Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

/4------------------------------------------------------------------------—— SZABAD FÖLDMOVES ■ ■ -----------------——-.............. .....— 1988. änpeztns ft, Munkacsúcs idején A századforduló Ideién, de az azt követő időszakban is, nagy jelentőséggel bírt az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyár: akkor például, amikor aszály sújtotta a vidéket, a szántó-vető földműves a gyárban megkereshette azt a pénzt, ami megmentette családját az éhhaláltól. A harmincas években egy jól tevékenykedő illegális pártszervezet működött a gyárban, melynek tagjai később jelentős szerepet játszottak a szocializálódási folyamat helyi irányításában. Napjainkban a gyár a Lévai jLevice) járás egyik fontos ipart üzeme, amely évről évre folyamatosan bővül. A konzervgyári részleg jelen­leg a munkacsúcs időszakát éli. Azzal, hogy az itt dolgozók miként Is birkóz­nak meg a nem könnyű termelési feladatokkal, alábbi írásunk foglalkozik. Stanislav Gombík igazgató, Michal Laco közgazdász és Dusán Peniažko részlegvezető 1. A GYÁR IGAZGATÓJA akár át Is helyezhetné íróasztalát a termelés „kellős közepébe“, hiszen ritkán tartózkodik irodájában: — Én naponta nagyon sok kilomé­tert teszek meg a gyár területén, hi­szen mindig ott akarok tartózkodni, ahol szükség van tapasztalataimra, döntéseimre — jegyezte meg Stanis­lav Gombík. — Gyárunk fő termelést profilja természetesen a cukorgyár­tás, emellett azonban konzervgyártó részleggel Is rendelkezünk. Tulajdon­képpen egy termelést kiegészítő üzemágról van szó, persze az Itt el­ért eredmények már korántsem úgy­mond kielégítő jellegűek. Például az elmúlt évben az árutermelés értéke 61 millió 260 ezer koronában volt meghatározva, ezt közel 4 millió ko­ronával túlteljesítettük... ■ Talán Szlovákiában nincs is élelmiszerüzlet, ahol ne találkoznánk a gyáruk márkajelével ellátott kon­­zervekkel. A jelek szerint állják a versenyt a fő profilú konzervgyárak­kal ... — Én úgy mondanám, hogy min­dent megteszünk az említett verseny­­képesség megtartása érdekében. Per­sze a következőket nem szabad em­lítés nélkül hagyni: a konzervgyár­­tásra szakosított vállalatok alapegy­ségeinek fejlesztési lehetőségei job­bak, mint a mi lehetőségeink. Ha például nem volna egv színvonalas űjítógárdánk, melynek tagjai akár „térden" is képesek előállítani egy­­egy olyan korszerű gépet, berende­zést, melyhez a piacon nehéz vagy képtelenség hozzájutni, akkor milliós értékekkel termelnénk kevesebbet. Persze más gondjaink Is vannak: korlátozottak a beruházást lehetősé­geink, új gépesített raktárra lenne szükségünk, a termékskála bővítése ts körülményes.' A rugalmas termék­­váltást elhamarkodott, „átlagméretek­re szabott“ felső határozatok nem oldják meg. Ha nagyobb önállósággal rendelkeznénk és saját pénztartalé-> kokkal tudnánk fejleszteni ott. ahol erre a legnagyobb szükség van, ak­kor gyorsabb lenne a fejlődés. Sa|­­nos, a gazdasági átépítés üteme elég­­gés lassú, amiről nem mi tehetünk. 2. MICHAL LACO MÉRNÖK, A GYÁR közgazdásza vastag paksamétákat tett ki íróaszta­lára. amikor gazdasági kérdésekről faggattam. ■ A pénzügyi tervüket túlteljesí­tették, ám az egyes termékek forgal­mazási tervével kapcsolatban tavaly lemaradások mutatkoztak... — Igen, tonnákban kifejezve ta­valy 3 ezer 755 tonna tervezett ter­mék helyett csak 3 ezer 438 tonnát értékesítettünk, A tartósításra szánt uborkából partnereink lóval keveseb­bet szállítottak, s magával a minő­séggel Is problémák voltak. Ennek el­lenére a konzervált készételek gyár­tási tervét — ez 250 tonnában volt meghatározva — alaposan túlszár­nyaltuk, s 376 tonnát szállítottunk a kereskedelemnek. ■ Milyeoek az idei kilátások? — Erre még korai volna válaszol­ni, de úgy látom, hogy elégedettek lehetünk az eddigi eredményekkel. Ebben az évben 4 ezer 395 tonna árut — étkezési borsót, lecsót, étke­zési paprikát, erőspaprikát, tartósí­tott káposztát, étkezési tököt, ubor­kát, sürített paradicsomot, készételt — kell konzervek formájában ter­melnünk. Az Indulás nagyszerű volt, borsóból például a 200 tonnában meghatározott tervünket 163 tonnával „megtoldottuk“. Ezért a szép ered­ményért köszönetét kell mondanunk dolgozóinknak, hiszen vállalták a há­rom műszakot a borsószezon Idején. Az Is biztató, hogy uborkából már teljesítettük tervünket, holott, koránt sincs még vége az idénynek. A többi termékből kisebj? mennyiséget kon­zerválunk, de nem hiszem, hogy ezzel veszélyeztetnénk a tervtúlteljesítést. 3. KMINIAK ISTVÁN, A FORGALMAZÄSI ÉS A FELVASARLÖRÉSZLEG VEZETŐJE beszélgetésünkkor elmondta, hogy a szóban forgó üzemág összesen 8 ke­reskedelmi partnerrel áll kapcsolat­ban, például a Bratislavai ZDROJ több üzemegységével, a Prágai Élel­miszer-forgalmazási Vállalattal. Az Ilyen állandó jellegű üzleti kapcso­latok mellett „szabadkereskedelmet“ Is folytatnak, vagyis a szerződések­kel nem lekötött áruikat a kiskeres­kedelmi termelőegységeknek kínálják fel. A szocialista országok közül az NDK tartozik a legnagyobb kereske­delmi partnereik közé. ■ Egy irodai szekrényben külön­leges. szép kivitelezőit címkéket lát­tam. amelyek több nyelven kínálják termékeiket. — Néhány nyugati állammal is ke­reskedelmi kapcsolatban állunk, töb­bek között az NSZK-vpl, Ausztriával, Svédországgal. A sterilizált uborka és a sűrített paradicsom iránt érdeklőd­nek a leginkább... ■ Az üzletkötő, a vásárló milyen mértékben él reklamációs jogával? — 1986-ban a 60 millió korona ér­tékű termékünkből 229 ezer korona értékű termék minőségét kifogásol­ták. A romlékony élelmiszer-ipari termékek esetében ez nem rossz arány. Tavaly a reklamált áru értéke 54 ezer koronát tett ki. Ezek az ada­tok is arról árulkodnak, hogy évről évre több gondot fordítunk arra, hogy termékeink megfeleljenek a mi­nőségi elvárásoknak. ■ Egy konzervgyártással foglalko­zó üzemrészleg munkája nagyban függ attól, milyen a terményfelvásárlás színvonala ... — Természetesen. Előre megjegy­zem. hogy részünkről ez a termelés legérzékenyebb pontja, hiszen min­denki a saját érdekeit védi, s így nem egyszer — a termelő és e felvá­sárló között — összeütközésekre ke­rül sor. Sokszor nem válogatott, kü­lönböző minőségű zöldséget kínálnak nekünk, fgy nem tudunk olyan árat fizetni, mint amilyet a termelő el­várna. Szoros kapcsolatban állunk a Hronfruct Közös Mezőgazdasági Vál­lalattal, a Lévai lednota Fogyasztási Szövetkezettel, a Szlovákiai Kertész­­kedők Szövetsége Lévai Kertészet! Szolgáltatóüzemével, a Zelenina ér­sekújvári (Nové Zámky) és a brnói üzemegységeivel. ■ Azt hallottam, hogy az SZKSZ Rimaszombati (Rimavská Sobota) Já­rási Bizottsága az önök üzemébe szállít zöldséget, a lévai |b szerveze­tei viszont Prágába és máshová. Egy helyi konzervgyárnak mindenképp támogatnia kellene a körzetéhez tar­tozó termelőket, akár kertészkednk­­ről, vagy nagyüzemi kertészetről lé­vén szó. S hát nem mondok újat, ha azt állítom, hogy konzervgyár — s nem is akármilyen kapacitású — Ri­maszombatban is van. Tehát... — A termelési tervek arra kény­szerítenek minket, hogy mi azokkal a partnerekkel kössünk üzletet, akik előnyösebb áron kínálják nekünk az árut. Itt konkrétan az árrésre gon­dolok. Valóban igaz, hogy etnikai szempontból is a helyieket kellene még jobban támogatnunk, ám minket Is kötnek a termelést költségek stb. Szerintünk átgondoltabb árpolitikával kellene szabályozni mind a mi tevé­kenységünket, mind pedig a szállítók munkáját. 4. CSUDÁI SÄNDORNAK. A SZEMÉLYZE­TI OSZTÁLY VEZETŐJÉNEK alaposan meggyűlik a dolga a kon­zervgyári Idénymunkák idején. Hogy miért, arról hadd szóljon ó maga: — Hasonlóképpen, mint másutt, ml is nagy létszámú idénymunkást fog­lalkoztatunk. Erre azért ts nagy szük­ség van, mert a szóban forgó rész­legnek — a gépjavítókat leszámítva — mindössze kilenc alkalmazottja van. Hosszasan sorolhatnám azon is­kolákat, amelyekkel már több éve szoros kapcsolatban állunk: ehelyett csak annyit, hogy két-háromhetes turnusokban összesen 674 diák segíti a konzervgyári munkálatok végzését. Szállást, kosztot ml biztosítunk, s szórakozásukról, szabadidejük hasz­nos eltöltéséről is mi gondoskodunk. Diszkót rendezünk, s minden turnus részt vesz egy egynapos autóbusz­­kiránduláson. 5. A KILENCTAGÜ BRIGÄDBA tartozókkal jóformán beszélgetni sem tudtam, hiszen az automata gépsorok szigorú munkarendet követelnek: Pethő Éva és Banda Galina a tartó­­sítot hagyma ötliteres üvegekbe való töltésénél szorgoskodott, a többiek; Németh Szilvia, Csudái Ilona — aki immár húsz éve alkalmazottja ennek a részlegnek — a tartósított uborkát csomagoló gépsor mellett dolgoztak. — Mihál Máriának, a sterilizációs gépsor kezelőjének munkájától na­gyon sok függ — hangsúlyozta Csu­dái Ivett mester, hiszen a berende­zés nem megfelelő működtetése ese­tén megromlik az áru. ■ A 23 éves Csudái Ivett vegyész­­technikus a gondokról is szólt: — Befőzéshez természetesen csak­is tiszta ivóvizet használhatunk. A gyár számára négy kút biztosítja a vizet, de az esetleges áramkiesés sok gondot okozott már eddig Is. Ha csak egy órára Is leállnak a gépsorok, ez nagy termelési kiesést jelent. 6. A 45 TAGÚ DlAKCSOPORT, melynek tagjai kéthetes idénymun­kán vettek részt a konzervgyárban, Hurbanovóről érkeztek. Az építőipari szakközépiskola második és harma­dik osztályos tanulói a „gyáriak“ vé­leménye szerint kiválóan teljesítették kötelességeiket. Persze ez az elége­dettség mindkét fél részéről adott. Erről Kalácska Erzsébet, a HI, В osztályfőnöke számolt be: — Én tanítványaimmal együtt már többször vettem részt társadalmi munkán s azt tapasztaltam, hogy az ipari üzemek rendszerint példásan gondoskodnak a diákokról, anyagiak­ban is jobban értékelik munkájukat, mint például egyes szövetkezetek. Itt egy-egy diák naponta átlagosan 70 koronát keres. 16 koronával lárulnak hozzá az étkezéshez naponta, ami te­hát nem adhat okot az elégedetlen­ségre. 7. A MÁSODIK MŰSZAK LABORÄNSA, BAHOREC MÄRIA a tisztaság őre. ö ellenőrzi, hogy megfelelő technológiai eljárásokat al­kalmaznak-e az egyes tartósítási fo­lyamatoknál, vizsgálja a zöldség, gyümölcs nitráttartalmét. ■ A laboránst is ellenőrzik? — kérdeztem Bahorec Máriától. — Természetesen. A járást higié­niai központ dolgozói havonta több­ször Is részt vesznek gyárt ellen­őrzésen, így még csak akkor sem te­hetnék engedményeket közvetlen munkatársaimnak, ha erre a „jólélek“ rávinne. Máskülönben új, szigorúbb előírások szerint ellenőrizzük a nit­ráttartalmat: a paradicsom, paprika, zöldség és gyümölcs esetében a nit­ráttartalom kilónként nem lehet több 200 milligrammnál. Máskülönben ná­lunk a tisztaság prémiummutató ts, Így közös őrdek a higiéniai előírások betartása. 8. A RÉSZLEGVEZETŐ DUSÁN FENIAŽKO MÉRNÖK gépészszakemberl mivoltát már nem egyszer bizonyította: több olyan újí­tást eszközölt már. amelyek nemcsak szlovákiai, de a KGST-országok szak­embereinek viszonylatában Is elisme­rést váltottak ki. Hogy miért? Az ok — egyszerű ... — Vannak olyan élelmiszer-ipari gépek, melyek szocialista piacokon nem találhatók. így a fennálló devi­zahiány miatt is rákényszerültünk ar­ra, hogy ezekből legyártsunk egy­­egy darabot: Ilyen berendezés pél­dául a befőttesüvegeket tartósitófo­­lyadékkal feltöltő berendezés. Ez volt az egyik újításom, a másik egy ro­tációs zöldségtöltő gép Ez a beren­dezés szeletelt zöldség aprítására, töltésére alkalmas, ami üzemünknek évi 350 ezer korona értékű megtaka­rítást eredményez. Habár ezek az újítások az én nevemhez fűződnek, nem jöttek volna létre, ha a két mes­ter, Pozsonyi Ferenc és Igor Ondrej­­ka jó ötleteikkel nem támogattak volna, s ha Raj István. Leštan Pál és a többiek nem segítettek volna a ki­vitelezésben. Mivel a részlegünkön többnyire júniustól október végéig tart a munkacsúcs, Így többnyire a későbbi Időszakban végezzük a javí­tást, a gépfelűjftásl munkálatokat. Ha üzleteink polcain találkozunk majd konzervipari termékekkel né­ha-néha gondoljunk azokra a be­csületes emberekre, akik nagyon so­kat tesznek azért, hogy mi. vásárlók — elégedettek lehessünk. KALITA GABOR Diáklányok a szalagnál Szállítási előkészületek (A szerző felvételei) Pethő Éva és Banda Galina a hagyma tartósítása közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom