Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
б 1988. október f, szaba’ö földműves Rendhagyó vállalkozással bővültek a szeptember elején Nagyabonyban (Veľké Blahovo) megrendezett Bihari János Kulturális Napok. Első ízben 24 évvel .ezelőtt tartottak kulturális rendezvényt Bihari János szülőfalujában, a verbunkos nóták „atyjának emlékére“. Az egykori néhány órás program mára egyhetes rendezvénynyé nőtte ki magát, melynek különlegessége az idén az I. csallóközi prfmástalálkozó volt. A nyárvégi hét érdekes, tarka műsorai azonban nem csupán a cigánymuzsika kedvelőinek szereztek örömet: megtalálta itt számítását mindenki aki szereti a szép népdalt és a szép néptáncot, vagy egyszerűen csak kikapcsolódásra vágyott. £ kézimunka kiállítás hétfői sőbb! beszélgetések során kiderült, már felmerült néhány éve, de nem sikerült hagyományszintre emelni. A vasárnapi gálaműsor Bihari János emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött. A színhely változása a hét közepén még aggodalomra adott okot, de szerencsére az idő kedvezett a nagyabonyi parkban fellépőknek és közönségüknek, örvendetes tényként könyvelhető el az egész rendezvényt végigkísérő, árusítással egybekötött könyvklállítás. A szervező Kovács Erzsébet, a helyi könyvtár vezetőjének legnagyobb örömére a fák árnyékában felállított, könyvekkel megrakott asztal körül állandó volt a tolongás. Nevezetes vendéget köszönthettek az irodalom (Düh. Streda) Járási Bizottságának elnöke, Bohus Zoltán, a Nemzeti Front Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának titkára és Héger Károly, a Járási népművelési központ igazgatója képviselte. A gálaműsorban elsőnek a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház mellett működő Rajkó népi zenekar lépett fel. A tízéves múltra visszatekintő nagyabonyi vegyeskórus nyitotta meg a népdalblokk bemutatóját. A lúcsi népdalkörrel és a hod ősi (Vydrany) citerazenekprral együtt népdalkincsünk gazdag tárházából válogatott dalokkal köszöntötték az egyre nagyobb számú közönséget. Bántó ellentéteket szült az alkalomhoz nem illő zenei aláfestés, mely ráadásul torz hangosítású is volt. (A népdalokhoz „előételként“ talán mégsem Mike Oldfield lemezét kellett volna tálalni.) Tarka repertoárral mutatkozott be a győri kába néptáncegyüttes. Finoman kidolgozott tánckompozíciók ízelítőt adtak a mezőségi és iőrincrévei táncok szépségéből. A Csemadok Galántai (Galanta) Alapszervezete népi zenekarának fellépését az I. cimbalomverseny győzteseinek bemutatkozása követte. Ez év júniusában, Zlaté Klasyban zajlott le a Piroska Mihály cimbalomverseny, ahol Sárközi Albert, Danis Géza és Vontszemíí Tamás ért el legjobb helyezést. Természetesen a prfmástalálkoző legjobbjai is lehetőséget kapták a péntekinél nagyobb számú közönség előtti szereplésre. Sárközi István, Bertók István és Kacsi Attila verbunkosokkal, nótákká) és népdalcsokorral kedveskedett a nézőknek. A legnagyobb sikere a kis Attilának voU. valóban ügyes játékának köszönhetően. Madarász Katalin, Nógrádi Tóth István és Gaál Gabriella magyarországi vendégművészek nótáival zárult a kellemes délután. A szervezők munkáját tehát siker koronázta. Arról, hogyan értékelik az elipúlt napok eseményeit, Varga László, a Csemadok - Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának titkára és Kázmér Zsigmond. a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke nyilatkozott: — Először is elmondanám, hogy a fő szervező a Csemadok Nagyabonyi Alapszervezete volt, a járási bizottság csupán koordináló munkát végzett. Sokat segített közreműködésével a járási népművelési központ és e járási nemzeti bizottság is. Célunk elsősorban fellépési lehetőség biztosítása a körzetben lévő éneklő- és tánccsoportok számára, s ezáltal nemzetiségi kultúránk ápolására. A prímástalálkozö megrendezésével be akartuk bizonyítani: ezt a műfajt Is képviseltetni lehet és kell is. A többnapos rendezvény nagy érdeklődésnek örvendett — a közönség jól szórakozott, tehát a vállalkozás teljesítette küldetését. Néhány „gyermekbetegséget“ leszámítva. ínfüveket az emberekkel való együttműködés váltott ki, nincs okunk elégedetlenségre Mindazonáltal a jövőre nézve felvetődik a kérdés: elbír-e Abony, ez az 1300 lélekszámú kisközség Ilyen nagyszabású, egyhetes rendezvényt? A népdalkörök-találltozőja iránti kicsi érdeklődés Is jelzi: megfontolandó a rendezvények számának csökkentése. Az I. prímástalálkozóbői levonható tanulság: nein szabad lemondanunk a zenészek minősítéséről, ahogyan idén tettük, sőt a legjobbaknak szerződést Is fel lehetne ajánlani, ez bizonyára ösztönzőleg hatna a résztvevők számára és teljesítményére. megnyitóiéval vette kezdetét a rendezvénysorozat. A .csallóközi asszonyok ügyes kezét dicsérő tárlat percek alatt kis szellemi árveréssé alakult át, ahol a kézi kötésű pulóverekhez szükséges fonalmennyiségtől kezdve egészen a hímzés! minták másolásáig minden „lényegbevágó“ dolgot meg lehetett tárgyalni. A lúcsi (LúC na Ostrove) esztrádcsoport fellépését megelőző kiállítást könyvárusítással kötötték egybe. kedvelői Lovicsek Béla személyében, aki Forgószélben című regényének példányait dedikálta. Rajta kívül néhány külföldről érkezett vendég is megtisztelte látogatásával az abonyl kulturális napokat, többek között dr. Pongrácz Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia tanára és Szabadi János, a Hazafias Népfront titkára. A járási szerveket Gynrcsik József, a Csemadok Dunaszerdahelyi — Végezetül — vette át a szót Kázmér Zsigmond — szeretném megköszönni Varga Lászlónak, a Csemadok Járási Bizottsága titkárának, Edmár Máriának, a Nagyabonyi Helyi Nemzeti Bizottság elnökének a dnnaszerdahelyi Dukla Egységes Földművesszövetkezetnek értékes segítségüket, mellyel nagyban hozzájárultak a kulturális napok sikeréhez. ÚJHELYI ROZÄLIA Ä szeptember 7-e népdalkör-falálkozó a lelkes szereplőgárda ellenére — felléptek a nagyabonyi, az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove), a csallókőzkiirti (Ohrady | népdalkörök, valamint a vágsellyei (8аГа| Baráti kör nevű tánccsoport — hiányérzetei keltett e nézőben. Hiányzott a szereplők lelkesedéséhez méltó fogadtatás. A gyéren telt nézőtér láttán az emberben önkéntelenül megfogalmazódott a gondolat: „így sikkad el apáink, anyáink dal- és dallamvilága" Pénteken, szeptember 9-én került sor az I. csallóközi prlmástalálknzóra. melvnek keretén belül tíz prímás mutatta be tudása legtavát. A fellépők — három generáció képviselői, a legfiatalabb Kacsi Attila mindössze 11 éves volt — ezúttal már telt ház előtt szerepeltek. Az est sikere blzonvítolla hogv van igény a cigánvmuzsikára. s kitünően be tud illeszkedni a népművészeti ünnepély kereteibe. Főleg akkor, ha azt ktíeiezetten Bihari emlékének szentelték. Hasonló „vonőpárbai" megvalósításának gondolata, mint ahogy az a kéA Rába népművészeti «gyiittM Élclapfigurák seregszemléje A közelmúltban került könyvespolcainkra a Magvető Kiadó Magyar Hírmondó sorozatának legújabb kötete, melyet a Madách is átvett. A könyv címe: Mokány Bérezi és Spitzig Itzig, Göre Gábor mög a többiek. Azt is mondhatnánk, hogy ez a vaskos (közel -800 oldalas) könyv az egykori magyar élclapfigurák seregszemléje. Már a reformkor különféle élclapjaiban szerepeltek olyan figurák, amelyekben szerzőik típust alkottak, s e típusok megnevezésével egy-sgY típus jellegzetességeire, a társadalommal szemben, vagy mellette elfoglalt álláspontjukra utaltak. Ezek az élclapfigurák jellegzetesen hazai figurák voltak, bár megálmodóik gyakran külföldi példák alapján hozták létre őket. Az élclapfigurák megteremtésének a Borsszem Jankó című élclap volt egyik úttörője a múlt század második felében; figurái gyakran egy-egy híres kortársat, részben felismerhető vagy közismert mintaképeket testesítettek meg. Érthető, hogy egy akkor ellenzéki érzelmű országban a Borsszem Jankónak, mint kormánypárti vicclapnak országos sikere volt. •П A múlt század kilencvenes éveinekelején indult meg két új vicclap, a Mátyás Diák és a Kakas Márton. Míg a Borsszem Jankó és a többi élclap fővárosközpontúak voltak, a Mátyás Diák és a Kakas Márton elsősorban a vidéki olvasóközönséget kívánta meghódítani. Figurái közé tartoznak a könyv címében szereplő Mokány Bérezi, Spitzig Itzig és Göre Gábor is, valamint Báró Bikfícz, Hírviszi Bíbic Misi, Tallérosy Zehulon, Dr. Mákos Ákos. Nyúzó Boldizsár. Delek Tivadar, Bika Bölömbér Dani, Politikus -csizmadia és sokan mások. A könyv összesen 174 élclapfigurát mu-Történetek Az óvodás épp csak nyiladozó ér* ■telmü ..emberpalánta“, nem kis felnőtt, de viselkedéséből, megszívlelendő kiszólásaiból, megjegyzéseiből már sok mindenre következtetni lehet, felleme kezd kialakulni.., A első történet A csupa-mosoly tanító néni Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron című szép versét olvasta a nagycsoportosoknak. A gyerekeknek módfelett tetszett a költemény, élvezték minden sorát, s látszott az arcukon: elhallgatnák újra meg újra, — akár napestig ts. A sokadik újraolvasás után a kis Kati törte meg a hirtelen beállt csendet. — faf, tanító néni —, fogta kérlelőre a hangját —, mostantól kezdve az utolsó sorokat már ne tessék felolvasni nekünk, mert még agyonveri a juhász azt a szegény szamarat.. . A MÁSODIK TÖRTÉNET — Gyerekek — kérdezte a tanítónő március idusát követő napon az öt— hat esztendős diákjaitól ki tudná megmondani, mire emlékeztünk tegnap? A lánykák, kisfiúk azonnal sorolni kezdték, ami épp eszükbe jutott: — Az anyukákra. — A János vitézre. — A János vitéz írójára. Mihmi békeünnepély Egy még kellemes meleg, napfényes vasárnap délutánon mintegy 5 ezer ember volt jelen a nagykürtös! (Veľký Krtfšj amfiteátrumban. Itt rendezték meg a járási békeünnepélyt, amelyet ezúttal is egybekapcsoltak az sznf-ünnepséggel, a/ nemzetközi szövetkezeti nappal és a járási aratóünnepéllyel. A nagyszabású ünnepség szónoka, Anna Rybárikové, az SZNT alelnöke beszédében kiemelten foglalkozott a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nagykürtös! járás eddigi dinamikus fejlődésével. Elismeréssel szólt az Ipari üzemek évről évre javuló termelési eredményeiről, a lakossági szolgáltatásokban beállt javulásokról és a többi ágazat sikereiről is. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a járás felfelé ívelő mezőgazdasági termelésének. Ezen belül részletesen elemezte az Idei aratás sikereit, amelyekben elsősorban a gazdaságok tapasztalt kombájnosai osztpztak, de tat be a szerzőik által alkotott szövegeken keresztül. Miért voltak olyan népszerűek ezek' az élclapfigurák? Részben azért, mert kimondták midazt, ami a nép nem mert; mégpedig egyenesen az érintettek címére, nem félve a megtorlástól, hiszen ők csak „papíremberek“ voltak. Másfelől viszont a társadalom minden/ osztályát képviselték, bizonyítva hol hitványságukat, hol gyávaságukat, hol kiszolgáltatottságukat, hol pedig egyéb gyengeségeiket, gyakran hibáikat is. Amikor pl. Gárdonyi megalkotta Göre Gábor, Durbints sógor, Katufrék sógor és Kátsa cigány figuráját, sokan felhördültek: íme, ez a magyar parasztság szembeköpése, gátlástalan és könyörtelen kifigurázása. A kritikák hatására maga Gárdbnyl is bánni és szégyelleni kezdte, hogy ezeket a valóban szellemes kis írásokat, azok egész sorozatát megírta. Az idők távlatából szemlélve viszont nyilvánvalóvá válik: nem a parasztság kifigurázása volt az író célja, hanem rádöbbenteni a magyar társadalmat arra a szomorú tényre, hogy a magyar parasztsággal senki sem törődik, ezért elmaradott, elszegényedett, kiszolgáltatott és tudatlansága nem csak megmosolyogtat, hanem egyúttal ökölbe szoríttatja a kezeket. Az élclapfigurák divatja a múlt század utolsó két évtizedében érte el tetőfokát. Nem volt politikai élclap, melynek ne lett volna állandó,figurája. Ezek a maguk egyéni nyelvén beszéltek, amely hol Idegen szavakkal teli makaróninyelv, hol erőltetett tájszólás, hol maga kreálta szavak és kifejezések, gyakran szóferdítések tömkelegé volt. A könyvnek kétségkívül művelődéstörténeti értéke van. Az élclapfigurák ugyanis mindig nagyban hozzájárultak a társadalomról szőlő véleményalkotáshoz, mégpedig szókimondó nyíltsággal. A kötet anyagát Buzinkay Géza válogatta és állította össze. A szerkesztő a könyv utószavában többek közt ezt írja: „... arra is ügyeltünk, hogy lehetőség szerint a ma is szórakoztatónak, humorosnak ható írások is jelen legyenek benne“. S ez valóban így van: a könyv szórakoztat, kacagtat, ám egyben el is gondolkoztál. SÁGI TŰTH TIBOR óvodásokról 1— A nagymamámra. — A sáskajárásra. Gyuszi egy idő után türelmét vesztve közbekiáltott: — Tessék csak megmondani tanító néni, aztán majd szólunk, hogy mi is ugyanarra gondoltunk-e? A HARMADIK TÖRTÉNET Környezetismeret órán az ehető gombákról tanultak az óvodások. A tanító néni felsorolt néhányat a fogyasztásra kiválóan alkalmas kalapos növények közül. — Vargánya, őzlábgomba, csiperke, kucsmagomba... — Erika — fordult aztán az egyik, közelében ülő kislányhoz —, légy szíves ismételd el az imént tanultakat. Föláll a gyermek, fúj egy nagyot, megigazítja a szoknyáját, s már kezdi is: — Vargagomba, őzlábú gomba, csipetkegomba, részeges kocsmagomba.., A' NEGYEDIK TÖRTÉNET Közmondásokat, népi szólásokat mondogatlak az apróságok. — Aki nem dolgozik, ne is egyék — bökte ki nagy büszkén egy szeplős képű legényke. — Tanító néni — kérdezett közbe ekkor Tibi —, aki jóllakott, annak már nem kell dolgoznia? (Elleste: ZOLCZER LASZLÖ)’ része van benne a 161 átgondolt Irányító- és szervezőmunkának is. A járás földműves-szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban elért rendkívül jő átlaghozamok méltóak a jubiláló járás mezőgazdaságának sikereihez. Az átlaghozamok meghaladták az 5.8 tonnát, de pl. a „Danúbia“ majdnem 10 tonnás hozammal örvendeztette meg a termelőket. A legnagyobb elégedettségre az ipolynyéki (Vinica) földműveseknek van okuk, hiszen 7,5 tonnás átlaghozamokkal járási elsőséget élveznek. Ebből adódóan úgy illett, hogy a Béke Efsz elnöke, Jurái Greüo adta át az aratóünnepélyen az idei. a járás történetében a legrövidebb és legsikeresebb aratás befejezését jelképező szép aratási koszorút. Az ünnepély hivatalos része után a szabadtéri színpad nagyszámú közönsége élvezettel figyelte a Szovjetunióból érkezett Aramazi grúz nép! együttes rendkívül szép műsorát. Az esti órákban színpadra lépő Syntax zenekar főleg a fiatalabb korosztály igényeit hivatott kielégíteni. BODZSÄR GYULA Dallal, tánccal, muzsikával... KIÁLLÍTÁS, NÉPDALEST, PRÍMASTALALKOZÖ Kacsi Attila a job elnökének diját nyerte A népdalblokk szereplői
