglalkozni. Az első kísér­leteket tavaly végezték a zöld­­ségkertészetben, hagymával és paradicsommal. A hagymánál a hozamok 4,7, a paradicsomnál pedig 20 százalékkal nőttek a kontrolihoz viszonyítva. Az Idén a szántóföldi növénytermesztés, ben őszi búzával, tavaszi árpá­val, borsóval és kukoricával kísérleteznek. Minden növény­kultúránál több fajtát vizsgál­nak. Megfigyeléseik szerint a kezelt növényeknél 10 nappal a vetés után, 8 százalékkal nagyobb volt a kelés aránya. Később, a száraz időjárás hatá­sára a különbség kiegyenlítő­dött, viszont a gabonánál né­hány nappal korábban bein­dult a kalászolás. A zöldség­kertészetben a káposzta, a pa­radicsom, a paprika és a hagy­ma vetőmagját kezelték. Mivel a zöldségkertészetben jobban Irányítható a tápanyagpótlás, a vízháztartás és a növényvéde­lem, a lézeres kezelés Is látvá­nyosabb eredményekkel jár, vé­lekedett a növénytermesztési ágazatvezető. Vymazal mérnök, a Vavfl­nec—Veselicei Efsz növényter­mesztési ágazatvezetője Is be­számolt több éves kísérleti eredményeikről. Tekintettel ar­ra, hogy a szövetkezet kedve­zőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik, a lézeres kezelés figyelemre méltó ered­ményekkel lárt. Több árpnfajta átlagában a hozamnövekedés elérte a 6,8 százalékot, a besu­gárzott borsó 18, a kezeit siló­­kukorica 10, a vöröshere pedig 12 százalékos hozamnövekedést eredményezett. A Hetényi (Chotfn) Egysé­ges Földműves-szövetkezetben az elsők között kezdtek foglal­kozni a vetőmagvak lézeres ke­zelésével. Az eredményekről Németh István növénytermesz­tési ágazatvezető tájékoztatta a résztvevőket. Kísérleteiket a kertészetben kezdték Egyebek között a paradicsom kezelése 1986-ban 35,3 százalékos ho­zamnövekedést eredményezett. A kezelés hatására kedvezőbb volt a paradicsom .beltartalml értéke ts. Az őszi búzánál 16,2 százalékos hozamtöbífletet ér­tek el. A kezelés hatására a silókukorica is 10 százalékkal nagyobb terméssel fizetett Már csak ezek az eredmények is — pénzben kifejezve — számotte­vő többletbevételt jelentettek a szövetkezetnek. Az Idei kísérle­teikben újból több paradicsom­fajta, a szántóföldi növények közül pedig a kettős termesz­téshez alkalmas kukorica- és ctrokhtbrtdek. továbbá a borsó és a napraforgó szeretteinek A szaktanácskozáson sok ér­dekes Információ hangzott el, s több szempontból új megvi­lágításba került a lézersugaras kezelés kérdése. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a gyakor­lati eredmények biztatóak, vi­szont a kutatóknak és a szak­embereknek még számtalan tisztázatlan kérdést kell meg­oldaniuk ahhoz, hogy a lézeres kezelés a termelési technoló­giák szerves részévé váljon. KLAMARCS1K MÄRIÄ A rendezvény résztvevői megtekintették az efsz nagyüzemi kísérleteit (A szerző felvételei) haladja legalább a négy-öt szá­zalékot. Érdekes módon a lézeres ke­zelés stimuláló hatásának gör­béjén két csúcspontot tapasz­taltak. Általánosan elfogadott elv, hogy a vetést a kezelést követően négy napon belül kell elvégezni. Mindenképpen kerül­ni kell a kezelés utáni 5—8 nap közötti vetést. A nyolcadik naptól a 12. napig újból ked­vező a hatás, ezután pedig fo­kozatosan csökken, és 25—30 nappal a kezelés után a hatás elmarad. A nitrogéntrágyázás nagysága is befolyásolta a lé­zeres kezelés hatását. A legna­gyobb hozamokat a trágyázat­­lan parcellán érték el. Arány­lag jó hatást értek el a 30 és

Next

/
Oldalképek
Tartalom