Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
A mikroprocesszoros szabályozás minden esetben a ieg; opi.mál.sabb homerséklelü, illetve nyomású meleg levegőt Áramoltatja a növények közé. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonvitták bogy a nem kis anyagi kiadásokat igénylő befektetés viszonylag rövid időn belül kamatosán megtérül, mert az üvegházak fűtőanyag-szükséglete a koróbbt móclszere1' alkalmazáséhoz viszonyítva több mint 50 százalékkal LSHazánkban a déClni Sempra vállalat már készíti a le8kerj szerúbb LUR II típusú Uvegházakat, amelyek közül az elsők már az idei év tulyamán forgalmazásra kerülnek, bz a váltósai sem hoz azonban gyökeres és kedvező változásokat, mert a fűtési technológiák hazánkban elmaradnak a tejlett külföldi termesztők legújabb műszáki megoldásaitúl. Számottevő változás csak 1990 után várható, amikor kezdetét veszi a jelenleginél jóval energiatakarékosabb üvegházak sorozatgyártás^. Napjainkban a hazai és külföldi szakemberek úgy vélekednek. hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az atomerőművek hulladékhőjét elsősorban fűtőberendezések és terményszállftók valamint hűtőkapacitások létesítésére hasznosíthatja. jelenleg még csak kezdeti stádiumban van a hulladékhő hasznosítás, éra távlatilag jelentős megtakarítás érhető el az említett korszerű módszerek széles körű gyakorlati alkalmazásával. Hazánkban az Energoprojekt vállalat Olomouci kirendeltségének dolgozói foglalkoznak az atomerőművek hulladékhőjének mezőgazdasági felhasználásának időszerű kérdéseivel. Ezzel kapcsolatban példaként megemlítjük a Temellni Atomerőmű hulfadékhöjének hasznosítására kidolgozott tervezetet, amely szerint egy hatalmas iivegházrendszer folyamatos fűtésével, egy közel 100 hektáros területű haltenyésztő és -nemesítő központ létesítésével, valamint cslperkegomba-termesztéssel, illetve a meglévő hűtőipari tárolókapacitás jelentés bővítésével számolnak az energetikai szakemberek. A HULLÁDÉ KHŰ HASZNOSÍTÁSA A hulladékhé képződésének négy fő forrása a következő: 1. a hagyományos hőerőművek 2. az atomerőművek 3. a gázvezetékek kompresszorállomásai 4. az ipari üzemek és vállalatok. 1. A hagyományos hőerőművek üzemeltetése során jelentős mennyiségű hulladékhű keletkezik, amely a mezőgazdaságban is sikeresen hasznosítható. Mindenekelőtt a melegvizes vezetékek hulladékhöjöt lehet másodlagosan kiválóan hasznosítani. Három évvel ezelőtt. 1885-ben kezdték a Detmarovicei Hőerőmű hulladókhőjét egy 10 hektáros területű üvegházrendszerben fűtési célokra hasznosítani. Általában a hulladékhő energiáját három helyen hasznosítják: a) a turbinák hűtővizének hőmérséklete 25—35 Celslus-fok, amelyet talajfűtési célokra hasznosítanak a mezőgazdasági üzemek; b) az orlovái csőrendszer visszaáramló hűtővizét, amelynek hőmérséklete jelentős mértékben függ a külső Időjárási viszonyoktól, szintén az üvegházak vezetékes fűtése során hasznosftják; c) a hőerőmű más forrásokból keletkező hulladékhőjét különböző célokra Igyekeznek felhasználni. Magyarországon a hutladékhő üvegházi hasznosítása terén az utóbbi évtizedben gazdag tapasztalatokra tettek szert. A Budapesti Energiagazdálkodási Intézet szakemberei kidolgozták a levegőáramlásos üvegházi fűtés korszerű módszerét. A gyöngyösi Gagarin Hőerőmű hulladékhőjét 1979-től fokozatosan egyre nagyobb területen hasznosítják a mezőgazdasági üzemek üvegházainak fűtésére. A Német Szövetségi Köztársaságban a Neurathi Hőerőmű 600 MW-os blokkjának hulladékhőjét szintén már közel egy évtizede a közelben lévő üvegházak fűtésére használják, nem kis gazdasági sikerrel. A Szovjetunióban főleg az örmény SZSZK-ban tettek szert ezzel kapcsolatosan gazdag tapasztalatokra, amelyeket az ország területén másutt Is széles körben sikeresen alkalmaznak. Ezenkívül más országokból Is hozhatnánk fel ilyen jellegű példákat, de a helyzet illusztrálására a felsorolt néhány esetet elegendőnek tartjuk. 2. Az atomerőmüvek hulladékhőjének hasznosítása főleg távlati szempontból nagy jelentőségű mezőgazdasági üzemeink számára. A JasloVské Bohunice-l Atomerőmű, valamint a Dukovanyi Atomerőmű mellett az ezredfordulóig a Mohi (Mochovce), a Temelínl és a Blahutovicei Atomerőműn kívül a Kelet-szlovákiai és a Kelet-csehországi Atomerőmű üzemeltetésével számolnak az energetikai szakemberek. Az atomerőművek hulladékhőjének különböző jellegű kategorizálását a 09-es számú állami célprogram részfeladatként a prágai Energoprojekt dolgozói végezték el. I. kategória — ide tartoznak, illetve fognak tartozni az olyan atomerőművek, amelyekben a hűtővíz hulladékhője 25—43 Celslus-fok közötti hőmérsékletű, a területi klimatikal viszonyoktól függően. II. kategória — ezekben az erőművekben a hűtővíz hőmérséklete 50—60 Celslus-fok között ingadozik, de bizonyos esetekben elérheti akár a 80 Celsius-fókot Is. III. kategória — az Ide sorolható atomerőművek központi forróvízrendszerének hőmérséklete 130— 200 Celslus-fok között ingadozik. IV. kategória — az ebbe a kategóriába sorolható atomerőművek központi forróvízrendszerének hőmérséklete meghaladja a 205 Celslus-fokot, s a nyomás hozzávetőlegesen 1,7 MPa. Az I. és II. kategória atomerőműveinek hulladékhőjét a mezőgazdasági ágazat hasznosítja, illetve fogja leginkább hasznosítani. A III. és IV. kategória úgynevezett gazdasági hőenergiának felhasználását csak központi mérlegelés és területi elosztás alapján lehet a környező üzemekben megfelelőképpen hasznosítani. Az atomerőművek hulladékhőjét felhasználhatják egész élelmiszer-ipari, illetve mezőgazdasági komplexumok létesítésére és folyamatos üzemeltetésére. A GÁZVEZETÉKEK kompresszorállomásai A gázvezetékrendszer üzemeltetésének nélkülözhetetlen elemei a kompresszorállomások, ahol a gázturbinák hulladékhőjét sikeresen lehel mezőgazdasági célokra hasznosítani. A turbinák működtetése céljából elégetett gáz hőenergiájának 75 százalékát lehetséges forrővlzes vezeték révén más célokra Is Ipari jelleggel hasznosítani. Az erre szolgáló berendezéseket a Brnói Gépgyár dolgozói fejlesztették ki. A berendezések műszaki paraméterei a következők: — energiateljesítmény: 6,45 MW; — a vizhőmérséklet-csökkenésének mértéke: 130/70 Cél* sius-fok; — a fűtőanyag hőmérséklete: 270 Celsius-fok; — a fűtőanyag szükséges mennyisége: 53,5 kg/mp. A Veiké Bílovce-i üvegházrendszer fűtésére szolgáló berendezést még az 1982-es év folyamán helyezték üzen >e Ezt követően fokozatosan elkészültek a többi berendezés kivitelezésével és üzembe helyezésével, így napjainkban hazánkban már 10 kompresszorállomás működik folyamatosan. A rendszer kiépítésével hazánkban 22 hektár nagyságú üvegházi terület fűtését oldották meg, ebből 12,5 hektár található Szlovákia területén. A több mint fél évtizedes gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy néhány tisztázatlan kérdés ellenére, a kompresszorállomások hulladékhőinek mezőgazdasági célokra történő hasznosítása jövedelmező vállalkozás, minden szem pontból gazdaságos és kifizetődő megoldásnak tekinthető. AZ ÉSSZERŰBB ENERGIAGAZDÄLK0DÄS TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A gazdasági szakemberek a különböző felmérések és öszszehasonlítások eredményeinek segítségével számokban is ki tudják fejezni az ésszerűbb energiagazdálkodás különböző értékmutatóit, a megtakarított fűtőanyag-, illetve hőenergia-mennyiséget. A mezőgazdasági célokra történő hnlladékhő-hasznosftás társadalmi szempontból nagyon jelentős vállalkozásnak számít, amely egyrészt hozzájárul az ésszerűbb energiagazdálkodáshoz, másrészt viszont elősegíti a lakosság egész évi folyamatos zöldségellátásának színvonalasabbá tételét. Napjainkban, amikor egyre meghatározóbbá válik a népgazdaság valamennyi területén az energiagazdálkodás ésszerűsítése, valamennyi ilyen Jellegű kezdeményezést és vállalkozást társadalmi szempontból nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is támogatni szükséges. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban való hulladékhű-felhasználás terén elért eddigi eredmények biztatóak a jövő szempontjából. Számos mezőgazdasági üzemben sikerült jövedelmezőbbé és így olcsóbbá tenni az üvegházi termesztést, s a megtakarított anyagi javakat más célokra lehetett hasznosítani. A következőkben is teljes mértékben számolni kell az ilyen megoldások széles körű elterjesztésével. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok kamatoztatásával, a legújabb tudományos ismeretek felhasználásával a közeljövőben Is arra kell törekedni, hogy a hulladékhő a lehető legnagyobb mértékben felhasználásra kerüljön és így másodlagos energiahordozóként értékesítve legyen. Az üvegházi termesztés hatékonyságának fokozása során a szakemberek egyöntetű véleménye alapján továbbra is számolni keli a hulladékhő folyamatos, egyre nagyobb mértékű népgazdasági — főleg azonban mezőgazdasági és élelmiszeripari — hasznosításával. Az elért részeredmények és sikerek alapján valamint az elkövetett hibákból okulva kell mindent megtenni annak érdekében, hogy ésszerűbbé váljon energiafelhasználásunk, s az eddiginél színvonalasabb üvegházi termesztéssel járuljon hozzá az ágazat a belkereskedelmi piac jobb minőségű, zökkenőmentes áruellátásához. A haladó tapasztalatok Iskolájának 4. tananyagát 1988. január 25-én 17.35-kor sugározza a Csehszlovák Televízió egyes műsora. Az első Ismétlés Időpontja 1988. január 27., a másodiké pedig 1988. február 1-je. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVil. évfolyam 4. tananyag А ШШШШ üvegházi hasznosításának tapasztalatai Az élelmiszer-termelés népgazdasági szempontból nagyon jelentős szerepet tölt be, mivel meghatározza a gazdasági helyzet alakulását. Az élelmiszeripar dolgozói legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt eleget tudjanak tenni a változó piaci igényeknek, s biztosítsák a társadalmi követelményeknek megfelelő folyamatos belkereskedelmi áruellátást. Ismeretes, hogy az élelmiszer-termelés fejlettségi foka, az ellátás minősége jelentős mértékben befolyásolja az életszínvonal alakulását. „A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az 1988—1990-es évekre és távlatilag az ezredfordulóig“ cimű dokumentumban vannak megfogalmazva azon igényes társadalmi feladatok, amelyeket a mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexum dolgozái számára a CSKP XVII. kongreszszusa határozott meg. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban csak abban az esetben lehetséges eleget tenni az említett dokumentumba foglalt társadalmi követelményeknek, ha az eddiginél jobb gazdasági eredményeket sikerül széles körben elérni. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy valamenynyi szinten mielőbb hasznosítsák az eddig kiaknázatlan szellemi és anyagi tartalékokat. Nélkülözhetetlen a hatékonyság növelése, s a belterjesítésl, illetve korszerűsítést folyamat meggyorsítása, amely a továbbfejlesztés alapját képezi. Mindkét ágazatban rendkívüli figyelmet szükséges fordítani a minőség javítására, valamint az előrehaladást akadályozó problémák mielőbbi megoldására. A mezőgazdasági, illetve az élelmiszer-ipari termelés továbbfejlesztése nagyon igényes és összetett társadalmi feladat, mivel a fokozódó elvárásoknak kisebb mezőgazdasági területen, a jelenleginél kevesebb dolgozóval, c viszonylagosan csökkentett mannyis'égű hőenergia-, fűtőanyag- és üzemanyag-felhasználással kell eleget tenni az elkövetkező időszakban. Emellett a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés továbbfejlesztése jelentős mértékben függ a hasznosított energiamennyiségtől. A termelés folyamatosságának biztosítása csak nagyobb mennyiségű energiabefektetéssel, illetve fűtőanyag- és üzemanyag-felhasználással lehetséges. Egyrészt a mezőgazdasági területek fokozatos zsugorodása, másrészt pedig az élelmiszer-termelés hatékonyságának növelése arra készteti az agrárípar dolgozóit, hogy minél jobban hasznosítsák a rendelkezésre álló területeket, s jobb minőségű fajtaösszetétellel érjenek el, nagyobb gazdasági sikereket. A szakemberek egyöntetű véleménye alapján az újabb energiaforrások felhasználása nélkül elképzelhetetlen a belterjesííési folyamat meggyorsítása. Annak tudatában, hogy egyre szigorúbbak a hőenergia-, a fűtőanyag- illetve üzemanyagmennyiség éves felhasználási keretei, neih kis gondot okoz az ilyen jellegű nehézségek áthidalása. Az energiafelhasználás ésszerűsítését szorgalmazó Intézkedések és a fokozottabb energiaszükséglet közötti ellentmondás számos probléma forrását képezi. így egyre inkább az előtérbe kerülnek az energiafelhasználás optimalizálásával kapcsolatos kérdések. A továbbfejlesztéshez nélkülözhetetlen energiamennyiséget egyrészt az ésszerűbb felhasználással, másrészt pedig valamennyi energiaforrás fokozottabb hasznosításával lehet biztosítani. Az ésszerűbb hőenergia-, fűtőanyag-, illetve üzemanyag-fogyasztást szorgalmazó 02-es állami célprogram teljesítése azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban általában megfelelően viszonyulnak a feladatok folyamatos végzéséhez. A hetedik ötéves tervidőszakban Iaz ésszerű energiafelhasználás programját az ágazat dolgozói 12^ °/o-kal túlteljesítették. Az energiaforrások árainak emelése azt eredményezte, hogy jelentősen megnőttek az energiaszükséglet biztosításának anyagi költségei. Míg i960- ban a mezőgazdasági termelés anyagi kiadásainak csak 1,4 százalékát alkotta az energiaszükséglet fedezése, addig 1985- ben ez az adat már megközelítette a 6 százalékot. Az energiaszükséglet biztosítására befektetett anyagi javak a mezőgazdaságban — a többi népgazdasági ágazathoz viszonyítva — jövedelmezőek. Míg például a gépiparban 1 millió koronás termelési értékhez 150, a vegyiparban pedig 300 tonna fajlagos energiára van szükség, addig a mezőgazdaságban ez az érték 4—50 tonna fajlagos energia között ingadozik. A mezőgazdaságban a legnagyobb energiafelhasználás általában az üvegházi termesztésben tapasztalható. A Jelenlegi anyagi és műszaki körülmények között az üvegházi termesztés során 1 négyzetméteres területen a termesztett növényfajtáktól függően évente átlagosan 3—4,8 GJ az energiafogyasztás. A korszerű követelményeknek megfelelő üvegházak üzemeltetéséhez a feltüntetett értékhez viszonyítva hozzávetőlegesen 10 %-kal kevesebb energia szükséges. Ez is mutatja, hogy az új módszerek és korszerű eljárások gyakorlati hasznosítása az ésszerűbb energiafelhasználás terén milyen nagy lehetőségeket nyújt. A tudomány és a technika vívmányainak széles körű gyakorlati alkalmazása — különösen az energiafelhasználás terén — nagyon kifizetődő befektetésnek bizonyul. Az üvegházi termesztés energiaszükséglete csökkentésének a gyakorlatban több módszere Ismeretes. Alkalmazható például a kettős üvegfalú módszer, a hőelillanást megakadályozó áthelyezhető függönyök felszerelése vagy az egyes növények optimális hőszükségletének a legújabb adagolási módszere. Az energiaforrások árának emelését követően az üvegházi termesztés során egyre inkább a jobban jövedelmező virágtermesztés kerül az előtérbe, s a háttérbe szorul a zöldségfélék termesztése. Ez természetesen nincs összhangban a társadalmi követelményekkel és az ezzel kapcsolatos elvárásokkal. Az SZSZK Mezőgazdasági ős Élelmezésügyi Minisztériumának korábbi, az üvegházi termesztés távlatait ismertető tájékoztatásában például az ágazat vezetői úgy gondolták, hogy az üvegházakban hozzávetőlegesen 80 »/libán korai zöldségféléket fognak a mezőgazdasági üzemek dolgozói termeszteni. Az energiahordozók magas érának ellensúlyozására a legmegfelelőbb módszernek a hulladékhő széles körű üvegházi hasznosítása látszik a legmegfelelőbbnek. A hő- és az atomerőművek, valamint a gázvezetékek kompresszorállomásainak hulladékhőjét már több mezőgazdasági üzemben sikeresen hasznosítják, s számottevő gazdasági előrelépést könyvelhetnek el. Napjainkban mindenekelőtt a kompresszorállomások hulladékhőjének üvegházi hasznosítása a legelterjedtebb módszer, amelynek során hektáronként átlagosan 1210 tonna fűtőolaj, illetve 1,5 millió köbméter fűtőgáz takarítható meg. AZ ENERGIAIGÉNYEI SÉG CSÖKKENTÉSE Az üvegházi termesztés energiaigényességének csökkentése érdekében hasznosítani szükséges a legújabb technológiai és műszaki ismereteket. Mindenekelőtt az alábbi területekre kell összpontosítani a termesztők figyelmét: a) A termesztési lehetőségeket tekintve a legfontosabb feladat, hogy olyan eljárásokat, illetve módszereket alkalmazzanak, amelyek lehetővé teszik a decemberi, januári és februári hónapban a csökkentett energiaigényű, ám eredményes üvegházi termesztést. Jelentős energlamegtakarítást eredményez, ha az éjszaka folyamán (pontosabban sötété-1 déstől virradatig) csökkenteni lehet az üvegházak hőmérsékletét. A talajfűtési módszer alkalmazásakor lehetővé válik az átlagos nappali és éjszakai belső hőmérséklet 2 Cfo*
