Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-30 / 39. szám

•SZABAD FÖLDMÜVES-1988. szeptember 30. Egy elhibázott politika következményei fél évszázad távlatából TObb kötetnyi az az irodalom — tanulmányok, elemzések, különféle dokumentumok —, amely az ütvén évvel ezelőtt történt müncheni áru­lást, annak történelmi hátterét és po­litikai következményeit tárgyalja. Történészek és politológusuk kutatá­sai nyomán a levéltárak mélyéről sorra kerülnek elő úiabb dokumen­tumok és adatok a szégyenletes ese­mény külpolitikai összefüggéseinek élesebb megvilágítására. Mi a dicste­len évforduló kapcsán nem tudomá­nyos igénnyel nvóltunk a témához, csupán történelmünk e korszakára vonatkozó általános ismereteink fel­elevenítésére emlékezünk az 1938-as tragikus eseményre. A München előtti köztársaság ural­kodó körei egyértelműen a nyugati imperialista hatalmak, főleg Francia­­ország és Anglia felé orientálódtak. Bebizonyosodott, hogy ez az orientá­ció nem tudta szavatolni nemzeti és állami létünk fennmaradását. A burzsoá Csehszlovák Köztársa­ságban a nemzetiségi viszonyok is bonyolultak voltak, A köztársaság te­rületén élő nemzetiségek ugyan szá­mos jogot kaptak, és helyzetük sok­kal jobb volt a más európai államok­ban élő kisebbségekéhez képest, az uralkodó cseh burzsoázia nem volt képes a nemzetiségi kérdést igazsá­gosan megoldani. A cseh bnrzsoéz'á­­nak a nemzetiségi politikában elkö­vetett hibái azon erők malmára haj­totta a vizet, amelvek nacionalizmust és sovinizmust szítottak, nemzetiségi súrlódásokat idéztek e'ő. megbontot­ták az állam belső stabilitását és összetartását s aláásták nemzetközi helyzetét. A Csehszlovákia elleni bomlasztó Irányzatok és a csehellencs naciona­lista demagógia fő hordozói a német lakosság körében 1933-tól a Szudéta­­némot Párt vezetői és tagjai voltak K. Henleinnel az élen. Tevékenysé­gük a köztársaság meggyengítésére és szétzúzására irányult. Az ország destabilizált belső álla­pota és helytelen orientáltságó kül­politikája Münchenhez vezetett. Naev- Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország kormányfőinek mün­cheni tanferenciájára az 1938. szep­tember 29 érői ЗП-ára virradó éjsza­kán került sor. A négy nagyhatalom (Chamberlain, Deiartier. Mussolini és Hitler) Csehszlovákia képviselőjének ielenléte nélkül olyan megalázó dik­tátumot kényszerltetf rá Csehszlová­kiára, amelynek alapján a hitleri Né­metország javára le kell mondania hatfirivdékéröl, egyszersmind eleget kellett tennie a Horthy Magyarország és a becki Lengyelország részéről tá­masztott területi követeléseknek. Ez a döntés, melynek nincs hasonmása a diplomácia és a nemzetközi iog történetében, az imperialista önkény és agresszivitás precedens nélküli lépése volt A müncheni árulás halá­los ítélet volt Csehszlovákba függet­lensége és önállósága fölött. Nem egészen fél évvel a müncheni diktá­tum után szétzúzták a köztársaságot, létrelött a klerikális-fasiszta szlovák bábállam, megszállták Cseh- és Mor­vaországot. * megalakították a Cseh- Morva protektorátust, s ezzel a cseh országrészeket erőszakkal beolvasz­tották a hitleri „harmadik biroda­lomba". Ezen müncheni eseményeknek kül­ső és belső okai voltak. A legfonto­sabb külső okok közé tartozott a fa­siszták németországi hatalomra ke­rülése s a német imperialisták kelet felé való terjeszkedése a hagyomá­nyos ielszó szellemében: „Drang nach Osten“. A hitleri Németország ter­jeszkedését támogatta Franc:aorszÄg és Nagy-Britannia kormányának poli­tikája, amelyek a fasiszta Németor­szág viszonylatában az engedmények és a beleegyezés politikáját követték, bogy Németország agresszivitását és terjeszkedését a szocialista Szovjet­unió ellen irányítsák. Ezzel összhang­ban Csehszlovákiát Anglia ás Fran­ciaország és Csehszlovákia sziivntségl szerződésére és Csehszlovákiának Naey-Britanniáboz fűződő hagyomá­nyos kapcsolataira. Franciaország és Nagy-Brifannia kormánya Csehszlová­kiát nyíltan elárulta. A müncheni árulás belső nkai kö­zé tartozik a szudétanémeteknek, Hitler „ötödik csapatának“ bomlasz­tó tevékenysége, továbbá cseh és szlovák fasiszták szerteágazó tevé­kenysége, ezenkívül a cseh politikai jobboldal árulása, amely sohasem azonosult teljes mértékben az állam­rendszer polgári demokratikus for­májával, a fasizmus felé hajlott, s konjunkturálisán élősködni akart Hit­ler terjeszkedésén. A müncheni tra­gédiához a cseh demokratikus és an­tifasiszta burzsoázia határozatlansá­ga is hozzájárult, mert nem volt ké­pes a néptömegekre támaszkodni, s visszautasította a Szovjetunió felaján­lott segítségét. A kommunisták és a dolgozó nép a meghatározó percekben bizonyítot­ták, hogy a leghazafiasabb társadal­mi erűt képviselik. 1938 szeptembe­rében a kommunisták figyelmeztették BeneSt a kapituláció következményei­re. De ez már nem jelentett semmit. A burzsoá csehszlovák kormány a parlament beleegyezése nélkül elfo­gadta a lealázó müncheni diktátumot anélkül, hogy kihasználta volna a védelem minden rendelkezésére álló lehetőségét. Ez a müncheni diktátum Csehszlo­vákia egész burzsoé koncepciójának csődiét jelentette. Megmutatta, hogy a burzsoázia eljátszotta szerénél, s ha a jövőben el akarjuk kerülni a hasonló tragédiákat, akkor nemze­teink élére új osztálynak koll állnia, amelynek osztályérdekel egyúttal megfelelnek a nemzeti érdekeknek, vagvis a forradalmi párt vezette munkásosztálynak. A müncheni diktá­tum egyúttal azt is megmutatta, hogy a biztonságot, a nemzeti és az állami önállóságot szavatoló út nem az im­perialista államokkal való szövetsé­gen át vezet. , A Szovjetunió nyomatékosan szem­­beszállt a müncheni diktátummal és következményeivel. A bennünket el­árult nyugati hatalmak azzal az ál­lítással igyekeztek Igazolni eltárásu­­kat, hogv a müncheni egyezménnyel megőrizték a békét. A gyakorlatban azonban Hitlerrel és Mussolinival va’ó lepaktálásukkal. követeléseikkel szembeni elvtelen engedékenységük­kel megnyitották az utat a második világháború kirobbantása előtt. Rövi­desen a müncheni diktátum után be­következett 1939. március 15., maid 1939. szeptember 1-ie, amikor Euró­pában új világháború lángja lobbant fel. A müncheni diktátum tanulságai te’entős mértékhen befolyásolták tör­ténelmünk további alakulását. TÖBB LEHETŐSIG - NAGYOBB FELELŐSSÉG Ä Marcelházi (Marcelová) Helyt Nemzeti Bizottság tevékenységében követi a CSKP KB 7. és 9. ülése, va­lamint a járási és kerületi pártkon­ferenciák határozatainak irányvona­lát. Nagy figyelmet szentelnek a hnb és a lakosság együttműködése, a szo­cialista demokrácia elmélyítésének. Törekvésük lényege, hogy a lakosság mind szélesebb rétegét bekapcsolják a közigazgatásba. A helyi nemzeti bi­zottságokra vonatkozó új rendeletek kapcsán látogattam el Marcelházára, ahol Takács Ernőt, a hnb elnökét kérdeztem: — Milyen változásokra került sor a hnb munkájában, milyenek a ta­pasztalatok a nemzeti bizottságokra ruházott új jogok érvényesítése so­rán? — Elsőként a szociális ügyosztály alakult meg. s már meg is kezdte működését. Érdemben tudjuk intézni a szociális esetek kérelmeit és pa­naszait. A szociális ügyosztály na­gyon 161 együttműködik a családügyi bizottsággal, s így — mivel ez na­gyon érzékeny kérdés — fokozottab­ban. nagyobb odafigyeléssel tudunk e területtel foglalkozni. Építkezési ügy­osztályt egyelőre nem tudunk nyitni szakemberhiány miatt, pedig erre lenne a legnagyobb szükség. A szélesebb jogkör nagyobb fele­lősséggel lár. több feladat hárul dol­gozóinkra. de majd Igyekszünk eze­ket a lehető legjobban, legpontosab­ban elvégezni, hiszen mi vagyunk a lakosságért és nem fordítva. A helyi gazdálkodási üzemek működtetésével is önállóságra törekszünk, hogy amit magunk meg tudunk csinálni, azzal ne szoruljunk idegen szervezetek segítségére. Az eredményes átépítés, a szocialista demokrácia elmélyítése abban tükröződik, hogy teret adunk a lakosság köréből érkező kezdemé­nyezésnek. — Az egyes szervezetek és a nem­zeti bizottságnk pénzeszközeinek szerződés alapján való társítása ko­moly lehetőségeket teremt az nb-k irányította gazdá'kodás és területfej­lesztés gyorsításához. Vannak-e ter­veik a pénzeszközök társítására vo­natkozólag. s hogyan kívánnak anya­gi eszközöket szerezni az önállóság növeléséhez? A választ Nagy Andrástól, a hnb titkárától kapom: — A falufejlesztésre és a karban­tartásokra évente' 5—6 millió koro­nát fordítunk, jelenleg a kertészke­­dők klubja — amely szimpóziumok, különböző szakelőadások és egyéb akciók színhelye lesz majd — építé­se van folyamatban. Az építkezéshez 2 millió koronával járul hozzá az SZKSZ két alapszervezete, s még 1,5 millió koronára lenne szükség. Ezt az összeget minden valószínűség sze­rint a Kertészeti Szolgáltatások vál­lalat helyi üzeme nyújtja majd. Az önállóság növeléséhez szüksé­ges anyagi eszközöket a helyi gaz­dálkodási üzemek és a lakosság ak­tivitása — „Z“-akci6k — biztosítják. Más segítségre egyelőre nem támasz­kodhatunk. Viszont a lakossági szol­gáltatások nagyarányú bővítése lenne szükséges, amit helyi szolgáltatóvál­lalat létesítésével kívánunk megolda­ni. / Következő kérdésemre, milyen a község lakossága és a hnb kapcso­lata és milyen a hnb szervező-ügy­intéző tevékenysége, ismét a hnb el­nöke válaszai: — A lakosság és a hnb kapcsolatát ' az a tény Illusztrálja a legjobban, hogy nálunk nemcsak a hivatalos órákban van félfogadás. Hozzánk bár­mikor jöhetnek panaszaikkal az ügy­felek, mi mindig meghallgatjuk őket, és igyekszünk segíteni. S hogy meny­nyire bizalmasak hozzánk? Talán elég, ha azt mondom, sokszor csalá­di vagy egyéb bizalmas ügyekben is felkeresnek minket. Községünk 33 körzetre van osztva, három polgári bizottság tevékenyke­dik 33 taggal. Ezek a bizottságok va­lóban összekötőkapocsként működnek a hnb és a lakosság között. Ök köz­vetítik az egyes körzetek kívánsá­gait, kifogásait, segítenek a gondok megoldásában. Segítségükkel nagyon sok problémáról sikerült tudomást szereznünk és közösen megoldanunk. Sajnálatos azonban, hogy a lakos­ság nem él állampolgári jogaival, nem használja ki a demokrácia adta lehetőségeket. A közgyűlésekre keve­sen lönnek el, és ritkaságszámba megy, ha valaki fölvet egy-egy prob­lémát, vagy kifejti véleményét vala­mivel kapcsolatban, pedig ezek a gyűlések éppen azért vannak, hogy ott nyíltan előadhassák kérelmüket, megmondhassák véleményüket. Ezért is említettem, hogy a polgár! bizott­ságok valóban közvetítők, mert a ké­relmeket — amelyeket ugyan a pol­gár a közgyűlésen személyesen is előadhat —■ a bizottságok tagjai to­vábbítják hozzánk. Ami pedig a szervezőmunkát illeti, azokat a helyi tömegszervezetekkel együtt végezzük. Az SZKSZ alapszer­vezetei nagyon sokat segítenek a zöldövezetek létesítésénél. Fontos fel­adatunknak tartjuk a környezetvédel­met, mindent megteszünk ennek érde­kében. Megoldottuk a hulladékelszál­lítást — saját begyűjtőkocsival ren­delkezünk — és szeméttelepet is lé­tesítettünk. Építettünk egy másodla­gos nyersanyag-felvásárló állomást és a zöldségfelvásárlőhelyek egyikén használt fóliát veszünk át. Marcelháza 3891 lakosú központi község. Szép nagy csaiádl házakkal, ápolt, parkosított területekkel. Az Idelátogató rögtön láthatja, hogy Itt igazán nagy gondot fordítanak a kör­nyezetszépítésre és -védelemre. Ez nem is csoda, hiszen a marcelbáziak többsége kertészkedéssel foglalkozik, nem idegen hát tőlük a termőföld, a természet szeretete. Mint központi községnek természetesen az Igényei is nagyobbak, s a helyi nemzeti bi­zottság igyekszik ezeket maximálisan kielégíteni. Van itt bölcsőde, óvoda, ahol minden gyereket el tudnak he­lyezni. Az iskolában azonban nem ilyen jó a helyzet. Az Idén bővítették ugyan az épületét, de a tantermek még így is túlzsúfoltak, igény lenne egy új, tágas iskolára. Marcelháza kitűnő üzlethálózattal rendelkezik. Tekintettel a nagyszámú kertészkedő­­re, a Kertészeti Szolgálatások mű­ködtet Itt egy jól ellátott kertészeti szaküzletet is. S ami még hiányzik: egy új egészségügyi központ, mert jelenleg két helyen, elavult épületek­ben van orvosi rendelés. És ami lé­nyegesen javult: a község ivóvízel­látása. A lakosság nagy része már rendelkezik vezetékes ivóvízzel, és jelenleg is folyik a vezetők kiépíté­se. -A Marcelházi Helyi Nemzeti Bizott­ság munkája ismét egy példa arra, hogy a nemzeti bizottság csak úgy élhet bővített jogaival, ha erre meg­vannak a feltételek. (pôda) 1988. szeptember 9-én tartotta nyil­vános munkaértekezletét a Komáromi f Komárno) (árási Nemzeti Bizottság küldöttgyűlése. Mint ahogy arrő! az olvasók az Oj Szó és a Hlas ludu napilapok hasábjairól értesülhettek, a küldöttek munkájával és a nyilvá­nos értekezlet előkészületeivel kap­csolatos észrevételeiket a lakosok az említett lapok szerkesztőségébe küld­hették, s ezáltal megvitatásra java­solták’. A lakosság javaslatait, hoz­zászólásait a küldöttség értekezletén RSDr. Varga Ernő, a járási nemzeti bizottság elnöke értékelte ki. Az elnök beszámolójában elmondot­ta, az SZLKP Komáromi Járási Bizott­ságának konferenciája értékelte az eltelt időszak eredményeit, és a nem­zeti bizottságok tevékenységét ille­tően a következő feladatokat jelölte ki: következetesen kell erősíteni és fejleszteni a szocialista demokráciát a nemzetközi bizottságok tevékenysé­gében, biztosítani kell a városok, fal­vak fejlődését, az állampolgárok éle­tét közvetlenül érintő kérdések nép­gyűléseken történő megvitatását. Ez­zel kapcsolatban jegyezte meg a nemzeti bizottság elnöke: nem min­denütt értékelik kellőképpen a kül­döttek és választott szervek munká­ját. Példaként a Nagykeszl (Veľké Kosihy), Csicsói (Cieov), Izsa (Iža) és a Dunaradványi (Radvaň nad Du­najom) nemzeti bizottságok passzív hozzáállását említette meg. A képvi­selők tekintélyének növelése érdeké­ben elengedhetetlen a képviselógyű­­lések és polgári bizottságok munká­jának javítása. A nemzeti bizottságok munkáját a lakossággal való szoros együttműködésben, jogos követeléseik és javaslataik figyelembevételével kell megvalósítani. Külön figyelmet kell szentelni a lakosság életkörül­ményei javításának. A járási konfe­rencia megállapította, hogy а XVII. kongreszus óta eltelt időszak sikeres volt, és a határozatok teljesítésének új, jelentős szakaszába léptünk, me­lyet a társadalom átépítése, a felada­tok összetettsége és igényessége jel­lemez. Az elért kedvező eredmények ellenére a döntő ágazatokban tovább­ra is problémák sora áll fenn, mint például a lakásgazdálkodási program, a szociális program, a szolgáltatások, a közlekedés, az egészségügy, az életkörnyezet alakításának terén. A továbbiakban Varga Ernő az első félév tervteljesítésében és a Nemzeti Front választási programjában elért konkrét eredményekről számolt be. A komplex lakásépítési program keretén belül 49,7 millió korona ér­téket hoztak létre a Komáromi járás területén, ami az idei terv által elő­irányzott érték 56,5 százalékát jelen­ti. Ezen belül 165 lakást adtak át és 327 lakás építését kezdték meg. Nem kielégítő a tervteljesítés üteme a já­rulékos építkezések terén, ahol csak 43.8 százalékra sikerült teljesíteni a­­tervet. Ezzel ellentétben a Z-akcié­­ban 8 hénap leforgása alatt 25 mil­lió 115 ezer korona értékű beruházás jött létre. Az építés eme formájában elért sikerekről szólván kiemelte a Komáromi Városi, в Naszvadi (Nes­­vady), a Dunamocsi (MoCa) és a Csallúküzaranyosi (Zlatná na Ostro­ve) Helyt Nemzeti Bizottság sikeres munkáját. Lemarad a tervteljesítésben a Csiráéi, Gútai.(Kolárovo), Hurbano­­vői, Marcelházi (Marcelová) és a Bá­­torkeszi (Vojnice) Helyi Nemzeti Bi­zottság. A továbbiakban a nemzeti bizottsá­gokra vonatkozó módosított törvény­nek Irányelveiről volt sző, melyek lehetővé teszik kis vállalkozások alapítását, azaz a lakosok által nyúj­tott szolgáltatások bővítését: el kell hárítani ezek engedélyezését fékező adminisztrációs akadályokat. A belső piaci egyensúlyt az üzletek élelmi­szerrel és ipari áruval történő folya­matos ellátásával' kell biztosítani, ugyanakkor el kell mélyíteni a ke­reskedelem és a termelés kölcsönös együttműködését. Az említett követelményeket Iga­zolták a járási nemzeti bizottságra, valamint az Üj Sző, a Hlas ludu, a Duna járási lap szerkesztőségébe ér­kezett lakossági javaslatok. Összesen 110 javaslat érkezett, ezeket a nem­zeti bizottság munkatársat a kiérté­kelésnél tárgyuk szerint 6 csoportba osztották. Az ellátással és a belső piacon észlelhető hiányosságokkal (hentes­áru szállítás Gútán, Hetényben (Cho­­tín) textiláru-ellátás Gútán) 24 hoz­zászólás foglalkozott. Néhány lakos­sági észrevétel a Páti (Patince) ön­kiszolgáló étterem szolgáltatásainak színvonalát érintette, ahol sem az ételek minősége, sem az étterem tisz­tasága nem felel meg a 20 százalék­kal megemelt áraknak. Több lakossági bírálat érte az épí­tőanyag-ellátást, melynek kiegyensú­lyozatlansága fékezi az egyéni lakás­építést. A lakosok észrevételeinek második legnagyobb csoportját az életkörnye­zet védelmével foglalkozó kérdések képezték, konkrétan a Dunán épülő vízierőművek biogrammja tervének megvalósítása az életkörnyezet és a táf védelmével kapcsolatban. Javaslat érkezett a komáromi holtág és a lakszakállasi (Sokolce) Zsemlékes tó kitisztítására. A lakosság által benyújtott Javas­latok további nagy hányada foglalko­zott a fizetett szolgáltatások alacsony színvonalával, illetve hiányával, a la­kásépítési program megvalósításával Komáromban, továbbá a földgáz be­vezetésének kérdésével Lakszakállas, Pat, Búcs (Búé) községekben. Többen utaltak levelükben a köz­biztonsági intézkedések alacsony ha­tékonyságára, a bűnüldöző szervek­kel való eredményesebb együttműkö­dést szorgalmazva. Végül a közegészségügyi ellátás és kórházi ellátás hiányosságai kerültek megvitatásra. Beszámolója zárszavával biztosítot­ta dr. Varga Ernő a küldötteket és a nyilvánosság jelenlévő képviselőit a javaslatok felelősségteljes megvita­táséról, megoldásáról. A Komáromi Járási Nemzeti Bizott­ság küldöttgyűlésének értekezlete Mária Hrkfová beszámolójával foly­tatódott, aki az 1987/88-as tanév eredményeiről és az 1988/89-es tanév­ben a járás Iskoláira és intézményei­re háruló feladatokról tájékoztatta a jelenlevőket. Az 1987-/88-as tanévben az Iskolák és intézmények folytatták az oktató­nevelő munka fejlesztéséről szőlő törvény teljesítését. Az Iskoláskor előtti nevelésben a Komáromi járás­ban a három-öt éves gyermekeknek 93 százaléka', a cigánygyermekeknek pedig 83 százaléka részesül. Komá­rom kivételével a járásban minden gyermek részére biztosított az óvo­dai látogatás. Az óvodák zömében a nevelési program sikeres. A testileg és szellemileg fejlett gyermekek si­keresen végzik az iskolák első osz­tályát. Az 5—8. osztályok, főleg a városokban, túlzsúfoltak. Az osztályt Ismétlő, lemaradó tanulók 50 százalé­ka az alapiskolákban folytatja a tíz­éves kötelező iskolai látogatást. Számuk a járásban 100-ra tehető. Az Az 1987/88-as tanévben a tanulók 98,08 százaléka? felelt meg, 1,51 szá­zaléka nem felelt meg, 0,39 százalé­ka pedig nem volt osztályozható. A Komáromi járás a gimnáziumokba és a középiskolákba való felvételt alap­ján a Nyugat-szlovákiai kerületben az 5. helyre került, ami országos viszonylatban is jé eredménynek szá­mít. A tanulók középiskolákba való felkészítése eredményesebb volt, mint a szakmunkásképzőkbe je'entkezőké. Ezen a tér^n többet kell tenni — emelte ki beszámolójában Mária Hrk­­lová —, növelni kell azon tanulók tudásszintjét, akik azokba a szakmun­kásképzőkbe jelentkeznek, amelyek­ben nem szükséges felvételi vizsga. Elhangzott továbbá: sikertelen a tö­rekvés, amely az adminisztráció csökkentésére Irányul — az oktató­nevelő munka színvonala emelésének érdekében. Nem kielégítő az lsko'ák szakemberekkel való ellátottsága sem. Jelenleg az óvónői képesítéssel rendelkezők száma magasan felül­múlja az igényeket, viszont hiány van szakképzett pedagógusokból (fő­leg a kisegítő iskolákban), csapatve­zetőkből. valamint az 5—8. osztály­ban tanító pedagógusokból. Az említett hiányosságok és prob­lémák megoldása érdekében a járást nemzeti bizottság oktatásügyi osztá­lya szervező munkájának a helyhiány és a szakemberhiány megszüntetésé­re kell irányulnia. Az értekezlet jé példa a képvise­lőülések tartalmi előkészítésének ja­vulására, a szocialista demokrácia elmélyítésére és a lakosság közéleti aktivitására. Szebbé, könnyebbé vál­hat mindennapi életünk a kitűzött feladatok következetes megvalósítá­sával. (újhelyi) Törekvések a demokrácia elmélyítésére A KOMAROMI JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁG KÜLDÖTTGYŰLÉSÉRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom