Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 14 1988. február 5. © VAMAKZA’I © VAUASZA'I G VÄÍÍSsŽAT © VADASZAT B VADASZAT © VADÁSZAT ® VADASZAT © VADASZAT ® VADÁSZAT 9 Létszámbecslés Egészen biztos, hogy a legnehezebb vadgazdálkodási feladat az állomány létszámának megismerése, márpedig ettől függ további elképzeléseink megvalósítása. Vannak olyan vadfajok, amelyek ailománynagyságát meglehetősen pontosan tudhatjuk. Ez azért van, mert olyan körülmények között kénytelenek élni, hogy módunkban áll megszámlálni az egyedeket. Ilyen például a szarvasállomány becslése, sz etetőknél, vagy a télire bekerített területen tartott szarvasok megszámlálása. Az ilyen esetek azonban nem jellemzők, az őzet például egyáltalán nem lehet ilyen módon számba venni. Sőt! Sokaknak az a véleménye, hogy az őzállományt, legalábbis az erdőben élőt, egyszerűen nem lehet pontosan felmérni, ezért többnyire csak hozzávetőleges állománybecslésről beszélhetünk. Azért, hogy minél pontosabb eredményt érjünk el, különböző vadszámlálási módszereket alkalmazunk az egyes vadfajok esetében. Ezeket a módszereket általában két csoportra oszthatjuk: teljes körű számlálásokra, Illetőleg szúrópróbákra vagy becslésekre. Taljes körű vadszámlálást lehet a levegőből vagy a földön végezni. Különösen Kelet-Európában már hosszabb Ideje figyelemreméltó eredményeket értek el a vadászok a hajtások során végzett vadszámlálásban. Ilyenkor a területet sűrűn körbeállják a vadászok (számlálók), a hajtők pedig ugyanilyen köze! állnak egymáshoz. Minden vadszámlálónak csak egy bizonyos Irányba szabad figyelnie, és csak azt a vadat számolhatja, amely közte és közvetlen szomszédja között váltott át. Ily módon kizárt az a lehetőség, hogy ugyanazt a vadai kétszer is számba vegyék. Manapság nincs elég vadszámláló, különösen a nagyobb vadászterületeken, éppen ezért szúrópróbaszerűen rendeznek hajtásokat és ezeknek az eredményéből számítják ki a terület teljes állományát. A teljes körű számlálás elméleti lehetősége ákkor adott, amikor például egy bekerített területről csak egyetlen helyen juthat ki a vad. A módszer nálunk azért elméleti, mert nagyon ritkán nyílik mód alkalmazására. Elképzelhető viszont, hogy vándorláskor egy egész populáció egy keskeny helyen (szorosban, váltón) kénytelen áthaladni, és így pontosan megállapítható a vadlétszám. A fenti módszerről teljesen ellentétes a vízivad és az óz tavaszi létszámbecslése. Ugyanabban az időben a terület számos pontján megkíséreljük megállapítani az állomány nagyságát. , A teljes körű számlálás legdrágább módszere a territóriumok feltérképezése. Ezt persze csak olyan vadfajok esetében lehet végezni, amelyek egyedei szigorúan tartják életterüket. A bakok territóriumát például telemetrikus módszerekkel meglehetősen pontosan megállapíthatjuk. Az átlagos territórium nagyságából kiszámíthatjuk, hogy egy adott területen hány bak élhet. Ahhoz, hogy teljes állomány nagyságát megkapjuk, tudni kell, hogy általában ugyanennyi baknak nincs saját élettere. Öszszegezzük tehát a két számot — feltéve az l:l-es ivararányt — hozzászámolnnk még ugyanennyi sutát. (A bakok száma tehát tartalmazza a bakgidőkét, a sutáké pedig a sutagidákét is.) Eddig a földön végezhető módszereket soroltuk fel, de ismeretesek a légi számlálások is. Ilyenkor a levegőből (helikopterből, repülőgépből) készített felvételek segítségével állapítják meg a vad állományszámát, kihasználva az Infravörös fényképezési tecnológlát. (Ezzel ugyanis testük sugárzása révén a sűrűbben rejtőző egyedek is figyelembe vehetők.) A módszer azonban túlságosan költséges, ezért csak ritkán alkalmazzák. — n — Február ható a héja, egerészölyv és a gatyásölyv. Tartósan és alaposan körülkerített szőlőske-tekben vadászható a nyúl, ám a nyulakat csak a vadgazda, Illetve vadőr lőheti ki. A vadászati jog gyakorlása. A vadra csak a vadászati engedélyben feltüntetett adatoknak megfelelően szabad vadászni. Az eíőirt nyomtatványt (vadászati engedélyt) a vadásztársaság elnöke és a vadgazűa sajátkezű aláírásával látja el. A vadra csak a vadgazdálkodás és a vadászati etika elveinek megfelelő módon szabad vadászni. A törvény felhatalmazza a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert arra. hogy indokolt esetben megváltoztassa a védelem idejét, módját és feltételeit. Ezért szükséges, Vadtenyésztés, vadvédelem. Február a vadállományra nézve a legkritikusabb hónap. Télies jellegét általában csak a vége felé kezdi levetni magáról. Az enyhébb Idő hatására beállítanak az első seregélycsapatok, melyeket rövidesen mások követnek. A hó vége felé érkeznek a szárcsák, több Vadkacsafaj, az örvösgalamb, valamint a rigófélék. A vad továbbra is a jól védő sűrű, főleg erdős területeket kedveli s csakis enyhébb napokon vált ki nyíltabb helyekre. A dűvad nemi ösztönte ébredezni kezd, éjjel-nappal szimatoló úton van. A medve még téli álmát alussza, a borz azonban ki-kijárogat tanyájáról. Február elején a farkas és a róka erős koslatásban van. A hlúz szintén pacsmagol, kellemesebb időben a vadmacska is. A nyest és a vidra folytatja párzáeát. Nagyon enyhe ‘időjárás esetén a nyúlfiadzások sem ritkák. Kölyköket vet a borz. A hónap vége felé a fogoly és a -császármadár párokra oszlik. A szárnyas ragadozóknál is tapasztalható a fajszaporítás ösztönének erősödése. A holló és a szarka tojáshoz készül. Az öreg szarvasbikák a hónap második felében erdei tisztásokon, vetések szélén, vágásokban vagyis ott, ahol legtöbbet tartózkodnak, levetik agancsaikat. A fiatal bikáknál ez az időpont általában eltolódik. Folytatjuk a vad téli etetését. A sžórókat és etetőket rendszeresen feltölt jfik. Friss hóesések alkalmával szokásos eUenőrző szemléket tartunk. A hóba írt nyomokból az ügyes vadász sok mindenről kaphat felvilágosítást. Az egész vadászterületen szervezetten lépünk fel a vadorzók ellen. A vadászható vad. Februárban Szlovákia területén az S2S7K Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a vadfajok vadászati idejéről, módjáról és feltételeiről szóló 1975/172-es számú hirdetménye értelmében a következő vadfajok vadászhatók: hiúz, farkas, róka, vadmacska, nyestkutya, pécsmapocok (befogással), görény, hörcsög, ürge, héja, szürke varjú, vetési varjú, szajkó és a szarka. (Mária Cimmermannová felvétele) Az önálló és elismert fácá- hogy minden vadász figyelemnosokban vadászható a borz, mel kísérje a szaksajtóban bisün, menyét és a sirály. Héja- zonyos időszakonként megjelekosarak alkalmazásával befog- nő hirdetmény tartalmát. SZAKLEXIKON----------—------------------------------------------------Koslatni. Vadásznyelven a kutyáén kívül a róka és a farkas párzását és a párzás idején tanúsított viselkedését nevezzük koslatásnak. Pacsmagol, pepecsel. Mindkét kifejezés1 a kisebb termetű ragadozó emlősök párzási aktusának elnevezése. Rajtuk kívül az üregi nyülra is azt mondjuk amikor párzik, hogy pepecsel. Váltó, vadválté. Azt a keskeny, kitaposott, tekergős ösvényt nevezzük így, amelyen a nagyvad rendszeresen közlekledlk. Főváltó az, amelyet legtöbbször használ, a többi időszakos vagy mellékváltó. Vidékenként a váltót forgónak, illetve vadforgónak is nevezik. A. J. ' "" ■ a—■ rw j и íl , mtf i »p"»»' ■*»«'> ......................... ■ тч ■ >J « "■ -■'■ ' "■ ......... 9 HORGÁSZÁT © HORGÁSZÁT © HORGÁSZAT О HORGÁSZÁT ® HORGÁSZAT © HORGÁSZÁT © HORGÁSZAT © HORGÁSZÁT © SZOLUNÁRIS TÁBLÁZAT 1988 HÓNAP 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 3T JANUAR X O X la • • • x X x • X x X • D FEBRUAR xl 0 x la • • • x • x X x • • • BI MÁRCIUS X 0 X a • • x k x © x x x • • m T> ÁPRILIS X о X a • • x x x 9 x x k « • 9 B MÁJUS X о x • la • *• • x x • x x x 9 © 9 D x o JÚNIUS N la • • • X X x 9 x x x 9 9 • • B JÚLIUS d 9 * . • X x x • x x x • • 9 • • B X O X AUGUSZTUS G • 9 9 и • X X x • x x x • • • 9 B x 0 x SZEPTEMBER а • * • m X X x • x x x • •- • m D x 0 x OKTÓBER а • • • • X X x • x x k • • • • BI x 0 x NOVEMBER d • > • • 9 x X x • x x x • • • Dl x Q x DECEMBER G • t • • • X x x 9 x x x • • • D x O x Jelmagyarázat: E1^Ő NSGYFU- О HOLDTÖLTE (7 UTOLSÓ NEGYED1 úrnőn» □ CSENGE 0J6 roots Й IGEN JÓ EOGÁS I (Kalita Gábor illusztrációs felvétele)
