Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-18 / 11. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 18. Számvetés a nyíltság légkörében Ä szorgalmukról közismert nagymegyeri (Galovo) földművelők igyekezetét szűkebb marokkal fizette viszsza a múlt esztendő. Az egyik oldalon szedte a vámot a természet, a másik oldalon pedig a keményebb gazdasági szabályozók — a megnövekedett költségek formájában — jócskán vontak el a közösen megtermelt javakból. Mindez persze semmiképpen nem adhatott okot a csiiggcdésre, a Nagymegyeri Efsz zárszámadó közgyűlésén összegyűlt tagság számára. Hiszen amint az az elnöki beszámolóból is kiderült, a lehetőségekhez épest eredményes évet zártak — főleg, ha vesszük, hogy az egyetlen jövedelmi forrásuk kizárólagosan a mezőgazdasági alaptevékenységből származik. Az előző éveknél szerényebb bevétel, a halmozottabban felmerülő nehézségek azonban mindenképpen gondolkodásra késztették a vezetőséget és a tagságot egyaránt azon, hogyan lehetne az elkövetkezendő időszak várhatóan még nehezebb feltételei között továbbra is eleget tenni a merően újszerű igényeket támasztó össztársadalmi elvárásnak, úgy ahogyan ezt ez ideig is tették: Ä jó eredmények és a becsülettel végzett munka méltányolása, a hiányosságok tárgyilagos feltárása, a Jobbításra való törekvés jellemezte •Gaál Sándor agrármérnöknek, a szövetkezet elnökének tartalmas beszámolóját. Az elhangzottakból hadd soroljunk fel néhány fontosabb adatot, gondolatot, melyek ha nem Is teljesen, de legalább részben fogalmat adnak a szövetkezet gazdálkodási tevékenységéről. Az Összteljesítmények alapján megítélhető gazdasági mérleg kedvező képet mutat. Hiszen a 66 millió 918 ezer koronára becsült teljesítmények értéke úgyszólván 5,7 százalékkal volt több a tervezettnél. Az elért 9 millió 313 ezer korona tiszta nyereség is majdnem 2 százalékkal haladta meg az előirányzottat. Igaz, több is maradhatott volna elosztásra, ha a költségek legalább a tervezett keretek között maradnak. Főleg műtrágyákra, vegyszerekre, pótalkatrészekre, takarmányokra úgyszólván 2 millió koronával többet költöttek az eredeti számításuknál — mindenekelőtt az áremelkedések miatt. Nem véletlenül az egyik legidőszerűbb feladatként tűzték ki célul az önköltségek mérlegelését. A ráfordítások ésszerűségi határának megvonását, vagyis azt, hogy mennyit érdemes befektetni a termelés növelésére, Illetve milyen eszközökkel, szerkezeti módosításokkal növelhetnék a jövedelmezőséget. Tavaly a növénytermesztést már a belterjes termelésre jellemző magas szintű technológia jellemezte. Ezt tükrözte a talajok jó termőereje, a tudományosan Irányított tápanyagpótlás, a korszerű gépesítés, a szigorú technológiai fegyelem. Mindez a gabonafélék termesztésének kimagasló eredményében vetítődön. Tavaly szemesekből kétezer tonnával takarítottak be többet a tervezettnél. Gazdagon fizetett az őszi repce Is. Nem a helytelen agrotechnika és nem is a dolgozók hanyagsága okozta, hogy tavaly cukorrépából csupán fele anynyit termeltek, mint ezt a tervük előirányozta. Tavasszal a gyenge kelés miatt 50 hektárról ki kellett szántani a cukorrépát, üj vetésre pedig már nem volt lehetőség. A jelentős terméskiesés nemcsak a bevételt csökkentette, hanem ennek következtében a takarmányalapba Is kevesebb leveles répafej és répaszelet került. A magra termesztett takarmányborsó Is kudarcot vallott, mivel a jégverés következtében megdőlt növényzetet csak két menetben lehetett betakarítani, s az így elkerülhetetlen betakarítási veszteség elvitte a termés java részét. Az időjárás a kertészetnek, valamint a szőlő- és a gyümölcstermesztésnek nem kedvezett. A fokozott igykezet és a felelősségeljes, szakszerű munka ellenére, ez ez ágazat 770 ezer koronával kisebb bevételt eredményezett a szövetkezetnek. A sikereket és a kudarcokat összevetve azonban a növénytermesztés áruértékesítéséből származó bevétel megközelítette a 24 millió 400 ezer koronát. ami 1,2 százalékkal múlt felül a tervet. így a növénytermesztési szakágazat a szövetkezet tiszta nyereségén több mint 5 millió 300 ezer koronával részesedett. Több pozitív változást könyveltek el a tömegtakarmányok termelésében is. Javult a termelési szerkezet, bővült a betakarító gépek száma, silógödrök és szénatárolók épültek. A múlt évi termésből létrehozott takarmányalap mennyiség szempontjából teljes mértékben megfelelt a követelményeknek. Ma azonban pusztán ez a tény nem elegendő. Éppen anynyira fontos a minőség kérdései is, s ezen a téren akad még Nagymegyeren Is bőven javítani való. Amint ezt az elnök elvtárs is hangoztatta, a takarmánytermelés jelenlegi színvonalára nem lehet ráépíteni egy korszerű — szabadtartásos — szarvasmarha-tenyésztési technológiát. Kétségtelenül a tömegtakarmányok gyengébb minősége volt az egyik oka annak, hogy a már szinte hagyományosan kiváló eredményeket elérő — s a-Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az élenjárók között emlegetett — állattenyésztés múlt évi mérlege némi csalódást okozott. Sajnos, a tervezett feladatokat éppen a legfontosabb mutatókban — a tej- és a sertéshústermelésben — nem sikerült teljesíteniük. Ennek következtében az áruértékesítésből származó bevétel úgyszólván félmillió koronával kevesebb volt a tervezettnél, s így csak kisebb mértékben járult hozzá a szövetkezet jövedelemképzéshez. Tejből 172 ezer literrel adtak el kevesebbet, ami 94,8 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. Érthető, hogy mélyreható elemzésnek vetette alá a szövetkezet vezetősége a' lemaradás okainak felderítését. Kiderült, hogy kissé megfontolatlan lépés volt több vemhes üszőt eladni, mert ezáltal csökkent a tejelő tehenek száma. A vizsgálatok szerint az erőtakarmányok minősége sem felelt meg minden esetben a követelményeknek. A többségben kiváló állatgondozók mellett akadnak olyanok is, akik a becsületes dolgozók rovására kevesebbet tettek a közösség kosbrába. Tehették ezt azért is, mert a jelenlegi bérezési rendszer nem hat eléggé ösztönzően, s nem követi úgy, ahogyan kellene az érdem szerinti jutalmazás elveit. Pedig megérné. Hiszen a 36 tehéngondozó közül a tíz legjobb a rájuk bízott tehenektől 18 ezer literrel több tejet fejt, mint a teljesítmény rangsorának legvégén elhelyezkedő tiz dolgozó. Pénzben kifejezve a különbség 686 ezer korona. A tejtermelés jövedelmezőségét nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is döntő mértékben meghatározza. Érvényes ez főleg az idei évtől kezdve. Hiszen számottevő anyagi veszteséget jelent majd, ha nem tesznek eleget a szigorított tejminőségi szabvány által támasztott követelményeknek. A sertéshústermelés kétszázalékos lemaradásának okai is napirendre kerültek a tárgyilagosság és a jobbító szándékú bírálat jegyében zajló zárszámadó közgyűlésen. A lemaradás okai között megemlíthető a férőhely hiánya miatti túlzsúfolt tartás, a keveréktakarmányok gyenge minősége és gyakran változó összetétele, valamint a szaporodásbiológia terén tapasztalt problémák. Az idén bizonyos javulást várnak az új sertésfiaztató átadásától. A takarmányozás irányításával egy szakembert bíznak meg. A feladatok között szerepel a zootechnlkai munka tökéletesítése is. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg egy-két érdekes észrevételt néhány ágazatvezető felszólalásából. Morva József agrármérnök. a növénytermesztési ágazat vezetője egyebek között elmondotta, hogy tavaly szemesekből a szövetkezet fennállása óta a legjobb eredményt könyvelték el. A szántóterületnek mintegy 61 százalékán termesztett gabonafélék átlaghozama meghaladta a 8 tonnát hektáronként. Kiderült azonban, hogy a múlt évi rekordtermés — kukoricából például 9,2 tonnás hektárhozam — már nem •a csúcs. Hiszen a korszerű fajták genetikai termőképességét az őszi búza termesztésében 62—63 százalékra, a szemes kukorica tekintetében pedig 62 százalékra használták ki. A lehetőségek teljes mértékű kiaknázásához intenzív, sőt szuperintenzív termesztési technológia gyakorlati alkalmazására törekednek. Fz megköveteli a minden szempontból megfelelő anyagi-műszaki ellátást és a maximális szellemi erőt. Az alaptételek: a színvonalas agrotechnika, az optimális tápanyagé és vízellátás, valamint a jó fajtaválaszték. Az elmondottakból kiderült, hogy az idén az intenzív /termelés feltételeit tovább javítják. Áttérnek például a szuszpenziós műtrágyázásra, amely több szempontból Is előnyös a hagyományos műtrágyázással szemben. Az egyes tápanyagok tetszés szerint, kívánt arányban keverhetők, permetezéssel is kijuttathatók, a talajban való elosztásuk tökéletesebb, a tárolási veszteségek minimáhsak, könynyen tárolhatók és kezelhetők, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Lényegesen javulnak az öntözési lehetőségek. Az öntözhető terület az idén az eddigi 453 hektárról 2200 hektárra bővül. Ehhez a legkorszerűbb öntözőberendezések állnak majd a gazdaság rendelkezésére. A korszerű technika üzemeltetésére negyven főből álló öntözési csoportot hoznak létre szakmai képzésük végeztével. Fontolóra vették a szántóföldi növénytermesztés bizonyos mértékű szerkezeti javítását a zöldborsó és a zöldbab termesztésének beiktatásával. A közeljövőt Illetően azonban egy mélyrehatóbb szerkezeti váltás lehetőségét Is latolgatják. Nevezetesen a tömegtakarmányok nagyobb arányű termelése révén a hústermelésre alapozva szeretnék növelni a gazdaság árutermelési bevételét. Mindez egyidejűleg a munkatermelékenység és a jövedelmezőség növekedését is eredményezné. Feltételezi azonban elsősorban az állattenyésztés férőhelyeinek a bővítését. Lelovir.s Mátyás mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője hozzászólásában a szövetkezet állattenyésztésének aránylag paradox helyzetére világított rá. Az állattenyésztésben ugyan a termelés az előző évekhez képest jelentős mértékben nőtt. a tervhez viszonyítva mégis alulmaradták. Néhány viszonyítási adat: az előző ötéves tervidőszak legjobb eredményéhez képest a múlt évben húsból 7,5 százalékkal, tejből pedig 2,2 százalékkal többet értékesítettek. Az utóbbi két esztendő tervfeladatai húsértékesítésben 10, a tejeladásban pedig 12 százalékos növekedéssel számoltak. Ügy tűnik, hogy a túlságosan magasra állított léc „átugrásához“ nem voltak megteremtve a kellő feltételek. Számítások szerint a 60 darabbal több vemhes üsző értékesítése 240 ezer literrel „szegényítette“ meg a tejtermelést. Bár a szarvasmarhák és a sertések szaparodásbiológiájának terén elérték, illetve meghaladták e járási átlagot, több javftani való tényezőre hívta fel a figyelmet az ágazatvezető. A legnagyobb tartalékok azonban kétségkívül a tömegtakarmányok minőségében rejlenek. Míg a silókukorica szárazanyag-tartalma járási átlagban megközelítette a 25,7 százalékot, a szövetkezetben alig érte el a 20,6 százalékos átlagot, ami a minimális követelménynek sem felelt meg. Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy minden harmadik pótkocsi szilázs fölösleges fuvar volt. A szövetkezet állattenyésztőinek azonban csaka becsületére vall, hogy céljai* kát nem adják alább a kisebb buktatók után. Az idén Is a múlt évi magas szintre állított tervet vették célba. Az igényes feladat minden bizonnyal valóra váltható, feltéve ha megoldódik a férőhelykérdés, s javul a tömegtakarmányok minősége. Fontos szerepet tölt be az emberi tényező Is.' Az állattenyésztés ezen a téren is támogatásra szorul, hiszen kevés az állatgondozók száma, s ez a jelenlegi gárdára fokozott megterhelést hárít. Csápi István, a műszaki szolgáltatások vezetője az építészeti csoport nevében ígéretet tett, hogy a sertésfiaztató építését hét hónappal határidő előtt adják át az állattenyésztőknek. Az idei 4 -millió 500 ezer koronás építkezési tervben a fiaztatón kívül a hígtrágyatartály és a négyezer köbméter befogadóképességű korszerű szánetároló építése szerepel. De az eddiginél többet akarnak tenni a régi épületek felújítása érdekében is. A termelőmunka eredménye sokban múlik a gépek és berendezések üzembiztonságán. Ez pedig a műszaki szolgáltatások feladata. A hatékonyabb munka érdekében a gépjavítókat kisebb munkacsoportokra osztották, ahol bizonyos tekintetben önkormányzati rendszer alakult kl. Ä dolgozók ugyanis maguk bírálják el az elvégzett munka alapján a mozgóbér érdem szerinti elosztását. A javítási költségek csökkentése érdekében előtérbe került a gépek rendszeres karbantartása, a meghibásodások megelőzése. Sokszor elhangzott panasz ugyanis, hogy az új költséges gépt berendezések meghibásodása nagyon gyakori. A javításokat a pótalkatrészhiány is jelentős mértékben hátráltatja. Említést érdemel, hogy a gépjavítók aktív tevékenységet fejtenek ki az űjítómozgalomban. Csak tavaly hét újítási javaslatot fogadtak el és valósítottak meg. Ezek közül kiemelkedő a kertészet számára szerkesztett plkírozógép, a Nyitrai (Ntthasogató, a tejfúnkazán, valamint a ra) Agrokomplexen bemutatott favizfűggönyös fóliasátor. Még akkor Is, ha valamivel szerényebb eredménnyel zárták a nagymegyerlek a múlt esztendőt, továbbra is a Dunaszerdahelyt járás mezőgazdaságának élvonalában állnak. Ézékelteti ezt az a nyitottság, bátorság, amellyel szembe tudnak nézni a felmerülő nehézségekkel, hiányosságokkal. Hiszen csakis a problémák mélyreható elemzése tárhatja fel az előbrglépés lehetőségeit. Ezt a hozzáállást jól tükrözte az elnök zárszava is, amikor egyebek között kijelentette: „A Jelenkor fejlődésének irányában haladva jobban meg kell tanulnunk értékekben és számokban gondolkodni, és megfelelő gyakorlati módszerekkel, fejlett belső gazdasági és irányítási rendszerrel fokozatosan erre nevelni dolgozóinkat.“ KLAMARCSIK MARIA A MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ ÚJDONSÁGAI FELLEG JÄNOS: Munkaszervezés a növénytermesztésben A növénytermesztésben egyrészt a kultúra biológiai igényei, másrészt a rendelkezésre álló géppark ésszerű felhasználásának követelménye miatt különös Jelentőségű az egyes ágazatokban folyó munkák Időbelisége. A munkafolyamatok tehát horizontálisan egy egy ágazat munkáira is vonatkoztathatók, de adott vegetációs időben a különböző ágazatok egyidejű feladatainak teljesítésében, tehát vertikálisan is számba vehetők. A könyvben fontos problémakör a munkafolyamatok szervezettségének megteremtése, azok színvonalának, mértékének meghatározása és e szervezési munka Időigényessége. A szerző végül a növénytermesztési munkafolyamatok problémakörét vizsgálja meg az azok szervezésében felmerülő feladatokat, tennivalókat, s a feladatok tel jesftfiséhez módszereket, eljárásokat is ajánl. A zöldségtermelés szervezése és gazdaságossága (Szerkesztette: dr. RÉDAI ISTVÄN) 1979, a könyv első kiadása óta a zöldségtermelés szervezeti módszerei, a nagy- és kisüzemi termelés arányai változtak, bővült a termelt fajok köre, nőtt a szakágazat népgazdasági jelentősége. Szerkezeti felépítését tekintve a könyv a következő hét fejezetre tagolódik: 1. A zöldségtermelés helyzete és népgazdasági jelentősége. 2. A zöldségtermelés vállalati, őkonó- 1 roiai és szervezési alapjai. 3. A háztáji és a kisegítő gazdasági termelés szervezése. 4. Kooperációs szervezetek. 5. A szabadföldi zöldségtermelés részletes szervezése és ökonómiai jellemzői. 6. A hajtatott zöldség termelésének szervezése. 7. Tárolás és forgalmazás. A könyv jelentőségét az a tény még fokozza, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kutatási Főosztálya egyetem! tankönyvvé jelölte ki. A könyv természetesen a zöldségtermesztés ökonómiája iránt érdeklődő szakemberek igényeit Is kielégíti. Folyékony műtrágyák (Szerkesztette: KARLINGER JÄNOS] A tápanyag-visszapótlásra használt szilárd műtrágyák mellé gazdasági okokból fejlesztették ki a folyékony műtrágyákat. Azután kiderült, hogy ezek az anyagok és a nekik megfelelő technológia egy sor más előnyt is jelent a felhasználó számára. Ezek között a legfontosabb, hogy a munka tisztább, könnyebb, jobban gépesíthető, sőt automatizálható, a kijuttatásban nagyobb pontosság érhető el, és az, hogy a tápanyagok az adott táblának megfelelő mennyiségben és egyenletesen szétosztva kerülhetnek a talajba. Ennek az előnyös és gazdaságos új technológiának a tapasztaltait adja közre az a szerzői gárda, amely a fejlesztési munkákban az úttörő szerepet vállalta, a legtöbbet tette. (Scs) HIRDETÉS A terňai „Čergov" Egységes Földműves-szövetkezet (Prešov! járás) a következő termékeket gyártja: A. ACÉL KONTÉNEREK (FEDÉLLEL VAGY FEDÉL NÉLKÜL), AMELYEK A LIAZ-RN 8012-ES TEHERGÉPJÁRMŰ ALVÄZÁN SZÁLLÍTHATOK. B. ÖSSZESZERELHETŐ ACÉL SZERKEZETŰ RAKTÁRAK A KÖVETKEZŐ MÉRETEKBEN: Az 5 köbméter térfogatú konténer műszaki adatai: tömege 1000 kg (900 kg), teherbíró képessége 0,8 t, nagykereskedelmi ára fedéllel 15 ezer 900 korona, fedél nélkül 14 ezer 100 korona. A 7 köbméter térfogatú konténer műszaki adatai: tömege 1350 kg (1250 kg), teherbíró képessége 0,8 t, nagykereskedelmi ára fedéllel 19 ezer korona, fedél nélkül 17 ezer 5G0 korona. A konténerek felhasználhatók: — ipari vállalatoknál, lakótelepeken és falvakban szemét gyűjtésére és szállítására, — állategészségügyi asszanációs intézetek és a húsipar hulladékainak szállítására, , — mezőgazdasági termények (burgonya, gabona, répa stb.) szállítására, — az istállótrágya kihordására. 4 X 2 m — nagykereskedelmi ára 3300 korona, 6 X 4 m — nagykereskedelmi ára 10 ezer korona, 10 X 4 m — nagykereskedelmi ára 15 ezer 500 korona. A raktárak bezárt tárolóhelyiségként vagy személygépkocsik garázsaként hasznosíthatók. A szállítással kapcsolatban az „A“ paritás érvényes. Megrendeléseiket a következő címre küldjék: JRD „CERGOV“ úsek nepoľnohospodárskej činnosti 082 67 Terúa SzF-41
