Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-14 / 41. szám
A gehmaprogram igényes feladatainak teiiesiffisčért Irta: Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésiig)! minisztere X mezőgazdasági és élelmiszer ipari termelés intenzifikálásának irányelveit a CSKP XVII. kongresszusa határolta meg. Az elképzelések megvalósításának egyik nélkülözhetetlen alapleltétele a növénytermesztés gyorsabb titemű fejlesztése. Ezt a feladatot a 8. ötéves tervidőszak első éveiben a gabonatermesztésben, az olainövénvek és a hüvelyesek termesztésében sikerült teljesfteni. Viszont a cukorréoa- és bnrgonyatermesztésben évek éta pangás tapasztalható, mégpedig annak ellenére, hogy ezen nüvéuyféleségek termesztésében az idén bizonyos felélénkülés észlelhető. A tömegtakarmányok termesztése az évjáratok hatásának megfelelően ingadozik. s ugyanez érvényes a gyümölcs-. zöldség- és szőlőtermesztésre Is. ahol az utóbbi években nem tudtuk ellensúlyozni az időjárás kedvezőtlen hatását. A növénytermesztésben a gabonafélék termesztése és felhasználása játszik kulcsszerepet. Persze, nem csupán azért, mert в szántóterületnek 58—58 százalékát foglalják el, de elsősorban azért, mert a lakosság táplálkozási igényei kielégítésének legfőbb közvetlen és közvetett forrását éppen a gabonafélék adiák. A termésnek megközelítőleg a 30 százalékát közvetlenül a táplálkozásban használjuk fel. 5—6 százalékot vetőmagként hasznosítunk, a többi pedig a gazdasági állatok takarmányozásánál kerül felhasználásra. A gabona önellátás növelésével kapcsolatos feladat teljesítésében az SZSZK-ban elért eredményekről a kővetkező adatok tanúskodnak: a 7. ötéves tervidőszakban évi átlagban 879 ezer 700 touna gabonát hoztunk be. viszont a 8. ötéves tervidőszakban már csupán évi 80 ezer tonna gabonát vásárolunk 128 millió korona értékben, miközben a kivitel eléri a 160 ezer tonnát. A 8. ötéves tervidőszak első három évében az SZSZK ban összesen 11 millió 750 ezer tonna gabonát kell kitermelni. beleértve a kukoricát is. Az 1386-ban — és a kukoricatermesztésben 1988 ban is — tapasztalt bonyolult feltételek ellenére 12 millió 56 ezer tonna gabonát termeltünk, vagyis 2.6 százalékkal fűltéljesítgüük a tervet. Különösen nagyra értékeljük az 1988 ban elért eredménveket, hisz a kalászos gabonaféléknél az idén értük el a legnagyobb össztermést, összesen 3.5 millió tonnát. Ez 5.2 tonnás hektárhozamnak felel meg, s az idén 450 ezer tonna kalászos gabonánk termett terven felül. A fejlődést jellemző tényezők elemzéséből kitűnik, hogy a kiváló eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a jó minőségben elvégzett komplex agrotechnika, melynek segítségével mezőgazdasági dolgozóink jelentősen ellensúlyozni tudták az időjárás kedvezőtlen hatásait. Éppen a gabonatermesztésben érvényesülnek széles körben a korszerű termelési technológiák; nagy termőterületen hasznosítjuk azt a nagy termőképesség!! biológiai anyagot, elsősorban az új búza- és árna fajtákat, amelyeket a ml nemesítőink adtak a világnak. A gyakorlatban érvényesül a tudományos alapokra helyezett tápanyagnótlás és növényvédelem s jelentősen megváltozott a vetésszerkezet a nagy termöképesséeü hózafajták javára. Az Idén csatát nyertünk a gyomok és a betegségek elleni harcban, igaz. ehhez a tervezettnél több vegyszert kellett vásárolnunk, főleg gnmbaölö szereket a nem szocialista országokból. \ _ • » / „Ismeretek bizonyítvány nélkül44 ’ (4.) Egy falu, egy nóta? (6.) Helytállás — otthon és munkahelyen (8.) A biosertéshús termelése nemzetközi szemmel аз.) István, a „harcsázókirály“ (Ш / !Щ'| vf Ez a tény kimutatható hatással volt a terméshozam alakulására, és bébizonyftotta. hogy társadalmi szempontból is ez a járhatóbb út a világpiacon történő gabonavásárlással szemben. Már hosszabb Ideje elégedetlenek vagyunk a szemes kukorica terméshozamával, főleg a hektárhozamok jelentős ingadozása miatt. Ez a növény a 6. ötéves tervidőszak éveiben 4.53 tonnás, a 7. ötéves tervidőszakban 4.94 tonnás, az 1988-os esztendőben pedig 4.87 tonnás hektárhozamnt adott, s tavaly hektáronkénti 5,8 tonnás terméshozammal hálálta meg az agronómusoknak a sokoldalú gondoskodást. Az idén azonban a hektárhozam és az össztermés ismét kisebb lesz. mint a kalászos gabonaféléknél. Tehát a hozam kisebb, de a költségek lényegesen nagyobbak. Jobb a helyzet a termelési rendszerekben, ahol a kukorica 6 tonna fölötti hektárhozamnt fgér. sőt több nagyüzemben ismét 8—9 tonnás hektárhozamokat remélnek. A kukoricatermesztést elvből más szemszögből is értékelni kell. Például ellentétben a kalászos gabonafélékkel, itt nincs megoldva a termés utókezelése, szárítása és tárolása. A betakarítás elhúzódik, ami a veszteségek és az energiaigényesség növekedéséhez vezet. Ezért az előkészítés alatt álló kukoricatermesztési program abból indul ki. hogy a termőterületeket a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező körzetekben kell észszerűen elhelyezni, ahol 7,5 tonnás hektárhozamot tehet tervezni. Az idei aratás pozitívumai közé tartozik. hogv az élelmiszer ipari búza minősége javult, jobb mint más években. Az élelmiszer-ipari búza felvásárlási feladatát teljesítettük, s módunkban áll több ezer tonnát előkészíteni kivitelre, vagy kicserélni más gabolafélére. Az idén kísérleti jelleggel első Ízben termeltünk nagyobb területen durum búzát, melvet eddig a nem szocialista országokból imnortáltunk. Az Érsekújvár! (Nové Zámky 1 táráshoz tartozó Szőgyéní (Svodin) Efsz 360 hektáron termelte ezt a speciális kemény búzát, s jő eredményt ért el. A Nagyknrtösi (Veíký Krtíš) járáshoz tartozó I.ukanényei (Nénin - ее) Efsz ben szintén jó eredménnyel zárult a kísérlet. A kemény bózafatták termesztését további mezőgazdasági nagyüzemekben is meghonosítjuk, hogy a legközelebbi években megszüntethessük a behozatalt, devizát takaríthassunk meg és önellátókká váljunk. Sajnos az élelmiszer-ipari búza minősége egyelőre nem mutatkozik meg olyan mértékben a kenyér és más sütőipari termékek minőségében, mint ahogy azt a fogyasztók joggal elvárják. Az alapanyag minőségét tekintve a malom- és sütőiparnak izletesehb és értékesebb kenveret kellene sütnie. A feltételeknek arra kell ösztönözniük az ágazat vállalatait, hogy a minőség javítása érdekében tökéletesítsék a munkaszervezést és az érdem szerinti javadalmazást. Sok gonddal küszködünk a sörárpatermesztésben. Minden évben csökken a termőterület, a hektárhozam az idén csak 4,50 tonna volt, vagyis 1,24 tonnával kevesebb, mint a búzánál, és a termés minősége is gyenge. Annak ellenére, hogy az idén összesen 868 ezer tonna sörárpát csépeltünk, gondot okoz n malátagyártáshoz szükséges 340 tonna alapanyag kiválasztása. A felvásárló szervezetnek a sör- és malátaiparral, valamint a mezőgazdasági nagyüzemekkel együttműködve, már a lövő évben meg kell találn;a az égető probléma megoldását, hogy ne ismtélődienek az alananyagenndok. A kiváltó okok egyike a búza és az árpa felvásárlási árának kedvezőtlen alakulása. Az 1980 tő] hatályba lénő úi felvásárlási árak a sörárpánál lényegesen magasabbak, hogy kellőképpen ösztönözzék a termelőket a technológiai folvamatnk megtartására. a malátagvártási alapanyag kifogástalan utókezelésére és tárolására. A gabona hasznosítását illetően, a gazdasági állatok, főleg a sertések és a baromfifélék takarmányozásában vannak a leenagyobh tartalékaink. A takarmánvalapra történő eladások után az összes gabonatermésnek több mint a 12 százaléka a mezőgazdaság! nagyüzemekben marad, s ezt sajnos nem a legésszerűbben használják fel. Ezért arra törekszünk, hngv valamennyi szemes terményt teljes mértékben keveréktakarmónvok gyártása útián hasznosítanak. Az üzemek tnepal kérik a keverékek minőségének iavftását. hiszen csak ió tánokkal érhetnek ej megfelelő súlveyaranodást. Problémát nknz, hnev az olainogácsák. az állati eredeti! takarmánylisztek és eevéb kiegészítők naevobb hányadát külföldről kell behozni. mégpedig igencsak drágán. Éppen ezért. Igaz nem könnyű, mégis halaszthatatlan feladatunk, hogy a behozatalt fokozatosan leváltsuk az olajnövények és hüvelyesek fokozott termesztésével. A program reális voltát igazolja, hogy a termelés máris növekedik. A 8. ötéves tervidőszakban a hazai extrahált darák termelését 47 százalékkal növeljük 1985-höz viszonyftva, hüvelyesekből pedig 27 százalékkal fogunk többet termelni. Az olajnövényeknél és a hüvelyeseknél elért terméshozamok, valamint a termés minősége reális lehetőségeket kínál arra. hogy a jelzett úton növeljük fehérje-önellátásunkat. Sok jó példát említhetnénk arra, miként lehet tudományos alanokra helyezett takarmányozással és komplex technológiai folyamatok érvényesítésével növelni az állatok termelékenységét, s csökkenteni az egységnyi termékmennyiségre jutó ahrakfngvasztást. Például a Nyitrai 4(N*tra) Közös Mezőgazdasági Vállalatnál a pecsenyecsirkék 1 kg os súlygyarapodásához 2.22 kg. a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Baromfitenvésztésl Közös Mezőgazdasági Vállalatnál pedig 2.27 kg keveréktakarmányt használnak fel. Dicséretet érdemeinek a baromfitenyésztők Cíferben. Zvolen’ ban, a Bratislava! Baromfitenyésztő Állami Gazdaságnál, a VajDorvi Efsznél stb. De vannak olyan vállalatok is, ahol a fogyasztás túlhaladja a 3 kilogrammot. Ezek közé a mezőgazdasági nagviizemek közé tartozik például a Hidaskürti (Mostová), a Brezová pod Bradlnm-i és a Csécsi (Cefiejovce) Efsz. És hasonlóképpen van ez a sertéshizlalásban, a tejtermelésben stb. Az említett problémák megoldásánál szem előtt kell tartani azt a ténvt, hogy a gabonatermesztési önellátással szorosan összefügg a tömegtakarmányok termesztésében, minőségének javításában és kihasználásában elért eredmény. Nagy tartalék ez. melynek kihasználásában csak nagyon lassan haladunk előre. Az utóbbi években az anyagi-műszaki bázis iavításával kialakított feltételek egyelőre nem éreztetik kedvező hatásukat a széna, szilázs és szenázs minőségében. A szenázs és szilázs részére szükséges tárolókapacitásokat alantéban véve már valamenyl mezőgazdasági üzemben kiépítették, s most a nagv befngaöókénességíí szénatárnlók építése folyik. Ezekben a létesítményekben a Losonci (LuConec) járáshoz tartozó Látkyi Efsz, illetve a Dolný Kubfn-i járásban gazdálkodó Novnti Efsz példájára korszerű technológiákat alkalmaznak. Kedvezőtlen a helyzet a takarmány-' betakarftó gépek piacán. A gyakorlat főleg a járvaszecskázúkkal elégedetlen, amelyek meg sem közelítik a hasonló külföldi gépek teljesftményét. Mezőgazdasági dolgozóink már túlságosan régen várják, hogy a gépipar végre világszínvonalú gépeket gyártson és szállítson számunkra. Ennek ellenére egyre növelni kell a tömegtakarmánvok minőségét, hogy a termésnek legalább a 75—80 százaléka az első és második minőségi osztályba kerülhessen. A mezőgazdasági nagyüzemekben el kell mélyíteni a dolgozóknak a takarmányok minőségéhez fűződő anvagi érdekeltségét. A dfjazást attól függően kell diffe’ renciálni. hogy elsősorban a termelésben és a marhahizlalásban milyen hatásfokkal lehet hasznosítani az eleséget. Ugranis minél hatékonyabbon érvényesül a tömeetakarmány. annál kisebb lesz az abrakfogyasztás. A hegyi és hegyaljai körzetekben szintén ez adja a gabona-önellátás alapját. Az őszi vetésekkel ezekben a napokban alapozzuk meg a jövő évi termést. A talaj nedvességtartalma kedvező, csak jól ki kejl használni ezt a feltételt a vetések ió telelésének előkészítésére. Ez a jövő évi bő termés alapfeltétele lövőre — tekintettel az állattenyésztési termékek iránti növekvő keresletre — Szlovákiában maximális gabonatermést. 4.2 millió tonnát kell elérni. A mezőgazdasági nagyüzemeknek figyelmébe aiánliuk ezt a térsadaimf^megrendelést, hogy igyekezzenek a lehető legnagyobb területet bevetni ősziekkel. Legalább öt százalékkal nagyobbat, mint a mölt ősszel. Fzt azért hangsúlyozom. mert az 1988-as év terméséből már a gabonaalanpal és az erőtakarmányokkal való gazdálkodás új, szilárd rendszere alani-áií fogunk meríteni. Az állattenyésztési ágazatot kizárólag saját takarmánykész'etre építve, és a takarmányfogyasztásra, valamint a takarmánymérleg fedezésére vonatkozó egységes normákhoz igazodva lehet továbhfeileszteni. Ezt feltétlenül mindenütt szem előtt kell tartani, mert a „Ki mint vet, úgv arat“ régi mondás a gabonatermesztés. és vele együtt az egész mezőgazdasági termelés intenzlfikáiásának időszakában sem veszít az érvényéből. Машищамап ■П / t
