Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-08 / 27. szám
i Földműves SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Л Demokracia és A CSKP gazdaságpolitikája --amely az egységes földműves-szövettezetek alapelveit Is meghatározza — lényegében nem változott, a szövetkezeti viszonyok új. átfogó szabályozása viszont szükségszerűvé vált. Az elmdlt évtizedben ugyanis jelentős volt hazánkban az általános gazdasági haladás, s ezen belUl erőteljes vrlt szövetkezeteinkben a termelőerői fejlődése és koncentrációja. A tagiági viszonyban — a tulajdonhoz viló viszony helyett — egyre inkább a közös munkában való részvétel vált meghatározóvá és növekedejt < generációváltás üteme is. E fényezik hatására változtak a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának — az önkormányzatnak — a módszerei is. A jogi szabályozásnak az is a feladatává vált, hogy a jogilag nem szabályozott, de a fejlődéshez igazodó helyes gyakorlatot általánosftvt azt a jogszabály rendezze, ég segítse elő szövetkezeteinkben a termelőe'ők és a termelési viszonyok további fejlődését A gazdasági munka kulcskér lésévé vált napjainkban, hogy milyen ütemben és mértékben növekszik a hatékonyság. Az új mezőgazdasági törvény ezzel összefüggésben az egységes földműves-szövetkezeteket éppen arra ösztönzi, hogy kihasználják eszközeiket, elkerüljék a gazdaságtalan fejlesztéseket, fokozzák a munka, az üzem, a vezetés és a termelési- ;azdasági kapcsolatok szervezettségi t. Javítsák a szakmai felkészültséget és gyorsítsák az élenjárók tapaszt listainak átvételét, hogy mérséklődjék a termelési színvonal indokolatlan differenciáltsága. Az új mezőgazdasági szövetkezett törvény ugyanakkor magában foglalja azokat az eddig nem eléggé kihasznált lehetőségeket is, amelyek a dolgozó ember alkotóerejében és kezdeményezőkészségében rejlenek. Ezzel összefüggésben a törvény az újítómozgalom. valamint a szocialista verseny gyorsabb Ütemű fejlesztést t serkenti. Az emberi tudással, munkaerővel, az ipari eredetű anyagokkal és az energiával való gazdaságosság és takarékoskodás mellett kölönöson nagy figyelmet szentel a kedvezőtlen adottságú, gyenge eszközei átottságó egységes földműves-szövetkezetek szilárdításának, problémái! differenciált megoldásának. Szövetkezeteinket arra ösztönzi, hogy ésszerűbben hasznosítsák, óvják és védjék nemzeti kincsünk, a termőföld gondjaikra bízott részét A hatékonyság fokozása érdekében pedig a korszerű gépek, eljárások, a nagy teljesítőképességű állat- és növényfajták, az anyagi-műszaki ellátás folyamatosságára ösztönöz. Kezdeményező állást foglal az adásvételi kapcsolatuk — beszerzés, értékesítés — szervezettségének, a szolgáltatás—ellenszolgáltatás egyensúlyának és a szocialista együttműködés elveinek javítása érdekében. Ezzel párhuzamosan a szerződéses fegyelem — minőség, íatáridók stb. — javítását sznrgalm tzza. A szövetkezetek gazdasági fejlődésének nagy tartalékai rejlenek a szervezeti együttműködésben, о társulásokban, termelési rendszeri kben, agráripari egyesülésekben. A felsoroltakból kiindulva az új szövet <ezetl törvény egyértelműen kimondja, hogy a társadalmi érdekképviselet) szervek legyenek kezdeményezői az új együttműködéseknek. szervezzék és segítsék, hogy a meglevő társulások tevékenysége helyes célkitűzésekre irányuljon, hatékonyan, törvényesen folyjék, ne forduljon elő senki terhére nyerészkedés. A törvény egyes cikkelyeinek megfogalmazásából kitűnik, hogy a jövőben tovább kell szilárdítani a törvényességet a szövetkezetekben és a velük kapcsolatban lévű állami szervek tevékenységében. Az fillami és társadalmi érdekképviseleti szervek íek a jövőben tehát erötel lesebben kill segíteniük a szövetkezeti ellenőrzi* va. lamennyi formálónak eredményesebb működését Kezdeményező szerepet és törvényesség nagyobb felelősséget kell vállalniuk a törvényes rend további szilárdításában. Kezdeményezzék, hogy jogot kapjanak az ellenőrzés elrendelésére minden esetben, ha az a szövetkezeti mozgalom érdekében szükséges. Nyújtsanak módszeres útmutatást, országosan egységes szakmai irányítást az ellenőrzést végző szövetkezeti szervek részére. Folytassák a szövetkezeti tulajdon hatékonyabb védelméért tett erőfeszítéseket. Törekedjenek a törvényes jogi keretek szilárdítására, a népgazdasági tervek egyértelmű, világos megfogalmazására, az állami önkormányzati és érdekképviseleti hatáskörök egyértelműbb elkülönítésére. Lépjenek fél a túlszabályozás, az illetéktelen jogértelmezés, a körlevelek, ellentmondó állásfoglalások, továbbá az üzemi problémák, az egyedi rendelkezések, a szubjektív döntések elburjánzása ellen. A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia szerves része. A szövetkezetek megnövekedett taglétszáma és területe miatt ma már nem töltik be rendeltetésüket maradéktalanul a szövetkezeti demokrácia jelenlegi gyakorlásának formái. E realitásból kiindulva — a jövőt illetően — a szövetkezeti demokráciának egyértelműen az önkormányzatban, s annak szerveiben kell megjelennie. E téren a tagok összességéből álló kőzgyúlés a szövetkezet legmagasabb szintű vezető testületé, az operativ irányítás viszont továbbra is a vezetőségre tartozik. a belső ellenőrzés legfőbb szerve pedig változatlanul a közgyűlés által választott ellenőrző bizottság. Az új mezőgazdasági szövetkezeti törvénybe foglaltak viszont nem enynyíre leegyszerűsítettek. A taglétszámhoz és a mezőgazdasági területhez igazodva a közvetlen és a közvetett (képviseleti) demokrácia gyakorlásának hatásköre, szerepe úgy változik, hogy ezek ésszerű elosztása továbbra is lehetővé tegye a tagok tulajdonosi jogainak gyakorlását, szükséges információk kölcsönös áramlását. s hatékonyan segítse a vezetőség munkáját is. Az elmondottaknak megfelelően a jövőben csak a legalapvetőbb státns-kérdésekben — alakulás, egyesülés, alapszabály jóváhagyás, vezetők választása, a terv és a zárszámadás főbb adatainak megállapítása — kell mindenképpen a közgyűlésnek döntenie. Egyéb kérdések a küldöttek testületének hatáskörébe tartoznak, amely a munkahelyi közösségek által választott küldöttekből és a szövetkezet vezetőségéből állő képviseleti testület. A szövetkezet tagságának rendszeres informálása, a döntésekbe valő bevonása tehát a vezetés és a tagság közvetlen kapcsolati formájaként intézményesíti a munkahelyi közösségeket, amelyeknek a munkájában a szövetkezeti dolgozók tagsági, alkalaiazotti, családtagi minőségüktől függetlenül vesznek részt. A közvetlen de- ' mokrácia gyakorlásának ezen új Intézményeire, munkamódszerük kialakítására nagy gondot kell fordítani a szövetkezetek vezetőinek és az állami szerveknek egyaránt. Az új törvény figyelembe veszi a tagság korösszetételében, szakképzettségében, a népgazdaság és a mezőgazdaság munkaerőhelyzetében bekövetkezett, változásokat, valamint a mezőgazdaság ős a szövetkezetek sajátosságait is. Mindezeket figyelembe véve az új törvény az önkéntesség teljesebb érvényesülésére és a munkaügyi kérdésekben is jelentős közelítésre ad lehetőséget, amely gyakorlatilag leginkább a tagsági viszony létesítésének és megszüntetésének konkretizálásában tükröződik vissza. E cikk keretében csak vázlatosan érintettük az úf mezőgazdasági törvény legjelentősebb módosításait. A vezércikk elsődleges célja ezért a figyelem felhívása arra a jelentős dokumentumra, amelyet lapunk előző számában teljes terjedelemben közöltünk. CSIBA' LÁSZLÓ Tóth József felvétele A sport is összetartó erő (8.) Nyári csemegék Importálhatok - e a növényi eredetű anyagok? A lezer mint biostimulátor Méheim közt megpihenek (8.) (ÍO.) (12.) (14.) шшяштвашшшшвшшвявтвшзяявааж \ J T 9 ■
