Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
1988. október 7, SZABAD FÖLDMŰVES--------------------------------t 13 A TERMŐFÖLD VÉDELMÉBEN Hazánkban az élelmiszerekből való Bnellátottság nemcsak élelmezési, hanem politikai és stratégiai jelentőségű kérdés. Ebből a szemszögből kell mérlegelni a világpiacon uralkodó gazdasági-kereskedelmi viszonyokat, amelyek időszerűvé teszik a mezőgazdaság intenzív fejlesztését, a talaj védelmét és a termőföld ésszerfi kihasználását. A CSKP XVII. kongresszusa után a földművelők arra összponto,,'Az élelmiszerekből való önellátás megteremtésének kulcsa a termőföld, amely a mezőgazdaságnak alapvető és pótolhatatlan termelőeszköze. Az utóbbi harminc esztendő folyamán azonban a mezőgazdasági terület 300 ezer hektárral csökkent, ezen belül a szántóföld 175 ezer hektárral. Ma alig jut 30 ár szántóföld egy lakosra számítva. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy ez a terület tovább ne csökkenjen, hogy megőrizzük, sőt növeljük a termőképességet“ — mondta a közelmúltban elhangzott egyik beszédében Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Lássuk, milyen a helyzet fezen a téren a Rozsnyói (Rožňava) járásban, ahol az előző évtizedben közel 4 ezer hektárral (ebből ezerötszáz hektár volt a szántó) csökkent a mezőgazdasági terület. Am a nyolcvanas évek elejétől gyökeres és örvenedetes fordulat állt be, vagyis pozitív eredmények születtek a termőföld védelmében. A járás vezetői a termőföld védelmével kapcsolatos súlyos gondok orvoslásában végre érdemleges eredményt könyvelhettek el a jogszabályok, rendeletek, konkrét intézkedések végrehajtásával. Képesek voltak korlátozni a legjobb minőségű talajok kivonását a mezőgazdasági termelésből. Kétségtelen tény, hogya lakóházak, utak, gyártelepek építéséhez terület kell. Két dolog azonban senki számára sem lehet közömbös: hogy erre a célra mekkora és milyen minőségű termőképességű földterületet vesznek Igénybe. A Rozsnyél járásban az eltelt nyolc év folyamán valamivel több mint 200 hektárral csökkent a szántóterület. Elégedettségről azonban sző se lehet, hiszen a termőföld védelmének előtérbe helyezésével egyidejűleg még nem sikerült általános érvényű gyakorlatként bevezetni azt, hogy a termelésből kivont földterületet legalább ugyanakkora terméketlen terület rekultiválásával pótolják. A talaj szakszerű megművelése, termőerejének fokozása és ésszerű kihasználása terén Is sok még a tennivaló. A járás mezőgazdasági területének 52 százaléka a hegyi, Illetve hegyaljai, 35 százaléka a burgonyatermelő, 13 százaléka pedig a répatermelő körzetbe tartozik. A' talajelemzés legújabb kimutatása szerint a mezőgazdaság) területnek közel harminc százaléka — ennek egvharmada szántóföld — a levegő és a vfz Ipari szennyezettsége miatt sltották erőfeszítéseiket, hogy az alapvető élelmiszerekből önellátók legyünk. Ma ezt a célt szolgálja a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzív fejlesztésének programja. Az országban ugyanis gyakorlatilag kimerültek a termelés növelésének külteljes lehetőségei. A további termelésnövekedés csak akkor érhető el, ha minden területen kiaknázzuk a tudomány és technika eredményeit. zépkötött, harminc százaléka pedig kötött. A művelés során a hatalmas súlyú erő- és munkagépekkel nagymértékben taposott, tömörített, kötött talajokat az őszi mélyszántással csak kis mértékben tudják fellazítani, ezért van nagy Igény — évente a szántóterület tíz százalékán — a 60—70 centiméter mély alaptalajlazításra. De a gazdaságok érthetetlen okokból többnyire kihagyják ezt a fontos műveletet a termőképesség fokozására szolgáló hatásos beavatkozások sorából. Folyamatosan kellene végezni a savanyú kémhatású talajok mésztrágyával történő javítását. Ehhez azonban, nincs elegendő közömbösítő anyag. Az égetett mészből mindössze a fele mennyiséghez juthatnak hozzá a mezőgazdasági üzemek. A mezőgazdászok tudományos módszerek alkalmazásával, vagy anélkül művelik az évezredek alatt létrejött termőréteget. Évente több tízmillió koronát emészt fel a talaj védelméért folytatott mindennapi harc. A Jövőben sok függ majd attól, hogyan fogják betartani a termőföld védelmére hozott törvények jogszabályait. Csínján kell bánni a „kivételek alkalmazásával a paragrafusok „kiskapuinak“ a nyitogatásával. A kiváltságok osztogatásával csak hatálytalaníthatjuk a szigorú rendeleteket, amit aztán már minden földigénylő — ipari üzem — „hivatalosan“ akar majd megszegni. A törvény azért és azáltal törvény, hogy mindenkire érvényes(fthető). Annak végrehajtói pedig azért végrehajtók, hogy azt maximálisan tiszteletben tartva kivétel nélkül érvényesíti tesjsék. Ha ezt az elvet nem tartják tiszteletben, úgy járnak a törvényekkel, mint a sok egyéb' intézkedéssel: hatástalan frázissá zsugorodnak. Szerencsére a Rozsnyó! járás Illetékesei az űj földtörvény hatályba lépése óta nagyító alá vesznek és megvizsgálnak minden olyan kérelmet, tervet, amely a szántóterület csökkentését vonhatná maga után. Az új rendeletekkel azonban csupán szigorítani tudják a városoknak és az Iparnak a termőföldeken való terjeszkedését. A jövőben továbbra Is a pénzeszközök nagysága és felhasználásának módja, a gépi technika és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásának mindenkori színvonala fogja meghatározni a talajvédelemre Irányuló össztársadalmi törekvések eredményességét. Korcsmáros László csökkent termőképességű! A talaj védelmén kívül további fontos teendő a talaj termőképességének a növelése. A hetvenes években 15 ezer 500 hektár mezőgazdasági területen végezték el a talajjavítási munkákat. A hetedik ötéves tervidőszakban további köze! kétezer hektárnyi mocsaras területet lecsapoltak. A 8. ötéves tervidőszakra pedig a következő feladatok megvalósítását tűzték ki célul: e szabad medrű patakok szabályozásával 1600 hektár lápos területet tesznek majd megművelhetővé. Továbbá kilencszáz hektár behálózó öntözőberendezés és két víztározó építésével számoltak. A talajtant és növényápolási kutatóintézet szakemberei távlati tervet dolgoztak ki a parlagon heverő földek visszahódítására. Ennek alapján több száz hektár eddig kihasználatlan területet lehetne termővé tenni, ha sikerülne megváltoztatni a talajok fizikai és kémiai összetételét. Itt nemcsak a mezőgazdasági területekről van sző. A falvak belterületén, az Ipari és mezőgazdasági üzemek épületei között lévő területeket, az alkalmi szalmalerakatokat Is be kell vonni a művelésbe. Sajnos, a több mint hét és fél év elteltével nyilvánvalóvá vált, hogy a tervbe vett 1600 hektárnyi terület lecsapolási munkáinak csupán a háromnegyed részét az ötéves tervidőszak végéig képesek elvégezni. Pedig ezen kívül még vagy 4 ezer hektárnyi rét és legelő területe vár alagcsövezésre. Az öntözőberendezések építésének a megkezdését is a következő ötéves tervidőszakba sorolták át pénzeszköz hiánya miatt. A járásban mindössze két hegyvidéki gazdaság rendelkezik összesen 200 hektáron üzemképes öntözőberendezéssel... A talaj termőképességének a növelésére jelentős anyagi és pénzeszközöket mozgósítanak. Klasszikus rekultlválássel — melynek keretében ebben a tervidőszakban hatvan százalékos állami támogatás mellett 106 millió korona értékű munkát végeznek el — évente 10 ezer hektáron növelik a szántók, a rétek és a legelők terméshozamát. A fákkal, bokrokkal benőtt területek visszahódítájára azonban csupán egy Kabar típusú speciális gépet használnak, ezzel azonban még enyhíteni Is alig sikerült a legelők tisztításának égető gondján. Az altalajlazftásra is megkülönböztetett figyelmet kellene fordítani, ugyanis a tálatok mintegy hatvan százaléka kö-Nemcsalc a látogatók, de a szakemberek számára is igazi újdonságnak számított a Nyitral (Mitra) Mezőgazdasági Főiskola gépesítő tanszékén kifejlesztett mákbetakarító adapter (1). Az E 512-514-516-os kombájnokra szerelhető adapter prototípusának próbaüzeme tavaly volt, a Dolná Krupá-i Efsz-ben; harminc hektár termést takarítottak be vele, gyakorlatilag mindennemű üzemzavar nélkül. A berendezés teljesítménye 1,2 hektár óránként; sorozatgyártására egyelőre nincs vállalkozó, de mivel sikeresen vizsgázott, remélhetőleg erre sem kell sokáig várni. AGROKOMPLEX ’88 - Gépújdonságck (4) A dohánytermesztés Bulgáriában a fontosabb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik, s ennek megfelelően a bolgár gépipar Is számos speciális gép és berendezés gyártásával járul hozzá eredményes műveléséhez. Ilyen például a KT—4,4 dohánykultivátor, a „TRAKIA“ elnevezésű vetőgép, a PSHT—15 permetezőgép vagy a KT—2 E típusjelű „dohánykombájn“. Az erőforrás, egyúttal a hordozó valamennyi esetében a 2. képünkön látható MTZ—80 T „BOLGÁR“ típusú portáltraktor. Teljesítménye 59 kW, tehát 80 lóerő, aljmagassága 1,33 m-lg növelhető. Az említetteken kívül a dohányműveléshez szükséges összes egyéb bolgár gyártmányú adapter és berendezés szabványosítva csatlakoztatható hozzál azokkal egyenek számított a kiállításon az AYANOT—В típusú, Izraeli gyártmányú öntözőberendezés. 3. számú felvételünkön csak a „fele“ látható, a másik szárny vele teljesen szimmetrikus, és góen egy csatlakozással 2,8— 3,2 hektárnyi felület öntözhető vele. A pontos kiképzésű fúvókák rendkívül egyenletes vízeloszlást biztosítanak, s külön érdekesség, hogy a vízhez téttemben a szófiai AGROMACH1- NAIMPEX kereskedelmi vállalaton keresztül rendelhető meg. • •• S végezetül: Igazi különlegességnek, mondhatni csemegéegyüttesen 80 méter fesztávolságot tesznek ki. Az önjáró berendezés meghajtását hldromotor biztosítja, haladási iránya egyenes, tehát sávosan öntöz, tápvezetéke 200 m hosszú, tehát a vízforrás helyétől fügszőleges arányban különböző nyomelemek is adagolhatók. Az öntözőszárnyak horiztontállsan állíthatók, legnagyobb magasságuk 2,5 méter. (vass)' Téli takarmánynak Ä vadkáposztából az erőteljes levélzetet fejlesztő típusokat kiemelve jutottunk el a takarmánykelhez. Csak a magfogásoknál okoz némi problémát hogy a virágzó táblák között legalább 1000 méter izolációs távolságnak kell lennie. Szárhosszűsága alapján többféle típust különböztetünk meg. Az alacsony takarmánykelnek rövid a főhajtása, levelei rozettaszerflen helyezkednek el. A magasnál a szárhosszűság a 140—150 centimétert Is elérheti. A kettő között találjuk a középmagas fajtákat. A legigényesebb káposztafélék közé tartozik' a takarmánykel. Növekedéséhez 15—20 C-fok is elegendő. Kiemelkedik a fagy- és télállósága. A kifejtett növények a mínusz 25 Célslus-fokban sem fagynak ki. Enyhébb teleken zöldleveles állapotban telel át. Fényigénye közepes, a gyenge árnyékot elviseli, bár a fény csökkenése értékének arányában megnyúlik a torzsája, és csökken a levélterülete, mert ez alsó leveleit fokozatosan ledobva úgynevezett „üstökös formát“ vesz fel. Csírázáskor és palánfakorban Igénye! feltétlenül vizet, később a szárazabb periódusokat jó! átvészeli. Gyökérzetének megerősödése után akár öntözés nélkül is termeszthető, ha a talaj vízzáró rétege nincs túlságosan mélyen. A vizet nagyon 16! hasznosítja és meghálálja, akár 50—80 százalékkal Is több zöldtömeget ad. A talajjal szemben nem Igényes, de a sós talajt nem kedveli. Optimális hozamot 16 vízgazdálkodási területen kapunk. Vízállásos, belvizes helyeken fagykár, rothadás léphet fel. Közepes tápanvaglgényü. Szerves trágyázni nem szükséges, és a műtrágyalgénye Is lényegesen alacsonyabb, mint a többi káposztafélének. Nitrogénból Igényel a legtöbbet, ezt követi is kiváló a fodroskel a kálium és végül a foszfor. Talaj-tápanyagszlnt|étöl függően' 200—500 kilogramm pétlsó, 100—300 kilogramm kállsó, 100— 400 kilogramm szuperfoszfát adható hektáronként. Tenyészideje a felhasználás, illetve a vetés idejétől függ. Májusi vetésnél 70—90 nap, júliusinál 80—100 nap, míg a szeptemberinél 150—200 nap alatt ed nagy tömegű zöldtakarmányt. Termesztésére a közvetlen helvrevetés lavasolhatő, ez jőve! korszerűbb a palántázásnál. Nagyon fontos a vetés Időzítése. ’A talajnak megfelelő nedvességgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az elvetett mag gyorsan csírázásnak induljon. Ezt különösen az öntözetlen másodvetéseknél vegyük figyelembe. Aszályos időben várjunk, akár 20—40 napot is a vetéssel. 'Helyrevetését a többi káposztaféléhez hasonlóan végezzek, 1,5—2.5 centiméter mélyen. Az 50—70 centiméteres sortávolságon belül a tövek 15—20 centiméterre legyenek egymástól. Tavasztól őszig folyamatosan bármikor vethető. Vetésidejét a felhasználási Igényhez Igazítsuk. A takarmánykel kiváló másodvetésű növény. Ä korán lekerülő zöldség, takarmánynövény vagy kalászos gabona után vethető. Lényeges, hogy nyári—ősz eleji vetéseknél ülepedett, aprómorzsás szerkezetű talajunk legyen. Megfelelő mennyiségű természetes csapadék tatán azonnal végezzünk könnyű slmítóval vagy hátára fordított fogassal egy talaflezárást. Komblnátort ne használjunk, mert a pálcás hengerek után a talaj felső része kiszárad. Vetésre bármilyen vetőgép felhasználható, amellyel a fenf említett követelmények szerint tudjuk a magokat a földbe juttatni. * Legnagyobb' figyelmet I kelés körülményeire fordítsuk. Ahol az öntözés rendelkezésre áll, ott kelést segítő, többszöri kis adagú, jól porlasztott vizet juttassunk ki. Későbbi ápolást munka közé tartozik a gyomtalanítás. Legalábbis egyszer, de Inkább kétszer végezzük a sorközművelést, amíg kicsik a növények, hogy a fejlődő gyomok elpusztuljanak, illetve a gyökérfejiödés felgyorsuljon. A káposztafélék között a legmagasabb beltartalmi értékű. Fehérjéből az Időjárás és a termesztési mód szerint 3—6 százalékot, szénhidrátból 3—3,5 százalékot halmoz fel. Szárazanyag-tartalma eléri a 12—15 százalékot. Nagy zöldtömegének 40—50 százalékát az értékesebb levél képezi. Nagy karotín- (1—1,5 százalék) és C-vitamin- (100—110 mg százalék) tartalmú takarmány, amelynek főleg mint téli zöldtakarmány van jelentősége az állattenyésztésben. Nyugat- és Észak-Európában, az USA-ban, a Szovjetunióban a szarvasmarhák és a baromfiak takarmányozásában sokkal jobban elterjedt, mint nálunk. Húsos szárának bele a karalábé helyettesítésére jó minőségű emberi táplálék. A takarmánykel különleges előnye, hogy a szokásos vegetációs Időszakon túl. szinte egész télen át zöldtakarmányt biztosít az állatoknak. Fagymentes téli napokon zöldtakarmánybázist adhat a szarvasmarhának, kukoricával keverve füllesztés után silóként is felhasználható. Vadászati célra őz, szarvas, mezei nyúl és egyéb apróvadak természeti eledeléül szolgál késó ósztöl tavaszig. Mint biztos vadtakarmány, a vadászatot is elősegítheti. Magas szára miatt a hő alól is kilátszik, így a vadak akkor is eleséghez juthatnak, amikor már más ilyen takarmány nincs a földeken. Igénytelensége miatt egyszerű gépi technológiával termeszthető mind fő-, mind másodkultűrában. Olcsó, könnyen kezelhető nagy zöldtőmeget hoz a legkülönbözőbb állatok számára. Hozama hektáronként 50—80 tonna között mozog. Szárítmánynak különösen gazdaságos, tápláló. (Magyar Mezőgazdaság)
