Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-18 / 11. szám
Nagy népszerűségnek örvend a Hol landiából származó, az utóbbi években már nálunk Is ismert Alstromeria. Mint vágott virág 3—4 hétig tartósítható. Többféle színben ékeskedik. Sokszínűségénél és nagyságánál fogva gyönyörű virágcsokor. Egy szár tetején — csoportban — 4—8 virág nő, ami nagyon hasonlít az orchideához. A virágfejek- nagysága 3—4 cm. Kiválóan alkalmas az üvegházakban és fóliasátrakban való termesztésre. Termesztése alapágyban történik. Főleg olyan területen termeszthető, ahol az erős fusárium fertőzés miatt a szegfütermesztés nem gazdaságos. A növény különösebb tápanyagokat és permet általi védelmet nem igényel, de annál nagyobb vízadagolást követel. Termeszthető laza homoktalajon éppúgy, mint kötött vályogtalajon, ha megfelelő előkészítéssel a talajt vízáteresztővé tettük. 1 m vagy 1,20 m széles ágyakba ültetik. Ä virág magas növésű. Magassága eléri a 70—140 om-t. így növekedése szerint — több rétegben — hálót kell feszíteni, máskülönben egymásba borulnának és ledőlnének. A leggyakoribb ültetési időszak augusztus—szeptember. A jobb fajták első virágzása már februárban elkezdődik és egészen június végéig tart. A leghidegebb téli időszakban Is számítanunk kell 6—8 C-fokos hőmérséklettel. A korábbi virágzást elősegíthetjük a hőmérséklet emelésével és a megvilágítással. E virág újszerűsége és szépsége érdeklődést kelt, s minősége által nagy jövőnek néz elébe. Ifj. Sághy Ferenc HIRDETÉS Alstromeriapalánták tízféle színben eladók. Cím: Ifj. Sághy Fereuc Hlavná 14S 900 29 Nová Dedinka SZF-43 SKSfflSW ЦаМ Húr йеМяцкк A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban három újabb Búvár Zsebkönyv jelent meg. GOMBÁK 2. A legismertebb ehető és mérges gombákat a Búvár Zsebkönyvek sorozatban a Gombák első kötete mutatta be. Ebben az újabb kötetben törpék és óriások, feltűnő gombák és alig észrevehető apróságok egyaránt szerepelnek, amelyek között ellető Is akad. A kötetet F. Gyurkő Gizella kitűnő rajzai Illusztrálják. EGZOTIKUS HÜLLŐK A Büvár Zsebkönyvek sorozat eddigi köteteiben az olvasó csuk á hazai és a környező országok hüllőivel, a Különös állatok című kötetben pedig néhány egzotikus fajjal Ismerkedhetett meg. Ebben az új kötetben olyan csúszómászók találhatók, amelyek távoli tájakat, idegen földrészeket népesítenek be. , Itt szeretném megjegyezni, hogy ezeket a Búvár Zsebktíuyveket a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából adta ki. GYOMNÖVÉNYEK A Földön élő növényfajok közül mintegy 8700 tekinthető gyomnövénynek. Ezek Közül — a legújabb felmérések szerint — hetvenhat faj a legveszedelmesebb, ebből is tizennyolc faj az, amelyek kiemelkedően nagy károkat okoznak. Ugyanakkor az olvasó tapasztalhatja azt is, hogy még a legveszélyesebb gyomfaj Is hozhat hasznot — mint Jó méhlegelő, fontos gyógynövény vagy mint ipari nyersanyag. • • • Ezekkel az újabb kötetekkel a Búvár Zsebkönyvek száma ötvenháromra növekedett, amelyeket melegen ajánlunk nemcsak a fiatal nemzedéknek, hanem főleg az állat- és növényvilágot megismerni szándékozóknak is. (bara) IAS20IQNK KÉRDÉS: — Hol lehet az édes gyümölcsű mandula szaporítóanyagát beszerezni? K. Mihály. Királyhelmec (Kráf. Chlmec) VÁLASZUNK: Az édes gyümölcsű mandula szaporításával az Oszorl fKvetoslavov) Magtermesztő Állami Gazdaság — Dunaszerdahelyl (Dun. Streda) járás — faiskolája foglalkozik. A megrendelést egyenesen a megnevezett faiskolába, vagy a Bratislava! Semex n. v. címére: Semex n. p.. Púchovská 12, Bratislava-RaCa — lehet beküldeni. KÉRDÉS: — Köszmétét és ri' bizlit szeretnék szaporitani. Tanácsukat kérem az oltás módjáról és időpont járói. K. Miklós, Kapušianske КГабапу VÁLASZUNK: A köszméte és a ribizli szajjorltásának az aranyriblzlinek mint alanynak a 'felhasználásával több lehetséges módja és Időpontja van. A kertészkedő számára a legegyszerűbben kivitelezhető a májusi zöldoltás. A gyökeres alanyokat ősszel vagy tavasszal kiültetjük és a megfelelő magasságban (120—150 cm) viszszametsszük. Ezek tavasszal korán kezdenek fakadni és a törzsről folyamatosan eltávolítjuk a fakadó rügyeket, csak a visszametszett csúcson hagyunk meg 3 egészséges rü^vet. Ezekből a rügyekből május elejére 10—15 om-es zsenge hajtások fejlődnek ki. Kiválasszuk a legmegfelelőbb hajtást, amelyikbe ékoltással belehelyezzük a köszméte vagy a ribizli kétleveles friss hajtását (2—3. om hosszú) és vékony kötőanyaggal bekössük. Az ékoltást úgy végezzük, hogy először az alany hajtásának a felét eltávolítjuk és 1 om hosszan felülről beim. sítjuk és az ékszerfien kifaragott nemes hajtást belenyomjuk. A bekötést vékony madzaggal vagy cérnával végezzük. Ennél az oltási módnál nem szükséges oltóviaszt használni. Az oltott rész levelei az első két nap alatt lekókadnak, utána viszont felágaskodnak. Tehát az oltás eredményességét már két napon belül ismerjük. Az oltást meg lehet Ismételni a meghagyott hatásokon.. Az alany meghagyott hajtásait az éledés után két hét múlva először visszakurtítjuk és csak 1 hónap elteltével távolltjuk el. A törzsről ezután folyamatosan szedjük le a fakadó rügyeket, őszre megfelelő növényápolással kész magastörzsű facsemetéket kaphatunk. A köszméte és a ribizli nagyüzemi szaporításával a Bojnlcei Gyümölcs- és Díszfa Kutató Intézet foglalkozik. (Výskumný ústav ovocných a okrasných drevín, Bojnice, okí. Prievidza) Megrendelést lehet küldeni а bratislaval Semex nemzeti vállalathoz Is. MIKLÓS GÁBOR kertészmérnök * KÉRDÉS: Sz. E. debrődi (Debraď) olvasónk kérdezi, hogy miért hullik le a hajtatott paprika virága és fiatal termése? VÁLASZUNK: A virág, illetve a fiatal termés lehullásának fő oka a ha |tn tóberendezéseken lévő magas hőmérséklet. Forró nyári napsütésben, különösen, ha a levegő páiatartalma is alacsony, a fóliasátrak alatt sokszor 35—45 C-fokra is felemelkedik a hőmérséklet. Ha abból indulunk ki, hogy a paprika 18—32 C-fok között fejlődik legjobban, akkor a 10—15 C-fokkal magasabb hőmérsékleten a növények kondíciója már nagyon romlik és ezért nem képesek újabb termést kötni és felnevelni. A paprika virág-, illetve fiatal terméshullását tehát csak kiadós szellőztetéssel és rendszeres vízellátással tudluk csökkenteni vagy kiküszöbölni. Maflák György agrármérnök a 1 Fotó: P. R Tényleg van fólia? Az elmúlt napOkban-heiekben szerkesztőségünkben gyarapodott azon levelek száma, melyekben az olvasók — minden bizonnyal elsősorban a kertészkedők — papírra vetették panaszaikat, problémáikat a fóliaellátással (illetve -beszerzéssel) kapcsolatosan. Mert ugyebár az idei év elején újfent sokakat bosszant (ott) a fólia utáni futkosás. az Uzle tekben az állandóan ismétlődő „nincs“. De hát tényleg: mi újság fő. liaügyben? A sok levéltől sugallva látogattunk el a nyitrai (Nitra) PLASTIKA nemzeti vállalatba, amely széles körökben is az egyik legközismertebb ipari központ Szlovákiában ilyen vonatkozásban. S feltettük a kérdést: miért nincs fő- Ha? (Persze, ezzel a kérdéssel még jó néhány üzembe szükséges lenne ellátogatni). Milan Mikulášik mérnök, az áruértékesítés! osztály vezetője: — A Plastlkában évente mintegy négyezer tonna fóliát gyártunk. Tudom, most azonnal rávághatja az egyébként jogosan dühös kistermelő: — gyártani, Igen, azt állandóan hangoztatják. Csakhogy mi az eredménye a sok gyártásnak? Hogy mi is a helyzet tulajdonképpen a fóliát Illetően? Miért nincs, kaptuk ml is a rengeteg tele fonhívást. Én rögvest leszögezem: van fólia! De talán egy kissé részletesebb magyarázatra — nem magyarázkodásra! — van szükség. Azzal nem mondok semmi újat, hogy a Plastlkának állandóan termelni kell. Az esztendő minden szakaszában, minden napra megvan a konkrét terv. Nem mintha másutt nem lennének tervek. Ebből csupán azt szeretném kihozni, hogy ha beköszönt a fóliaszezon, a termelési kapacitá. sunkat nem növelhetjük például 50—60 százalékkal. A kertészkedők Ismerik a gyártót, tudják: Plastika. Csakhogy nem tudatosítják, hogy nekik a Plas. tikával nincs szerződéses kapcsolatuk! S számunkra a többlettermelés óriási gondokat okoz. Ha tényleg pluszt szeretnénk elérni Ilyen vonatkozásban, három tényezőre kellene hatványozottan összpontosítanunk: az emberi tényezőre, a termelőeszközök tökéletesítésére, valamint a jobb nyersanyagellátásra. A kapacitásbővítés tulajdonképpen a műszaki állapot függvénye. Van itt nálunk pl. egy NDK gyártmányú gépsor, amely már csaknem egy éve úgyszólván üzemképtelen. Ha belndífjuk, 50—60 százalék. ra termel, de akkor már a minőség rovására. Ha minőségibb munkát akarunk vele végezni, úgy negyvenszázalékos üzemképességü. E kis kitérő után tér-, jünk azonban vissza a fóliához. Itt van például egy további gyártő: a Mezőgazdasági Áruértékesítést és -fejlesztési Társulás. Nem akarunk okosak lenni, de ha tényleg szükség van a fóliára a primőrzöldségtermesztés szempontjából, arra kellene törekedni, hogy a fóliát. igen, csakis ezekre a célokra használják fel. A „MÄFT“ néhány évvel ezelőtt exportálta a fóliát, mert a kereslet nem haladta meg az előállítás szintjét. De van itt egy további bökkenő. Az említett szervezet ilyenkor is egyéb termékek gyártását helyezi előtérbe, pedig véleményünk szerint inkább a főliagyártást kellene szorgalmaznia. — Mely időszakban a legnagyobb a telefonáradat fóliaügyben a Plastlkában? Marián Knfžat. a fólia, és csomagolóanyag-ositály vezetője: — Ügy januái végétől március végéig a legnagyobb az érdeklődés. Most a viszonylag enyhe tél következményeként már a szokásosnál két-három héttel korábban beinduM a folyamat. A másik csúcs októberben kezdődik, de akkor az év elejihez viszonyítva talán csak feleakkora az érdeklődés. — A jobb ellátás érdekében a nyitrai Plastika miben látja a megoldást? Milan Mikulášik mérnök: — Egyértelműen abban, hogy fel kell mérni a helyzetet, természetesen jóval az idény kezdete előtt. Komoly dolgokról van szó, tehát nem lehet az utolsó pillanatra várni. S bevonni több termelőt a fóliagyártásba a kisfogyasztók (Zelenina, SZKSZ, Semex) számára. Például a svlti Chemosvltet, a bratislaval Kožatexet. A termelőszövetkezetek sok esetben exportálják a fóliát. Pedig azoknak mindenekelőtt a hazai igényeket kellene kielégíteniük. Ellátni többek között a mezőgazdaságot ts. A kivitel főképpen a termelővállalatok és az ljmrí vállalatok ügye. tehát idény előtt áttekinthetőségre van szükség: mennyi fólia megy termelési használatra (efsz-ek állami gazdaságok részére, valamint az egyéb műszaki célokra), s vaion ki és mennyi fóliával látja el a kisfogyasztókat. Azért tavaly és az idén is segítettük a kistermelőket, bár amint már említettem, nem vagyunk velük szerződéses kapcsolatban. Érkeztek individuális megrendelések. 1987 utolsó negyedévében «ez efsz-eknek több -mint 59 tonna fóliát adtunk el, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 16,5, a Zeleninának pedig csaknem 18 tonnát, míg az állami gazdaságoknak mindössze három tonnát. Ez év első két hónapjában az egységes földműves-szövetkezeteknek 83 tonnát, az SZKSZ nek 39,7 tonnát, a Zeleninának 45. az állami gazdaságoknak pedig 2,2 tonnát adtunk el. A mezőgazdasági és az ipari minisztériumnak szorosan kell együttműködnie. Kereskedelmi szempontból pedig szükséges mélyrehatóan átgondolni: vajon előnyösebb számunkra a kivitel, vagy nagyobb a becsülete a megfelelő hazai piaci ellátásnak. Az a véleményünk, hogy igen, egyéb dolgokat Is kell gyártani, nem csupán fóliát. Csak tudni kell Időzíteni! S a termelőszövetkezeteknek és a melléküzemágaknak tudatosítaniuk szükséges, hogy észszerűen kell gazdálkodni. Ha a zöldségtermesztéshez szükséges a fólia, ne használjuk más célokra. Legalábbis ne olyanokra, amelyek nem lényegbevágóak. — A végkifejlet? Marián Knfžat: — Ha összegezni szeretném a megbeszélteket, mindenekelőtt kiemelném, hogy a kistermelők részéről tavaly és az Idén nyilvánult meg fokozottabb elégedetlenség fóliaügyben. Igaz, Idényben azelőtt is „éleződött“ a helyzet, csak nem annyira, mint 1987-ben és ebben az esztendőben. A nyitrai Plastika állásfoglalása a következő: mi a kapacitást nem növelhetjük idényben sem. Egyszerűen nincsenek meg hozzá a feltételeink. De meggyőződésünk, hogy ha sor kerül az általunk is oly sokat hangoztatott, fóliaidény előtti felmérésre, Szlovákiában minden kertészkedő Igényét ki lehet elégíteni. SUSLA BÉLA \ . SH OJ ш I • crr> 'ГО t/J era ' с=к» ' 70
