Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-15 / 15. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április IS. megoldást Ígérő technológia A Cukor- és Édesipari Tröszt vezérigazgatóságának próbálkozása után a cukorrépa-termelési rendszer kialakítására újabb vállalkozó akadt. Lapunk hasábjain már több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben egy korszerű cukorrépa-termelési technológiát dolgoztak ki. s magukra vállalták a rendszergazda szerepét. Nos, az idén az új cukorrépa-termelési rendszer — a cukoripari tröszttel együttműködve — 26 partnergazdaság részvételével összesen 6 ezer 320 hektárnyi terüle-Ä cukorrépa-termelési program megvalósításának alapvető feltétele egy olyan nagyüzemi termesztési technológia kialakítása, amely a hozamok növelését és stabilizálását, továbbá a termelés jövedelmezőségét eredményezné. Az ez ideig alkalmazott termesztési technológia — kezdve a talaj-el'ikészitésétől egészen a répa betakarításáig — ugyanis számtalan felmerülő problémát nem oldott meg. Ennek következtében a cukorrépa hozamai évről évre csökkentek és a mezőgazdasági üzemek* egyre kisebb érdeklődést tanúsítottak a cukorrépa termesztése iránt. Feltétlenül szükség volt részletes elemzésnek alávetni a cukorrépa termelésének jelenlegi helyzetét, és feltárni mindazon tényezőket, amelyek a hozamcsökkenést idézték elő. Kiderült, hogy már évek óta tart az egycélú, elletve a többcélú gépek hiánya. Tartósan hiányoznak a speciális cukorrépa-vetőgépek, s ennek következtében a vetés az optimális 4—6 nap helyett tíz napnál is tovább elhúzódik, ami törvényszerűen a tenyészidő lerövidítéséhez vezetett. Az elhúzódó vetés miatt csökken a téli nedvességkészlet, egyenetlen lesz a kelés s kevesebb az egyedszám. hiányoznak a növényvédő szerek sávos kijuttatásához szükséges gépi eszközök is, pedig az alkalmazásukkal legalább 40 százalékos növényvédőszer-megtakarítás érhető el. Érthető, hogy a kérdés megoldásával a cukorrépa-termelés anyagi költségeit is jelentősen lehetne csökkenteni. Immár több éve nem áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére elegendő szelektív hatású gyomirtó szer — például a Dual — az egyszikű gyomnövények ellen, de hiányoznak a hosszabb hatóidő-tartamú szerek is a nyári gyomok irtására. Pedig ezeknek a gyomnövényeknek a jelenléte ten beindult. A szlovákiai hatáskörű termelési rendszer a közeljövőre vonatkozó konkrét célja, hogy hektáronkénti átlagban — a hagyományos technológiához képest — ezer koronával csökkenti a termelési költségeket, és az előző évek átlagához viszonyítva 3—4 tonnával növeli a hektárhozamokat. A termelési rendszer kialakításának szükségszerűségéről, valamint a partnergazdaságok számára nyújtott szolgáltatásokról az alábbi cikk ad pontosabb tájékoztatást. (A szerk. megjegyzése.] sen működött. Ugyancsak szűnni néni akaró gondot jelent a rendelkezésre álló vetőmag gyenge minősége Ennek következtében a cukorrépa szántóföldi kelési esélye a 60 százalékot sem éri el. Érthetően, ezáltal az egyedszám s törvényszerűen a hozam is csökken. A Légi Cukorrépa-termelési Rendszer keretében a taggazdaságok számára az alábbi szolgáltatásokat akarjuk elvégezni: A cukorrépa vetését, boronálását, továbbá a gyomirtó szerek sávos alkalmazását és a répa felezését egy többcélú gépeszköz összeszerelésével kívánjuk megoldani. Eszközhordozó vázként az új típusú SLC—04-es répafejező gépet használtuk fel. Erre szerelték rá а 1Я soros Monoire Junior vetőgépet, a 18 soros stabil, illetve forgó boronát és a sávos permetezőgépet. Az új gép összeszerelését a Nový JlCín-1 Agrostroj végezte el, kooperációban a Fähse céggel. A próbakísérletek folyamatban vannak. Az új gép lehetővé teszi a cukorrépa időbeni vetését, a gyors sorközi művelést, valamint a gyomirtó szerek sávos kijuttatását. A gép beveeztésével csökkennének a cukorrépa bér- és anyagi költségei, de alacsonyabb lenne az energiafogyasztás is. A cukorrépa betakarítására a Gottwaldovl Agrostroj által gyártott Korák típusú kiszántógépet használjuk majd. A gép napi teljesítménye 8—10 hektár. A betakarítási veszteségek nem haladják meg a 10 százalékot. A gép előnye, hogy Igen kis meghibásodással dolgozik, s eltávolítja a répából a földszennyeződést is. A kisebb fokú szennyezettség pedig növeli az árbevételt. A megkövetelt egyedszám betartásának egyik alapvető feltétele a kiváló minőségű vetőmag. A Slovoslvo vezérigazgatósága ígéretét adta, hogy a cukorrépa betakarítás utáni átvéte* lénél 20 százalékkal növeli a levonásokat a felvásárlást árból. Kritikusnak minősíthető a rovarirtó szerekkel való ellátás helyzete is, főleg a répa kezdeti fejlődési szakaszában a fonálférgek és a répabolha ellen. Az olyan kontakt hatású fertőtlenítőszerek alkalmazása miatt, mint például a Dursban, a Vokap, a Dyfonate — amelyek alapjában véve nem oldják meg a cukorrépa növényvédelmét — a cukorrépa hozamai átlagban 3 tonnával csökkentek hektáronként. A cukorrépa terméseredményeit nagymértékben befolyásolja a betakarítási technika is. Olyan betakarító gépsorokra lenne szükség, amelyek a minimális meghibásodás meilett nem eredményeznének 10 százaléknál nagyobb betakarítási veszteséget. A Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet, valamint a Hetényt (Chotínl Agrokémiai Vállalat által végzett talajvizsgálatok rámutattak arra, hogy a talajok többségében megbomlott a nitrogén, a foszfor és a kálium aránya. Célszerű lenne kiiktatni a kombinált műtrágyákat, s a tápanyagutánpótlást az egyes tápanyagok valóságos szükséglete szerint végezni. A megoldást a szuszpenziós műtrágyák gyártása jelentené. Tavaly Szlovákiában még egyetlen ilyen üzem 90 százalék fölötti csírázéképességű vetőmagot szállítanak a terpielési rendszer partnergazdaságai számára. Nagy előnyt jelent a vetőmagnak Furadan 35 ST-Vel történő csávázása, amelyet az idén engedélyeztek. A készítmény teljes mértékű védettséget nyújt a cukorrépa kártevőivel szemben, főleg a fejlődés kezdeti szakaszában. Ezt a csávázószert már tavaly 960 hektáron kipróbáltuk igeh jó eredménnyel. A szer alkalmazásával az egy hektárra jutó anyagi költség összege 400—500 koronával a növényvédő szerek mennyisége pedig 30 kilogrammról három dekagrammra csökkenthető. Az idén a vetőmagvak Furadonos kezelését — a rendszeren kívüli gazdaságok számára is — összesen 16 ezer hektárnyi területre végeztük el A cukorrépa preemergens és posztemergens kezelésére szükséges növényvédő szerek biztosítottak. Szövetkezetünkben az idén üzembe helyeztünk egy üzemegységet a szuszpenziós műtrágyák gyártására. Egyidejűleg módosítottuk a Kertitox típusú permetezőgépet a cseppfolyós műtrágya alkalmazására. Az idén további szuszpenziós műtrágyagyártó egységeket szeretnének behozni a Magyar Népköztársaságból taggazdaságaink számára. A szerelőmunkákat szövetkezetünk biztosítaná. A talaj(Egri Péter felvétele) és levélelemzéseket saját agrolaboratórtumunkban végezzük, s ennek alapján állítjuk össze táblák szerint a trágyázási terveket. A termelési rendszer tevékenységét egy szakembercsoport irányítja. A partnergazdaságok számára ]ó minőségű vetőimagot, növényvédő szereket, talajművelő eszközöket, vetőgépekét, sorközi művelőgépeket és betakarító gépsorokat biztosítunk. A rendszergazda ezenkívül évente kísérleteket végez az új fajták és vegyszerek kipróbálására. öntözési és trágyázási kísérleteket is folytatunk a hektárhozamok és a cukortartalom növelése érdekében. A taggazdaságok számára évente két alkalommal továbbképző tanfolyamokat szervezünk. A cukorrépa-termelési rendszer fejlesztésében egy komplex ésszerűsítő brigád nyújt segítséget. A brigád tagjai a Burányi Cukorrépa-termelő Kutatóintézet, a Bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és persze a szövetkezet szakemberei. Andrássy Sándor agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a légi Csehszlovák—NDK Barát ság Efsz elnöke Ä kenyérgabona és a szemes kukorica iránti kereslet gyakran ingadozik. Az utóbbi években világpiaci áraik a mélypontra zuhantak. Van azonban egy növény — a kávé mellett talán az egyetlen — amely iránt az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozik s ennek megfelelően az ára is növekszik. A szójababról van szó, amely a fogyasztók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sajnos a termelők körében már kevésbé. Különösen érvényes ez a Kelet-szlovákiai kerületre, ahol csak néhány gazdaság foglalkozik a szója termesztésével, jelentéktelen területen. A Tőketerebesi (Trebišov) járásban egyedül a csicseri (CiCarovce) Vörös Zászló Egységes Földműves-szövetkezetben fordítanak nagyobb figyelmet a háromszáz hektárnyi szója termesztésére HÄLÄS NÖVÉNY — Érthetetlen előttünk a mezőgazdasági üzemek ódzkodása, hiszen a szója nagyon hálás, jól jövedelmező növény — summázza véleményét a Piešťanyi Növénytermesztést Kutatóintézet munkatársa, Teodor Šinsky kandidátus. — Közepes termés esetén — mely kéttonnás átlagot jelent hektáronként — négyezer korona nyereségei hoz A csicseri szövetkezetben 1974-ben kezdték el a szója termesztését, de akkor még kfsérletként, hiszen csak 25 hektáron vetettek. Saját kárukon okulva — akkoriban nagyüzemi termesztésében még nem voltak tapasztalatok — maguk kísérletezték ki a megfelelő termesztést technológiát, amely ma igazán sikeresnek mondható. — Abban az időben a Királyhelmeci fKráľovský Chlmecl, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) a Kassal (Košlcel Állami Gazdaságban és még néhány szövekezetben is próbálkoztak a szóiatermesztéssel, kisebb-nagyobb sikerrel — magyarázza Teodor Šínskv, aki a Piešťanyi Szójatermelésl Rendszer elismert szakembere. — Akkoriban divatos növény volt a szója, országszerte többen termesztették ám napjainkban szlovákiai méretben csak a csicserieknél maradt talpún. A szőjatermesztés visszaesésének okait vizsgálva a tudományos kutató elmondotta, hogy a szója igen nagy figyelmet Igénylő növény Megmutatkozik az már a vetést megelőző -talaj-előkészítésben. A talajnak olyan simának kell lennie, akár az asztal. A szójatermése az úgynevezett emeleteken helyezkedik el, a legalsó szint pedig néhány centiméterre van a talajtól. Ha egyenetlen a talaj felszíne, az alsóbb szintekről nem lehet betakarítani a hüvelyeket, s így óriási a szemveszteség. A szakember azt is elárulta, hogy a szója aratási ideje — a hosszúéves megfigyelések alapján — szeptember derekára, illetve végére esik. Hűvösebb időjárás esetén ez az időpont eltolódik, s akadályozhatja a gabonafélék alá a talaj-előkészítést, esetleg a vetés. Hozzá kell tenni, hogy a szója főleg a búza és az árpa elöveteménye, mert jelentősen növelheti azok hozamát. A lucernához hasonlóan a szója Is tekintélyes mennyiségű tápanyagot halmoz fel a talajban. Számítások szerint hektáronként akár hat-hétszáz koronának megfelelő nitrogént. A gazdaságok túlnyomó többségében viszont elsőbbséget élvez a gabona, így a szójától való tartózkodásra jó indok annak esetleges késő! érése. Ennek azonban ellentmond a csicseríek tapasztalata. Nem is emlékeznek rá, hogy utoljára mikor csúszott a gabonavetésük a szója késői betakarítása miatt. CSICSERI TAPASZTALATOK Egy lepedőnyi kimutatást terített az asztalra Marczi Gyula efsz-elnök. és sorolta az elmúlt évek szőjatermesztési eredményeit A szövetkezet a 6. ötéves tervidőszakban 1 tonnás átlagot ért el, mégpedig 200 hektáron. Ez mindössze 163 ezer korona nyereséget hozott a szövetkezetnek. Am a reményt nem adták fel, hanem 300 hektárra bővítették a vetésterületet. A 7. ötéves tervidőszakban némi javulás mutatkozott. A változást az 1983-as év hozta, amikor Is beléptek a Piešťanyi Szőjaterntelésl Rendszerbe. — A szőjatermesztéshez egyszerűen nem voltak szakismereteink — mondotta Marczi Gyula. — Azt ts hozzá kell tennem, hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelő fajta sem. Továbbá vegyszerek hiánya miatt növényvédelemmel sem tudtunk foglalkozni. Hiányos volt a talaj-előkészítés és nagyok voltak a betakarítási veszteségek Is. A technológiai hiányosságokról már nem Is beszélve, Mindezek után is el kell mondanom, hogy később a szőjatermesztés során nagyon sok tapasztalatra tettünk szert. Ez nagyban hozzájárult jelenlegi sikerünkhöz. A megfelelő gépesítést az utóbbi három évben érték el, ekkor már 1,8 tonnára növekedett a termésátlag. Az elmúlt évben 300 hektáron 2,23 tonnás hektárhozammal dicsekedhettek. Fzzel az eredménnyel az ország egyik legjobb szójatermesztő gazdaságaként tartják őket számon. A TERMESZTÉSTECHNOLÖGIA TITKA önkéntelenül vetődik fel a kérdés: hogyan érték el szójából a 2,23 tonnás átlaghozamot. Válaszként első helyen a megfelelő gépesítést említették, mert a talajművelés, az időben végzett vetés és a betakarítás a gépesítés függvénye. A csicseri szövetkezetben nagy gondot fordítanak az előveteményre. Évek óta ugyanis jelentős területen termelnek gabonát, cukorrépát, kukoricát, takarmányrépát és őszi takarmánykeveréket. A tapasztalatok igazolták, hogy a szója legjobban bevált előveteménye a cukorrépa és az őszi keverék, de a búza után is jó termést ad. A szója szója után Is elfogadható termést biztosít. Nagy szerepet tulajdonítanak a fajtának. A szövetkezet négy fajtával foglalkozik, ezek az ISZ—15-ös, az Ample, a Mc Coll és az Aida Az évek során nem vált be a ISZ—16-os, a Dunajka, az Ample Amber, az Altona és a Precocce. A leggyengébben termő fajtát minden évben egy új fajtával váltják fel. Az elmúlt évben az ISZ—15-ös fajta hektáronként 3.07 tonnát termett, viszont az ISZ—10-es fajta csupán 1,72 tonnás átlaghozamot eredményezett. Ez a fajta eléggé csökkentette ez átlagot. Az új fajtákat az első évben mindig kisebb területen vetik. Ha beválik, akkor a következő években már akár az összterület egyharmadát Is elfoglalhatja. A jó termésnek Igen fontos előfeltétele a tápanyagellátás. A meszezésre a szója tgen Igényes hektáronként általában 5,4—6 tonnát szórnak ki a talajra. A műtrágyát talajvizsgálat alapján adagolják. Hatóanyagban számítva általában egy héktárra 272 kiló kombinált műtrágyát Juttatnak ki. A műtrágyázásról azt vallják, hogy elengedhetetlen, és hogy a legjobb befektetés. Korszerű talaj-előkészítés, a jó magágy szintén a fontosabb előfeltételek közé tartozik. A talajt mélyen, 41 cm-re szántják. Előveteményként a kukorica- és a takarmányrépa nem vált be. A talaj-előkészítést kultlvátorral és boronával végzik, és egyidőben a vegyszeres gyomirtással. Tapasztalatok szerint a mélyen szántott talajban jobban megbirkózik a szója a nyári aszállyal. A jól megválasztott vetési időpontnak is nagy szerepe van a hozamok növelésében. Vetésra a csicseri határban legoptimálisabb Időszaknak április utolsó, esetleg május első hetét tartják. Noha a szója termesztéséhez komplex gépsorok állnak rendelkezésükre, a vetés Ideje minden évben elhúzódik. Az egyes táblákon az átlagosnál gyengébb hozamokat Jórészt a késői talal-előkészftés és vetés rovására írják. A vetésnél szigorúan ügyelnek a minőségre: a megfelelő tőszám kialakítására és ez előírt vetésmélység betartására. Szerencséjükre most már olyan vetőgéppel rendelkeznek, amellyel szinte milliméter pontossággal lehet elhelyezni a vetőmagot a jól előkészített talajba. Kezdetben egy hektárra 120 kilogramm vetőmagvat használtak, de tavaly már 150 kilót, ami biztosította az előirányzott hektáronkénti 900 ezer egyedszámot. A korábbi években az ideális sortávolságot nem tartották be. Az utóbbi években legjobban bevált a 45 centiméteres sortávolság. Vetés előtt Synfloran 24 ЕС gyomirtó szert használnak, mégpedig egy hektárra 4 litert. A sorközi kapálást szükség szerint végzik. A kártevők ellen legalkalmasabbnak a Blazer és a Basagram bizonyult csak az a probléma, hogy nincs elegendő növényvédő szer. A gondos betakarítás már nem termésnövelő, de a termést megőrző eljárás, amely a kombájnostól nagy odafigyelést kíván. Az NDK-bell kombájnok elég nagy betakarítási veszteséggel dolgoznak. Van rá példa, hogy a nagy áteresztő képességű kombájnok sem dolgozhatnak teljes vágőszélességgel. Ezért a veszteségek csökkenése érdekében a szakemberek állandóan ott tartózkodnak a táblákon a betakarítás idején, és ha szükséges, keskenyebbre veszik a vágószélességet. Az utóbbi években a csicseríek a szóját a magyarországi kooperációs partnergazdaság segítségével aratják. A magyarországi adaptereknél a veszteség nem haladja meg a 10—12 százalékot. JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS A JÖVÖ Mindezek után felvetődik a kérdés, mibe kerül az a korszerű, gondos szőjatermesztés. Az elmúlt év 2.23 tonnás eredményét figyelembe véve az önköltségek 3,2 millió korona körül voltak. A bruttó bevétel 4 millió 830 ezer korona, a jövedelmük pedig több mint 1 millió 600 ezer korona. Meg kell jegyezni, hogy a szójára nem adnak árkiegészítő pótlékot, ára a termelésiterv túlteljesítése esetén minden 100 terven felüli kilóért 20 korona prémium jár. A csicseríek a szőjatermesztés tervét 34,6 százalékkal túlteljesítették, amiért 124 ezer korona prémiumot kaptak. így a plusz jövedelmük mintegy 5 ezer 400 korona volt hektáronként. A szövetkezet vezetőt nemrég a Dunántúlon jártak, a Bólyl Mezőgazdasági Kombinát vendégeként egy országos tapasztalatokat összegező tanácskozáson. A „sláger“ ott Is a szója volt. A vendéglátók már háromtonnás átlagokról beszéltek Ennek kapcsán újabb kérdés vetődik fel, hogyan tovább? Van-e még lehetőség az eléggé mostoha ökológiai feltételek között növelni a hozamokat? A szövetkezet vezetői igennel válaszolnak. Az első lépés gépparkjuk felújítása, kiegészítése. Az Accord és a Becker típusú vetőgépük eléggé elhasználódott, de szerencsére a rendszergazdától kaptok egy új vetőgépet. Ha az Igényeit növényvédő szereket időben és a kívánt menylstjgben megkapják, ekkor bizonyára a cslcseriek is elérérhetik a hektáronkénti háromtonnás hozamot, hiszen a kísérleti parcellákon már több alkalommal kiváló eredményeket értek el. Az ország ma jelentős mennyiségű szóját kénytelen importálni, valutáért. önkéntelenül adódik a kérdés: ml lenne, ha azoknak a dollároknak egy részét a hazat termesztők ösztönzésére fordítanák? Érdemes lenne rajta elgondolkozni. ILLÉS BERTALAN Szójatermesztési tapasztalatok
