Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

1988. szeptember 2. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Az építőcsoport élén Я mezőgazdaság viszonylag későn vált otthonává. Egészen pontosan ezerkilencszáz­­nyolcvanegyben, tehát hét eszten­dővel ezelőtt. Azt megelőzően .nem sokat Ingázott, ki­tartott égy munka­helye n — negyed évszázadon át a Dunaszerdahetyt ÍDun. StredaJ Já­rási Építőipari Vál­lalatnál kereste a kenyerét. És két évig volt alkalma­zottja a mezőgaz­dasági építőválla­latnak. Az alapis­kolát befejezve kő­művesnek tanult kt. Id. Képesst Im­rét egyszer hívta az Udvarnok'. fDvorníky na Ost­roveJ Egységes Földműves-szö­vetkezet egykori elnöke: újítani kell, korszerűsíteni, épí­teni rengeteg a hiányosság ilyen téren a mezőgaz­dasági üzemben, ö ment. — Nem bánta meg? — Nem. A fejlesztést egyrészt így a saját művemnek ts tekint­hetem. Vagyis így: építöcsopor-om igyekezete-szorgalma er edmér gé­nek. Hiszen mire mentem volna, ha nincs a kiváló kollektíva, nem uralkodik a közös érdekeit meg­értő szellem, a fejlődésből, a ha­ladásból táplálkozó egyén. nem ts kicsik. Jómagam pedig ar­ra szántam el magam, hogy az építőcsoport tagjaként bizonyít­sak. S úgy gondolom, ez a feladat sem tartozik az egyszerűek közé. Éppen ezért érzem fontosnak a helytállás szükségességét. SUSLA BÉLA' Kelet-Szlovákia kedvezőtlen ter­mészeti adottságokkal rendelkezik. Fejlődő szocialista mezőgazdasági üzemeink sok nehézséggel küzde­nek, gyenge minőségű talajon gaz­dálkodnak. A melléküzemági tevé­kenységüket illetően jelentős si­kereket értek el az ntőbbi évek­ben, de a kibontakozásnak még csak a kezdetén tartanak. Ha azt hangoztatjuk, hogy sok minden az emberektől függ, a kádereken mú­lik, akkor ez a Kelet-szlovákiai kerületre hatványozottan érvé­nyes. Ezért is fordított és fordít megkülönböztetett figyelmet a ke­rületi mezőgazdasági igazgatóság a kádermunkára, a párt káderpo­litikai határozatainak következe­tes érvényesítésére. A közelmúltban azt vizsgáltuk, hogy az utóbbi években hogyan érvényesülnek а XVII. pártkong­resszus, valamint a kerületi párt­értekezletek határozatában rögzí­tett elvek és módszerek? Elemez­tük, hogyan segítik a párthatáro­zatok a kerület előtt álló politi­kai-gazdasági célok elérését. A Kelet-szlovákiai kerületben a CSKP XVII. kongresszusa óta el­telt időszakban fokozottan előtér­be került a káderekkel való fog­lalkozás. azok kiválasztása. Rend­szeressé vált a vezetőkkel való foglalkozás, tervszerűbb lett ne­velésük és az utánpótlásról való gondoskodás, jelenleg a Kelet­szlovákiai kerület 102 ezer 700 mezőgazdasági dolgozója közül 3 ezer 100 rendelkezik agrármérnö­ki végzettséggel. Hogy ez sok vagy kevés, azt eldönteni nagyon nehéz. Tudjuk azonban, hogy a kerületben tavaly 305 diplomás mezőgazdásznak tudtak volna munkát biztosítani, viszont csak 287 jelentkező volt. Az a helyzet, hogy az idén a tervek szerint 270 fiatal agrármérnököt vehetnek fel, de azt is tudjuk, hogy sokkal többnek is akadna hely. A Rozsnyói (Rožňava) járásban bőven van teendő, hiszen a mező­gazdasági dolgozóknak csupán 0,0 százaléka agrármérnök. A Svidniki és a Stará Eubovňa-i járásban a mezőgazdaságban úgyszintén óriá­si szükség van az agrármérnökök­re. Az utánpótlás biztosítása érde­kében Keiet-Szlovákiában is szor­galmazzák az ösztöndíjrendszer biztosította lehetőségek kihaszná­lását. A tapasztalatok szerint az üzemek egy része él is ezzel. Ezekre a fiatalokra számítanak, visszavárják őket, csakhogy ez nem mindig van így, mert évente a kerületből származó főiskolai hallgatóknak mintegy 20 százalé­ka nem tér vissza szülőföldjére. Főleg azok, akiknek nincs szerző­désük ösztöndíjra — ők Nyugat- Szlovákia mezőgazdasági üzemei­ben helyezkednek el, ahol sokkal jobb anyagi és szociális körülmé­nyek között kamatoztathatják a tudásukat, mint Kelet-Szlovákia északi járásaiban. Milyen tényezők segítették és segítik a kádermunka tervszerű­ségét, tartalmának fokozatos javu­lását? Egyik, hogy a mezőgazda­­sági üzemekben megértették a ká­dermunka jelentőségét. A másik, hogy emelkedett a segítő-ellenőr­ző munka színvonala. A kerületi pártbizottság rendszeresen értéke­li a kádermunkát, az erről szóló párthatározat végrehajtását. A kö­zelmúltban megállapította, hogy a sikerek ellenére még számos gond­dal kell megküzdeni. Ezek közül csak néhányat említünk. Egyik ilyen a káderutánpótlás folyama­tos biztosítása. A másik, hogy a káderek nevelése, munkájuk el­lenőrzése még mindig nem eléggé differenciált. A kerületben össze­sen 111 olyan agrármérnökről tudnak, akik ipari üzemekben dol­goznak. A kerületben csak kis­mértékben léptek előre a nők ve­zető funkcióba állítása területén. Esetenként a kiválasztás sem elég­gé körültekintő. Kevesen nyernek felvételit a Nyitrai (Nitra) Mező­­gazdasági Főiskolára. Az ok? Á mezőgazdasági szakközépiskolák­ban az oktatás nem megfelelő színvonalú. A gondok számának csökkenté­se érdekében sok a kerületben a teendő. A mezőgazdasági üzemek­ben a jövőben átgondoltabb ká­dermunkát kell folytatni, hiszen az egyre igényesebb termelési fel­adatok megoldása szakképzett dol­gozók és a feladatuk magaslatán álló vezetők nélkül elképzelhetet­len. ILLÉS BERTALAN ’A kőműves nem okozott csaló­dást A vezetők és a szövetkezeti dolgozók egyaránt, szívesen ma­guk közé fogadták, ö pedig nem élt vissza a kedvező fogadta-ás­­sal. Nyolcvannégytől pedig bein­dult a komolyabb beruházások menetének gépezete. Többek kö­zött korszerűsítették a szociális létesítményeket. A szövetkezet dolgozót immár kedvezőbb mur ka­­helyt feltételeket és környezetet mondhatnak magukénak. Óriást szükség volt mindezek létrehozá­sára. De számos egyéb létesítmény megalkotása ts bizonyítja, hogy az íd. Képesst Imre által vezetett 14 tagú építőcsoport nem tétlenke­dett az elmúlt esztendők folya­mán. és a csoport vezetője a szövetkezet üzemi pártbizottságá­nak az elnöke vallja: — bizony, bőven van mit fej­leszteni. újítani. Most egy új triá­­gyatelepet építünk, erre is nagy szüksége van már szövetkezetünk­nek. Büszkék vagyunk a tavaly át­adott istállóra, amely teljes mér­tékben automatizált. És az építőcsoport besegít — ha arra éppen szükség van — az egyes részlegek munkájába. Fő­képpen a növénytermesztés szaka­szán nyújtanak seaítő kezei a munkacsúcsok Idején. Aratnak, letakarítják a szalmát a kőműve­sek. — Talán éppen ezért is áll kö­zelebb hozzám a növénytermesz­tés — vallja id Képesst Imre — Meg tán azért Is. mert otthon a kis fólia Alatta inkább saját szük­ségletre termelünk. De azért akad valami eladásra Is. Mindkét fia a mezőgazdaságban lelt otthonra. Az Idősebbik — aki harmincéves — mezőgazdasági mérnök, a Hatalahb az épitöcso­­port fizikai dolgozóia. Felesége háztartásbeli. Hohbifa a foci. de általában minden sportot kedve! A tévében főképpen a híradót szemléli figyelemmel id Képessi Imre. S életkrédóia? — 'A mezőgazdaságban minden téren bizonyítani szükséges Hi­szen meqoannak a gnndok-baiok a növénytermesztésben éppúau mint az állattenyésztésben. Köztudott, Török Pál, a Banská Bystrica-i Me­zőgazdasági Terményfelvásárló és El­látó Vállalat leszenyei (Lesenice) üzemrészlegének a helyettes vezető­je már néhány hete örömmel, jó kedvvel Indul reggelente munkahe­lyére — Az előző esztendőkben — magya­rázza elégedettsége okát — felvásár­lóközpontunk előtt szinte a nap min­den órájában gabonaszállító teher­gépkocsik hosszú sora kígyózott, de már most egyetlen jármű sem áll, vesztegel üzemünk bejárati sorompó­­iánál A magyarázat egyszerű, kézen­fekvő; csoda, hogy eddig nem jöt­tünk rá pontos naprakész ütemterv kidolgozásával és szigorú betartásá­val teljes mértékben sikerült kiküszö­bölnünk a torlódást. A termést na­ponta reggel hattól este nyolcig vet­tük át. S ami szintén említést érdemel: az ' üzemegység dolgozói a felvásárlási idény kezdete előtt kiürítették a ga­­bonasilő tárolókészleteit. — Járásszerte levetették már a föl­dek gabonakabátjalkat, a kombájnok zaja elhalt, nálunk azonban — újsá­golja a lavakorabelt férfi — valójá­ban csak most kezdődik a munka dandárja A gabona utókezelése, szá­rítása s elszállítása ugyanis néhány környékbeli mezőgazdasági üzemtől kizárólag a ml feladatunk. A leszenyei ftóküzem július elsején fogott hozzá az új gabona felvásár­lásához. A tartós kánikulai melegnek, a szinte teljesen csapadékmentes he­teknek köszönhetően az átvétel gyor­san, pontosan, zökkenőmentesen zaj­lott. Ráadásul a tikkasztó hőség kö­vetkeztében a gabona nedvességtar­talma is alig lépte túl az optimális százalékot. — Raktárhelyiségeink 21 ezer ton­na szemes befogadására alkalmasak — sorolja az újabb adatokat Török Pál —, naponta 350—400 tonnányi gabonát szárítunk. Az Idén már há­rom műszakban folyik a termelés, 9 állandó dolgozónk Igazán lelkiisme­retesen végzi a feladatát. Ez Ideig dolgozóink nyújtott műszakban tevé­kenykedtek, ám a módszer nem vált be, az emberek elfáradtak — s ez munkaidejük vége felé már a telje­sítményeiken is nagymértékben meg­látszott. A központ az idén főképpen az Ipolyhalogi (Balog nad Ipľom), az Ipolynyéki (Vinica), a Zsélyi (Zelov­­ce), a Lukanényei (Nenince), az Ipolyvarbói (Vrbovka), a Kőkeszí (Kamenné Kosihy), a Szklabonyai (Sklabina I a Plachtincei és a Daöov Lom-i Efsz-töl, valamint a Szlovák­gyarmati (Slovenské Darmoty) Vető­magtermelő Állami Gazdaságtól és a Nagykürtösi Állami Gazdaságtól vá­sárolta fel a termést. — A kitisztított, ü tószárított ke­nyérgabonát a malomiparnak, a sör­árpát a Rimaszombati (Rimavská So­bota) Sörgyárnak, az olajmagvakat pedig a Palma n. v. bratislavai üze­mébe szállítjuk — szólal meg újfent a helyettes üzemvezető. — A termé­keket saját jármüveinkkel szállítjuk el az üzem területéről. Gépparkunk 18 kisebb-nagyobb, nyergesvontatóval Is ellátott szállítójárműből áll. Né­hány közös gazdaság saj^t magtárá­ban tárolja szemes terményeinek egy részét, azoktól fokozatosan vesszük át, vásároljuk fel a termést. Török Pál körbekalauzol az üzem területén. Javában tart a nagyüzem, ám még sincs kapkodás, fejetlenség a felvá­sárlóközpontban. Ä dolgozók átlagkeresete most kü­lönösen jő, néhány hónapig még 3 ezer 500 korona körül mozog. A mun­kások zöme leszenyei lakos. A dol­gozók legtöbbje keménykötésü. mar­kos férfi, de az egyik szárítógépnél nővel is találkoztam. Ketykó Erzsébetnek hívják, mutat­kozik be, s talán mondanom sem kell, hogy ő Is Leszenyén él. — Tizenöt éven át a Nagykürtösi Varrodában kerestem a „kenyerem“ — említi egy szusszanásnyi szünetet tartva —, most viszont helyben s csak egy műszakban dolgozom. Há­rom, kisiskolás gyermekem van, nem kell már naponta ingáznom, buszoz­­nom, többet foglalkozhatom, törődhe­tem velük is. No meg a háztájira, a kertre, a szőlőre Is jövel több Időm jut. S a keresetemre sem panaszkod­hatott Megtaláltam az üzemben a számításomat... A Bábolna—15 típusú szárítóberen­dezést Kois József irányítja. — Leszenyére nősültem — nyújtja parolára a kezét — 11 éve vagyok a központ alkalmazottja. Sofőrként kezdtem a munkát, két esztendeje bíztak meg a nagy teljesítményű szá­rítógép kezelésével. Akkor leégett a masina, a felújításánál jómagam is segítettem, és a berendezés kezelésé­nek jó néhány titkát is ellestem, el­tanultam a mesteremberektől. Most van a nagyüzem. De. persze, tennivaló ezután is marad bőven... ZOLCZER LÄSZLÖ (A szerző felvételei) a takarmánytárolóban й > 1 — Az idén száraz és aványlag tiszta a mag — állapítja meg Kois József és Török Fái elégedetten — Nem kell már ingáznom, helyben dolgozom — mondja Ketyko Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom