Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 4. szám

1988. január 29. SZABAD FÖLDMŰVES Az 1849-es peredi csata emlékműve (A szerző felv.) Természetesen Ilyen nagy település nem lehet meg fejlet* üzlethálózat nélkül sem. A galántai Jednota Fo-Az új szociális gondozóotthon „Jé, hegy ezt is megértük...“ Falvalnk mai életét bemutató írá­sainkban múltat Idéző jelzőként gyakran mondjuk: „Elmaradott ag­rárfalu volt'“. Mai szemmel nézve ez kétségtelenül Igaz. De elmaradottnak tartották-e vajon ■ falujukat a kor mércéje szerint a jobbágysorból alig szabadult szépapák? Volt-e bennük kisebbségi érzés azért, mert koráb­ban felséguruk az esztergomi érsek, a jezsuita rend vagy valamelyik gróf volt? Az elmaradottság tudatával ter­helve vajon átvészelték volna-e hét évszázad csapásait — tatárt, törököt, kolerát, háborúkat, tűzvészt és árvi­zet? önkéntelenül merülnek fel ben­nem ezek a, némelyek számára tán furcsa kételyek, mikor a közelmúlt­ban hét és fél évszázados fennállá­sát ünneplő nagyközséggel, a szocia­lista Csehszlovákia Tesedíkovújával ismerkedtem Természetesen sok volt régen a nyomorgó, elnéptelendő fa­lu, a halódó közösség, de ez a tele­pülés, vályogházai dacára, bizonyára már a múlt század közepén sem volt gyasztási Szövetkezetnek — manap­ság még többnyire volt családi há­zakban — a faluban nyolc üzlete működik. A vásárlóknak cipőért, ru­háért sem kell a szomszédos Vág- Sellyére (Sala) vagy a járási szék­helyre utazniuk. A hnb elöljáróinak a lakosság tá­mogatásával 1972-ben sikerült megfe­lelő sporttelepet kialakítaniuk; 1975- ben pedig befejezték a művelődési ház építését. Itt kapott helyet a 320 néző befogadására alkalmas Tatra mozi .amely egyben színházterem is, itt van a 16 ezer kötetes könyvtár és itt működik a helyi nemzeti bi­zottság. ■ Az idén immár három éve, hogy Teíedfkovét bővített hatáskörrel ru­házták fel. Hogyan változott meg a község arculata azóta, hogyan élnek lakosai, milyen problémákat sikerült megoldani, mi az ,aml még várat ma­gára? — ezekkel a kérdésekkel for­ilyen........Tágas határa, gazdag ter­mékenységű rétje, legelője bőven; marhatartása nevezetes;...“ írja a korabeli Peredről a XVIII. század de­rekán Fényes Elek. Lakosainak з száma már ebben az időben megkö­zelítette a kéezret, s ez nem egész egy évszázad alatt — hála kedvező fekvésének és a szomszédaiénál jobb gazdasági lehetőségeinek — megkét­szereződött. A két világháború közti népszámlálsi adatok szerint 1930-ban a községben 4090 ember élt. A februári győzelemmel ugyan még nádtetős, sok megpróbáltatást átélt, de építeni akaró közösségbe köszön­tött be a népi demokrácia. Tešedíko­­vo számára megnyílt az út, hogy egy új típusú, szocialista fejlődésre kész faluvá legyen. Vezetői — elsősorban a hnb közelmúltban elhunyt elnöke, Alaksza Tibor — éltek a kínálkozó alkalommal, a lakosság aktivitásával és sokat tettek, valamivel még tán többet is, mint másutt. 0) iskola, böl­csőde ,óvoda és üzlet alapjait rak­ták le, aszfaltburkolatot kaptak a poros utcák. Egyremásra tűntek el a régi, elavult parasztporták, épültek a korszerű lakóházak így nem cso­da, ha a Galántai (Galanta) járási Nemzeti Bizottság határozata értelmé­ben Tešedtkovo 1985. lanuár 1-jével bővített hatáskörű központi faluvá lett. Ennek a feladatnak a betölté­séhez, az újabb lehetőségek kiakná­zásához megvannak a feltételeik, je­lenleg a lakosságnak a fele aktívan munkaképes. Az 1980-ös népszámlá­lást adatok szerint a 3996 lakosból a helyi efsz-ben 639. a környékbeli városokban, falvakban 818 ember dolgozott, s csak 323-an voltak olya­nok ,ak!k a láráson, kerületen kívül kerestek maguknak munkát. Az úthálózat fellett. A falu közúti kapcsolata és a tömegközlekedés a közeli városokba jónak mondható. Van bölcsődéié, amely egy régebbi, de korszerűsített épületben kapott helyet. Az óvoda épületét Z-akctóban egy újabb helyiséggel bővítették. Ezek együttesen több mint kétszáz gyerek befogadására alkalmasak. A helyi alapiskolának — amely 1959- bnn épült — 18 osztálya van. Általá­ban ötszáz kisdiák látogatja, s közü • lük több mint a fele magyar nyelven tanul. A dolgoző anyák gondjait az óvoda mellett az ötosztálvos napkö­zi, valamint a 350 gyerek ellátását biztosító étkezde is megkönnyíti, ftt ebédelnek a szomszédos Zslgárdről (Zlharec) és Deákiről (Diakovce) be­térő, a helyi Iskolában tanuló gye­rekek Is. Csányó Tamásné, a művelődési ház ve­zetője dúltam Csongár Vincéhez, a helyi nemzeti bizottság újonnan kinevezett elnökéhez. Személyében nemcsak fia­tal, tettre kész, de egyúttal tapasz­talt tisztségviselő került a falu élére, hiszen korábban több mint nyolc éven át Alaksza Tibor jobbkezeként mint titkár vállalat részt a fejlesz­tésben. — A 7 ötéves tervidőszak utolsó, valamint az azt kővető két évben több jelentős létesítménnyel gazdago­dott a falu. Z-akclőban felépült a bevásárlóközpont, egy-két kisebb üz­letet Is átadtunk, s befejeztük az óvoda bővítését. A művelődési ház­zal szemben — az utca túloldalán — a közelmúltban készült el az üj gyógyszertár... ■ Néhány évvel ezelőtt egy. Bécs­­ben megtartott, az öregedés problé­máival foglalkozó nemzetközi szim­­pózion hangsúlyozta, hogy az idős, magányos emberek nem érzik jól ma­gukat a városokban létesített nagyobb szociális otthonokban. Főleg a falu­si embereknek hiányzik az a kisebb kiizösség. amelyben életük javát le­élték. Tudomásom van róla. hogy ez az elgondolás a járás párt- és állami szerveinél is magértésre talált. Töb­bek között önöknél is működik egy ilyen szociális otthon ... — Természetesen éltünk az adott le­hetőséggel, hiszen ismerjük az egye­dülálló vagy magukra hagyott öre­gek problémáit, s helyzetüket átérzi a falu is. A Nemzeti Front választá­si programja feladatainak teljesítése során 1986-ban Z-akclóban befejeztük a jövő lakótelepen álló közel 2 mii­llő korona értékű szociális gondozó­­otthon építését, melynek során köz­ségünk polgárai társadalmi munká­ban 60 ezer órát dolgoztak le. Az új létesítményt Peter Colotka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke adta át. Huszonkét Idős ember lelt Itt ott­honra. ■ Gondolom, a faluban élő nyug­­díiasiikról. maeányos öregekről sem feledkeznek meg. — Az szinte lehetetlen, hiszen ná­lunk több mint nyolcszáz nvugdíias él. Közülük a rászorulóknak — 91 embernek — a hnb hozzájáruláséval étkeztetést biztosítunk. Tavaly 34 esetben egyszeri szociális segé'vt. halálozás esetén a legszükségesebb kiadások fedezésére pedig 1000—1009 koronát utaltunk ki. Azok a nyugdí­­iasok. akik még dolgozni szeretné­nek. munkát vállalhatnak a nemzeti bizottság melléküzemében, és fgv ki­egészíthetik nvuedfiükaf. Ami oedig közösség! és kulturális igényeiket il­leti .azokat is igyekszünk kie’égfte­­ni. Minden évben megrendezzük a nagyon népszerűvé vált nvugdfjasna­­pot. A hetvenévesek ünnepére a 330 meghívott közül 280-an jöttek el Per­sze a meghívókat nem postán küld­tük el, a polgári flgvek testületének taglal személyesen vitték el minden­kihez! ■ Mielőtt az elnököt felkerestem volna, beiártam a falut. Modern egv­­é« kétszintes házak, mindenütt rend. Megálltam az lR4S-es júniusi ueredi csata elesett honvédjeinek emlékmű­vénél — talapzatán gvertvacsnnkok. a tábla fölött a kegve'et koszorúi. Az emlékmű körüli tenyérnyi narkban, annak ellenére, hogy december volt, két asszony kapálgatott. Nyáron itt is — és mindenütt a falu köztelein — virágok nyílnak ... — Nagy gondot fordítunk életkőr­­nyezetünk gondozására, a környe­zetvédelemre és a természetvéde­lemre is — előzi meg közbeszól­­sával éppen csak formálódó kér­désemet Csongár Vince. — S e té­ren akad munka bőven. A falu bel­területe meghaladja a 230 hektárt. A házak elé, ahol csak lehetett, fá­kat ültettünk, parkosítottunk. A hnb mellett működő öt bizottság egyiké­nek a szolgáltatások és az építkezé­sek mellett az életkörnyezettel кзр­­cso'atos problémákra, szabálytalansá­gokra is ügyelnie kell. Ha valakinek például nagvon gyomos, elhanyagolt a kertie, először csak figyelmeztetik — ez általában segít —< de ha a jé szónak nincsen foganatja, akkor már büntetést szabna»! ki. Az egyik utcá­ban a villanyvezeték oszlopán gólyák fészkelnek, ez több esetben áramki­esést okozott, s ezért az ott lakók bizony bosszankodtak A gólyákat azonban a törvény, és hozzá tehetem, a többség szeretete is, védi Űgv dön­töttünk tehát, hogy a gólyák új lak­helyet kapnak. Fészkűket áthelyez­zük. s íev nem lesz több áramszünet, és reméltük, hogy a madarak tovább­ra is nálunk maradnak. Persze bár­csak ez lenne a legnagyobb gon­dunk — fegyzi mee moso’vogv.q —, de vannak ennél komolyabb problé­máink is! Sajnos a háztartási hulla­dék kihordására nincs salát mecha­nizmusunk Az efsz segítségére va­gyunk utalva, amelv ezt kötelezett­ségvállalás formájában bfzosftla Nincs szemétlerakafunk sem. melynek kialakítására a rendelkezésünkre ál­ló 15П ezer korona sem elég. Az ivóvízzel szintén gondjaink van­nak. Az 1433 háztartásból csak 785- ben van vízvezeték, s ez bizony ke­vés Végső megoldást maid csak a Jőka flelkaj —Galánta—frsekűivár (Nové 7ámkvl távolsági vízvezeték megépítése és községünknek, vala­mint Zslgárdnak erre történő rákap­csolása lelent. Biztató, hogv a munka ránk háruló részét, amelyre ötmillió koronát kaptunk, már az idén már­ciusban megkezdtük. A kanaHzácló kiépítésére pedig majd csak 2000 után gondolhatunk. Hiányzik a faluból a Csongár Vince, a hnb elnöke a fala múltjáról beszélget gáz is, pedig nagyon kellene — kö­vetelik az emberek ,.. ■ A párt- és az állami szervek er­kölcsi és anyagi támogatásán, az itt élő szorgos emberek kétkezi munká­ján kívül kire számíthatnak még? — Elsősorban az a segítség, ami rögtön van, s ezen a téren biztos hát­terünk a helyi egységes földműves­­szövetkezet — feleli gondolkodás nél­kül — és elnöke Nagy Béla mérnök, aki nemcsak akkor segít, ha erre fel­kérjük, de maga is sok jó ötlet kez­deményezője. Még sokáig és szívesen beszélget­nék az elnökkel, de ma nem én va­gyok az egyetlen látogató. Délután a hazánkban állomásozó baráti szovjet csapatok egyik egységének tisztjeit várjp. De hogy dolgavégezetlenül ne távozzak, telefonon beszólítja a hnb osztályvezetőjét, Tornyai Ferencet és FEBRUÁR a melléküzem vezetőjét, Lukovics Ig­nácot, akitől további érdekes dolgo­kat tudok meg. Tornyai Ferenc el­mondja, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán magánerőből 83 új házat építettek. Akadt tehát dolguk az ügy­intézés terén bőven — már csak azért is, mivel a szomszédos Zsigárd építkezési ügyeit is ők intézik. Fel­hívja a figyelmemet a Jövő lakótelep modern házaira, arra, hogy 1986-ban újabb 4 milliós beruházásba kezdtek. Z-akclőban épül a modern hentesüzlet és az élelmiszerbolt. Márciusban meg­kezdik egy új utca közművesítését, s ősszel már megindulhat az építke­zés... Lukovics elvtárs Ismerteti a 35 em­bert foglalkoztató melléküzem tevé­kenységét. Bádogos-, kőműves-, festő- és mázolómunkákat vállalnak, van*la­katosműhelyük stb. is. Széles válasz­tékú szolgáltatásokat nyújtanak a la­kosságnak. A falu szocialista életmódjának ki­alakításában jelentős szerepet játszik a polgári ügyek testületé. Működésé­ről Hegedűs Katalin anyakönyvvezető ad felvilágosítást. — Tavaly kb 120 rendezvényünk volt. Ott vagyunk a névadóknál, a házasságkötéseknél és a temetések­nél is. Immár hagyományosan min­den évben megrendezzük az 50., 60. és 70 évesek találkozóját. Népszerűek a közösen tartott házassági évfordu­lók. Megemlékezünk az egyéni Jubi­leumokról is, azokról, akik hosszú éveket töltöttek el aktiv munkával a CSKP-ban, a tömegszervezetekben. Munkájukra nemcsak a jubilánsok, a falu társadalma figyelt fel, de egyes rendezvényeiket meglátogatták a jnb kulturális szakosztályának dol­gozói is. Eredményes munkájuknak, színvonalas rendezvényeiknek köszön­hetően bekerültek a polgári ügyek testületéi járási versenyének döntőjé­be ts, ahol összeállításukat elismerő oklevéllel jutalmazták. A gazdasági és társadalmi fejlő­déssel a kultúra is igyekszik lépést tartani. A tömegszervezetek hagyomá­nyos kulturális tevékenysége mellett a művelődési ház újabb lehetősége­ket kínál. Csányó Tamásné, a művelődési ház vezetője elmondotta, hogy egyre na­gyobb az érdeklődés a történelmi, egészségügyi, politikai és világnézeti vagy éppen a kertészeti tárgyú elő­adások lránt. Rendeznek zongoratan­folyamot Is, amelyen hat év alatt el­­sajátíthatők a zenei alapok, így a te­hetséges gyerekeknek nem kell Ga­­lántára vagy Vágsellyére utazniuk. A szülők bizonyára azt Is értékelni tudják, hogy hároméves német nyelv­­tanfolyam Indult. A lövőben angol nyelv oktatásával és társastánccal szeretnének próbálkozni... Végül magától adódik a kérdés: Mit tudnak a tešedíkovôiak munká­járól az állami szervek és a pártve­zetés, hogyan értékelik azt? ürömmel mondhatjuk, elismerésben már eddig sem volt hiány. Megkapták a CSKP Központi Bizottságának, valamint a CSSZSZK Nemzett Frontja Központi Bizottságának emlékérmét. Tavaly — 1987. november 27-én, a község fenn­állásának 750. évfordulóján — pe­dig átnyújtották nekik „A Nyugat­szlovákiai kerület fejlesztéséért“ ki­tüntetést. Nem kis örömet okoz a hnb vezetőinek az sem, ha a falu idősebb lakói azt mondják: „Jó, hogy ezt is megértük“. Az elismerések azonban köteleznek isi Ezt szem előtt tartva vállalnak a tešedíkovôiak újabb feladatokat — most például közel 28 ezer órát dol­goztak le társadalm lmunkéban a be­vásárlóközpont építésénél, a parkok karbantartásánál — a februári győ­zelem 40. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. P. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom