Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

i Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja XXXIX. ÉVFOLYAM 35 1988. SZEPTEMBER 2. Are i,— ке* U) tanévet kezdünk, ú) társadal­mi-gazdasági feltételek között, újraforgalmazott célkitűzések­kel, az immár két éve működő, de menet közben még kristályotodó ok­tatási-nevelési rendszer keretében, új­jászervezett oktatásügyi tárni irányí­tása alatt. Az új nyomatékén ak ma­gyarázata magában a társadalomban végbemenő forradalmi változásokban rejlik. Minden rendű és fokozatú is­kola alapvető kötelessége az oktatás és nevelés gazdag eszköztárának mi­nél hatékonyabb kihasználása a tár­sadalmi átépítés megvalósítása érde­kében. Az oktatásügyi tárca mélyreható és bíráló igényű elemzésének vetette alá az oktatási nevelési folyamat elmúlt évi tapasztalatait, figyelembe véve a pedagógusoknak, a szülőknek a kü­lönböző szintű oktatási intézmények vezetőinek és az oktatásügyi minisz­tozásokat sürget. A gimnáziumok fel­adata változatlanul elsősorban a fő­iskolai és egyetemi tanulmányokra való felkészítés, különös tekintettel a tehetségek felfedezésére és kibonta­koztatására. A szakközépiskolák és szakmunkásképzők — bár a felső szinten való továbbtanulás lehetősé­gét nem zárják ki — fő feladata a gyakorlati szakemberek nevelése, kép­zése. Az eddigi gyakorlat azt igazol­ja, hogy ezek az intézmények éppen fő küldetésüknek nem voltak képe­sek teljes mértékben megfelelni. A szociális-gazdasági fejlődés fokozásá­nak stratégiája megköveteli a jövő szakembereitől a gyakorlatias, gazda­ságcentrikus gondolkodásmódot, a szakma tökéletes ismeretét és a mun­kához való helyes viszonyt. A szak­­középiskolák és szakmunkásképzők tanterveinek módosításával éppen az elméleti-gyakorlati oktatás aránya „Hangsűlyeltolódások£i oktató-nevelő munkában térium szakembereinek nézeteit és véleményét Az elemzés dokumentu­mai egyöntetűen az iskolának a gya­korlathoz. az éleihez való közeledése szükségességét tükrözik. Az elemzés a csehszlovák közoktatási rendszer kétségtelenül pozitív eredményei mel­lett egy sor fogvatékosságot is fel­tár, amelyeket minél előbb orvosolni kell. Ezek egyike a tanulók túlter­heltsége a tanítás alacsony hatékony­sága ellenére. Bár ennek óla nem kizárólag a tananyag bőségében, illet­ve differenciálatlanságában keresen­dő. mégis szükségesnek bizonyult a tantervek módosítása. Az alap- és középiskolákban tehát az idén már módosított tantervek sze­rint folyik majd az oktatás, másrészt rendelet biztosít tágaeb teret a peda­gógus akifv és alkotó hozzáállása ér­vényesítésének az oktatás! nevelés! folyamatban, a tantervek merav. me­chanikus, szolgai követése ellenében. Számos bíráló észrevétel érkezett az oktatásügy vezető szerveihez arra vo­natkozólag is. hogy az iskola a kelle­ténél nagyobb mértékben hagyatko­zik a szülőre a tananyag elsajátítása, bevésése terén. Ezért az új intézke­dések értelmében ezután az egves tantárgyakra szánt idő nagycbb há­nyadát fordíthatja a pedagógus a tananvag bevésésére, a gyakorlásra. Persze semmilyen intézkedés sem mentesíti a pedagógust saját oktató­­nevelő tevékenysége tökéletesítésé­nek, a nevelési kérdések differenciált megközelítésének kötelessége alól. A pedagógus személye, egyéni módsze­rei meghatározó jelentőségűek, hi­szen hatásos, pozitív motivációk nél; kül nem lehet eredményes az okta­tási-nevelési folyamat. A tanulók érdemjegyekkel történő motiválása tekintetében megoszlanak a vélemények. Nem véletlenül váltott ki élénk vitát az érdemjegyeknek, illetve a bizonyítványnak mint nega­tív motivációnak az alapiskola első osztályában történő mellőzésére ho­zott rendelet. Az oktató-nevelő mun­ka hatékonyságának szempontjai töb­bek között abban nyertek konkrét formát, hogy az alapiskola hetudik és nyolcadik osztályában változik az óraszerkezet. Az eddigi választható tantárgyak tanítása megszűnik és he­lyettük a hetedik évfolyamban heti egy-egy órával bővül a szlovák nyelv és irodalom, illetve a földrajz; a nyol­cadik osztályban pedig a szlovák nyelv és irodalom tanítási óraszáma, valamint ugyanitt bevezetik a kötele­ző zenei nevelést, heti egy órában. Nem kőtelező tantárgyként pedig le­hetőség nyílik nyelvtanulásra és a technika, különösképpen a számítás­­technika alapiéinak elsalátitására. A fiataloknak a gyakorlatra, Illetve az egyetemi tanulmányokra való fel­készítése a szakközépiskolákban és a gimnáziumban még markánsabb vál­változik a gyakorlati felkészítés Ja­vára. nevezetesen, a tananyag feldol­gozására előirányzott idő mintegy 30 százaléka a megszerzett elméleti tu­dás, ismeretanyag aktualizására, gya korlati alkalmazásának elsajátítására fordítható. A komplex oktatási-nevelési folya­matban legalább olyan fontos — ha nem fontosabb — helye van a sze­mélyiség-, illetve jellemfejlődésnek, mint az elméleti-gyakorlati felkészü­lésnek. Az iskolákban mégis mintha elkerülte volna figyelmünket ez a ténv; a nevelés szinte a minimumra korlátozódott. Az új társadalmi-gaz­dasági feltételek az emberrel mint harmonikusan fellett komplex szemé­lyiséggel számolnak. Ennek érdeké­ben az eddiginél sokkal nagyobb hangsúly illeti meg az esztétikai ne­velést, a sportot és testnevelést, a természethez való helyes viszony ki­alakítását. Az egészségügyi, betegség­­megelőző felvilágosító tevékenység­nek éppúgy helyet kell adni a köz­oktatásban, mint a ferde hajlamok, a káros szenvedélyek, a szocialista vagyon rongálása, a [kollégiumokban napirenden lévő) kíméletlenség meg­előzését célzó hatékony nevelési mód­szereknek. Létezik egy nagyon érzékeny pont- 1a az oktatási-nevelési folyamatnak, mégpedig a világnézeti nevelés ket­tőssége. Létezik, mégis mint nevelési kérdés szinte tabu. alig van rá példa, hogy őszinte eszmecsere tárgya lett volna. A hivatalos ideológia, a mar­­xizmus-Ieninizmus természetesen kö­vetkezetesen ateista. Világnézeti kér­désekre tehát a gyerekek az iskolá­ban ateista választ kapnak. Ugyan­ezekre a kérdésekre a vallásos csa­ládban nevelkedő gyerekeknek a szü­lők a saját hitüknek megfelelő ma­gyarázatot adnak. Ilyenkor a gyerek vagy az egyik, vagy a másik fél által becsapottnak érzi magát, azaz úgy érzi, valaki hazudik neki. Ezért az a tisztességes, ha a felnőtt felelőssé­ge tudatában a kölcsönös tisztelet elemi követelménye értelmében vála­szol: Itt nem hazudik senki. Ezekről a kérdésekről az emberek évezredek óta különbözőképpen gondolkodnak. Hazánkban biztosított a lehetősége annak, hogy az élet végső kérdései­ről mindenki meggyőződése szerint vélekedhessen. — Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a gye­rek elveszíti vagy a szülők, vagy a társadalom Iránti bizalmát, ami egy­formán súlyos lelki sérülés, személyi­ségzavarok forrása lehet. A társadalmi átépítés és a közokta­tást rendszer útkeresése során ügyel­ni kell arra, hogy az oktatás és ne­velés számtalan szempontja mellett ne veszítsük szem elől a legfontosab­bat, tevékenységünk tárgyát: a gyer­mek érzékeny személyiségét. GYEPES ARANKA Munkaigényes ágazat? (4.) A hetedik kopjafa (6.) Házi patikánk Továbbra is az (9.) élen maradni Ül*) I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom