Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-13 / 19. szám

1988. május 13. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A személyes felelősség, az igényesség, , a nyíltság programja A békét ünnepeljük... Május első hetében szavazott bizal­mat a Szövetségi Gyűlés a CSSZSZK újjáalakított kormányának, s hagyta jóvá a Ľubomír Štrougal «mi­niszterelnök által előterjesztett kor­mányprogramot. amely egyidejűleg a korábbi kormány munkájának értéke­lését is tartalmazta. E program minden hangzatossá? nélkül azt teszi mérlegre, mit sike­rült ez Ideig megvalósítani a 8. öt­éves terv feladataiból, de sokkal In­kább azt tárja fel — és tartja fon­tosnak egészen világosan feltárni —, hol vannak az alapvető fogyatékossá­gok, problémák, melyek népgazdasá­gunk gyönge pontjai; hogy megvá­laszthassák a konkrét kiutat a meg­oldás módját. Ľubomír Štrougal rámutatott, hogy az irányítás eddigi adminisztralív uta­­sításos mechanizmusa nagymértékben lehetővé tette a hibák áthárítását, a személyes felelősség elkendőzését. Erről szólva kijelentette: „A gazda­ságirányítás adott rendszere nem va­lami sejtelmesen titkos, elembertele­­nedett rendszer. Ennek a rendszernek Is van szerkezete, bizonyos jogkörrel és felelősséggel felruházott fokozatai, és olyan emberek tartoznak hozzá, akiket a párt állított ez illetékes in­tézmények, gazdasági szervek és szer­vezetek élére. Mindenkinek megvan tehát a maga helye. Ezért becsületes­nek és erkölcsösnek tekintjük azt. hogy személy szerint vállaiuk a fele­lősséget az adott helyzetért, a fogya­tékosságokért. mind a gazdaságban, mind más területeken. A kormány sem anonim ugyanis“. Minden tárca, minisztérium, köz­ponti hivatal élén konkrét ember áll a rábízott felelősséggel és jogkörrel, s munkájuk számon kérhető. „A kor­mány tisztában van azzal, hegy töb­bet tehettünk és kellett is vo na ten­nünk“ — jelentette ki a miniszterel­nök, és arra kérte a képviselőket, hogy a helyzet kritikus értékelését tekintsék, egyben a kormány és tag­jai önbírálatának Is. Teljes nyíltsággal mondta el, hogy szociális-gazdasági területen elégtele­nül valósítjuk meg a CSKP XVII. kongresszusának szándékait és a 8. ötéves tervet. A kongreszus irányel­véhez képest a nemzeti jövedelem növekménye legalább 15 milliárd ko­rona érlékben alacsonyabb, vagyis a feltételezett hét százalék helyett csak öt százalékos. Ez összefügg az­zal. hogy a nemzeti jövedelem növek­ményének csak 70 százalékát fedez­te a munkatermelékenység növekedé­se. mégpedig a tervezett 86 százalék helyett. Problémáink fő oka elsősorban az ipari termelésben az ti^n kis méretű innovációkészség, s a lassú struktú­raváltás. Noha a gép- és az elektro­technikai ipar egyes szakágazataiban viszonylag nagyobb e termelési nö­vekmény, nem sikerült jelentősebb mértékben korlátozni az energia-, a nyersanyag- és alapanyagigényes ágazatok termelését. A termelésben a tudományos-műszaki haladás elégte­len érvényesülése. a munka- és a technológiai fegyeietn hiánya, a szer­vezés és az ellenőrzés alacsony szint­je számos vállalatnál tükröződik a gyártmányok elégtelen minőségében. Fgy 1986. évi döntés alapján a népi ellenőrzési bizottságok jelenleg 40 szervezetben ellenőrzik a min iséget. Ezzel kapcsolatban további 84 válla­lat Igazgatóival tárgyaltak meg sú­lyos fogyatékosságokat A rossz mi­nőségű termelésből következő veszte­ségek a döntő fontosságú iparégaza­­tokban évente elérik csaknem a 4 milliárd koronát. A rossz minőség kedvezőtlenül hat kivitelünkre Is. Ex­portunk volumenjénél gyorsabban nö­vekszik a gyártmányokkal kapcsola­tos reklamációk száma. Ennek költ­ségei évente meghatadják a félmil­­liárd koronát. 1985-höz képest a szo­cialista export 9.5 százalékkal növe­kedett A nem szoicaüsta export vi­szont 1985 óta csökken, a tavalyi ter­vet csak 98,1 százalékra teljesítettük. A népgazdaság bonyolult helyzeté­nek van reális kiútja. Ehhez azonban az irányítás minden szintjén le kel! küzdeni bizonyos közömbösséget és azt a káros elképzelést, hogy ezt az időszakot valahogy túl kell élni, s majd az új rendszer mindent csodá­latosan megold Ennek éppen az el­lenkezője az igaz Az a tárca vagy vállalat, amely nem teljesíti a 8. öt­éves terv feladatait, a következő években nem csekély nehézségekbe ütközik. Hiányosságnak számít, hogy to­vábbra sem tudjuk még elég diffe­renciáltan javadalmazni a jó és a rossz munkát, mégpedig nemcsak az egyének-, hanem a kollektívák és egész vállalatok viszonylatában sem. Két esztendő telt el azóta, hogy a CSXP XVII kongresszusa jóváhagyta a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításának feladatát. Ezek az alapvető változások érintik mind az ipart, mind a mezőgazdaságot és a terciális szférát. A mezőgazdaságot illefően a reformból következő intéz­kedések lényegében átfogó módon életbe lépnek a jövő év elején. Ez fontos lépés lesz, amelynek céija job­ban hozzájárulni a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésé­hez. Az utóbbi években az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok nvereségüket elsősorban a teljesítmények növelésével érik el, tekintet nélkül az anyagköltségek'nö­vekedésére, főleg a melléküzemági termelésben, s nem azzal, hogy csök­kentenék a mezőgazdasági termék­­egységre eső költséget. A növénytermesztést gyorsabban kell fejleszteni, ha jó eredményeket akarunk elérni az állattenyésztésben. E feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges a többi népgazdasági ága­zatnak, főleg a gépiparnak és a vegy­szerek .gyártóinak az együttműködé­se. Ehelyett azonban je'entős lemara­dásukat tapasztaljuk. A közeljövő tennivalói között Ľu­bomír Štrougal szólt az ez évi terv teljesítéséhez szükséges feltételek ki­alakításáról. valamint a központi Irá­nyításban ' és a vállalati szférában előirányzott változtatások következe^ tes végrehajtásának szükségességé: ről. Hangsúlyozta, hogv a kialaku’t Irányítási mechanizmus már nem al­kalmas az űi feladatok megoldására. Az átalakítás előkészítő szakaszá­ra, tehát 1988—1990-re a kormány a konkrét intézkedések programját fo­gadta el. Döntő fontosságúnak tart­ja a belső és külső gazdasági egyen­súly felújításával összefüggő gondok megoldását. Az új gazdasági mecha­nizmus előkészítési és kezdeti sza­kaszáról szólva kijelentene, hogy az nagyon bonyo'ult lesz és nem. lesz mentes a konfliktusoktól, hiszen sok­éves beidegződéseket kell leküzdeni, s szakítani kell a régi gondolkodás­móddá!. A törvényhozó testületekre is nagy feladatok várnak. Az elkövetkező évek törvényhozási porgramja olyan széles körű, hogy ezt csak a szocia­lista jogrend alapjai lerakásának Idő­szakával lehet összehasonlítani. A Szövetségi Gyűlés elé terjesztett, az állami vállalatokról, a földműves-szö­vetkezetekről, a lakás-, fogyasztási és Ipari szövetkezetekről szóló törvény­javaslatok mellett, amelyekkel kiegé­szül és megváltozik a Gazdasági Tör­vénykönyv, számos más, jelentős tör­vényhozási feladatot кеЧ megoldani. Módosítani kell a Munka Törvény­könyvét. meg keli szüntetni vagy meg keil változtatni sok állami vagy ága­zati normát, olyan új, egységes jogi előírásokat kell kidolgozni, amelyek átfogják a gazdasági reformot. A szövetségi kormány kész támo­gatni mindent, ami a társadalmi rendszer további demokratizálását és a Nemzeti Front, valamint a benne tömörülő szervezetek általános akti­vizálását célozza. Az állampolgárok aktivitása és kezdeményezése annál nagyobb eredményeket hoz. minél szélesebb körben bontakozhat ki. Az aktivitás és a kezdeményezés számá­ra a nyílt politika, az emberek tájé­koztatása és azoknak a feltételeknek a megteremtése biztosít teret, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az embe­rek kifejtsék nézeteiket és gyakorla­tilag befolyásolják a közügyekről va­ló döntéseket. A kormányfő programnyilatkozatá­ban leszögezte, hogy nagy figyelmet kívánnak fordítani a nemzetek és nemzetiségek kapcsolatai harmonikus fejlesztésének. A kormány mindig *zem előtt fogja tartani, hogy az ál­lampolgárok tekintélve és szerepe teljesebben érvényesülhessen társa­dalmi életünkben. Az átalakítás és a demokratizálás programjának megva­lósításához a kormány a jövőben is a lakosság legszélesebb rétegelt akar­ja megnyerni és egyesíteni. Ehhez járul majd hozzá a nemzeti bizottságok nagyobb hatásköre és fe­lelőssége is. Napjainkban megnövekedtek az igények és ez elvárások az irányítás minden szintiének szakmai színvona­lával, céltudatosságával és gyakorlati képességeivel szemben. Csak ilyen módszerrel oldhatók meg azok a fel­adatok, amelyeket a szövetségi kor­mány programjában kitűzött. Ez az igényesség tükröződött Ľubomír Štrougal előterjesztett nyilatkozatá­ban. s ennek a programnak a Szö­vetségi Gyűlés bizalmat szavazott. A második világháborút a Szov­jetunióban végigélő angol új­ságíró, Alexander Werth az „Oroszország nagy háborúja című könyvében ezt- Irta 1945. május 9-é­­ról: „Felejthetetlen nap Moszkvában, még sohasem láttam, hogy az a két­­;de lehet, hogy három-) millió em­ber, akik aznap este megtöltötték a Vörös teret, a Moszkva-folyó part­jait és az egész Gorkij utcát, ilyen őszintén és közvetlenül fejezte vo'na ki örömét. Az emberek énekeltek és táncoltak az utcákon, a katonákat és a tiszteket ölelgették és csókolták... Olyan látványos tűzijátékot, mint az­nap este, még sohasem láttam.“ Mit jelentett akkor a világ számára ez a nap, a győzelem, s a béke első nap­­ja? 1945 februárjában Churchill ezt ír­ta Sztálinnak: „A Vörös Hadsereg olyan diadallal ünnepli meg fennállá­sának huszonhetedik évfordulóját, amely határtalan elragadtatást keltett szövetségeseinkben, s amely eldöntöt­te a német militarizmus sorsát A jö­vő nemzedékek ugyanis fenntartás nélkül el fogják ismerni kötelessé­güket a Vörös Hadsereggel szemben, mint mi, akik megértük, hogy tanúi lehettünk e nagyszerű győzelmek­nek“. Május elsején a Reichsiagon lengett a csi'lagos zászló, s a legfel­sőbb német hadvezetés képviselői má­jus 8-án aláírták a kapitulációról szó­ló okmányt. Thomas Mann ezt írta: ..Ez az óra nemcsak a győztesek szá­mára magasztos, hanem Németország számára is. ez az az óra, amikor le­döfték a sárkányt, amelyet nemzeti­szocializmusnak neveznek, kiadta pá­ráját, és Németország legalább attól az átoktól megszabadult, bogy Hitler országának nevezzék“, A moszkvai ünnepségeken ma is őszinte szívvel köszöntik a békét és emlékeznek érte meghalt hőseikre, szeretteikre. A világ, a nagyhatalmak po'itikájn és érdeke azonban 1945 óta sokat változott. A Churchill által megjöven­dölt elismerés a Szovjetunió és bé­két. győzelmet kivívott hadserege iránt gyanakvássá, bizalmatlansággá változott. így kívánta ezt a miltlaris­­ta körök, a hidegháborúból profitá­lók érdeke, amely a szovjet háborús veszély rémével ösztönözte saját tő­késeit újabb és újabb fegyverkezé­sekre. Most, amikor végre ..megtört a jég“, s. megtörtént az első lépés a le­szerelés útján, a NATO még mindig — és Ismét — a szovjet ..háborús ve­szély lehetőségére hivatkozva kívánja 1. A KATÓ lüdvözölte ugyan a közép­hatótávú és hadműveleti-harcászait rakéták felszámolását, de a rakéta­egyezmény után is hadrendben mara­dó nukleáris fegyverek korszerű szin­ten tartása és feflesztése mellett száll síkra. Ez derült ki a NATO 16 tagállama közül 13 ország hadügy­minisztere Brüsszelben befejeződött, a nukleáris tervezőcsoport keretében tartott tanácskozásán. A tanácskozásról kiadott, közlemény utal az ez év márciusában Brüsszel­ben tartott NATO-csúcsértekezletre, amely pozitívan ítélte meg a Szov­jetunióban és a vele szövetséges or­szágokban történt változásokat, ugyanakkor ügy véli, hogy a Szovjet­unió katonai ereje meghaladja a vé­delemhez szükséges mértéket, s ez okozza a kelet-nyugati feszültséget. Ézzel indokolta a közleményben a nukleáris tervezőcsoport azt az ismét kinyilvánított eltökéltséget, hogy fenntartja és fejleszti nukleáris fegy­vertárát. A közlemény állást foglal a kelet-nyugati tárgyalások mellett. Ez az állásfoglalás azonban még ma­gán viselt azt a saját érdekeiket min­den áron keresztülvinni akaró érték­ítéletet, amely a politikai reatiáso­­kal és a másik fél érdekeit nem veszt figyelembe. Ezért halad nehezen a moszkvai csúcs előkészítése, ezért ne­héz haladást elérnt a hadászati tá­madófegyverek ötvenszázalékos csök­kentéséről szóló szerződés előkészíté­sében is. Az Egyesült Államok külön­leges fogókat akar szerezni a köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítésének ellenőrzésében is, ami tülmenne a szerződés előírásain, mert a gyártási folyamatba is bete­kintést adhatna, s így szovjet részről nem tárulnak hozzá a módosításhoz. 2. A NATO-tagországok hadügyminisz­tereit tömörítő nukleáris szervezőcso­port ülését tulajdonképpen Dániában kellett volna megtartani, ám a ta­nácskozást Brüsszelbe helyezték át, mivel a NATO-országok nehezteltek a dán panament döntése miatt, amely korszerűsíteni haderejét és megőrizni biztonságát. Nyilván az emlékezetes évforduló — és a, NATO magatartá­sa — adta az ötletet, hogy eddig példa nélkül álló összejövetelt ren­dezzenek Moszkvában — szinte a má­jusi ünnepségek előestéjén. A szovjet honvédelmi minisztérium kezdeményezésére meghívtak minden szocialista, tőkés és fejlődő ország­beli diplomatát, katonai attasét erre az értekez’etre. Dmitrij Jazov hadse­regtábornok, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere itt arról be­szélt, hogy a szovjet külpolitika alap­ját képező új gondolkodásmód meg­engedhetetlennek tartja a háborút, s ez tükröződik a nemzetközi bizton­ság átfogó rendszerére vonalkozó nézeteiben is. Kijelentette: „Az új gondolkodásmód megköveteli az el­szakadást a nemzett és a nemzetközi biztonságról hirdetett elavult néze­tektől, fel kell hagyni a nuk'eáris elrettentés dogmájával, az évtizedek alatt kialakult gyanakvással és bizal­matlansággal. “ Emlékeztetett rá. hogy az új gondolkodásmód áthatotta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének tavaly ,má­­jusi berlini ülését is. amely a Var­sói Szerződés katonai doktrínájának védelmi jellegével foglalkozott. Az ott elfogadott dokumentumot azóta nyugati politikusok, ideológusok, ka­tonai szakértők elemzik. Némelyikük megkísérel támadó, sőt agreszív jel­leget tulajdonítani a doktrínának. Mások a szovjet katonai doktrína vé­delmi jellegét csak politikai össze­függésben fogadják el. továbbra is támadó jellegei tulajdonítanak a dokt­rínának katonai-technikai téren. „Társadalmunkban nincs olyan erő. osztály, réteg vagy csoport, amely érdekelt a háborúban. A szovjet ka­tonai dokirína tartalmát és irányát a szovjet külpolitika elsődleges cél­ja szabja meg. Ez pedig: biztosítani annak a feltéte'eit. hogy a szovjet nép a tartós béke és a szabadság feltételek között dolgozhasson“ — hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. A szovjet katonai tevékenység cél­ja a társadalom létének első pillana­tától a háború elleni küzdelem volt, s az vált nyilvánvalóvá, nemzetközi­leg is közismertté és elismertté a fa­sizmus felett aratott győzelemmel. Ma, amikor a háború egyenlő az megtiltotta atomfegyverrel felszerelt hajók befutását az ország vizeire. Shultz amerikai külügyminiszter szerint komoly gondokat jelent Wa­shington számára ez a döntés, amely nem irányul ugyan közvetlenül az Egyesüli Államok ellen, de nagyon megrontja az amerikai—dán kapcso­latokat Is, úgymond megzavarja a nukleáris visszacsapds elvére alapo­zott NATO-stratégidt. és hírmagyará­zatunk első fejezetének tulajdonkép­pen itt a magyarázata, ezért a ká­kán is csomót keresés g szovjet le­szerelési javaslatokkal kapcsolatos ki­fogások, kibúvók és feltételek. Ami pedig Dániát illett, korántsem újdonság, hogy nem engedi meg atomfegyverek elhelyezését. Hiszen Schlüter négypárti konzervatív ka­binetje, amely hat éve parlamenti kisebbségben kormányoz, és 23 ízben szavazták le biztonságpolitikai viták­ban, ily módon megakadályozott már több NATO-határozatot. Most a N ATO- tagországok kétségbevon/ák Koppen­hága szövetségi hűségét, mivel „meg­gyengíti a NATO északi szárnyát". Dániának fontos stratégiai jelentbsé­öngyilkossággal, az egész emberiséget sújtó katasztrófával, a háború elleni küzdelem az első helyre került. Ka­tonapolitikai feladat a háború meg­akadályozása, az ország védelmének és biztonságának megerősítése. A Szovjetunió egész sor konkrét javaslatot terjesztett elő az utóbbi években, hogy a béke megőrzését, a tiagyobb biztonságot, a leszerelés ügyét elősegítse. Ilyen volt a nukleá­ris és más tömegpuszfttő fegyverek­nek az évezred végéig való megsem­misítését célzó javaslat, a hagyomá­nyos fegyverzet minimumra csökken­tésére tett kezdeményezés és az a törekvés, hogv a katonai potenciált korlátozzák arra a elégséges szintre, amely csupán a védelmi feladatok el­látását biztosítja. Napjainkban a háború kirobbantá­sa megakadályozásának fontos ténye­zője a katonai-hadászati paritás, ame­lyet« a legjobban a szovjet—amerikai hadászati nukleáris egyensúly tükröz- Pozitív tény annak kölcsönös elisme­rése, hogy az egyensúly szintjét csökkenteni szükséges. Ezzel össze­függésben Dmitrij Jazov méltatta az európai közepes hatótávolságú raké­tákról megkötött szerződés ielentősé­­gét. A Varsói Szerződés, a Szovjetunió nem tartja normálisnak, hogy tovább­ra is létezik Európa két szemben ál­ló katonai tömbre való megosztottsá­ga. A szocialista országok azt szeret­nék. azért lépnek fel, hogy egyide­­jüleg szűnjön meg az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés. En­nek természetesen mindaddig csupán elvi jelentősége van, amíg az egy­mással szemben álló telek a másik támadásától tartanak, amíg valame­lyik is erőfölényre törekszik. Erőegyensúly a fegyverek, fegyve­res erők védelmi szintjén — ez a megoldás, ez a következő lépés a biztonságosabb körü'mények. a sza­vatolt béke megőrzése felé. Ahhoz, hogy az úi politikai gondolkodásmód ezen a területen is megerősödjön, nem ártana felidézni a világ nyugati felén is a Churchill által 1945-ben mondottakat. E történelmi igazság ma is érvényes, s a milliók vérével meg­váltott béke nemcsak öröm. hanem közös felelősség is. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET ge van a NATO számára, hiszen el­lenőrzi az Északt- és a Balti-tenger közötti átjárót, továbbá fennhatósága alá tartozik Grönland, ahová az Egyesült Államok katonai előrejelző rendszerét telepítette. Most Dánia teljes körű NATO-tgg­­ságát vitatják, s közben — május 10-én — rendkívül választásokat tar­tanak. A kormány ezt egyfajta nép­szavazásnak tekinti, amely azonban az Atlanti Szövetséghez kötődésen — bármilyen eredménnyel is zárul­jon — nem fog változtatni. „Dánia maga dönt" — érvelnek a szociálde­mokraták és az ország atomfegyver­mentes státusának megőrzésére szó­lítanak fel. Ezzel kapcsolatban nem lényegtelen a szovjet reagálás: Moszkvában kifejtették, a Szovjetunió készen áll annak garantálására, hogy о dán kikötőkbe alkalomadtán befu­tó szovjet hadihajókon nincs, s nem lesz atomfegyver. Hogy saját szövet­ségeseik tiszteletben tartják-e ezentúl Dánia atomfegyvermentes státusát — az más kérdés, amelyre másutt kell a választ keresni. —hme—« ÜJSÄGHlR: A NATO FEJLESZTI NUKLEÁRIS FEGYVERTÁRÁT ”* Éz sokkal modernebb és mutatósabb lesz... J, Cserepanov rajza HÍRMAGYARÁZATUNK t r ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom