Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
1888.február 12. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Feladataink az élelmiszeriparban A hasai élelmiszertermelés helyzetét vizsgálva, az elért eredményeket és felmerült problémákat elemezve kiderül, hogy a két alapvető ágazat: a mezőgazdaság és a feldolgozóipar közötti összhang megteremtése még több területen várat magára. Ne« vitás, hogy szép részeredményeket mát sikerült elérni néhány együttműködési területen, ám a korszerű kooperációs igényeknek megfelelő közös munka feltételeinek megteremtése még nem mindenütt adott. Az utóbbi időszakban mindenekelőtt a feldolgozóipar kapacitásának bővítése lelent elodázhatatlan feladatot. Mint azt lúlius Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a közelmúltban Tóketerebesen (Trebiiov) megtartott kelet-szlovákiai aktívaértekezleten elmondta, az élelmiszeriparban évről évre nő a bernházásokra szánt összeg. Az ötödik ötéves tervidőszakban 6 milliárd, a következőben 7,1, a hetedik ötéves tervidőszakban 8,3; a Jelenlegiben pedig már 10,2 milliárd koronát tesz kt a beruházások anyagi fedezete. A fejlesztés során több nagy teljesítményű feldolgozóüzem létesült és számos területen sikerült enyhíteni a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar együttműködési gondjait. Ennek ellenére elégedettségről szó sem lehet, mert a mezőgazdasági termények gazdaságos feldolgozása, a piaci és fogyasztót Igények nagyobb mértékű kielégítése néhány ágazatban további kapacitásbővítést, illetve korszerűsítést követel. Távlati szempontból különösen a tároló- és hűtőkapacitás növelése és modernizálása lelent fontos feladatot. Az Igaz, hogy az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelés alaknlásáhoi igazodva az nfóbbi években számos területen növelte в gyártókapacitást. Az egyes ágazatok dolgozóinak tevékenységét azonban minden esetben erőteljesen befolyásolta a feldolgozókapacitás kihasználásának mértéke. Kendőzetlenül el kell mondani, hogy például a húsipar a kapacitását csak 17—50 százalékban hasznosítja. A tejfeldolgozó Iparban ez a mutató 30—70 százalék közötti, s hasonló a helyzet a malom- és sütőiparban Is. Az észlelt hiányosságok ellenére azonban azt nyugodtan elmondhatjuk, hogy élelmiszertermelésünk kiegyensúlyozott ellátást tesz lehetővé. Az Ismert problémák mellett örvendetes, hogy sikerült növelni a tej és a tejtermékek, a növényt olajok, a baromfihús és a tojás fogyasztásának mértékét. Ez persze nem jelenti azt, hogy téplálkozástani szempontból kizárólag kedvező irányú a fejlődés. Illetve a fogyasztás. Jelenleg azonban az élelmiszertermelésnek már nemcsak a mennyiségi követelményeknek kell eleget tennie, hanem egyre inkább nagyobb figyelmet szükséges fordítani a minőség javítására, a termékszerkezet kialakulására — természetesen a piaci keresletnek megfelelően. A választék bővítése terén szép részeredményeket értek el a tejipar, a tartósító- és hűtőipar képviselőt. Tudatosítani szükséges azt, hogy a jövőben nem lesz elég a részeredmények elérése, hiszen a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos Igényes feladatok teljesítése ennél jóval többet fog megkövetelni. Figyelembe kell venniük az élelmiszer ipari szakembereknek, hogy több területen a piacot a mennyiségi telítettség jellemzi, s a fogyasztás csak mérsékelten növekszik egyes termékek esetében. Ennek következtében nagyon körültekintően kell eljárni a termékszerkezet-váltást elképzelések megvalósítása során. Tehát nem többet, hanem általában minőségi szempontból jobbat, tökéletesebbet, választékban gazdagabbat Igényel a piac .illetve a fogyasztó. Ennek tndatában még Indokoltabb, hogy az élelmiszeripar gyorsabb ütemben bővítse a biológiailag értékesebb termékek skáláját, s növelje a feldolgozott, illetve konyhakész élelmiszerek arányát. A fogyasztói igényekhez teljes mértékben alkalmazkodva az olyan belkereskedelmi áruellátás feltételeit kell kialakítani, amely a különböző korosztályok képvishelőinek, a dietetikus ételeket fogyasztóknak, az alacsonyabb és magasabb jövedelmű családoknak egyaránt megfelelő áruválasztékot képes biztosítani. Ez olyan igényes feladatot jelent, amely az eddiginél Jóval tudatosabb és körültekintőbb iiányítást, nagyobb szakértelmet és vállalkozókedvet Igényel az élelmiszer-termelésben dolgozóktól. Az utóbbi Időszakban egyre gyakrabban elhangzik az élelmiszeriparral kapcsolatosan, hogy főleg a fogyasztók által igényelt és keresett termékek részarányát kell növelni a feldolgozóipar képviselőinek. Meg kell Jegyezni azonban, hogy ehhez a termelőknek is jobban hozzá kell járulniuk — elsősorban a megfelelőbb minőségű alapanyagok folyamatos szállításával. Különösen a felvásárló- és feldolgozóüzemek piackutatással foglalkozó szakemberei, nek munkáját kell javítani és kibővíteni, mert ők kapcsolódnak közvetlenül a belkejreskedelemhez, nekik kell továbbítaniuk a fogyasztók igényelt a termelők és gyártők felé. Csak a korszerű piackutatási módszerek ezé* le* körű hasznosításával lehet a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelést a közellátás igényelnek megfelelően szervezni és Irányítani. Az alapanyag-termelés biztosítása során a minőségi mutatök javítását kell az előtérbe helyezni. Szlovákiában az utóbbi Időszakban több ú) nagy kapacitású feldolgozóüzem .épült, s ugyanakkor jelentős anyagi kiadásokkal folytatódik az elavult egységek felújítása, korszerűsítése. Természetesen a felújított üzemekben egyrészt a termelés növelésével, másrészt pedig a termékminőség javításával számolnak az ágazat szakemberei. A mezőgazdasági üzemek által biztosított alapanyagokat rugalmasabban kell feldolgozni, s a kapacitások ésszerűbb hasznosításával mindenekelőtt a piaci igények nagyobb mértékű kielégítéséle szükséges törekedni. Amíg az élelmiszeriparban az alapeszközök értéke 1975-ben hozzávetőlegesen 12 milliárd koronát tett ki. addig tíz évvel később már 25 milliárd koronát. Meg kel! jegyezni azonban, hogy ezzel arányosan nem növekedett az alapeszközök hasznosításának hatásfoka. 1975-ben például 1 korona értékű alapeszköz felhasználásával 2 korona termelési értéket mutattak ki, míg egy évtizeddel később már csak 1,30 koronát! Ez mutatja, hogy a termelési költségek nincsenek megfelelő arányban a teljesítményekkel. Az extenzív módszerek előtérbe helyezése a termékminőség kedvezőtlen alakulásában is megmutatkozik. A mezőgazdaság belterjesftési folyamata, valamint az igényesebb ellátási feladatok teljesítése megköveteli, hogy a feldolgnzókapacitásokat az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítsák az ágazat dolgozói. Ugyancsak fontos követelmény, hogy az élelmiszeripar mélyítse el kapcsolatit legfontosabb partnereivel, a mezőgazdasági üzemek képviselőivel. A szakemberek véleménye szerint csak érdekazonossággal, s a hatékonyabb közös munka feltételeinek a megteremtésével lehpt eleget tenni az egyre Igényesebb társadalmi és fogyasztói követelményeknek. A Jelenlegi Időszak legfontosabb feladata, hogy a hiányosságok mielőbbi felszámolásával elősegítse az élelmiszeripar a hatékonyabb termékszerkezet-váltási program következetesebb megvalósítását. ILLÉS BERTALAN AGortva patak új medre pár évvel ezelőtt elkészült, így ma már csak az országút tekereg-kanyarog hosszan A|nácskőn (HajnáCka) keresztül. Ml, környékbeliek ezt már megszoktuk. Azon sem csodálkozunk, hogy az üt mentén minden pénteken egész sor idegen gépkocsi várakozik, mert utasaik a híres ajnácskői kenyérért sorakoznak. Azt szoktuk mondani, hogy a jót könnyű megszokni, s ebben van is igazság. Nekünk már az sem tűnik föl, hogy a helyi vegyesboltban rend és tisztaság honol, s az elárusítók kedvesek, előzékenyek. Évtizedek óta csak az elismerés hangján szólhatunk az üzlet dolgozóinak becsületes munkájáról. Az üzlet vezetője hosszú időszakon keresztül Balázs Géza volt. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) jednota Fogyasztási Szövetkezet vezetősége 1972- ben bízta meg Kovács Rozáliát az üzlet irányításával. Többéves gyakorlat után, hatalmas lelkesedéssel látott neki az új feladatok teljesítéséhez. Az eredményekre a járási székhelyen Is felfigyeltek. Egy évtizedes sikeres tevékenységet követően az üzlet kollektívája megkapta a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a szövetségi kormány elismerő oklevelét. Azóta az üzlet dolgozől egyre igényesebb ellátási követelményeknek tesznek eleget. Jelenleg is a Rimaszombati járás legjobb munkaközösségei között tartják számon az ajnácskői üzlet kollektíváját. Tavaly már második ízben nyerték el a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a szövetségi kormánynak az elismerő oklevelét. A négytagú kollektíva az élelmiszereken kívül vasárut, üveget, porcelánt, háztartási gépeket, írószereket is forgalmaz. \A ín АI n* antiabafnAJr ÜZLET Ä VÁR ALATT A kollektive tagjai igényelnek megfelelő árukészletet biztosítani. A szakmát nem elég megtanulni, azt szeretni Is kell, jut eszembe, ha Balázs Gézát látom, aki rangidős ebben a munkaközösségben. Három és fél évtizede áll a pult mögött, s munkáját mindig nagy hozzáértéssel és lelkiismeretességgel végzi. Erről tanúskodik a nevére kiállított elismerő oklevél Is az üzlet falán. A hírnév most már kötelez, vallják a kollektíva tagjai, pe(A szerző felvétele) dig az 6 esetükben többről van sző, ök a szakma becsületéért is harcolnak, ami a pult mögött nem Is olyan egyszerű. Naponta meg kell küzdeni a különböző nehézségekkel, például a problémát okozó szűkös raktározási lehetőségekkel. Az üzlet dolgozói sikeresen teljesítik belkereskedelmi feladataikat, s emellett emberségből, szakmai hozzáértésből is naponta jelesre vizsgáznak. FARKAS OTTÖ REKORDTERMÉS VÄRHATÖ SZÖJABÖt, Brazíliában a szójatermés az 1987/88-as Idényben — az előrejelzések szerint — megközelíti a 19 millió tonnát, ami rekordnak számít. Jelenleg a szója területét az országban tízmillió hektárra becsülik, az átlagos hektáronkénti terméshozam 1,8 tonna körüli. A mezőgazdasági dolgozók számára á szója jelenleg attraktív növénykultúra, ami főleg a magas világpiaci áraknak köszönhető. S szőja és a belőle készölő termékek exportjából Brazília az 1987/88-as Idényben' előreláthatólag két és fél milliárd dollárt nyer. A szőjaexpoit várhatóan 3,2, a szójallszt exportja pedig 950 ezer tonnára csökken. A szőja hazai fogyasztása 2,95, a szójaolajé pedig 2,75 millió tonnára növekszik. 4-4-KISEBB CUKOR- ÉS GYÜMÖLCSTERMELÉS A' világ cukortermelése az 1987/88-as idényben az előrejelzések szerint eléri a 100,8 millió tonnát, ami az előző idény valóságához viszonyítva 1,7 millió tonnával kevesebb. A cukornádból gyártott cukor termelése az előző idényhez kénest 64,8 millió tonnára növekszik, ugyanakkor a répacukor termelése őt százalékkal: 36 millió tonnára csökken. A csapadékos időjárás főleg az észak-enrópal országokban tette bonyolnlttá a cukorrépa betakarítását. A közős piaci országokban a cnkortermelés várhatóan tíz százalékkal csökken. Az ázsiai cukortermelőknél két-, Indiában pedig hatszázalékos csökkenést várnak. Ugyanakkor Brazfliában a cnkortermelés öt százalékkal: 9.2 millió tonnára növekszik. 4-4-Az előrejelzések szerint a Föld északt féltekén az 1987/ 1988-as Idényben jóval kisebb gyümölcstermelés várható, mint az előző idényben. Eszak-Amerikában a kedvező Időjárás jóvoltából lényegesen több gyümölcsöt takarítanak be. A nyugat-európai országokban az erős fagyok, a csapadékos tavaszi és nyári hőnapok lényegesen megkárosították a gyümölcsültetvényeket. Például az almatermelés vonatkozásában a legnagyobb mértékű csökkenés az NSZK-ban várható, — ugyanakkor Olaszországban, a legnagyobb nyugat-európai almatermelő országban — 2,19 millió tonnára növekszik a termelés. Míg például a körtetermelés az NSZK-ban és Olaszországban csökken, addig Spanyolországban és Franciaországban növekszik. Az ázsiai országok közül Japánban várhatóan több mint egymillió tonna almát és 18,8 millió tonna — rekord mennyiségű —megygyet takarítanak be. 4-4-NÖVERVŐ MÜTRÄGYAGYÄRTÄS A Kínai Népköztársaságban a műtrágyák gyártása a műit évben az előző év 68 millió tonnáiéról rekord nagyságúra — 78 millió tonnára növekedett, ennek ellenére Jelentős volt az ország behozatala. Kínában — amely a világ legnagyobb műtrágya-importálója és amely a fogyasztás tekintetében a Szovjetunió és az Egyesült Államok mögött a harmadik helyet foglalja el — az idén öt rafitrágyagyártó üzemet adnak át rendeltetésének, s a gyártás korszerűsítésére az 1986—1990- es években egymilliárd jüant fordítanak. 4-4-ANANÄSZTERMELÉS — KÉRDŐJELEKKEL A kereskedelmi szakembereit a világ múlt évi ananásztermelését 5,5 millió tonnára becsülik, ami az előző év valóságához viszonyítva három százalékkal több. A legnagyobb termelő ország Ismét Thaiföld volt, ahol mintegy 1,78 millió tonna ananászt takarítottak be. A kilencszázalékos növekedés főleg a kedvező Időjárásnak, a területnövelésnek és a kedvező világpiaci áraknak volt köszönhető. A Fülöp-szlgeteken 1,67 millió tonnát termeltek, az Egyesült Államokban a termelés 590 ezer, Mexikóban pedig 308 ezer tonnára növekedett. Elefántcsontparton ugyanakkor 274 ezer tonnára csökkent. Kenyában 197 ezer, Tajvanon 160 ezer, Malaysiában 145 ezer és Ausztráliában 138 ezer tonna ananászt takarítottak be. Tekintettel arra, hogy az ananász termelése az egyes országokban rendkívül változó, a jövőt Illetően nagyon nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni. 4-4-GYENGE SZŐLŐTERMÉS A Magyar Népköztársaságban a múlt évi szőlőtermésből csak 3,4 millió hektoliter, azaz az utóbbi évek átlaga 60 százalékának megfelelő mennyiségű bort készíthetnek. A rendkívül erős fagyok a szőlőtermelőknek nagy károkat okoztak, s a kedvezőtlen időjárás következtében a szüret egészen november elejéig elhúzódott. Mfg az ország déli részén kedvező termést értek el, addig Tokai környékén a korábbi mennyiség alig ttz százalékát tudták betakarítani. Ez természetesen a közkedvelt tokati borok készítésének csökkenésével párosul. A magyar borászat nehézségeiről az a tény tanúskodik a legjobban. hogv az idei hazai fogyasztás ímintegy két és fél millió hektoliter) és a kivitelt igények (mintegy kétmillió hektoliter) kielégítése érdekében szőlőt a Bolgár Nénköztársa. ságből és a Szovjetunióból, bort pedig a BNK-ből és Algériából Importáltak. (Svét hospodáfstiví)