Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
12 Az átépítéssel összhangban Ж nagysallúí (Tekovské božený) Haladás Efss gyűléséről az volt a benyomásom, hogy mind tar» talmäban, mind hangulatában más volt, mint a korábbi években. Már az ünnepi eseményt megelőző beszélgetések is arről az aktivitásról tanúskodtak, amelyet az átépítés szelleme diktál. Az odafigyelés, az együttgondolkodás, a nyitott kérdésekre való építő ]ellegő reagálás annak is a jele, hogy a szövetkezeti dolgozók tudatosították a gazdasági életben betöltött szerepük fontosságát. Az elnöki beszámoló a nyíltságról tanúskodott. Nemcsak a jó eredmények felsorolása, hanem a negatívumok feltüntetése is mozgósító. buzdító hatással bír. A SZAMOK MÖGÖTT — EREDMÉNYEK A szövetkezet három falu határának — Nagysallónak, Csekének (Caka) és Málasnak (Málaé) — a gazdája, összesen 3485 hektár mezőgazdasági területtel, ebből 3365 hektár szántóval és 48 hektár szőlültetvénnyel rendelkezik. Néhány számadat segítségével hadd ismerkedjünk meg azzal, hogyan is teljesítették pénzügyi tervüket: az összteljesítmények értéke 82 millió 528 ezer korona volt, ami a terv 3 százalékos túlteljesítéséről tanúskodik. A felosztásra kerülő tiszta jövedelem 9 millió 143 ezer koronát tett ki. A bérekre és részesedésre 2 millió 496 ezer koronát fizettek. Az egy állandó dolgozóra számított évi munkatermelékenység 129 ezer 965 korona volt. A múlt évben a növénytermesztésben csak közepes eredményeket értek el, s a tervteljesítéstöl 4,3 százalékkal maradtak el. Habár az időjárást nem lehet „kifogásként" emlegetni, ám tényként kell elfogadni azt, hogy a trópusi meleg és a szárazság nagy károkat okozott a szövetkezetnek. Ennek következtében több gazdasági növényből nem teljesítették a tervet. A cukorrépa termesztésében azonban a járás viszonylatában a legjobb eredményt érték el — 38,30 tonnás hektárhozamroal és 15,9 százalékos cukortartalommal. Ez arra utal. hogy a gazdaság szakemberei nagy figyelmet fordítottak a talajelőkészítésre és az agrotechnikai határidők betartására. A gazdaságban kalászos gabonafélékből 9 ezer 364. szemes kukoricából 1874, cukorrépából pedig 10 ezer 724 tonnát termeltek. A bruttó növénytermesztés értéke 43 millió 826 ezer koronát tett ki. A szövetkezet a járás legjobb magtermelő gazdaságai közé tartozik. A korábbi években ezen a téren általában kitűnő eredményeket értek el, éppen ezért fogadták „keseregve“ a közepes termést. Habár búzából elérték a 6,45 tonnás hektárhozamot, amely a talajviszonyokhoz képest jó eredménynek számít .árpából már csupán 5,71, kukoricából pedig 4,16 tonnát takarítottak be egy hektárról. A korábbi kedvezőtlen tapasztalatokból kiindulva a gazdaság vezetősége tavaly kiemelt figyelmet szentelt a takarmánynövények termesztésének. Annak érdekében, hogy az állatállomány ne szenvedjen hiányt. Kovács Ernő, a szövetkezet elnöke a főbeszámolúban kiemelte, hogy a fokozott igyekezet meghozta gyümölcsét. A jelenlegi tél végi időszakban is jó minőségű, kellő mennyiségű tömegtakarmány áll az állattenyésztés rendelkezésére. —SZABAD FÖLDMŰVES Hasonló figyelmet fordítottak a talaj tápanyagpótlására. Annak ellenére ,hogy egyes kemikáliák ára alaposan emelkedett, átgondolt tervezéssel, szakemberek bevonásával optimális mértékben végezték el a tápanyagutánpótlást. Persze a szövetkezet vezetősége is tudatában van annak, hogy a jövőben komoly visszaesést jelenthet a növénytermesztésben az, ha olyan gondok övezik majd az egyes vegyszerek beszerzését, mint a múlt években. KEDVEZŐ EREDMÉNYEK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Tavaly, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben születtek szép eredmények. Például a htzómarhák átlagos napi súlygyarapodása a tervezett 0,75 kilóval szemben elérte a 0,883 kilogrammot. A marhahús eladási terve 392 tonnát Irányzott elő. a valóság ettől jóval többet, összesen 409 tonnát tett ki. A tervezett borjúszaporulatot 83 darabbal túllépték. Aránylag jó eredmények születtek a tejtermelésben is. A tervezett 3400 literes egyedenkénti évi tejtermeléssel szemben 3514 litert értek el. A legjobb eredménnyel e 3597 literes fejési átlaggal, a csekei részlegen dicsekedhettek. A legnagyobb teljesítményt a málasl részlegen Slávik József érte el, aki átlagban egy tehéntől 3840 liter tejet fejt. Sertéstenyésztéssel a gazdaság málasl részlegén foglalkoznak. Habár itt új gazdasági épületekben folyik a termelés, az eredmények nem éppen kedvezőek. Gondok mutatkoztak a malacok elválasztásánál: a tervezett 3 ezer 550 darabos szaporulat helyett mindössze 3500 darabot értek el, ami kihatással volt a hústermelésre is. Szerencsére az előhizialdában az átlagos napi súlygyarapodás elérte a 0,544 kilót, a hizlaldában pedig a 0,60 kilót. A gazdaság összesen 383 tonna sertéshúst értékesített Az állattenyésztés jövője egyebek között azon Is múlik majd, hogy milyen termelési eszközök, létesítmények állnak majd az üzemek rendelkezésére. Természetesen csakis korszerű épületekben lehet hatékony állattenyésztést folytatni. Ezt vallották a nagysallőiak is addig, amíg ennek az ellenkezőjét nem tapasztalták. Három év leforgása alatt sikerült felépíteniük 25 millió koronás befektetéssel egv korszerűen felszerelt 404 férőhelyes tehéntstállőt. A tervezők ígérték „füt, fát“. A tej üvegcső vezetékeken keresztül folyt, — addig persze, amíg be nem fagyott — a hűtőtartályokba, jött a tél, s a hibásan megtervezett szellőzőberendezések miatt szétfagytak a csővézetékek, a kár pedig jelentős volt. Persze a probléma nemcsak ebben rejlett: ugyanis a tél beállta előtt .amíg a tej csővezetékeken keresztül a hütőtartályba került, romlott a minősége. Milyen tanulság vonható le a fentiekből? A háttéripar által nyújtott szolgáltatások munkáját a jövőben hathatós ellenőrzés alá kell venni. Egyetlen hibás tervdokumentáció ugyanis milliós értékű károkat idézhet elő. GÉPESÍTÉS, MELLÉKÜZEMÁGI TERMELÉS A Nagysallói Efsz vezetősége, tagsága tudatában van annak, hogy a gazdálkodás eredményessége nagyban függ a gépesítő részleg munkájá-1988. március 2S. tői. Tavaly is — úgy mint a korábbi években — mindent megtettek azért, hogy a meglévő gépeket, berendezéseket optimálisan kihasználják, ügyelve az üzemanyag-takarékosságra. Az újitő- és feitalálómozgalomban mindig jobb eredményeket tudnak fe’mutatni. A Kovács Arpád. Sefcslk András és Sztruhár József által vezetett munkakollektfvák tagjai szakmai tudásukkal és ötletességükkel is segítették a termelést. A műhely dolgozói gyakran szakterületükön kívüli munkát is vállaltak. Egyebek között: a betonozáshoz nélkülözhetetlen betonvas konstrukciók összeszerelését. épületlakatosi munkák elvégzését, amivel sok pénzt takarítottak meg a szövetkezetnek. A gépesítő központ régi épületeiben a múlt év folyamán melléküzemági terme'ést indítottak bea gazdaság tartalék alkatrészeket gvárt a Banská Bystrica-! és jihlaval számítástechnikai (izem számára. Habár ez a vállalkozás nem eredményez túl nagy bevételt, előnye az, hogy mérsékli a mezőgazdasági munkák idényjel'egét. MDNKA UTÄN — PIHENÉS Tavaly a noszf 70. évfordulója tiszteletére az üzemi szocialista vá’lalás értéke 704 ezer koronát tett ki. Ezt — a szocialista brigádok, egyének jó munkája révén — jóval túlteljesítették a szövetkezetben, s 1 millió 76 ezer koronás értékei hoztak iétre. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkában 10 ezer 500 órát fordítanak majd a munkahelyi és lakókörnyezet szépítésére. Ezt a vállalásukat 200 ezer korona értékben túlteljesítették. A múlt évben a szövetkezet 800 ezer koronát fordított a szociális és kulturális elapra: összesen 21 belföldi kirándulást szerveztek, melyeken 475 tag vett részt. Tavaly külföldön 130 személy üdült. Hazai piontrtáborokban összesen 30 szövetkezeti tag gyermeke üdült, 15 gyerek viszont külföldön táborozott. Tavaly több szövetkezeti lakást adta kát annak érdekében, hogy megoldják a fiatal szakemberek lakásgondját. Oj TERVEK, ŰJ FELADATOK A zárszámadó közgyűlés után az elkövetkezendő teendőkről, ez új feladatokról beszélgettem a szövetkezet elnökével, Kovács Ernővel, az efsz közgazdászával, Mo'nér László mérnökkel. Megtudtam, hogy a léc ebben a szövetkezetben is magasabbra lett emelve, tehát az összteljesítmények tervezett értéke nagyobb. A vezetők, a tagok tudják, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani a gabonatermelés minőség! javítására, a növénytermesztés intenzívebbé tételére, a tudományos Ismeretek teljes mértékű kihasználására. A közgazdász arról beszélt, hogy mind a szövetkezet vezetősége, mind a tagság felkészült az új feladatok megoldására. Az átépítés persze korántsem egyszeri folyamat, sok még a gond, e megoldatlan probléma. Az utőbbl években Ismétlődően felmerülő gond a növénytermesztés és as, állattenyésztés fejlődése között! összhang hiánya. Molnár mérnök véleménye szerint a közgazdasági szabályozók tekintetében is amíg a mezőgazdaság új gazdasági szabályozásával kaocsolatos irányelveket teljes egészében közzé nem teszik, a nagysallőiak sem várakoznak ölbe tett kézzel: ugyanis tudják, hogy a felkészülés Időszakának legfontosabb tennivalója az évi feladat teljesítése, a tudományos-technikai vívmányok érvényesítése, a tagok alkotó kezdeményezésének fellendítése, s a minőségi munkára való törekvés. KALITA GABOR A kabátjukat a fogasra akasztják, kezet ráznak egymással a zárszámadásra gyülekező Gesztetel (Hostice) Egységes Földműves-szövetkezet tagjai. A közvetlen, megnyerő modorú elnök mindenkit üdvözöl. A medvesaljai tájegység talán legfestőibb vidékén gazdálkodnak. Az alig hétszáz hektárnyi, dombhátakra kapaszkodó szántót szélfogó erdősávok, sűrű bozót, fűzfasorok, bokrokkal benőtt mezsgyék, halk csobogású patakok szelik apró táblákra. A három község — Gesztete, Jeszte (Jestice) és Détér (Gemerské Dechtáre) — határát immár közel két évtizede egyesítő mezőgazdasági nagyüzem 420 állandó dolgozója nem mindennapi körülmények között biztosítja a termelés folytonosságát. A nehéz termelési feltételek ellenére eredményesen gazdálkodnak, hiszen az előző ötéves tervidőszakban is túlszárnyalták néhány millióval az áruértékesítésből származó tiszta jövedelmet. A 8. ötéves tervidőszak harmadik esztendejét is bizakodással kezdhetik. A múlt évben anyagilag tovább erősödött a szövetkezet. A felmerülő nehézségek ellenére a gazdasági mutatókat maradéktalanul teljesítették. — Nem gondoltuk volna, hogy állattenyésztésünk ennyire cserbenhagy bennünket, és egymillió koronás veszteséget okoz. Még szerencse, hogy legjövedelmezőbb növényünk, a dohány értékesítéséből származó bevétel ellensúlyozta ezeket a kieséseket, és végül nyereségesek maradtunk — jegyezte meg Budai István, az efsz elnöke. Az egyes növények vetésterülete Immár állandósult. Egyik főnövényük a gabona, melyből 4,2 tonnás átlaghozamot értek el. Kedvező fejleményként értékelendő, hogy minimumra csökkentették a táblák közötti hozamkülönbségeket. Ugyanakkor kevés magas sikértartalmú búzát állftotak elő, és az előirányzott 200 tonna sörárpa helyett 140 tonnát szolgáltattak be. Sajnos, a terepviszonyok gátat szabnak jónéhány olyan termesztéstechnolőglal módszer bevezetésének, mint például a művelőutak kialakítása. A Jobb vetésforgó érdekében az utóbb! években harminc hektáron hüvelyesek (tavaszi bükköny) magra való termesztésével is próbálkoztak, kevés sikerrel. — Fontossági sorrendben a gabonafélék után a szántóterület 23 százalékán termesztett takarmánynövények következnek — folytatta az elemzést Budai István. — A téli takarmányszükséglet — száraz anyagban számítva — mintegy 3 ezer 500 tonnát tesz ki évente. Ennek előállítása nem kis gondot okoz, mivel silókukoricából éveken át mindössze 50, tavaly pedig 80 hektáron vethettünk. Az 1600 darab szarvasmarha részére négyezer tonna szliázsra volna szükség. A hiányzó mennyiséget takarmányrépával és másodnövényekkel igyekeztünk pótolni. Üjabban pedig — 130 hektáron — állandó gyepterületeket törtünk fel és vetettünk be silókukoricával. A tetemes vadkár ellenére az „ugaros“ táblákon 34 tonna zöldtömeget gyűjtöttünk be hektáronként. Ennek is köszönhető, hogy a tömegtakarmányokból önellátók lettünk. A szövetkezet közel hétszáz hektár rétterülettel rendelkezik, aminek köze! egyharmadából gyűjtjük be a fütermést. a maradék területet legeltetéssel hasznosítjuk. Betakarító gépekből nincs hiány, csupán a lejtős terepen való kihasználtságuk és idő előtti elhasználódásuk okoz sok bosszúságot, s jelent többletkiadást. A nagyfokú víz- és szélerózió megakadályozására alig van mód. Csakis a talajmfivelés célszerű módszereinek gondosabb megválasztásával tudjuk mérsékelni az amúgy Is sekély termőréteg „kopását". — Ezek a hegyek nem adnának tisztes megélhetést a szövetkezet tagságának — jegyezte meg Balajti Gyula, az efsz közgazdásza —, ha nem foglalkoznánk dohánytermesztéssel, amelynek régi hagyománya és sok hozzáértő szorgos művelője van ezen a vidéken. Jelenleg a dohányt 55 hektáron termesztik. Hozamát és minőségét Illetően évek óta a legjobbak közé tartoznak az or-A holnapra gondolva szágban. Például bárom évvel ezelőtt a száraz dohány kilóját 47 koronáért értékesítették. Az összmennyiségnek pedig kilencven százalékát első osztályba sorolták. Tavaly 80 tonnányi (leszáritott) terméssel számoltak, amit 25 tonnával — többek között helyes fajtaválasztással és a nitrogéntrágya optimális adagolásával — sikerült növelni, bár a minősége valamelyest rosszabb az előző évekhez képest. A dohány értékesítéséből származó bevétel 6 millió 500 ezer koronát tett ki. Magas jövedelmezősége miatt az idén további öt hektárral bővítik termőterületét. Ugyanakkor a telepítés kezdetétől ráfizetéses szőlőültetvény csökkentésére törekedtek. Két évvel ezelőtt még 106 hektáron búslakodott a jökedvderítö nedűjéről ismert növény, amely alig negyven tonnás hozamával szinte rázuhant a mérleg veszteséget jelző serpenyőjére. Tavaly már csak 52 hektárt tartottak belőle számon. Az eredmény pedig 75 tonna szőlőtermés és harmincnyolc százalékos tervteljesftés. A jövőben kizárólag azokról a parcellákról nem vágják ki a tőkéket, amelyek legalább 6 tonnás termést hoznak hektáronként. A növénytermesztési ágazatban 2,5 millió koronával — a tervnél húsz százalékkal — nagyobb termelési értéket értek el. A nyereség három és fél millióval haladta meg az 1986-os értéket! A gesztetel szövetkezet állattenyésztését háromlrányú érdekeltség Jellemzi. A szarvasmarha, a sertés és a juh. Eredményes tartásukat az istállók rassz állapota és a férőhelyhiány nehezíti. A magas termelési költségek pedig csak fokozzák a gondokat. A leukőzis fs komoly károkat okozott, de már négy istállóban egészséges állományt telepítettek. Az 1 millió 700 ezer liter tejértékesítési tervüket — literenként 25 deka abraktakarmány felhasználásával — 70 ezer literrel szárnyalták túl, 3500 literes évi fejési átlagot elérve. A tejelékenység növekedésével párhuzamosan azonban nem történt minőségi javulás. Sőt. a korább! évekhez viszonyítva még rosszabbodott a helyzet. Történt mindez annak ellenére, hogy több tízezer koronás ráfordítással vásárolt fejőberendezéseket szereltünk fel. Az értékesített tejnek 57,4 százalékát minősítették első osztályúnak. S ami ebben a gazdaságban még nem fordult elő: az értékesített mennyiség 5,7 százaléka hármas osztályzatot kapott. Tovább rontott a helyzeten, hogy több mint 15 ezer liter tej nem felelt meg a Csehszlovák Állami Szabványnak, amivel közel 100 ezer koronás kár érte a szövetkezetét. Az ok-okozati összefüggések elemzésekor — enyhítő körülményként — persze azt is figyelembe kell venni, hogy krónikus ivóvfzhiánnyal küszködnek. Csapadékszegény időszakban a legelőkön tartózkodó szarvasmarhák számára tartálykocsikkal szállítják a patakvizet. Kutak fúrásával Is próbálkoznak, de eredménytelenül: nagy szárazság Idején azok Is kiapadnak. A sertéstenyésztés mutatói is kedvezőtlenül alakultak. A 3,7 kilő abrakfogyasztással elért 44 dekás napi súlygyarapodás — a korábbi 64 dekához képest — és az anyakocánként! 15 malac elválasztása komoly hiányosságokra, visszaesésre veil. Az objektív hiányosságokat — egy új előhlzlalda építésével, valamint, a meglévők korszerűsítésével — még az Idén kiküszöbölik. Az Idén sertéshúsértékesítési tervüket 40 tonnával növelték. A merlnöi Juhokkal közel ezer. hektár — gyepfelűjításra alkalmatlan — legelőterületet hasznosítanak. Tavaly 2700 juh pásztázta a gyeptengert. Évente 10 tonna gyapjút szállítottak innen a gyárakba, de ha növelnék a gyapjú felvásárlási árét, a szövetkezet Is szorgalmazná a juhok számának bővítését. Évente száz anyajuhtól átlagban 108 bárányt választanak el. Mindezt összevetve az állattenyésztés 23 millió korona értékű terméket bocsátott piacra, közel kétmillió koronával kevesebbet a tervezettnél. A műszaki szolgáltatások központjáról még nem szóltunk. A gépek javítása és a gépsorok kialakítása a feladatuk. Évről évre gondot okoz a szükséges alkatrészek beszerzése, illetve az elfekvő készletek egyre duzzadó mennyisége. Üzemanyag-megtakarítás: a megspórolt fűtőolaj árának ötven-hetven százaléka a gépjárművezetők borítékába vándorol... Az energiafogyasztást két napkollektor felállításával igyekeztek mérsékelni. Az egyik viszont még a garanciális időn belül elromlott, de a gyártő cég mindeddig nem végezte el a szükséges javításokat. Az 1967-es év számokban kifejezett mérlege a következőképpen alakult: a termelés összértéke 40 millió 9 ezer korona, ami egymillióval haladja meg a tervezett értéket. A költségek 38 millió 743 ezer koronát tettek ki. A tiszta nyereség pedig elérte az 1 millió 266 ezer koronát. Ez az eredmény a járás többi szövetkezeteinek eredményeihez viszonyítva — becsülésre méltó. Elnököt, vezetőséget, dolgozókat dicsérő teljesítmény. A szorgalom, a hozzáértés — immár tíz esztendeje — itt gyümölcsöző hagyomány. A szövetkezeti dolgozók közössége a szociális- és kulturális törődést is Igényli. Blrre a célra tavaly 294 ezer koronát szántak. Az idén ez az öszszeg 438 ezer koronára nőtt. Tanulmányi utak, üdülések, kirándulások, pionírtáborozások, egészségügyi gondoskodás, Ifjú házasok támogatása szerepel a terveikben. KORCSMAROS LÁSZLÓ
