Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
i Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja XXXIX. ÉVFOLYAM 35 1988. SZEPTEMBER 2. Are i,— ке* U) tanévet kezdünk, ú) társadalmi-gazdasági feltételek között, újraforgalmazott célkitűzésekkel, az immár két éve működő, de menet közben még kristályotodó oktatási-nevelési rendszer keretében, újjászervezett oktatásügyi tárni irányítása alatt. Az új nyomatékén ak magyarázata magában a társadalomban végbemenő forradalmi változásokban rejlik. Minden rendű és fokozatú iskola alapvető kötelessége az oktatás és nevelés gazdag eszköztárának minél hatékonyabb kihasználása a társadalmi átépítés megvalósítása érdekében. Az oktatásügyi tárca mélyreható és bíráló igényű elemzésének vetette alá az oktatási nevelési folyamat elmúlt évi tapasztalatait, figyelembe véve a pedagógusoknak, a szülőknek a különböző szintű oktatási intézmények vezetőinek és az oktatásügyi minisztozásokat sürget. A gimnáziumok feladata változatlanul elsősorban a főiskolai és egyetemi tanulmányokra való felkészítés, különös tekintettel a tehetségek felfedezésére és kibontakoztatására. A szakközépiskolák és szakmunkásképzők — bár a felső szinten való továbbtanulás lehetőségét nem zárják ki — fő feladata a gyakorlati szakemberek nevelése, képzése. Az eddigi gyakorlat azt igazolja, hogy ezek az intézmények éppen fő küldetésüknek nem voltak képesek teljes mértékben megfelelni. A szociális-gazdasági fejlődés fokozásának stratégiája megköveteli a jövő szakembereitől a gyakorlatias, gazdaságcentrikus gondolkodásmódot, a szakma tökéletes ismeretét és a munkához való helyes viszonyt. A szakközépiskolák és szakmunkásképzők tanterveinek módosításával éppen az elméleti-gyakorlati oktatás aránya „Hangsűlyeltolódások£i oktató-nevelő munkában térium szakembereinek nézeteit és véleményét Az elemzés dokumentumai egyöntetűen az iskolának a gyakorlathoz. az éleihez való közeledése szükségességét tükrözik. Az elemzés a csehszlovák közoktatási rendszer kétségtelenül pozitív eredményei mellett egy sor fogvatékosságot is feltár, amelyeket minél előbb orvosolni kell. Ezek egyike a tanulók túlterheltsége a tanítás alacsony hatékonysága ellenére. Bár ennek óla nem kizárólag a tananyag bőségében, illetve differenciálatlanságában keresendő. mégis szükségesnek bizonyult a tantervek módosítása. Az alap- és középiskolákban tehát az idén már módosított tantervek szerint folyik majd az oktatás, másrészt rendelet biztosít tágaeb teret a pedagógus akifv és alkotó hozzáállása érvényesítésének az oktatás! nevelés! folyamatban, a tantervek merav. mechanikus, szolgai követése ellenében. Számos bíráló észrevétel érkezett az oktatásügy vezető szerveihez arra vonatkozólag is. hogy az iskola a kelleténél nagyobb mértékben hagyatkozik a szülőre a tananyag elsajátítása, bevésése terén. Ezért az új intézkedések értelmében ezután az egves tantárgyakra szánt idő nagycbb hányadát fordíthatja a pedagógus a tananvag bevésésére, a gyakorlásra. Persze semmilyen intézkedés sem mentesíti a pedagógust saját oktatónevelő tevékenysége tökéletesítésének, a nevelési kérdések differenciált megközelítésének kötelessége alól. A pedagógus személye, egyéni módszerei meghatározó jelentőségűek, hiszen hatásos, pozitív motivációk nél; kül nem lehet eredményes az oktatási-nevelési folyamat. A tanulók érdemjegyekkel történő motiválása tekintetében megoszlanak a vélemények. Nem véletlenül váltott ki élénk vitát az érdemjegyeknek, illetve a bizonyítványnak mint negatív motivációnak az alapiskola első osztályában történő mellőzésére hozott rendelet. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának szempontjai többek között abban nyertek konkrét formát, hogy az alapiskola hetudik és nyolcadik osztályában változik az óraszerkezet. Az eddigi választható tantárgyak tanítása megszűnik és helyettük a hetedik évfolyamban heti egy-egy órával bővül a szlovák nyelv és irodalom, illetve a földrajz; a nyolcadik osztályban pedig a szlovák nyelv és irodalom tanítási óraszáma, valamint ugyanitt bevezetik a kötelező zenei nevelést, heti egy órában. Nem kőtelező tantárgyként pedig lehetőség nyílik nyelvtanulásra és a technika, különösképpen a számítástechnika alapiéinak elsalátitására. A fiataloknak a gyakorlatra, Illetve az egyetemi tanulmányokra való felkészítése a szakközépiskolákban és a gimnáziumban még markánsabb válváltozik a gyakorlati felkészítés Javára. nevezetesen, a tananyag feldolgozására előirányzott idő mintegy 30 százaléka a megszerzett elméleti tudás, ismeretanyag aktualizására, gya korlati alkalmazásának elsajátítására fordítható. A komplex oktatási-nevelési folyamatban legalább olyan fontos — ha nem fontosabb — helye van a személyiség-, illetve jellemfejlődésnek, mint az elméleti-gyakorlati felkészülésnek. Az iskolákban mégis mintha elkerülte volna figyelmünket ez a ténv; a nevelés szinte a minimumra korlátozódott. Az új társadalmi-gazdasági feltételek az emberrel mint harmonikusan fellett komplex személyiséggel számolnak. Ennek érdekében az eddiginél sokkal nagyobb hangsúly illeti meg az esztétikai nevelést, a sportot és testnevelést, a természethez való helyes viszony kialakítását. Az egészségügyi, betegségmegelőző felvilágosító tevékenységnek éppúgy helyet kell adni a közoktatásban, mint a ferde hajlamok, a káros szenvedélyek, a szocialista vagyon rongálása, a [kollégiumokban napirenden lévő) kíméletlenség megelőzését célzó hatékony nevelési módszereknek. Létezik egy nagyon érzékeny pont- 1a az oktatási-nevelési folyamatnak, mégpedig a világnézeti nevelés kettőssége. Létezik, mégis mint nevelési kérdés szinte tabu. alig van rá példa, hogy őszinte eszmecsere tárgya lett volna. A hivatalos ideológia, a marxizmus-Ieninizmus természetesen következetesen ateista. Világnézeti kérdésekre tehát a gyerekek az iskolában ateista választ kapnak. Ugyanezekre a kérdésekre a vallásos családban nevelkedő gyerekeknek a szülők a saját hitüknek megfelelő magyarázatot adnak. Ilyenkor a gyerek vagy az egyik, vagy a másik fél által becsapottnak érzi magát, azaz úgy érzi, valaki hazudik neki. Ezért az a tisztességes, ha a felnőtt felelőssége tudatában a kölcsönös tisztelet elemi követelménye értelmében válaszol: Itt nem hazudik senki. Ezekről a kérdésekről az emberek évezredek óta különbözőképpen gondolkodnak. Hazánkban biztosított a lehetősége annak, hogy az élet végső kérdéseiről mindenki meggyőződése szerint vélekedhessen. — Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a gyerek elveszíti vagy a szülők, vagy a társadalom Iránti bizalmát, ami egyformán súlyos lelki sérülés, személyiségzavarok forrása lehet. A társadalmi átépítés és a közoktatást rendszer útkeresése során ügyelni kell arra, hogy az oktatás és nevelés számtalan szempontja mellett ne veszítsük szem elől a legfontosabbat, tevékenységünk tárgyát: a gyermek érzékeny személyiségét. GYEPES ARANKA Munkaigényes ágazat? (4.) A hetedik kopjafa (6.) Házi patikánk Továbbra is az (9.) élen maradni Ül*) I I
