Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

1988. szeptember 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A tejtermelés szubjektív és objektív tényezői 1988. január 1-én lépett hatályba a tej minőségére és biológiai tiszta­ságára vonatkozó 570 529 számú szab­vány. Az eltelt fél év alatt sok vitát megért, kedélyeket borzoló rendelet megvalósításának módjai és a szak­emberek eddigi tapasztlatai iránt ér­deklődve kerestem fel Dunaszerdahe­­lyen (Dunajská Streda) a Járási Äl­­lategészség-űgyl Felügyelőség főorvo­sát, Jozef Valúch doktort. — A tej minőségét alapvetően a ta­karmányok, azok minősége, tárolása, továbbá az állatok etetésének módja határozza meg. A takarmány minősé­ge azonban nem az egyedüli megha­tározó tényező. Véleményem szerint az elérhető Jobb eredmények forrá­sát az emberekben rejlő tartalékok is képezik, melyek az istállók, a tej­nyerési és a teikezelési technológiák higiéniai körülményeit Javíthatnák nagymértékben. Az új szabvány sok rejtett hiányosságra, tartalékra vilá­gított rá. A te) alapvető emberi táp­lálék. Fogyasztóhoz vezető útja során több higiéniai és egyéb előírást kell betartanunk a szállítási lánc részt­vevőivel. Szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk, az állategészség-ügyi felügyelet tagjainak nem a fölösle­ges beavatkozás, nem is a puszta ténymegállapítás a dolgunk, e’lenke­­zőleg, azért vagyunk itt, hogy meg­felelő segítséget tudjunk nyújtani a hozzánk fordulóknak. A szabvány ha­tálybalépése óta eltelt fél év eredmé­nyeit a Nyugat-szlovákiai kerületben a termelő üzemek és szövetkezetek által leadott I. osztályú tej arányá­ból kiindulva ártékelték ki. A kiérté­kelés alapján ranglistát állítottak föl, ahol fúrásunk a hatodik helyet fog­lalta el a Bratislava], Senicai, Wtrai, Trnavai és a Gaiántai (Galanta) já­rás mögött. A Dunaszerdahelyi Já­rásban a fentiek szerint 1988 első félévében a felvásárolt tej össrmeny­­nyiségéből 56,6 százalékot vetlek át I. osztályú minőségben Legjobb mi­nőségű tejet szállító szövetkezeteink közé tartozik a Diúspatonyi (Orecho­vá Potóüf, az Udvarnoki (Oyorníky na Ostrove) és a Hroboöovói Ffsz. A tejtermelő gazdaságok konkrét problémáinak, sikereinek, eddigi ered­ményeinek felderítése céljából i Hro­­boúovól Efsz-be indultam riportfelvé­telre. Kristóf József fogadott a hroboúo­­vói szövetkezet állatorvosi állomásán. Rövid várakozás után megérkezett Ľudovit Polášek doktor, az állator­vosi ügyelet főnöke is. — Melyek azok a tényezők, amik az önök körülményei között legna­gyobb mértékben befolyásolják a tej minőségét? — Elsősorban a fejők és gondozók személyi tisztaságát, higiénéjét emel­ném itt ki. Az új szabvány életbelé­pése óta fokozott mértékben ügyelünk a tejkezelők tisztaságára. Mindenki, aki az állatok gondozásában tevé­kenykedik, köteles gumikötényt, csiz­mát és sapkát viselni, a tiszta fehér köpenyről nem is szólok, hiszen ez természetes. Az igazat megvallva ezen a téren Is akadt leküzdeni való rossz szokás. A második ilyen szem­pont az állatok tisztántartása. Jelen időben 517 tehenünk van. Minden fe­­jés előtt alaposan megmossuk álla­tainkat, igaz, nagyterületű szántóföldi legelőnknek köszönhetően nem Is szennyeződnek túlságosan. A tej tőgy­­bimbőnylláson keresztüli fertőződését a tőgy ajatinos fertőtlenítésével, tiszta­vizes mosásával gátoljuk meg. Fontos szerepet Játszik az ún. „elsősugár vizsgálat“, melyet nem hagyunk ki egy fejés előtt sem. Évente négyszer végzünk saját tájékoztatásra űn. „NK“ vizsgálatot Is, mellyel a fertőző tőgy­gyulladásban szenvedő állatokat szűr­jük ki. Mindezen túlmenően évente kétszer a Járási állategészség-ügyi felügyelet Is elvégzi ezt a vizsgálatot. A fertőző tőgygyulladás kedvezőtlen hatással van a tej, főleg a sajttej technológiai feldolgozhatóságára, mert lényeges mértékben megváltoz­tatja a tej összetételét. Az elmúlt idő­szakban a mi szövetkezetünkben mindössze 2 százalékos fertőzést ál­lapítottak meg, ami nagyon kevés. Szintén évente kétszer végeznek kö­telező conform, azaz patogén mikro­organizmus — meghatározást. A con­form baktériumok elszaporodása a higiéniai követelmények elhanyagolá­sát jelzi. A tej egészségügyi hibátlan­­ságának szempontjából nemcsak a fertőző betegségek kiszűrése nélkü­lözhetetlen, fontos a fejőstehenek egyedi vagv tömeges megbetegedésé­nek gyógyítása is. Az antibiotikumok­kal kezelt állatok tejét elkülönítjük és takarmányozási célra használjuk fel. Hat istállóval rendelkezünk, eze­ket évente kétszer alaposan tisztít­juk és fertőtlenítjük. A negyedik A tejminőség szempontjából fontos szempont, mely szintén meghatározó szerepet játszik munkánkban a fejé­­si,' kezelési technológia betartása. A fejési technológia betartása alatt a már említett elsősugár vizsgálaton kívül a fejőberendezések helyes hasz­nálatát és mindenkori fertőtlenítését értem. Az elsődleges tejkezelési eljá­rások célja a szennyrészecskék eltá­volítása és a csíraszám növekedésé­nek gátlása. Ezt szűréssel, filtrálás­­sal, valamint a tej hűtésével valósít­juk meg. — Az eddig említett nehézségeket a cél érdekében igyekezettel, meg­győzéssel kiküszöbölhetjük — kap­csolódik be beszélgetésünkbe Kristóf József — de nálunk is. akárcsak szá­mos más tejtermelőüzemben koránt­sem csak ilyen áthidalható problé­mákkal kell megküzdenünk. Hat egy­más melletti istállónkból földalatti vezetéken keresztül szállítjuk a tejet a központi tejházba. Tudatában va­gyunk annak, hogy előnyt élvezünk sok szövetkezettel szemben, ahol kon­­dérokban, esetleg tartájkocsival szál­lítják a tejet Mindazonáltal vannak problémák eme szállítási móddal is. Minden egyes csatlakozási és elágazá­si szerelvény ugyanis fertőződési gó­cot Jelent — ezek számát pedig nem lehet csökkenteni. Áprilisban először ugyan, de reméljük utoljára is, ki­a tisztaság és a takarmányozás (Archív felvétel) sebb kellemetlenségünk támadt. A fe- Jésnél még elsőosztályú tej összcsí­­raszáma a központi tejházban 2500 ezer fölé emelkedett, azaz a harma­dik osztályba „esett". Csak a tejve­zeték lehetett a ludas, így leállítot­tuk a szállítást és a vezeték többna­pos, alapos csírátlanításával újra jő minőségű tejet produkáltunk. A fejőberendezések, csővezetékek fertőtlenítéséhez 50 C-fokos vízre lenne szükségünk, de jelenleg a víz­hőmérséklet a 30 C-fokot sem éri el. Minden Istállóba villanymelegitöket szereltünk fel, ezáltal viszont nagyon megnövekedett a villanyfogyasztás és az előállított 60 C-fokos vízmennyiség sem elegendő. A csővezetékek egy­szeri átmosása, fertőtlenítése során 30 C-fokra csökken a fertőtlenítő ol­dat hőmérséklete. Ha újra felhasznál­hatnánk ezt a lehűlt fertőtlenitősze­­res oldatot, azaz ha fel tudnánk me­legíteni, lényegesen csökkenne magas fertőtlenítőszer-fogyasztásunk. Erre ma még nincs lehetőségünk. Beszélgetőpartnereim itt felajánlot­ták, győződjek meg minderről saját magam. Rövid séta során tapasztal­hattam, hogy mindaz, amit Kristóf József a berendezések, csővezetékek tisztaságáról mondott, igaz. A veze­tékekben akkor Is sárgállott a fer­tőtlenítőszer. Az istálló melletti szű­rőhelyiségben fertőtlenítőszer-illat terjengett. A szűrőanyag, a szétsze­relt szivattyú részei, csapok — mind fertőtlenítőoldatba áztatva. A közpon­ti tejházba épp a fehér csempével fe­dett falak és padlózat mosása után léptünk be. Az előírásnak megfele­lően külön helyiségben nyert elhe­lyezést a szűrőberendezés, további helyiség pedig a tej hűtésére szol­gál. Mindkét helyiség megfelel az élelmiszerek manipulálására szolgáló térségek higiéniájával szemben tá­masztott követelményeknek. — Az iif szabvány, mely többek között az összes mikroorganizmus és colitorm baktériumok számát hatá­rozza meg egy milliliter térfogatban, iamiár óta alaposan felborzolta a ke­délyeket. Milyen tapasztalataik van­nak ezzel kapcsolatban? Újra Polášek doktor ragadta meg a szót: — Igaz, szigorú az új szab­vány, de véleményem szerint be lehet tartani, Fel kell tárni a tartalékokat, hatékonyabb megoldásokat kell talál­ni, s anyagilag érdekeltté kell tenni az embereket a jő minőségű és meg­felelő mennyiségű tej előállításában. Dolgozóink ösztönzését illetően — fűzi hozzá Kristóf József — még el­mondanám, hogy nálunk a fejőket nemcsak a kifejt tej mennyisége sze­rint fizetjük. Minden hónapban névre szóló értékelést végzünk. A mechani­kai tisztaságot rajtaütésszerű próbák­kal ellenőrizzük minden fejőnél. Ilyenkor mintákai veszünk a frissen fejt tejből és bizonyítéknak használ­juk azokat a fejők munkájának megítélésében. Ha a tárgyidőszakban első osztályú minőségben veszik át az általunk termelt tejet, a dolgozók prémiuma 5 százalékkal növekszik, ha másodosztályúban, 5 százalékos csökkentést javasolunk, harmadosztá­lyú tejnél pedig 10 százalékot veszít a gondatlan dolgozó. Ezzel a java­dalmazási rendszerrel érdekeltté tet­tük dolgozóinkat a jó eredmények elérésében. A körülmények tehát itt sem Ideá­lisak. A hroboúovól Szövetkezet ál­latorvosai tisztában vannak azzal, hogy számos szövetkezet nehezebb körülmények között kénytelen ter­melni. Előbb azonban el kell hárítani az emberi munkában rejlő hiányos­ságokat, azután lehet hivatkozni az objektív tényezőkre ... ÚJHELYI R0ZÄLIA mérnök дедам I »W» -T A szilárd- és a hígtrágya eltávo­­volítása. valamint egyidejű hasznosítása mindmáig komoly gondot jelent a nagy kapacitású álat­­tartó telepeket üzemeltető mezőgaz­dasági üzemek számára. A gazdasá­gok többségében szükséges ro sznak tekintik, s eszerint is bánnak vele, megfosztva így a talajt számottevő mennyiségű értékes táp- és szerves anyagtól. Nem is beszélve már arról, hogy a hígtrágya helytelen krzelése és eltávolítása nagymértékben veszé­lyezteti az altalajvizeket, az éietkör­­nyezetünket. Ahhoz, hogy ezt az értékes szerves anyagot gazdaságosan felhasználjuk a talaj termőképességének a növelése érdekében olyan technológiát kell ki­alakítani, amely lehetővé teszi ennek az olcsó, de energiára gazdag szer­ves anyagnak a növénytermeíztésbe való célszerű hasznosítását. F kér­dés megoldása során olyan eljárások bevezetésére kell törekedni, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi követelményeket is. A felvetett probléma megoldása érdekében a Bratislavai Talaj ermő­­képesség Kutató Központja a Hatni­­ce pri Veselí nad Moravou-i Kfsz-el együttműködve egy újszerű öntözéses technológiát dolgozott ki a hígtrágya és a trágyalé talajba való kijuttatá­sára. Ehhez a szükséges technológiai berendezéseket is kifejlesztett» к Az új technológiát már több mezőgazda­­sági üzemben eredményesen alkal­mazták. Az új technológia aránylag egyszerű és a műszaki felszerelés szempontjából igénytelen. A műszaki felszerelést ugyanis minden mezőgaz dasági üzemben elkészíthetik Az ú) technológiát hét változatban fejlesz­tették ki. Az első változatnál az öntözővízzel hígított hfgrágyál barázdák seg tségé­­vel vezetik szét a talaj felületén, ahonnan pedig szivárgással a növé­nyek gyökérzetéhez jut el. A baráz­dák közötti távolság a talaj hiirauli kus vezetőképességének az együttha tójától, valamint az adott növérv sor távolságától függ. Ez a távolság rend­szerint 0,6—7,4 méter közötti lehet. A barázdákba a trágyáiét, a hígtrá­gyát vagy a hulladékvizet vékonyfalú polisztirén tömlők segítségével jut­tatják el. A tömlőket a trágyalét szál­lító csővezetékre vagy közvetlenül a tartálykocsikra szerelik rá. Ez a tech­nológia a mérsékelten lejtős, de sik területekre is alkalmas. A terep­­egyengetés megkönnyítheti a hígtrá­gya kijuttatását, s egyenletes szét­osztását a talajon. Az elosztó csővezetékből barázdákba ömlik az öntözővízzel hígított trágya A második módszernél alagcsövek segítségével a talaj felszíne alatt ve­zetik szét a hígtrágyát. Az alagcsöve­­ket 0,6—1,2 méteres távolságban 0,40—0,50 méter mélyen a talajfel­színtől fektetik. Az alagcsövezés so­rán egyidejűleg a talajt is porhanyít­­iák. ami javitja a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait, s elő­segíti a hígtrágya horizontális és ver­tikális beszivárgását. Vízszintesen az aiagcsövekre mélyebb — 0,3(1—0,55 méteres — barázdákat szántanak egy­mástól 40—80 méteres távolságban. Az elosztó csővezetékből vagy a cisz­ternákból a barázdákba eresztik a hígtrágyát, ahonnan az atagcsövekbe szivárog. Ez a technológia minden talajtípuson alkalmazható a homokos tala|ok kivételével, ahol az alagcsö­vek élettartama igen rövid. Az alagcsövezésre az őszi időszak a legalkalmasabb, feltéve, ha a talaj nedvességtartalma kieiégftő. A híg­trágya kijuttatásának ez az új tech­nológiája a növénykultúrák széles ská­lájánál alkalmazható. A legjobban ér­vényesül azonban a siló és a szemes kukorica, a kapás- és a takarmány­­. növények termesztésében, a gyümöl­csösökben, a szőlőültetvényekben, de kisebb adagokban a gabonaféléknél is. A kiöntözött adag a termesztett növénykultúráktól függ. A legnagyobb ndagban — 110—125 köbméter hek­táronként — a fűfélék termesztésé­ben alkalmazható. A cukor- és a ta­karmányrépa, valamint a kukorica esetében hektáronként egyszeri ada­golással 85 köbméter Juttatható ki. A burgonyánál 70, a szőlőnél 60, a ka­lászos gabonánál pedig hektáronként 30 köbméter hígtrágya adagolható. A tenyészidö folyamán kijuttatott hígtrágya összmennyisége a talajtí­pustól függően változik. A homokos talajokon 90, a vályogos talajokon pedig 315 köbméternyi mennyiségben öntözhető ki. A hígtrágya mennyisé­gének a megállapításánál figyelembe kell venni a talaj tápanyagtartalmát, de főleg a talaj és hígtrágya nitro­géntartalmát. A hígtrágya hasznosításának komp­lex megoldása — az eddig alkalma­zott módszerekkel szemben — gazda­sági és társadalmi szempontból egy­aránt előnyös. Mivel a hígtrágya a növények gyökérzetéhez gravitációs úton vagy alacsony nyomás segítsé­gévei fut el, ez jelentős energia meg­takarítással jár. A hígtrágyát nem kell tartálvbncsikkal kihordani a föl­dekre, így nem rongálódik a talaj­­szerkezet a nyomsávoknál, do az Az altalajlazítást és az alagcsövezést össze! ajánlatos elvégezni (A szerző felvételei) üzemanyag is megtakarítható. Az ön­tözővízzel hígított trágyalé tápanyag­összetétele is egyenletesebb, kisebb a nitrogén vesztesége, s hatására lénye­gesen javul a talaj biológiai aktivi­tása. Az új technológia segítségével ta­lajba kerülő hígtrágya, trágyáié, vagy szennyvíz nem kerül közvetlen érint­kezésbe a növény felületével, ami végső soron higiéniai szempontból is előnyös, nem is beszélve arról, hogy a kezelés hatására a fotoszintézis intenzitása sem csökken. További elő­nye, hogy a hígtrágya az egész te­­nyészidő folyamán alkalmazható, te­kintet nélkül az időjárás alakulásá­ra. Ennek következtében a hfgrágya tárolási kapacitása is csökken. Mérések igazották, hogy a hígtrá­gya 0,6 méternél nem szivárog mé­lyebbre, s így az altalajvizeket sem veszélyezteti. A technológiai folya­mat betartása esetén az istállótrá­gyázáshoz viszonyítva a nitrogén veszteségei 60 százalékkal kisebbek, a talaj térfogata csökken, s növek­szik a talajpórusok száma. Az új technológia aránylag gyors és olcsó módja a talaj szervcsanyag tartalmá­nak a növelésére. Az eddigi eredmé­nyek alapján az új módszer alkalma­zása 15—20 százalékos hozamnöve­kedést eredményezett. Az új techno­lógiát már a Farkasdi (Vlfiany) és a Biatnicei Efsz-ben eredményesen alkalmazzák. MICHAL ŠANTA mérnök, a Bratislavai Talej-termőképességl Központ Öntözőgazdíi'kodási Intézetének munkatársa GAZDASÁGOS ES КбШШШЕШ TECHNOLÓGIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom