Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április IS. „Egy nép tükre, lényege, ön­kifejezése a nyelve ... A nyelv az emberi létet Jelenti; szabad, kötetlen lélegzést. A nyelv egy nép életének legfontosabb szer­ve: ideghálózata. Ha itt bénu­lás áll be, megérzi az egész szervezet... A hétköznapok va­lóságán miilik minden, a hét­köznapok szürke hősein, e leg­főbb realitáson és biztosíté­kon.“ Az idézet Fábrv Zoltán­nak az 1967-es Kazinczv-napo­­kon elhangzott beszédéből va­ló. s a Hűség nyelve című kö­tetben is megtalálható. Hogvan éltetjük, szólaltattuk meg használiuk őseink nyelvét, anyanyelvűnket? Mit teszünk folytonosságunk. megmaradá­sunk, nyelvi kultúránk fejlesz­tése érdekében? Nemzetiségi létünkből adódóan meghatáro­zóan fontos kérdések, amelyek­re maeunknak kell válaszol­nunk. Ha őszinték akarunk 'en­ni, akkor a válasz ránk nézve nem hízelgő. Mindennani nyelv­használatunk, írásbeli megnyil­vánulásaink aggasztó feleit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Äm nem elég csak ész­lelni anyanyelvhasználatunk betegségei tüneteit, orvoslásuk érdekében kellene a családban, az Iskolában, a munkahelyen az eddiginél Jóval többet ten­nünk A kiváltó okok megszün­tetéséért talán a családban a-7 otthoni környezetben tehetnénk a legtöbbet, ha Időt találnánk arra, hogy rendszeresen beszél­gessünk gyermekeinkkel — le­hetőséget teremtve a szóbeli megnyilvánuláshoz. Pedagógus ismerőseim a meg­mondhatói annak, hogy gyer­mekeink többsége ide nemcsak ők!) milyen ^hezen fejezi ki gondolatait Főleg azért kelle­ne a családi körben többet tennünk anvnvelvünk tisztasá­gának megőrzéséért, a beszéd­­kultűra fejlesztéséért mert is­koláink 35—36 fős osztályaiban a tanulóknak szinte alig van lehetőségük az élő beszéd gya­korlására. A tananyag számonkérése so­rán a pedagógus gyakran kény­szerül az írásbelik, a tesztla­pok és különböző felmérők FUTOTTAK Megalakulása óta eredménye­sen működik a nagvkiirtösi (Veľký Krtíš) Elán sportszer­vezet, amelv a Járást kórház alkalmazottainak terem* sokol­dalú sportolási lehetőségeket. Atlétái szinte minden jelentő­sebb rendezvényen ott vannak, részt vettek már görögországi maratoni futóversenyen is Szép sikereket érnek el a tenisze­zők. akik versenyszerűen fog­lalkoznak a „fehér sporttal“. A sportszervezet tavaly első ízben rendezett meg eev futó­versenyt. amelynek a második évfolyamára is sor ke­rült. a sportszervezet serlegé­ért kiírt 20 kilométeres ország­úti futóverseny ezúttal igen­csak mostoha tdőiárásf viszo­nyok mellett került lebonyolí­tásra- a napsütéses péntek után hózánor havas eső kísé­retében vágtak neki e résztve­vők a távnak A 6? versenyző, köztük három nö. nemcsak szlovákiai sportszervezetekből érkezett, de hazánk minden ré­széből, így például Prágából, Bohumfnból, Kladnóből stb A férfiak négy kategóriában versenyeztek Az e'soben — 40 éves korig — 34 versenyző in­dult, és a gvőze'met Miroslav Вейка, az Inter Bratislava ver­senyzője szerezte meg 1 óra 4 perc 34 másodperces idővel A 40—50 év közöttiek kategóriá­iéban Miroslav Jura (Lokomo­tíva Zvolení volt a legeredmé­nyesebb. A hatvan év alattiak­nál Ervin Páleník (Lokomotí­va Trenčín 1 végzett ez élen, 60 év felett pedig Ján Tuska (CH KomárnoJ futott be elsőként. A fiatalabb nők kategóriáiéban Török Mária (FTVS Bratislava) végzett az élen, a 35 év fölöt­tieknél pedig Éva Seidiová {Spartak Tima fej. A győzteseknek a szervezet elnöke, dr. Kalmár Tibor adta át a díjat, az oklevelet és az em­léktárgyakat. Ez a rendezvény Is 161 btzonyltla, hogy a kórház alkalmazottai nemcsak a gyó­gyítással törődnek, hanem az egészségmegőrzéssel is. Ezirá­­nyú törekvéseiket lelentősen segíti a CSSZTSZ járási bizott­sága ts mellyel közösen ezt a rendezvényt is szervezték Böjtös János liken várunk a nfek ? módszereinek alkalmazására, s egyre ritkább a hagyományos feleltetgsi forma használata. A Kazinczy Nyelvművelő Napok során folytatott beszélgetések alkalmával gyakran felmerült a kérdés, hogy iyen körümények között miként tanulhatnak meg a gyermekek szépen, tisztán beszélni, érthetően és világosan fogalmazni. Általában csak ak­kor, ha a szülő vagy pedagó­gus megtalálja a gyermek szá­mára legmegfelelőbb, vonzó ön­kifejezési formát. Ezt bizonyít­ja, hogy a szép magyar beszéd versenyének országos döntői­ben általában az olyan tanulók szerepelnek a legjobban, akik Marczi Erzsébet a kiejtési és szövegalkotási versenyek mellett rendszeresen mondanak verset, illetve pró­zát vagy az iskolai színjátszók munkájába is bekapcsolódnak. De mi legyen azokkal a gyer­mekekkel, akiknek nincsenek ilyen lehetőségeik . ..? A hagyományoknak megfele­lően idén is a Kazinczy Nyelv­művelő Napok keretében ren­dezték meg a szép magyar be­széd versenyének országos dön­tőjét. Az alap-, illetve közép­iskolások kategóriájában 12—12 tanuló került a szlovákiai dön­tőbe, hogy a bírálóbizottság és a szép számú közönség előtt bizonyítsa szövegértelmezési és -olvasási valamint szövegalko­tási képességeit. Amíg az utób­bi'évfolyamok során a verseny­zők általában a szövegalkotás­ban nyújtottak jobb teljesít­ményt. addig az idén a kötele­ző publicisztikai szöveg felol­vasását értékelte kedvezőbben a zsűri A versenyzőknek néhány perces felkészülés után kellett felolvasniuk a kötelező szöve­get. Bár egyetértek a bíráló­­bizottság elnökének azon véle­ményével. bogv a versenyzők a korábbi évek eredményeihez vi­szonyítva jobb teljesítményt nyújtottak a kötelező szöveg felolvasásakor, néhány meg­jegyzést fűznék a verseny első részének értékeléséhez. Az országos versenv döntőié­be jutott tanulónak már Illene tudnia, hogyan kell a neveket helyesen hangsúlyozni. Ennek ellenére' többen abban a hibába estek, hogy a vezetéknév he­lyett a személynevet hangsú­lyozták. Néhányan nem tudató­­sították, hogy a kaDOtt kötele­ző szöveget nem előadni, átélni kell. hanem elsősorban megér­tetni a hallgatósággal Egy két esetben a jobb érthetőség ér­dekében a versenyzők tűlma­­gyarázták a szöveget, nagy he­­tásszüneteket tartva szinte szét­tördelték a mondatokat. A jövőben jobban oda kelle­ne figyelni a hosszú magán­­illetve ^mássalhangzók eftésére, mert a helytelen hangeités dö­cögőssé teszt a szöveget. A hallgatóság örömmel nyugtáz­ta, hogy a versenyzők nem ha­dartak. tisztán ejtették a han­gok többségét, s csak itt-ott volt észlelhető enyhe pöszeség. A korábban felsorolt hiányos­ságok ellehére a tanulók nagy része szép teljesítményt nyúj­tót!. A második részben szövegaí­­kotöi képességeikről adhattak számot a versenyzők. Hozzáve­tőlegesen negyedórás felkészü­lés után kellett a zsűri által meghatározott témák közül vá­lasztva szöveget alkotni, majd pedig azt előadni. Az értékelés során külön kell szólni a két kategória versenyzőiről Az alapiskolások többsége kivá­lóan oldotta meg feladatát, s láthatóan élvezte a verseny e részét. Humoros, ötletgazdag produkciókat ugyan nem min­den esetben sikerült a megsza­bott három percbe sűríteni, ára így is élményt- jelentett a kis történetek meghallgatása. Érde­kességként jegyzem meg, hogy míg a kptelezö szöveg olvasá­sakor a résztvevők általában a köznyelvi normának megfele­lően ejtettek a hangokat, ad­dig az élménvszerű történetek előadásakor már kikapcsolt az önkontroll, s a táinvelvi jejleg­­zetességek is előkerültek Ezt azonban semmiképp sem lehet hibaként felróni a gyermekek­nek! 4 Sajnos, a második kategória résztvevői közül sokan nem tud­tak sikeresen megbirkózni a nehéz feladattal. A három fel­kínált téma közül a döntő résztvevőinek a fele a Felelős­séggel jövőnkért címűt válasz­totta, s bizony ez kínálta a leg­több közhelyet, jól ismert nyel­vi panelt. Az említett témát választott versenyzők túlnyomó többsége a hazai sajtónyelvből jól ismert, elcsépelt szófordu­latokból, frázisokból állította össze szövegét. Nekem úgy tűnt, hogy a középiskolások azért használták a felnőttek hi­vatalos, sablonos és fellengős kifejezéseit, mert szerintük ezt várják tőjük ... Bizonyára nem bennük van a hiba. A személyes mondanivaló közlésére nem lehet sajtónyel­vi paneleket, etpufogtatott frá­zisokat felhasználni. Aki ezzel megpróbálkozott, kudarcot is vallott, Szerencsére olyanok is akídtak a mezőnyben, akik merték hozni önmagukat és st­­ját nyelvi eszköztárukból épf-Pokstaller Lfvia (A szerző felvételei) tették fel mondanivalójukat. A bírálóbizottság tagjai megfele­lően — díjak odaítélésével - jutalmazták igyekezetüket. A zsűri döntése alapján a kö­vetkező sorrend alakult ki a szép magyar beszéd országos döntőjébe: Az első kategóriá­ban a komáromi (Komárno 1 Mácza Sára végzett az első he­lyen. A legjobb szövegalkotá­sért járó díjat is ő kapta. A második helyen az ipolysági fšahy) Ferencz Judit, a harma­dikon pedig a szintén komáro­mi Keszegh Tünde végzett. A középiskolások versenyéből a bratislavai Marczi Erzsébet ke­rült ki győztesként, a somorjai (Samorfn) Pokstaller Lívia lett a második helyezett. A megosz­tott harmadik díjat a komáro­mi Nagy Judit és a kassai (Ko­šice) Belák Attila nyerte, aki egyben a legtöbb közönségsza­vazatot kapta. BÁRDOS GYULA Üj módszerekkel, hatékony eszközökkel A szocialista építés eredmé­nyeinek dokumentálása minden termelő üzem és egyéb intéz­mény kötelessége. A dokumen­táláshoz szükséges anyagi és személyi feltételeket az üze­meknek kell biztosítaniuk. . A fejlődés megörökítése, az elért eredmények rögzítése többféle módon történhet. A legegysze­rűbb formája az írásos rögzí­tés: az üzemi krónikák vezeté­se. A krónika mellékleteként célszerű fényképalbumot is ve­zetni az eeves események jobb szem’éHetése céliából. A doku­mentálás további módja — kis­sé magasabb fokon — az egyes termelőüzemek által .gyártott termékek összegyűjtése, vagyis úgynevezett mintatermék létre­hozása. E módszer elsősorban ipari- és élelmiszer-ipari üze­mek szántára célszerű, ahol az igényeknek és követelmények­nek megfelelően gyakori a ter­mékváltás és a termékek arány­lag kisebb helyen tárolhatók. Az üzemek fejlődésének doku­mentálására legcélszerűbbek a vállalati múzeumok, amelyek keretében komplex módon meg lehet örökíteni a fejlődés leg­fontosabb mozzanatait írásban, diafilmeken, fényképeken és a gyártott termékek bemutatásá­val egyaránt. A vállalati mú­zeumoknak van még egy óriási előnyük, hogy a dolgozók, és a nagyközönség számára egy­aránt hozzáférhetők. Mivei a gyűjtő- és a dokumentációs munka hozzáértő szakembere­ket igényel, a vállalati múzeum Üzemeltetése aránylag költsé­ges. Ezért általában a doku­mentáció ezen igényesebb for­máját csupán nagyobb termelő egységek tudják megvalósítani. A technika vívmánya fróvt-n az utóbbi években a fejlődés dokumentálásának egészen új, korszerű formáit is meg lehet honosítani. Ide soroljuk pl. a video-összeállitásokat, amelyek aránylag - kis helyen — egy könyv nagyságnyi videokazet­tán — élethűen rögzítik • egý­­egy éves, sőt néhány évtizedes fejlődést is. Ilyen szép video­­programot hozott létre a Mun­ka Érdemrenddel kitüntetett gaböíkovói Csehszlovák—Szov­jet Barátság Äľami Gazdaság. Az igazán nagyszerű gabiíí­­kovói videoprogram a folyó­­ágakkal tarkított csallóközi sík­ság felemeiően szép tájainak bemutatásával kezdődik. A ha­tárjárás után végigvezet az öt­ezer lakost számláló nagyköz­ség rendezett utcáin, szemlél­tetve azt az óriási fejlődést, amelyen a község átment az utóbbi évtizedekben. Konkrétan is bemutatja a fejlődés doku­mentumait; az impozáns műve­lődési házat, az egészségügyi központot, a modern iskolaépü­leteket. a bevásárló központot, a munkásotthont és számos egyéb űi létesítményt. A mólt emlékeit felvillantva bemutatja a nádfiideles tájhá­zat, amely korhű berendezésé­ve* híven őrzi és emlékeztet az elődök életére, s ugyanakkor érzékelteti is a megtett út nagyságát. Ezt követően meg­rázó felvételekkel eleventi fel az íHűö-ös nagy dunai árvíz mindenkit próbára tevő néhány mozzanatát. A község fejlődését szemlélte­tő legfontosabb dokumentumok felvillantása után aprólékosan — és valóban minden lényeges mozzanatra kiterjedően — elemzi a 4750 hektárnyi mező­gazdasági területen gazdálko­dó, és minden vonatkozásban élenjáró állami gazdaság sokré­tű tevékenységét, megkülönböz­tetett hangsúlyt helyezve az 1987-es termelési eredmények­re. Aprólékosan megismerked­hetünk a gazdaság irányításá­nak progresszív módszerével, a termelési részlegek gyakorlati­lag önálló munkájával és az egyes-szervezeti egységek sike­res tevékenységével. Kirajzoló­dik a néző előtt, hogy a gazdaság egységes egészet alkot, az egyes ágazatok jói kiegészítik egymást a jobb eredmények el­érése céljából. És ezek az ered­mények önmagukért beszélnek. A jó munkát fémjelzi a gabo­nafélék hektárhozama, a tehe­nenként! fejési átlag, az állat­állomány termelékenységi és szaporodásbiológiái mutatói a zöldség- és gyümölcstermesztés sikere, valamint a műszaki fel­szereltség színvonala. Átfogó kénét kapunk a dolgozók szo­ciális ellátásának magas szín­vonaláról, üdültetéséről és kul­turális-társadalmi aktivitásuk sokrétűségéről. Az egész prog­ramból lépten-nyomon érződik, hogy az elért szép eredmények mögött emberek állnak. A rendkívül sok adatot felso­rakoztató programhoz három nyelvű — magyar, szlovák, orosz — kísérőszöveget készí­tettek a forgatókönyv frói és gondos szerkesztői. Végezetül leszögezhetjük, hogy csak a legnagyobb elis­merés hangján szólhatunk e negyven perces, dokumentum­­értékű összeállításról, amely a gazdaság párt, gazdasági és szakszervezeti vezetésének kö­zös műve. Igazán jó befekte­tés volt és méltó emléket ál­lít minden siker kovácsának: a dolgozó embernek. Dr. MAG GYULA' Örvendetes tény, hogy a rock- és popzene korában nemcsak az idős korosztály kedveli, de egyre több fiatal is magáénak vallja kedvelt ősi hangszerün­ket, a citerát. Ezek közé a fia­talok közé tartozik a tešedíko­­vűl V a nk 6 Ferike, aki tízéves létére már öt éve hódol ennek a hangszernek. % Áruld el, hogyan szeretted meg a citerát? — Mint minden gyerek, ón is szeretek játszani, de nagyon szeretem a zenét is. Édesapám nagyon jó citerás. Sokat látszik otthon, és ha gyakorol, mindig csodálattal hallgatom. Addig­­addig gyönyörködtem a játéká-A Kl$ CITERAS ban, hogy én magam is meg­­próbáltam pengetni a cit éráját, ami édesapámnak is nagyon tetszett. Ötéves voltam akkor, és persze r Boci, boci, tarka volt az első dal, amit megtanul­tam játszani. Aztán komolyan kezdtem gyakorolni az édes­apám irányításával, s egy év múlva már jelléptem különbö­ző ünnepségeken Itthon és a szomszédos falvakban mint szólóciterás Mindenhol nagyon megtapsoltak a nézők, ami nagy öröm volt számomra. ф Ferike, ki a példaképed? — Az első az édesapám volt, akitől megtanultam játszani, s aki megszerettette velem ezt a csodálatos hangszert. Tőle ta­nultam meg a kitartást is, ami a gyakorláshoz szükséges. Raj­ta kívül nagyon tisztelem Prí­boj szk у Mátyás magyaror­szági cileramüvészt, akivel min­den évben találkozók, mivel já­rok Tiszakécskére, a dterások találkozójára. Ez mindig nagy élmény számomra mert ott sok kitűnő citerással találkozók. Matyi bácsi nagyon sok hasz­nos tanáccsal segít nekem, hogy egyre jobban tökéletesít­sem tudásomat. Tessék csak meghallagtni, már két szólam­ban is tudok játszanii Ф Ki állítja össze a nóta­­csokrodat? — Természetesen a meste­rem, az édesapám, de Matyi bácsitól is kapok egy két szép nótát. Persze néha én magam is próbálgatok összekombinálni magamnak nótákat. Ф Tudom, hogy a csoportban te vagy a vezető egyéniség. Mit szeretsz jobban: egyedül vagy a csoporttal szerepelni? — Én úgy szeretem a cite­rát, hogy mindegy, magam ját­szómé-, vagy a csoporttal. Már mindenhogy megszoktam a kö­zönséget. A színpadon is úgy citerázok, mintha odahaza ját­szanék, nincsen lámpalázam. ф Most vagy negyedikes. A tanulással nincs probléma? Mi­kor gyakorolsz? — Szeretek iskolába járni. Igyekszem jól tanulót. A cite­­rázást rendszerint este gyako­rolom. Elég sokat Citerázok, mert szeretnék olyan jót játsza­ni, mint az-édesapám, vagy Ma­tyi bácsi. Ahogy én ismerem a kis Van­­kó Ferikét, minden jel arra mu­tat, hogy vágya teljesülhet. Aki már tízéves korában úgy tud citerázni, mint ő, az nagy jö­vő elő tekint. Nagy Mihály Vankó Ferike (középen) — a legfiatalabb tešedi­­kovói citerazenekarban ... és szólistaként (V. Gy. felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom