Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
5 _ SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 11. da Kiadóvállalat mellett megkezdte működéséi az úgyneve zett Magyar Könyvtár. Ez kö zel négy évig gondoskodott a csehszlovákiai magyar szépirodalom terjesztéséről, s mint említettük, itt jelentek meg az első hazai magyar irodalmi alkotások. A Magyar Könyvtártól lapunk kéthetes átfutási Ideje következtében sajnos csak múlt Időben számolhatunk be arról a kiállításról, amelyet a Madách Könyv- és Lapkiadó rendezett a Dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Művelődési Központban Az eseményre a dolgozó nép februári győzelmének 40. évfordulója, valamim a kőnyvhónap jegyében került sor, A kiállítás „A magyar könyv — a nemzetiségi kultúra része“ elmet viselte, és február 24', valamint már clus 4. között várta látogatóit. Az ünnepélyes megnyitóra tekintélyes létszámú fömeg gyűlt össze, ugyanis a város magyar tannyelvű alap és középiskoláinak néhány osztályát is „kivezényelték“. Sajnos, egykét szervezési félreértés következtében kissé korán, pontosabban egy előzetesként tervezett író-olvasó találkozóra; ez azonban nem valósult meg, így A kis ünnepség könyvárusftással zárult: a felvételen Dobos László dedikál. a gyerekek túlnyomó többsége a tulajdonképpeni megnyitó időpontjáig már hazaszállingózott. Érdeklődők azonban még mindig bőségesen akadtak, sőt be sem fértek az aprócska terembe, amikor rövid kultúrműsor után Kiimits Lajos, a Madách Kiadó Й1 igazgatója megnyitotta a kiállítást: je’en volt még Duba Gyula író, a kiadó főszerkesztője, Dol’os Láizló. Kulcsár Ferenc. Barak László. Készéi! Ferenc, valamint Varga László, a Csemadok Dunaszerdahelyi járási „ Bizottságának titkára A rendfezvénv védnöke a Lúrsi fNo na Ostrove) Egységes Földműves-szövetkezet volt ennek képviseletében Fekete Zoltán elnök vett részt az ünnepségen, A megnyitó után az embarek érdeklődéssel ;árták körül a helyiséget, melynek falain ötletes kis állványokon mintegy kétszázötven könyv kínálta magát. A válogatás tulajdonképpen a kezdetektől keresztmet szetet. adott a csehszlovákiai magyar könyvkiadásból, hiszen láthattuk Itt a hazánkban magyar nyelven elsőként megjelent szépirodalmi alkotásokat az ötvenes évek legelejéről; Egri Viktor, üénos György, Gály Olga. Rácr Olivér ős Szabó Béla köteteit Ehhez tudni kell azt, hogy Csehszlovákiában a magyar könyvkiadás 1940-ben vált lehetővé, amikor a Prava Csemadok mellett megalakult Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó — Ismert rövidítéssel a CSMK — vette át a stafétabotot 1953-ban; ez 1957-lg létezett. Utána a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó kebelében alakult magyar szerkesztőség; a hazai magyar könyvek ettől kezdve egészen 1966-ig e kiadó embiómáiával és nevének rövidítésével (SVKI.) jelentek meg. A kiadó később — a fent jelzett évben — Tatran-ra változtatta a nevét, miközben továbbra is létezett mellette a magyar szerkesztőség. „A Tatran magyar üzeme“ néven. Ezt már a mai Madách Könyv és Lapkiadó n. v követte, amely 1969 januárjában alakult meg. Itt kell még megemlítenünk -zt is, hogy a Magyar Népköztársasággal még a legelső évek ben. nevezetesen 1953-ban megkötöttük a közös könyvkiadást egyezményt; érdekességként mond]uk el azt is, hogy az első közös kiadványunk egy Patófl-összes volt A kiállításon képet kaphattunk a kiadó tegúlabb eredményeiről is Megtudhattuk például, hogy gondozásában tavaly 47 olyan kötet jelent meg, amely hazai szerzőtől származik; ennek mintegy я fele eredeti alkotás, a másik fele cseh vagy szlovák művek fordítása. A negyvenhét kiadvány össz-Klimits Lajos (balról az első) megnyitja a kiállítást Mellette: Duba Gyula. Dobos Lászlój Keszeli Ferenc, Kulcsár Ferenc. Barak László írók és költők va’amint Varga László, a Csemadok jb titkára példányszáma elérte a 615 ezret. értékük pedig a 12 millió koronát. Ami a behozatalt illeti, a Madách tavaly 135 kiadványt vett át a közös könyvkiadást egyezmény keretében különböző magyarországi könyvkiadóktól, 300 ezres Összpéldányszámban és 5 millió 670 ezer korona értékben. Ha valamennyit — mármint a tavalyi év teljes termését — nem Is állíthatták ki, azért a választék a legújabb kiadványokból is bőséges volt. Láthattuk például, hogy örvendetesen bővül a Csehszlovákiai Magyar írók sorozat, és tolyamatosan jelennek meg új kiadványok a kiadó másik két gerincsorozatában. amely A Cseh, illetve A Szlovák Irodalom Könyvtára címet viseli. Több új kötettel gazdagodott a Főnix Füzetek sorozata is, ameiy a Próbaút című antológia 1986-os megjelentetése után teljes mértékben a pályakezdő, fiatalok, az egykori ún.' „iródiások“ felé fordult. És végül — ám távolról sem utolsósorban — még egy tényt nyugtázhattunk jóleső érzéssel a kiállítás megtekintése után. Nevezetesen azt, hogy a szépirodalmi kiadványok mellett egyre több e’mélát! munka -- esszék, tanulmányok, irodalomtörténeti munkák — is napvilágot lát a Madách Kiadó gondozásában. Ezen a téren sokáig adósságaink voltak, s úgy látszik, ezzel a kiadó Illetékese! is tisztában vannak, hiszen a szépirodalmi és az irodalomelméleti munkák közötti arány évről évre javul. Lássunk csak néhányat az utóbbi kategóriába tartozó legújabb termésből- Rákos réter: Az irodalom igaza. Turczel Lajos: Tanulmányok és emlékezések, Fónod Zoltán: Megmozdult világban (Fábry-monográfiaj, Dnba Gyula: Európai magány, de méltán ide sorolhatjuk Kövesdi Károly: Vallomások és párhuzamok című interjúkötetét is, hiszen olyanok vallanak benne napjaink időszerű társadalmi kérdéseiről, az irodalom és az élet kölcsönös kapcsolatáról, ezen belül nemzetiségi Irodalmunk helyze,térő! és lehetőségeiről, mint Bohumil Hrabal, Ladislav Ballek, Ján SoIoviC. Milan Navrátil, Jozef Puškáš, a magyarországiak közül Dobozy Imre és Csűrös Miklós, továbbá Rácz Olivér és Ozsvald Árpád. Ismertetőnkben természetesen nem törekedhettünk a teljességre, hiszen kétszáznál több könyveim felsorolása önmagában is oldalakat tenne kt. Remélhetőleg sikerült azonban legalább vázlatos áttekintést nyújtani a Madách Kiadó — egyébként immár hagyományosnak nevezhető — dunaszerdaheiyi kiállításáról, egyben megismertetni önöket a kiadó múltjával és jelenével. Annyival azonban még adósak vagyunk, hogy elmondjuk: a kiállítás megnyitása után, ha a tervezett tró-olvasó találkozóra nem is, de legalább dedikálással egybekötött könyvárusításra azért mégiscsak sor került, méghozzá élénk érdeklődés mellett. Du laszerdahelyen tehát ezzel a szép rendezvénynyel vette kezdetét * az idei kőnyvhónap: remédietőieg még sok hasonló fogja követni márciusban, nemcsak itt. hanem más városokban és falvakban isi VASS GYULA A megnyitó után közkézen forogtak a kiállított könyvek (A szerző felvételei) ipüÉfmi az iilirásró! Azok az emberek, akik ősidők óta földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, érthetően nagy érdek lődéssel figyelték az Időjárás alakulását A megélhetésük függött tőle. Mivel pedig ki voltak szolgáltatva az időjárás szeszeseinek, igyekeztek azokat kiismerni Ez -az oka annak, hogy az idők sarán nálunk — akárcsak más országokban — rengeteg hiedelem, szőlás, időfóstási .szabály" alakult ki a nép körében Ezeknek az volt a célúik, hogy bizonyos előjelekből — pl természeti jelenségek, az állatok viselkedése stb — következtethessenek egyrészt a közplt Időjárásváltozások ra másrészt az évszakok várható időjárására A megfigyeléseken alapuló, s jórészt helytálló szabályok mellett azonban nagyon sok olyan Időjárási hiedelem is. elterjedt, amelyek miszfikus elemeket is tartalmaznak és nem helytállóak. A legmegbízhatóbbak azok a tapasztalati szabályok, amelyek a különböző természeti jelenségek alapján igazítanak el az egykét napon belü1 várható időjárás-változásokról. Ezek egy részére fizikai magyarázat is adható. íme néhány közülük: „Lecsap a füst, esó lesz,“ Ennek esélye a vizsgálatok szerint 75 százalékos Magyarázata: a csendes esőket hozó melegfrontok előtt — főként tavasszal és ősszel — a magasabb légrétegekben előrenyomuló me leg levegő miatt a hőmérséklet függőleges irányú eloszlása úgv alakul, hogy a talaj fölött néhány száz méterrel melegebb van, mint lent. Ez a rélegszőriés elállja a kéményekből fe'emelkedő és lehűlő füst űtját, s így az lecsapódik és szétterül a földön. „Ha messze hallatszik a harangszó, eső lesz.“ Valószínűsége kb. 60— 70 százalékos. Magyarázata: a csapadékos időjárást megelőző levegő jól vezeti a hangot. „Javul az idő, ha napnyugtakor szivárványt látni.“ .,Ha csillagok pislognak, eső lesz.“ És így lehetne tovább sorolni a többékevésbé helytálló megfogalmazásokat az időjárás változásairól. A néphit szerint az évnek vannak olyan napjai is, amelyeknek az Időjárása meghatározza az év más időszakának időjárását, és vannak olyanok, amelyek gyökeres fordulatot hoznak az eddigi Időjárásban. Ezek az úgynevezett jeles napok. Jogos kérdés, hogy bizonyos nap Időjárása hoz-e valamilyen előzetes hosszabb távra érvényes Információt? A néphiedelmek szerint igen: lásd Medárd napját, vagy a medve gyertyaszentelői előbújására alapozott jóslatokat. A tudomány ezekkel kapcsolatban egyelőre nem foglal el egyértelmű álláspontot. Karika Anikó KÖNYVTÁRI BESZEIGETES Mikor Nagyölveden (Veľké Ludince) a falu könyvtárosára, Androvics Piroskára nyitottam az ajtót, éppen a könyvek renszerezésével volt elfoglalva. — Szeretem a rendet maqam körül, meg aztán délutánra várom az alapiskola napköziseit — magyarázza. Miközben otthonos, rutinszerű mozdulatait figyelem, eszembe ötlik, hogy nem lehet véletlen ez a buzgóság. — 1970 óta vagyok a könyvtár vezetője. és gondolom, mondanom sem kell, hogy azóta ezeket a könyveket saját fáimként kezelem. Pontosan 9197 darab van belőlük. — Kedvére válogathat a könyvek közt bárki, a kisiskolástól a nyugdíjasig? — Á polcokon található ifjúsági és mesekönyvek, különböző regények, életrajzok, útleírások, versek, politikai irodalom, mezőgazdasági, műszaki könyvek — még folytathatnám — mindenkihez szólnak, csak keresni kell a kornak, egyéniségnek megfelelőt. Örömmel segítek a tanácstalanoknak, a régi olvasóknak ajánlom az újdonságokat, megpróbálok mindenki táskájába olyan könyvet varázsolni, hogy amikor viszszahozzák, elégedettséget lássak az arcukon. Így aztán sikerült a többség bizalmába férkőznöm. Tudom, ki milyen stílus, tudományág felé orientálódik, aszerint ajánlom a könyveket, folyóiratokat elolvasásra. Itt kell megemlítenem, hogy 33 újság áll a rendszeres vagy az alkalmi látogatók részére.. — Hallhatnánk valamit az olvasókról? — Az olvasók zömét a fiatalok és a nyugdíjasok képezik. A ,.közbülső’ korosztályok képviselői elenyésző számban fordulnak meg itt. — Hogyan próbál minél több látogatót szerezni? — Munkámat úgy végzem, hogy nem csupán a könyvtár irányítását tartom szívügyemnek, hanem különböző rendezvényeket is szervezek, hogy általuk minél több egyént formáljak könyvet rendszeresen forgatóvá. Kezdem a legkisebbeknél. „Nyár az óvodásokkal" címen foglalkozásokon vettek részt az nvtsok, ahol megismertettem őket a könyvtárral. Állat meséket hallgattak, qyermekjátékokat játszottunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az egészen pici gyerek is vonzódjék a könyvek képes világához. Mire megtanul olvasni, minden bizonnyal érdekelni fogja, hogy egyik-másik, a képek által emlékezetében élő mesehős milyen kalandokon ment keresztül« Ezek a gyerekek, miután iskolakötelesek lettek, még első osztályosként közösen ellátogatnak a könyvek birodalmába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „kötelezően önkéntes" módon válnak a könyvtár olvasóivá. Ö<-öm nézni, ahogy szorongatják a kiválasztott könyvet az ő kis bal dogságukat. Sokuktól hallom, milyen jó érzés, hogy nem csupán az idősebb testvér járhat a könyvtárba, hanem ezentúl rendszeresen Ő is. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez a lelkesedés megmarad a további évfolyamokban is. 'Némelyeknél igen. de sajnos sokaknál szorítják háttérbe a könyvet a televízió. Feladatomnak érzem, hogy ők is könuvbarátokká váljanak. A napközisek csovorttónként hetente járnak foglalkozásokba, ahol megemlékezünk az éppen aktuális évfordulókról, mesedélutánokat tartunk, regényekkel ismerkedünk. Utána pedig, amit a legfontosabbnak tartok, közösen vitatjuk meg az elhangzottakat, véleményt nyílvánítanak az ol vásottakkal kapcsolatban. Természetesen ezen a foglalkozáson bárki résztvehet. Célom a felnőttek körében is népszerűsíteni az írott szót. Be kell vallanom, hogy fglun ez nem a legkönnyebb feladat. Az emberek annyi mással lekötik ma gukat, hogy kevéske szabad idejüket mással töltik, mintsem a könyvtárba látogatnának. Könyvkiállilásokot is rendezek, vásárlással egybkötve, a hangosanbeszélőn keresztül pedig rendszeresen tájékoztatom a falu lakosságát az újdonságokról. Minden év márciusában „Tárt ajtók“ elnevezésű napot tartunk, amikor ingyen kölcsönözhetnek a látogatók, sőt még az adódó büntetéseket is elengedem. Gondolok itt az olyan esetekre, mikor az előírt kölcsönzési, idő leteltével a kikölcsönzött könyv nem kerül viszsza. tró-olvasó találkozókat Is szervezek, közösen a Csemadok-alapszervezettel. Beszélgettünk Zalabai Zsigmonddal, Dobos Lászlóval, hogy csupán néhányat említsek. Énnek ellenére úau érzem, hogy ez még mindig kevés. — Mikor lenne ideális a könyvtár látogatottsága? — Alapvető feltétel, hogy maga a környezet vonzó, invitáló legyen. Véleményem szerint csupán főbb ellátás esetén növekedne az olvasók száma. Egyre kevesebb pénzt kapok új könyvek vásárlására. A berendezés? A könyvtárban van ugyan tv-készülék, lemezjátszó és néhány társasjáték, de ezek egyike sem garantálhatja önmagában a látogatottságot. — Mit érez kötelességének, mint könyvtáros? — A munkámat sohasem azzal a tudattal végzem, hogy ezt most kötelezően csinálom. Bégen nem lennék már itt. ha minden mozdulatom mögött a muszáj állna. Törekedni, akarni kell a jobbat, felemelöbbet. Ha a lakásomba este kilenckor bekopogtatott egy főiskolás, hogy könyvre lenne szüksége a vizsgákhoz, soha nem küldtem el. Vettem a kabátom, a kulcsokat és elindultunk. CSÖMÖR RÚZSA — HIRDETÉS Az Ipolysági (Šahvl Középfokú Mezőgazdasági Sznktantintézet igazgatósága értesíti az érdeklődőket, hogy a felépítményi tagozaton az 1988/89-es tanévben is nyit növénytermesztési szakot. Telentkezhetnek azok, akik 3 éves tanulmányi időszak alatt gépész, traktoros-gépész, méhész-gyümölcstermesztő, vetőmagszapnrító és nemesítő, mezőgazdász-gépész szakon végeztek. Felvételi vizsgát masvar nvelvből és irodalomból, szlovák nyelvből és irodalomból, valamint matematikából kell tenni. Kérjük, hogy az érdeklődők a következő személyi iratokkal 1988. április 15-ig jelentkezzenek: — jelentkezőív a felépítményi tagozatra — életrajz ft — komplex értékelés a munkahelyről — bizonyítvány az alapiskola utolsó évéről — szakmunkáslevél — orvosi igazolás. A felépítményi tagozat érettségi vizsgával zárul. A tatulmányi időszak г év, egy tanév pndtg 5 hónap Cfmünk: Stredné odborné nčilište poľnohospodárske matnritné, nadstavbové Stúdium n!. SNP C. 41 938 01 Šahy SzF-4Ó б МЛАТ JEGYEBEN
