Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1988. február S. Napjainkban a tudományos kutatást, a mßszakl fejlesztést a termelés előbbrevitelének egyik legfontosabb rugójaként tartjuk számon. Eredményeinek rugalmas és széles körű gyakorlati alkalmazásától várjuk, hogy segítse elő a termelés intenzitásának és hatékonyságának a növelését. Bár annak az erőfeszitő munkának, amellyel a meglévő szellemi erőt hatékony termelőerővé formáljuk át, a java része még előttünk áll, nem becsülhetjük 1b az eddig megtett útnak a jelentőségét sem. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági tudományos kutatás aránylag rövid mőltra tekint vissza. Mégis a mezőgazdasági termelés volumenje csak az elmúlt tizenöt esztendő folyamán 25 százalékkal nőtt, s hozzávetőlegesen ugyanennyivel csökkent a munkaráfordítás. Ez a nagyarányú előrehaladás mindenképpen a tudományus kutatásnak is az eredménye. Nehéz, sőt szinte lehetetlen pontosan kimutatni, milyen mértékben járult hozzá a tudományos kutatás a termelési és gazdasági eredmények alakulásához, azonban a befejezett tudományos kutatási feladatok gazdasági mutatókra gyakorolt hatásának a vizsgálata már bizunyos támpontul szolgálhat. Ezzel kapcsolatban a 7. ötéves tervidőszakra vonatkozóan érdekes adataink vannak. Számításaink szerint a termelés volumenje 1,2 milliárd, a nyereség pedig 382 millió koronával nőtt. Üzemanyagból és energiából 155 ezer gigajoulet takarítottunk meg. A nyersanyag-megtakarítás értéke 150 millió koronára becsülhető. Az abszolút munkaerő-megtakarítás pedig 3500 dolgozót jelent. Említést érdemel, hogy Szlovákia mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumának kutatásában hatezer ember dolgozik, közülük 450 tudományos kutató. Ez mindössze egy százaléka a kutatásban dolgozók összlétszámának. Persze ha telles egészében vesszük a mezőgazdaságban hasznosított tudományos-technikai haladás eredményeit, altkor láthatjuk, hogy ennek mintegy 90 százaléka a népgazdaság más ágazataiból került át. Mezőgazdasági tudományos kutatásunk aprólékosabb elemzéséből kiderül, hogy ez ideig a leglátványosabb sikereket a növénytermesztés szakaszán, főleg a nemesítés területén értük el. Kiváló munkát végeztek elsősorban a gabonanemesíiók, akik olyan kiváló, világszínvonalat elérő búzafajtákat állítottak elő. mint a Viginta, a Danuhia. az Iris vagy a Rexona. Genetikai termőképességük meghaladja a tíz tonnát. Széles körií küztermesztésük nagymértékben hozzájárult a gabonafélékből való önellátottság eléréséhez. Hektárhozamainkkal — tavaly Szlovákiai átglagban a 4,94 tonnával — a fejlett európai országok között a kilencedik helyen vagyunk. A hüvelyesek nemesítésében is kiemelkedőek eredményeink. A Sirius borsófajtánk, az Inovec lóbab fajta, valamint a Júlia és a Príma babfajta széles körben közkedveltté vált. Sőt néhány gabonafajtát- és hüvelyest már a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Ausztráliában és az NSZK-ban is sikerrel termesztenek. Az elmúlt hat-hét év folyamán 17 új hazai kukoricahibrid látott napvilágot. Ez a hazai fajtaválasztéknak 48 százalékos felújítását jelenti. Oj hibridjeink a külföldi csúcshibridekkel vetélkednek. Hiszen termőképességük öntözött körülmények között eléri a 13,3, öntözetlen területeken pedig a 9,3 tonnát hektáronként. Tények sora utal azonban arra, hogy a tudomány és a műszaki fejlesztés vívmányait az eddiginél sokkal hatékonyabban kell a gyakorlatban hasznosítani. A széles körű termesztési gyakorlatban ugyanis legalább egyharmaddal kisebb hozamokat érünk el, mint például Ausztriában. Kevésbé lehetünk elégedettek cukorrépa-termelésünkkel, amely mészsze elmarad az európai színvonaltól, bár a növénynemesítők az utóbbi években ebben az ágazatban is megtettek minden tőlük telhetőt. A nagyhozamú Polyna, Remona, Slovhila és Intera cukorrépafajtáink kísérletekben felülmúlják a legkiválóbb külföldi fajtákat. A hiányosságok okát ezért máshol kell keresni. Növénytermesztésünk talán egyik leggyengébb láncszeme a burgonyatermelés. Kétségtelen, hogy az igen alacsony színvonalért a kutatás és a fajtanemesttés is elmarasztalható. A takarmánynövények, de főleg a zöldség, és gyümölcstermelés területén is elmaradt a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés. Az állattenyésztés szakaszán a Nyitral (Nitra j Állattenyésztési Kutatóintézet által kidolgozott nemesftésl program megvalósítása jóvoltából javult a szarvasmarhák genetikai termelőképessége. A tej- és húshasznú szarvasmarháknál az egyedenkénti évi tejhoza meghaladja az 5500 litert, a hizlalásban pedig az átlagos napi súlygyarapodás eléri az 1,1—1,3 kilút. Szlovákia hegyvidéki körzeteiben bevált az új nemesítéső szlovák racka juhfajta. A baromfinemesftésben az Ivagal pulykafajta, a Slovgai brojlercsirke vagy az Ivages libafajta bátran felveheti a versenyt a legkiválóbb európai baromfífajtákkal. Nemesítésünk sikerének számít ugyancsak a Slovhyb sertésfajta, amelynek napi súlygyarapodása eléri a 800— 820 dekagrammot, miközben az egy kilú hús előállítására felhasznált erőtakarmány-fogyasztás 3,3 kiló körüli. Az állattenyésztési kutatóintézetben továbbá megoldották a nem fehérje jellegű nitrogén hatékony hasznosítását a szarvasmarhák takarmányozásában. A Szovjetunióval való együttműködésben közös biotechnológiai központot hoztak létre az irányított szaporodásbiológia és az embrió-átültetés módszereinek kifejlesztésére és gyakorlati alkalmazására. A felsorolt sikerek mellett azonban az állattenyésztés szakaszán is még akad bőven tennivaló. Egyelőre a juhtenyésztés, valamint a tej- és a hústermelés hatékonysága nem éri el a fejlett országok szintjét. Nem sikerült kifejleszteni olyan istállótípust sem. s kialakítani olyan munkaszervezési módszert, amely megfelelne a szarvasmarha-tenyésztés biológiai, valamint a nagyüzemi termelés követelményeinek. Az utóbbi években a műszaki fejlesztés területén is elkönyvelhettünk bizonyos előrehaladást, jé példa erre az enrgiatakarékos hideglevegős kukoricaszállitók vagy a napkollektorokkal felszerelt nagy kapacitású szénatárolók kifejlesztése és széles körű bevezetése a gyakorlatba. Nagy segítséget jelentett, s nagy gazdasági hasznot is eredményezett a mezőgazdasági üzemeknek a taknrmánykiszedős és adagoló gépsorok, a hegyvidéki körzetekbe alkalmas szénabstakarftó és szénaforgató gépek vagy a speciális szőlészeti gépek gyártása és szállítása. Igaz, a műszaki fejlesztés is sokban adósa még a mezőgazdaságnak. Hosszan lehetne még sorolni a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés sikereit s fehér foltjait. Ma azonban számunkra sokkal lényegbevágóbb az előttünk álló\ feladatoknak, a fejlődés fő irányvonalának az ismerete. Mert útmutatóként szolgál, hogy mire kell a közeljövőben felkészülnünk és összpontosítanunk figyelmünket. A 8. ötéves tervidőszak előirányzatai értelmében a tudományos-műszaki fejlesztésnek nagyobb hatékonysággal kell megnyilvánulnia a gazdasági mutatákban. A fő tudományos-műszaki feladatok megoldásában telies mértékben hasznosítani kell olyan A Sósszigeti (Solar) Növénynemesítő Állomáson fagyállóság-pröbára készítik elő a biológiai anyagot (A szerző felvétele) stratégiai ágazatközi tudományágak eredményeit, mint amilyen a biotechnológia, az elektronika, az automatizálás. Magasabb szintre kell emelni a KGST-tagországokkal való együttműködést is. Az elvárások szerint a befejezett kutatási feladatok gyakorlati alkalmazása révén a termelés volumenűének 2,4 milliárddal, a nyereségnek pedig 7X9 millióval kell növekednie. Üzemanyagból és energiából valamivel több njint 1 millió gigajoul megtakarításával számol a terv. Nyersanyagból 192 millió korona értékben kell megtakarítani. Az abszolút , munkaerő-megtakarftás pedig 910 körüli. A 9. ötéves tervidőszakban a tudományos műszaki fejlesztés révén a termelés volumenjének 11 milliárd koronás növekedésével számolunk. A tudományos-kutatás kétezerig szóló távlati terve pontosan kijelölte a továbfejlődés főbb irányvonalát. Ennek értelmében előtérbe kerül a talajvédelem, a talaj termőképessége növelésének kérdése. Napjainkban ugyanis a mezőgazdasági termelés fejlesztését nagymértékben hátráltatja a talajok természetes termőképességének stagnálása vagy leromlása. A helyzet javítása érdekében hatékony ta'ajgazdálkodási rendszeréket kell kidolgozni, s ezekre ráépíteni a lecsapolási és az öntözési rendszerek bevezetését. Előtérbe kerülnek az agrotechnikai talajjavító intézkedések. Megoldásra vár az öntözés automatizált irányítása, amelynek segítségével az öntözőberendezések kihasználtsági foka legalább 20 százalékkal nő. A komplex mádon alkalmazott öntözőgazdálkodási rendszerek bevezetésével el kell érni azt, hogy az öntözött területeken a bruttó növénytermesztési termelés legalább 1790 koronával múlja felül a hasonló, de öntözetlen területekről előállított értéket. KI kell dolgozni a talajerózió elleni védelem programját. A növénytermesztés belterjesftésében a szövettenyészeteken alapuló nemesítés! programok segítségével kétezerig a búza biológiai termőképességét legalább 12 tonnára, az árpáét 11,5, a kukoricáét 14, a cukorrépát 60, a burgonyáét pedig 40 tonnára kell növelni. A nemesítőmunkát a hozamok növelése mellett főleg a minőségi mutatók javítására kell összpontosítani. Az alapvető feladatok között szerepel a vetőmagvak biológiai értékének javítása, az integrált növényvédelem érvényesítése, a takarmánynövények termesztésének ésszerűsítése, valamint a zöldség- és gyümölcs intenzív termelési rendszereinek széles körű gyakorlati alkalmazása. Az állattenyésztés szakaszán fajtaelő-állító keresztezéssel és nemesítéssel, valamint a szaporodásbiológia haladó módszereinek az alkalmazásával a haszontipustól függően, valamennyi gazdasági állat vonatkozásában növelni kell a termelékenységet. Komoly feladatok várnak a tömegtakarmányok tartósítása és tárolása, valamint az ésszerű takarmányozás területén is. Ésszerű takarmányozási rendszerek bevezetésével például a szarvasmarha-tenyésztésben el szeretnénk érni azt, hogy csak a tömegtakarmányokból 8 literes fejési átlagot és 450—5G0 grammos napi súlygyarapodást érjünk el. A műszaki fejlesztésben meg kell oldani a műtrágyák és a vegyszerek pontos és egyenletes adagolását. Szükség van megfelelő helyrevető génekre, burgonyakombájnokra, továbbá számttúgépekre és automatizált berendezésekre. Megoldásra vár a zöldség- és a gyümölcstermesztés, valamint a juhtenyésztés egyes folyamatainak komplex gépesftése. Hogy hatékony termelőerővé válik-e a tudományos-műszaki fejlesztés, ez nem csupán a tudományos kutatók tevékenységén múlik, hanem a gyakorlat befogadókészségén is. Hogy a haladó módszereket, technológiákat milyen mértékben sikerül a gyakorlatban érvényesíteni, ez mindenekelőtt a vezetők rátermettségétől, szakképzettségétől és az új iránti fogékonyságától függ. KLAMARCSIK MÄRIÄ Az ű) esztendő első napjainak egyikén kerestem fel a szögyéni (Svodín) Csehszlovák- Szír Barátság Egységes Földmövesszövetkezetet. Főleg arra voltam kíváncsi, hogyan sikerült pótolniuk azt a kiesést, amit a 220 hektáros szőlészet és a 180 hektáros gyümölcsös okozott a téli és a kora tavaszi fagykárok következtében. Az persze már beszélgetésünk elején tudomásomra jutott, hogy a szövetkezet múlt évi termelési és pénzügyi terve a pár év előttieknél jóval szerényebb teljesítménnyel, kisebb jövedelemmel, Illetve kevesebb haszonnal számolt. Bizony azokban az években, amikor a szőlészetet nem érte károsodás, a szövetkezet évi nyeresége meghaladta a húszmillió koronát. Ez 1982-ben például harminchatmillió korona volt. A szőlészet, részben az ültetvények fokozatos elöregedése, nagyobb részt azonban a fagykárok következtében 1985-től mind kisebb arányban vett részt a jövedelemképzésben. Ez nem Is csoda. Hiszen az egvkori 14—15 tonnás hektárhozamokkal szembenaz utóbbi három évben jftval 10 tonnán aluli hektárhozamokat jegyezhettek fel. Magától értetődik, hogy a szőlészet termelési terve az utóbbi három évben szükségszerűen csökkent. Meg sem közelítette a termelési eredmények egykori színvonalát. A kedvezőtlen időjárás még a kisebb tervfeladatok teljesítését sem tette lehetővé. A reálisnak minősíthető termelési tervek teljesítésénél — a szőlészet szakaszán — az elmúlt három évben 35 millió koronás veszteség keletkezett a termelésben. A múlt esztendőben a szőlészet és a gyümölcstermesztés szakaszán 13 millió koronát tett ki a termelési veszteség tgaz ugyan, hogy a biztosító a károknak nagyobbik hányadát megtéríti. De az említett ágazat még ebben az esetben is 3 mtlliő 800 ezer korona kieséssel zárta az évet. Az 5609 hektár mezőgazdasági területen (5100 ha a szántó) gazdálkodó szövetkezet a mült évre 139 millió korona értékű teljesítményt és 13 millió 400 ezer korona tiszta nyereséget irányzott elő. Kovács Ferenc mérnök, szövetkezeti elnök, valamint özv. Halda Ernőné üzemgazdász elmondotta, hogy előzetes becslések alapján a teljesítmények múlt évi tervét. 2—3 millió koronával túlteljesítették, a tiszta jövedelem tervét pedig teljesítették. A szőlészet jövedelmezőségének csökkenése — ami érzékenyen érintette ugyan a szövetkezetei — netn vezetett tragédiához. A termelésből származó tiszta jövedelem még a tisztes jövedelmezőségi szinthez sorolható. Lényegében fedezi a szövetkezeti közösség társadalmi szükségleteit és a bővített újratermeléssel járó költségeket, illetve beruházásokat Is, A speciális növénytermesztés említett termelési kiesését lényegében a szántóföldi növénytermesztés pótolta, mert termelési tervét körülbelül ötmillió koronával teljesítette túl. Ez pedig nem véletlen! A szövetkezet vezetősége ugyanis — a szőlészetet és a gyümölcsöst ért fagykárok Ismeretében — minden lehetőt elkövetett, hogy a várható termelési kiesést, a szántóföldi növénytermesztés termelésének lényeges növelésével pótolja. A szövetkezetben meghonosodott szilárd munka- és technológiai fegyelem, valamint a vezetőség ás a tagság sok Irányban kibontakoztatott kezdeményezése eredményeként kalászos gabonából (búza és tavaszi árpa) a tervezettnél 861 tonnával többet takarítottak be, ami hozzávetőlegesen 1 millió 500 ezer koronával több volt a tervezettnél. A szemes kukorica termelése azonban még eredményesebbnek bizonyult. Az 1300 hektár átlagában ugyanis 8,05 tonnás hektárhozamot értek el. Terven felül 2566 tonnát takarítottak be, ami 5 millió 380 ezer korona többletet jelentett. Jó termést — 2,6 tonnás hektárhozamot — adott a százötven hektáron termelt napraforgó is, amely a terven felül körülbelül egymillió korona bevételt eredményezett. Viszonylag jól sikerült a cukorrépa is, amelyet háromszáz hektáron termesztettek, s amelynek hektárhozama meghaladta a 36 tonnát. Ez ugyan némileg kevesebb volt a tervezettnél. A répa cukortartalma azonban nagyobb volt, s így a szövetkezet maradéktalanul teljesítette cukorrépából a 4 millió korona bevételi tervét. A szövetkezet múlt évi termelési eredményeivel elérte azt Is, hogy erőtakarmányokból önellátó lett, tehát fedezni tudja az állomány abrakszükségletét is. Tömegtakarmányokból sincs hiány. Rendkívül Jő termést adott a lucerna, s a lucernaszéna minősége Is kifogástalan. Kissé ugyan gyengébb termés volt a silókukoricából, főleg azért, mert a legrosszabb minőségű földeken termesztették, ez azonban nem okoz különösebb gondot az állatállomány takarmányellátása terén. A helyzet tehát úgy néz ki, hogy a takarmánytenmesztés eredményei is kedvezően befolyásolták a szántóföldi növénytermesztés tervtel- Jesítésének alakulását. A szántóföld! növénytermesztés gyenge láncszemének a múlt esztendőben az étkezési bab termesztése bizonyult. Ezt a növényt kétszázötven hektáron termelték, és a tervezett 1,5 tonnával szemben csupán 0,86 tonnás hektárhozamot értek el. A különböző, főleg objektfveknek minősíthető okok miatt körülbelül 160 tonna babbal kevesebbet takarítottak be és értékesíthettek a tervezettnél. A múlt évi termelés! tervét az állattenyésztés is teljesítette. Ügy tűnik azonban, hogy a bevételi terv teljesítéséhez körülbelül egymillió korona hiányozni fog. Ezt a sertéshizlalásban mutatkozó némi lemaradás idézte elő. Az utóbbi években főleg a tejtermelés terén yolt tapasztalható fejlődés. A múlt évben 3760 literes fejési átlagot értek el, 4 millió 430 ezer liter tejet termeltek, 280 ezer literrel többet a tervezettnél. A tej 75 százalékát első, a többit pedig második osztályban értékesítették. Véleményük szerint a tej minőségi osztályozása körül nem volt minden a legnagyobb rendben. Ezért ez év elején a lévai (Levice) tejfeldolgozó üzem helyett új felvásárló partnert választottak, s a tejet a MTLEX érsekújvári (Nové Zámky) üzemének szállítják. A szövetkezet vezetői egyébként büszkék arra, hogy járási méretben a tejet a legkisebb önköltséggel termelik. Literjét 3,46 koronáért (a járást átlag 3,97 korona) és a tejtermelésben a múlt év folyamán 5 százalékos rentabilitást értek el. A marhahústermelés múlt évi terve 445 tonna áru forgalmazását Irányozta elő. Bár a súlygyarapodás — az előző évek takarmányhiánya miatt — egyedi és napi átlagban 600 gramm alatt volt, az értékesítési tervet ennek ellenére húsz tonnával túlteljesítették. A baromfitenyésztő részleg is — mind a törzsállomány tojástermelése, mind a keltetés, mind pedig a pecsenyecslrke-nevelés tekintetében — teljesítette a termelést és a bevételi tervét. Némi lemaradás tehát csak a sertéstenyésztés áruforgalmazásában volt. Ennek a lemaradásnak a legfőbb oka az eléggé gyenge, 503 grammos átlagos napi súlygyarapodás. Arra a kérdésre, hogy miért gyenge, nehezen tudnék egyértelmű választ adni. Csupán osztani tudom a szövetkezet Illetékes szakembereinek véleményét, márcsak azért ts, mert az általuk felsorakoztatott érvekkel más mezőgazdasági üzemekben is találkoztam. Ezek szerint az Illetékes szervek által megállapított keveréktakarmány-keret — ami napi állagban egyedenként 1,9 kiló körüli — nem tette lehetővé a sertéshizlalás intenzitásának további növelését. A helyzetet tovább bonyolították az anyasertések takarmányellátásában gyakran jelentkező fogyatékosságok, melyek a malacszaporulat kedvezőtlen alakulásához, a sertésutánpótlásban pedig kisebb-nagyobb zavarokhoz vezetnek. Úgy tűnik, hogy e téren döntő fordulatra, a takarmányellátás lényegesebb javulására az Idén sem lehet számítani. Megnyugtató viszont, hogy a sertéshizlalás még a kedvezőtlennek tűnő takarmányozási körülmények között is az állattenyésztés legjövedelmezőbb ágazatának bizonyult. Véleményem szerint a szőgyéni szövetkezetben kedvező takarmányozási feltételek vannak a szarvasmarhatenyésztés termelési feladatainak további növelésére, főleg a tej- és a hústermelés tekintetében. A nagy mennyiségű és jó minőségű lucernaszéna és kuknricaszilázs, valamint a még nedves állapotában betakarított kukoricából készített fermentált kukortcadara — amelyből 1200 tonnányi készlete van a szövetkezetnek — lehetővé teszi nemcsak az állattenyésztés termelésének növelését, hanem a termelés gazdaságosságának, jövedelmezőségének további fokozását is. A helyzetismeret alapján meg vagyok győződve arról, hogy a zárszámadó közgyűlést megelőző Időszakban — a termelési részlegek, ágazatok és csoportok dolgozói — részletes elemzések nyomán összegezik múlt évi termelési tapasztalataikat, nyíltan feltárják a nem kívánatos, a termelés fejlődésére kedvezőtlenül hatö fogyatékosságokat és a termelésfejlesztés további lehetőségeit. Felkészülnek mindannyian az Idei termelési, áruforgalmazási és gazdaságfejlesztési tervfeladatok teljesítésére. PATHÖ KAROLY Előzetes számvetés t
