Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-09 / 36. szám
f SZABAD FÖLDMŰVES 1988. szeptember 9. Harcban az időjárással Végre megérkezett a régóta várt eső, a hosszú forrö nyári napok következtében kiszikkadt talajban tengődő növények nedvességhez Jutottak. löcskán megkésve érkezett a csapadék, de a növényzet még mindig hasznosítani tudja azt. Az idei nyár ugyancsak elkeserítette a növénytermesztőket a Nagykürtöst [Veľký KrtíšJ Járásban is, hiszen mesterséges úton még csak kévé* helyen tudják biztosítani a növények vízszükségletét. Ezen szerencsések egyike a Slovenské Öarmoty i Vetőmagtermelő Állami Gazdaság, sához megvannak-e a feltételek? Gondotok itt elsősorban a szükséges vízmennyiségre. — Annak ellenére, hogy az idei nyár csapadékban szegény, nem áll fenn vízhiány veszélye, ugyanis a tavaszi esős időszak nyomán a- talaj mélyebb rétegeiben van elegendő vízmennyiség. Fő öntözési forrásunk az Ipoly, melyből a vizet az Jpolybalog [Balog nad Ipíom), illetve Kővár (Koláry) határában épített szivattyúállomás segítségével nyerjük. A lefektetett csőrendszer segítségével három község — Nngycsalomija Cseri László és Majer László tömlő ellenőrzést tart [A szerző felvétele) ahol több mint 1200 hektáron van lehetőség a növények öntözésére. Működtek is az öntözőberendezések szorgalmasan egészen addig, amíg szerepüket át nem vették a kiadós csapadékot hozó esőfelhők. — Komoly igénybevételnek voltok kitéve öntözőberendezéseink, nagyon kellett már az eső — mondta Kossuth Lajos mérnök, az állami gazdaság agronömusa beszélgetésünk elején —, hiszen az öntözőberendezéseink szórófejei megállás nélkül, éjjel-nappal működtek. Tervünk közel 800 hektár terület öntözését Irányozza elő, melyre 1 millió 500 ezer köbméter vizet kell juttatnunk. —■ E nem kis feladat megvalósító[Velká Calomlia), Kővár és Kiscsalomíja (Malá Čalomija) — határában lévő növénykultúrákhoz tudjuk az éltető nedvességet eljuttatni. — Főleg mit öntöznek és kik végzik ezt az állandó felügyeletet igénylő munkát? — Elég gazdag az öntözött területek palettája, ugyanis kisebb-nagyobb területen mesterséges esőt kap a silókukorica, a vetőmagnak termesztett kukorica, a cukorrépa, a takármányfélék, a tarlókeverékek, de jelentős területű legelőt Is öntözünk. Ha száraz ősz köszöntene ránk, akkor az őszi búza vetésterületének öntözését is tervezzük, mintegy 100 hektáron. Az öntözéssel kapcsolatos tennivalókat Ladislav Špunta öntözési technikus irányítása mellett Odra típusú berendezéssel Cseri Béla, Ladislav KováCik és Cibulya László traktoros, valamint segítőik, Štefan Bakos és Majer László végzi. Az illési (Iliašov) halárban lévő legelők öntözését Ján Šurina végzi fiával. Az ottani öntözőberendezés nem .része az előbbinek, ez a Csábi-patakon létesített ideiglenes tározóból kapja a vizet. — Mikor kezdték idén az öntözést? — Aránylag későn, csak június vége felé indultak be az öntözőberendezések, mivel a május és a június elég csapadékos volt. Májusban például saját meteorológiai állomásunkon 73,3, júniusban 60,6 milliméter csapadékot mértünk. — Zavarmentes volt-e a csapadékbiztosítás, vagy akadtak problémák is az öntözés körül? — Általában komolyabb gondok nélkül sikerült a feladat teljesítése, bár előfordultak kisebb üzemzavarok Is az öntözőberendezéseken. Leggyakoribb hibák a csatlakozó tömlők körül fordultak elő. Kiesést jelentett a legnagyobb szárazság idején az is, hogy az Agrostav nemzeti vállalat nagykürtös! /üzeme a szivattyú kezelőjét háromhetes továbbképzésre küldte s ezen Időszak alatt az öntözőberendezés nem működött. Ez különösen a Vasas-dűlőben lévő cukorrépa fejlődésében éreztette hatását, valamint a kővári határban létesített karámos legelőn. — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kifizetődő az öntözés? — Feltétlenül érdemes a hiányzó nedvesség biztosítása mesterséges úton. Az elmúlt évben például az öntözött területek hozama 12 százalékkal volt nagyobb azokénál, melyekre csak az „égi áldás“ hullott. Anyagiakban ez mintegy 1 millió 200 ezer korona különbséget jelentett. Persze tudjuk, hogy a munkaszervezésben és magában az öntözőberen'dezés kezelőinek munkájában is vannak még' tartalékok. A gazdaság vezetői tehát Ismerik a hiányosságokat, tapasztalták az öntözött és öntözetlen területek hozamai közötti különbséget, ezért feltétlenül keresni fogják a hiányosságok . kjkíisgqbölésének módját. Az eredményesebb 'termelés/ érdekében ez feltétlenül szükséges és kifizetődő. Böjtös János SZOCIÁLIS BIZTONSÁG X Sőregi (Šurice) Egységes Földműves-szövetkezet 307 fős tagságából 2S8 állandó dolgozót tartanak nyilván. Szocólis biztonságukról, egészségük védelméről, kikapcsolódásukról és szórakozásukról messzemenően gondoskodnak. A vezetőség a szociális-kulturális program következetes betartását szorgalmazza, amely az ellenőrző bizottság figyelmének középpontjában szerepel. Az idénymunkák idején fokozottabb törődés övezi az embereket, amely a megerőltető dologtevést ellensúlyozandó és fáradtságukat enyhítendő. Számbavételüket kezdjük a kedvezményes étkeztetéssel. Az öt esztendeje felépült korszerű üzemi konyhában naponta átlagosan kétszáz ebédet főznek. A rászoruló nyugdíjasok ellátásáról is itt gondoskodnak. A nyári időszakban a gyümölcsösben dolgozó társadalmi munkások teljes ellátását is vállalják. A becsületesen elvégzett munkában elfáradt emberek közül az idén nyolcán hazai, tizenkettőn pedig kéthetes külföldi (szovjet unióbeli, bulgáriai, Eszak-Kórea-I és magyarországi) üdültetésen vesznek részt. A családtagok esetében az utazási költségeknek csupán az ötven százalékát kell megtéríteniük. A cserekirándulások közül kettő is említendő. Évente bárom napon át mintegy harmincén élvezhetik a magyarországi, kengyeli „Dózsa“ MgTSz vendégszeretetét: Beregfürdőn. Debrecenben és a Hortobágyon gyűjthetnek erőt és munkakedvet. Az odaátiaknak a Magas-Tátra vidékének pihentetó-ildltő látványát-levegőjét „ajándékozzák“ viszonzásként. Azokat a sőregi dolgozókat pedig, akik ismeretlenebb égtájak alá vágynak, az NDK-beli Kindelbrück baráti (gyümölcstermesztéssel ugyancsak foglalkozó) mezőgazdasági üzem meghívásának tehetnek eleget. Tavaly például harminchatén vállalták a hosszú, de minden fáradságért kárpótló utazást. Ezzel azonban még korántsem merült ki az „országról“ kínálat, hiszen a felsorolt lehetőségeken kívül még egy egy hetes családi üdültetéseket és szakmai tanulinányutakat is „cserélnek". De a dolgozók gyerekeinek sem kell a „szomszédba“ menniük kedvezményekért. Közölük az idén is huszonhármán tölthették vakációjukat hazai és külföldi pionírtáborokban az élsz költségén. A családi házat önerőből építőket pádig fuvarozási kedvezményekkel és pénzkőlcsönökkel segitik. A toborzási pénzosztáson kívül az alacsony jövedelemmel rendelkező szövetkezeti tagok nyugdijának a kiegészítésére ts gondolnak. Szociális létesítményekből nincsen hiány, csak használni kell (tudni) azokat. Egészségükre a Füleken (Fiľakovo) rendelő körzeti orvos ügyel. A fogorvost is itt kereshetik fel. S akinek már a foga sem fáj — jól elvégzett napi teendőit befejezvén —, kedvére művelődhet Legalábbis újságot olvashat, mert a szövetkezet egy tucatnyi napi- és hetilapot, illetve szakfolyóiratot fizet elő, amelyet a tagság körében rendszeresen szétosztanak. , (korcsmáros) # Szüret... (Fotó: Kallta) Párbeszédnek szántam, közbeszólási nem tűrő monológot, kaptam mindjárt az első elvált nőtől: „Inkább mondja meg, hogy ismerkedni akar. Mit gondol rólam? Maga az apám lehetne. Különben hagyjon békét nekpm, semmi köze hozzám. Újságíró ..., ezt akárki mondhatja. Vagy ha tényleg az újságból van, akkor a nevem úgysem engedem megírni, ha mégis leírja, beperelem. Különben vegye tudomásul, elég jól érzem magam. Egyedül élek, de nem vagyok magányos. Ha tudná, hogy naponta hány ajánlatot kapok nős férfiaktól, akkor másként ítélné meg a férfiakat. Valamennyien linkek, a feleségükhöz hűtlenek. Egyszerűen torkig vagyok a férfiakkal. Na most ezt megírhatja ..." Л párbeszédekben részi vevő elvált nők megkértek, hogy a nevüket ne írjam kt. Megígértem. K. Mária kórházi ápolónő: sem szól bele, hová utazom. Ha akarom, meghívom a barátaimat, kollégáimat, de nem kell elviselnem egy férj kárlyacimboráit. Bocsásson meg, ha bennem nem találja meg a cikkéhez szükséges „ewált asszonyok magányosságát“, az olyan nőt, aki búskomor. Nekem tetszik ez az életforma. Persze, ne terjessze, sokan megszólnak ennem is: magát is " K. Mária tanítónő az alapiskolában: ' '„Lehet, hogy visszataszítóan fogalmazok, de így igaz még a főiskolán sikerült „felkapaszkodnom“ egy fiúra. A diákházasságunkból egy kislányunk született. Igen ám, de a főiskolán a férjem fejét elcsavarta egy másik lány. Elváltunk. Itt az iskolában befogadtak á kollégák. Huszogjiet éves koromban álból megpróbáltam ..felkapaszkodni“ egy férfira, de lemaradtam egy körrel egy másik elvált ősszony mögött. Itt már ne„Amikor hazamegyek, magam nyitom ki a lakásajtót. Az üres lakás nap mint nap üresebb íesz. Van egy tízéves fiam. Hogy a fiam hol van? Ö nincs itthon néha hetekig. Az iskolából a volt férjem anyjához jár. Szóval a volt anyósom tejbe-vajba füröszti, teljesen elszédítette. Azelőtt még jó volt, mert laz egyik barátnőm gyakran bejárt hozzám, de amióta újból férjhez ment és elköltözött a városból, úgy érzem, hogy magányos vagyok. Ёп elviselem a magányt, nem tiltakozom, nyolc év alatt megszoktam. Sőt, a munkahelyemen naponta emberek között vagyok ... Na meg nézzem rám' Van nekem önkritikámI Kinek keltenék én már? Manapság még a lányok is csak nagyon nehezen tudnak férjhez menni. Akkor még én harmincéves fejjel, elváltán és egy gyerekkel. Ugyan, kinek „Es akkor jött a válás. A fél jem a munkahelyén rászokott az italra. Nem volt goromba, de nap mint nap részegen járt haza. Az egész fizetését az italra költötte, sőt gyakran még az adósságait is nekem kellett kifizetni. Hároméves házasság után kezdtem megutálni. Elidegenedtem tőle. Gyermek úgy sincs, váltunk. A lakást nekem ítélték. Ö elköltözött a városból, valahol Kassán /Košice/ lakik. Egyszer láttam, nagyon tönkrement. Huszonöt éves voltam, amikor akadt egy munkahelyt ismeretség. Gyakran feljárt hozzám. Már a házasság időpontját is kitűztük, amikor a mindig elegáns, jóképű munkatárs egy életre szóló kirándulásra ment. Faképnél hagyott. Egyedül maradtam. Mi marad számomra? Itt már negyedik éve halvány reményem sem lehet, hogy megfelelő partnert találok. Be kellene tiltani törvényileg az alkoholt. Hány családot tönkretett már! Még csak most múltam harmincéves, de már kezdem érezni a magányosságot. Beátu közel jár a 30-hoz. „A gimnáziumi érettségi után azonnal férjhez mentem, mert... szóval muszáj volt. A férjem akkor huszonnyolc éves volt. Mire megszületett a kislány, a háromszobás lakást a városban szépen berendeztük. - Drága, külföldi kocsit kaptunk. Szóval volt mit a tejbe aprítanunk. Ügy az én szüleim, mint a férjem szülét mindennel elláttak bennünket. Aztán a férjem kezdett elromlani. Rászokott a cigarettára és a kártyára, majd az italra. Beadtam a válópert. Huszonegy éves voltam, amikor elváltunk. Ä lakás az enyém, a kocsi pedig az övé lett. Engem csak a környezetem tart magányosnak. Mégpedig csak azért, mert nem mentem újra férjhez. Kinek mi köze hozzá, hogy hogyan élek? Ёп így sem győzöm beosztani az időmet. Munkaidő utáh rohanok haza mosni és főzni, majd alig marad időm kedvenc olvasmányomra, tévére, mozira. A szabadságomat ott töltöm el, ahol akarom, és senki gyedik éve mégcsak halvány reményem se lehet, hogy élettársat találjak. Mártáról a barátnői így beszélnek: „Márta egyáltalán nem magányos, mert Ott a kislánya vele. Es mennyire törődik vele .,.“ „Olyan aranyos gyereket azt hiszem, hogy bármely nő elfogadna .. „Tudja, mi elváltak jó kis közösségben élünk. Munka után felmegyünk egymáshoz egy kis tere■ferére. Aztán hétvégeken is találkozunk.“ T. Erzsébet . érdekes . dolgot, mond: „Évek ótg szeretnék .másodszor is . férjhez menni, mert szörnyűnek, nyomasztónak érzem az egyedüllétet, amióta fiatalon elváltam. Az egyik faluból ideköltöztem, hogy az új környezet majd csak új tsmerettséget hoz. Nem megy. Pedig így, harmincévesen, ráadásul mások szerint is meglehetősen csinos külsővel talán még-van esélyem. Kilencéves gyermekemnek is nehéz apa nélkül. Itt járt az üzemünkben egy újságíró és vele egy fotós. Nagyon sok felvételt készített rólam. Aztán egy csomó fényképet küldött. Naponta telefonált. Leveleket írt, majd találkoztunk egy vendéglőben. Két konyak között megígérte, hogy az általa készítendő fényképes naptár májusi oldalára kerülök, aktommal a tavasz illusztrálására ... ha másra Is hajlandó lennék." 1 N. Jolánt három gyermekkel hagyta magára immár a második férje: „En erős voltam, kihajtottam mind a kettőt, amikor még a. lakásból is kocsmát csináltak, a második férjem meg tört-zúzott mindent, ordítozott a gyerekekre. De hány asszonyról tudok, aki tűr. Egyébként engem ne is nagyon soroljon a magányos asszonyok közé. Nem vagyok én egyedül, nevelem a gyermekein/et, munkába járok. Hétvégeken rokonokhoz járok. Nem akarok soha több házassági. .." Ezerarcú magány. Van, aki beletemetkezik, van, aki kitör belőle, mások tagadják, megint mások örömüket lelik benne. A magányosok itt élnek közöttünk, az emberek benépesítette társadalomban. Férfiak is, nők is, de vitathatatlan többségükben asszonyok, vagyis a támaszra, sokszor erős támaszra szoruló gyengébb nem. képviselői. Az elvált asszonyok közül nagyon sok a magányos és az 6 egyedüllétük a legnehezebben elviselhető. Van olyan, aki hibázott, és olyan is, aki „önhibáján kívül“ jutott sorsára. A magány ezerarcú. Csak mi, akik nem vagyunk magányosak, nem ismerjük vagy nem aiuarjuk felismerni körülöttünk azt, aki súlyos teherként cipeli. ILLÉS BERTALAN
