Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

1988. március 11. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A balkáni országok sokoldalú együttműködésének lehetőségei Felflgyeltetó volt e hír: Belgrad­­ban, a Száva-palotfiban megtartották hat balkáni ország külügyminiszte­reinek első találkozóját. Albánia, Bulgária Görögország; Jugosz'ávia, Románia és Törökország képviselői tanácskoztak, hogy megoldást keres­senek közös gondjaikra, tisztázatlan szomszédi és egyéb kapcsolataikra. Tény, hogy a Balkán a gazdasági fej­lődésben lényegesen elmaradt Euró­pa többi részétől, ezért erőteljesen szorgalmazza a többoldalú gazdasá­gi együttműködés főként az ipari kooperáció kibontakoztatását. Az is tény viszont, hogy ez ideig ezt az együttműködést ilyen szinten nem Ja­vasolták, s hogy maga a ta'élkozás történelmi jelentőségű lehet, ha si­kerül az albáni—jugoszláv nézetkü­lönbségekben. a görög—török vagy a bolgár—török kapcsolatokban javu­lást elérni. A találkozóról kiadott közös köz­lemény szerint a tanácskozás sike­res volt. Ebben bejelentik, hogy az év közepén Szófiában megtartják a hat ország külügyminisztérium! meg­­bizottainak értekezletét, amely kije­löli tevékenységük irányát és körét. A dokumentum a kormányok támo­gatásáról biztosítja és ösztönzi a bal­káni államok parlamenti képviselői­nek, akadémikusainak, alkotó művé­szeinek, újságíróinak találkozóit, s a balkáni megértést serkentő, erősítő minden összejövetelt, A közös közlemény kifőjtl, hogy a találkozón foglalkoztak a balkáni ál­lam-, illetve kormányfők értekezleté­nek összehívására vonatkozó javas­lattal,^ s abban állapodtak meg, hogy ezt a' kérdést a megfelelő körűimé-Emelkednek a cukorárak? A világpiaci cukorárak idei meg­ugrását jósolja a londoni Woodhou­­se. Drake and Carey kereskedőhöz. Megállapítását elsősorban arra ala­pozza. hogy a Szovjetunió, valamint az Indiai szubkontinens és más ha­gyományos cukorimportőrök vásár­lásai élénkítőleg hatnak majd a piac­ra. Ami a jelenlegi helyzetet Illeti, már most Is erősödnek az árak, an­nak ellenére, hogy Mexikó a közel­múltban (elentös mennyiségű cuk­rot adott el a világpiacon. Thaiföld és Brazília pedig várhatóan a közel­jövőben kezdi meg eladásait. A te­kintélyes londoni kereskedőcég je­lentése azonban hozzáteszi, hogy a tengeri fuvardíjak közelmúltbeli emelkedése meglepte a cukorimpor­tőröket. bár egyelőre kérdéses, hogy ez a tényező mennyiben befolyásolja majd az árak jövőbeni alakulását. A Brazil Cukor- és Alkohollntézet ПАА) iľetékesel máris bejelentették, hogy előre kívánják hozni az 1988- as év elejére a 400 ezer tonna, ere­detileg a múlt esztendő május és au­gusztus közötti Időszakra lekötött cu­kor szállítását. Kereskedői források szerint ezeknél a szállításoknál az eladási ár llbránként 8 dollárcent lesz. Az előrehozott eladásokra egyéb­ként az ad módot, hogy az elkövet­kezendő hónapokban Brazíliának je­nyek kialakulásakor kell tovább ta­nulmányozni. Foglalkoztak e balkáni, atom-, és vegylfegyvermentes övezet létrehozására tett javaslatokkal is. A továbbiakban a dokumentum le­szögezi: „A tanácskozáson kifejezés­re jutott ez az álláspont, hogy a j balkánt országokban a nemzetiségek­nek — azokon a területeken, ahol él­nek — az összekapcsolás, stabilitás, | a baráti viszony és az együttműködés tényezőinek keli lenniük.“ Kiemelték, hogy a kétolda'ú kap­csolatok javítása kedvezően fog hat­ni az összbalkání együttműködésre. Aláhúzták a nemzetközi terrorizmus elleni harc tokozásának szükségessé­gét .Végül mind a hat miniszter meg­elégedéssel nyilatkozott a találkozó eredményeiről, ahogyan a vendéglá­tó jugoszláv dlp'omácia vezetője, Bu­­dimir Loncsar kijelentette: „Többet elértünk, mint amennyit kezdetben vártunk.“ Különösen fontos ez Jugoszlávia számára, mivel tovább konszolidál­hatták Albániával kapcsolataikat Az albán—jugoszláv megbeszélésekről ki­adott közleményben hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv és az albán külpo­litika kiemelt feladata a kétoldalú jószomszédi kapcsolatok fejlesztése. A nemzett kisebbségeknek a köze­ledés és a bizalomerősítés hídjaként kellene szolgálniuk. Üdvözölték az országaik között nemrég megkötött kulturális és művelődési együttműkö­dési szerződést, a tltograd-shkodral vasútvonal megnyitását, az Idegenfor­galmi kapcsolatok felvételét. A tanácskozás tehát utat nyitott a Balkán államai közötti jobb és gyü­mölcsözőbb együttműködéshez. lentös mennyiségű exportálható cu­kormennyiség áll majd rendelkezé­sére az északkeleti államok termésé­ből. Ettől függetlenül kereskedőt for­rások szerint Brazília az 1987—88-as idényben nem exportál több cukrot, mint az előző termelési évben, vagy­is kivitele várhatóan 2,4—2,5 mil­lió tonna között alakul. A közelmúltban tettek közzé ada­tokat Venezuela cukorpolltikájáról is. Eszerint Venezuela 1987—88 as idény­beli cukortermelése 605 ezer tonna körül várható, vagyis jócskán elma­rad az Időszakra becsült 740 ezer tonnás fogyasztástól. A hiány pótlá­sára a dél-amerikai ország kényte­len lesz cukrot Importálni — jelen­tette be a Venezuelai Cukorelosztó Intézet (DVA) Igazgatója. A cukor világpiacára lelentős ha­tással van az Egyesült Államok cu­­korpolltlkája Is. Az-amerikai mező­­gazdasági minisztérium illetékesei az e’múlt év végén hozták nyilvános­ságra az 1988-as naptári évre vonat­kozó importkvótákat. Eszerint a kvó­ták nagysága 750 ezer tonna lesz, vagyis 25 százalékkal kisebb, mint az elmúlt évben. Az amerikai törvényhozás még min­dig nem döntött ugyanakkor arról, a még az év elején benyújtott tör­vényjavaslatról, amely — elfogadása esetében — a karibi térség orszá­gaiból jövőre a kvótán felül 290 ezer tonna, a Fülöp-sztgetekről pedig 100 ezer tonna cukor importját tenné lehetővé. Szójaáremelés várható A szőjabah és a szőjatermékek az 1987—88-as Idényben várhatóan to­vábbra Is drágák maradnak, a szó­jabab ára elérheti a tonnánkénti 1.9 dollárt Is — jósolják amerikai piaci szakértők. Az áremelkedés annak el­lenére valószínűsíthető, hogy rekord­szintű termés várható olajos mag­vakból. Jóllehet, az Egyesült Álla­mokban feltéte’ezhetően csökkenni fog a vetésterület, ám ezt valószínű­leg ellensúlyozni fogja a nagyobb terméshozam Dél-Amerlkában és nem a közös piaci országokban Is a ko­rábbinál nagyobb betakarítást ered­­ménnyre lehet számítani. A szója amerikai vetésterülete csak akkor nem csökken tovább a jövő­ben, ha az árak legalább 1,84—1,9 dollárra emelkednek tonnánként. A szójabab amerikai piaci helyzetét egyébként nagyban befolyásolja, hogy a központi hitelgarancia hivatal (CCC) készletei erősen megcsappan­tak, a becslések szerint ugyanis azok már csak mintegy 6,8—13,6 millió tonnára tehetők. Az állami eladások pedig mindig Is fontos tényezői vol­tak a piaci helyzet alakulásénak A kereslet akkora э szójábé' készült termékek Iránt — mindenekelőtt a megélénkült szovjet vásárlások kö­vetkeztében —, hogy az amerikai sző­­jafeldolgozőknak gondot okozhat a márciusig esedékes szállítási kötele­zettség teljesítése. Becslések szerint a Szovjetunió 5.8 millió tonna fehérjeterméket fog im­portálni, szemben az előző termeié si évben Jelzett 3,27 millió tonnával. Az amerikai mezőgazdasági miniszté­rium jelentése szerint pedig az Egye­sült Államok szőjaexportja a koráb­ban lelzett 197.3 millió tonna helyett akár a 229,4 millió tonnát is elér­heti az 1987—88-as idányben. Mivel pedig az olajfeldolgozők teljes kapa­citással dolgoznak, március végéig feltételezhetően megugranak az ame-, rtkal ételolajkészletek. • Brazil piacelemzők Is egyetértenek a szójabab áremelkedésére vonatko­zó amerikai jóslatokkal, hozzáteszik azonban, hogy az ár emelkedő ten­denciáját a jövőben még csökkent­­heti a dél-amerikai térségben vár­ható termésnövekedés. A becslések szerint Brazília szőjababtermelése 1987-ben 18,77 millió tonna körül alakul az ezt megelőző évi 16,96 mil­lió tonna után. 1989-ben pedig még ennél Is többre: 19,665 millió tonnás termésre lehet majd számítani. (Magyar Mezőgazdaság) ÜJ CSEHSZLOVÁK KEZDEMÉNYEZÉS A békéért, földrészünk biztonságáért „A megbízható béke és biztonság nem szavatolható csupán katonai in­tézkedésekkel. A leszerelési párbe­széd ösztönzéseit hasznosítani kell. hogy előrelépést érjünk el az együtt­működés minden területén. Ezért ja­vasoljuk, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO államai határvona­lának mentén fokozatosan hozzák létre a bizalomnak, az együttműkö­désnek, a jószomszédi kapcsolatok­nak az övezetét. Véleményünk sze­rint éppen ezek az államok szolgál­tathatnának példát főleg kölcsönös jószomszédi kapcsolataikban, az össz­európai folyamat követelményei szé­les körű megvalósításában. Meghatá­rozhatnák s a gyakorlatban megvaló­síthatnák az együttműködés új mó­dozatait Is.“ Többek között ez hangzott el 1988. íebruár 24-én Prágában, Miloš Jakes elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának ünnepi beszédében, amelyet a februá­ri győzelem évfordulóján mondott. Bohuslav Chm»ipek, a CSSZSZK külügyminisztere március 2-án saj­tóértekezleten Ismertette ezt az ösz­tönző és átfogó .jellegű javaslatot. Hangsúlyozta, hogy ez a kezdemé­nyezés abból a meggyőződésből In­dul ki, hogy minden európai ország­nak — a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt — megfelelő lehetőségei vannak arra, hogy hozzájáruljon a jelenlegi pozitív politikai Irányzatok megszilárdításához. A leszerelési pár­beszéd ösztönzéseit fel lehet hasz­nálni a haladás elérésére az együtt­működés minden területén. Úgy véljük, hogy éppen a Varsót Szerződés és a NATO a két katonai­politikai tömb érintkező vonatán fek­vő tagországai járhatnának elöl pél­dával az európai folyamat fejleszté­sében. Kitűzhetnék és megvalósíthat­nák a gyakorlatban az együttműkö­dés új útjait — mutatott rá a kül­ügyminiszter. „Katonai területen célunk lehetne olyan övezet fokozatos kialakítása, amelyben csökkenne a katonai kon­frontáció szintje, amelyből eltávolí­tanák a legveszélyesebb lámadófegy­­vereket és fontos bizalomerősítő lé­péseket tennének. Az Ilyen megkö­zelítés teljes összhangban álí az atom- és vegyifegyvermentes övezet létrehozására eddig előterjesztett ja­vaslatokkal, s azzal a szándékkal, hogy rendezzük a leszerelésnek, az európai államok egyes csoportjai kö­zött, európai, illetve vilőgviszony'at­­ban a bizalom szilárdításának külön­féle vonatkozásait. Egyéb területeken Is széleskörűen fejleszthető a politikai párbeszéd, a kölcsönösen e’őnyös, sokoldalú együttműködés, leküzdhetőek az aka­dályok. és megoldhatók a hosszú tá­von jelentkező problémák, beleértve a környezetvédelmi problémákat is. Le kell küzdeni a kölcsönös célja­inkkal, szándékainkkal kapcsolatos torzított e'képzelésekeí, bővíteni kell a kapcsolatokat, és jobban meg kall ismernünk egymást“ — e kezdemé­nyezés szintjén javasolta továbbá Mi­loš Jakeš elvtárs politikai szinten az érdekelt államok képviselőinek talál­kozóját, hogy megítéljék a bizalom megszilárdításának, s minden terüle­ten az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. „Ez a kezdeményezés teljes össz­hangban van azokkal a javaslatokkal, amelyeket eddig atom- és vegyifegy­vermentes övezetek létrehozására tet­tünk, valamint törekvésünkkel, hogy európai keretek között oldfuk meg a leszerelésnek és a kölcsönös bizalom növe’ésének különböző kérdéseit. Eh­hez az is hozzájárul, hogy még a kö­zepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról megkötött szovjet—amerikai szerződés ratifiká­lása előtt megkezdték a szovjet ra­kéták kivonását Csehszlovákiából.“ Bohuslav Chftoupek erről a javas­latról levélben tájékoztatta javier Pérez de CuePart, az ENSZ főtitká­rát, amelyben kiemeli: „Európa szívében élünk, ahol szám­talan történelmi, kulturális, gazdasá­gi és nemzetiségi kötelék létezik. Egyúttal a két leghatalmasabb kato­nai-politikai tömörülés határán, fegy­verekké' túlzsúfolt területen vagyunk. Elsőrendű célunk a fószomszédság és a partneri kapcsolat közös európai otthonunkban. Ezért tartós erőfeszí­téseket teszünk a sokoldalú párbe­szédnek, főleg az összeurópai folya­mat keretében való kibontakoztatá­sára. Potenciálja már kezd megnyil­vánulni., Az együttműködés határai­nak további kiterjesztésére töreked­ve a bécsi ntótaiálkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum jó­váhagyása útján való gyors befeje­zésén fáradozunk. A gazdasági és hu­manitárius fej’ődésen kívül prioritás­nak tekintjük ezt, hogy még az idén enrópai leszerelési tárgyalások kez­dődjenek.“ Végezetül mély meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez a csehszlovák javaslat, amelyet az a törekvés ve­zérel, hogy konstruktívan hozzájárul­junk a béke és a biztonság megszi­lárdításához, a leszerelés terén való haladáshoz, a kölcsönösen előnyös együttműködés és a bizalom kiszéle­sítéséhez európai és nemzetközi vi­szonylatban, teljes összhangban áll az ENSZ céljaival és elveivel, ame­lyeket alapokmánya rögzít. Ezáltal to­vábbi ösztönzést ad az ENSZ által a világbéke és a nemzetközi biztonság Átfogó rendszerének létrehozása te­rén kibontakozó aktív tevékenység­nek. A NATO - csúcs után A Brüsszelben befejeződött NATO-csúcson a tagorszá­gok állam-, illetve kormányfői megerősítették a tömb eddigi stratégiáját, amely az elrettentésen, valamint a nukleáris és hagyományos fegyverek knmbináciú|ára épülő rugalmas reagáláson alapul. A kiadott zárónyilat­kozat hangsúlyozza, hogy szinten keli tartani Európá­ban a NATO hagyományos és nukleáris fegyverzetét, mert „ez a béke és a biztonság megőrzésének feltétele". A dokumentum a Varsói Szerződés tagállamait túlzott fegyverkezéssel vádolja. A leszerelési tárgyalásokra vonatkozó elképzeléseket négy pontban foglalja össze. Az észak-atlanti tömb min­denekelőtt támogatja a hadászati támadóíegyverek öt­ven százalékos csökkentésére vonatkozó szovjet—ame­rikai szerződés megkötését, továbbá sfkraszáľ a vegyi fegyverek teljes felszámolásáért. A Szovjetunió és az USA taktikai atomfegyvereinek korlátozásáról szóló tár­gyalásokat azonban a Varsói Szerződésnek a hagyomá­nyos fegyverek területén meglévő állítólagos fölénye fe'számolásához és a vegyi fegyverek globális betiltá­sához köti. A NATO taktikai fegyvereinek esetleges korszerűsíté­sére vonatkozó terveket taglalva diplomatikusan fogal­maz a nyilatkozat, amikor leszögezi, hogy „szükség esetén a NATO nukleáris fegyvereit korszerűsíteni fog­ják, hogy megőrizzék elrettentő képességűket.“ A NATO-csúcs befejezése után. szombati szokásos rádióbeszédében Reagan elnök a NATO fegyveres erői­nek gyors ütemű korszerűsítése mellett foglalt állást, s kijelentette, hogy „a Szovjetunióval mindig az erő pozíciójából kell tárgyalni." Hangsúlyozta továbbá, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentésének, a hagyo­mányos és a vegyi fegyverek leszerelésének érdekében „szüntelenül korszerűsíteni kell a NATO nukleáris és hagyományos erőit.“ Azzal vádolta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést, hogy Európában „támadó stratégiát követ“, majd ismét azzal érvelt, hogy a szocialista or­szágok állítólag jelentős fölényben vannak a harckocsik és a tüzérség tekintetében. Sem a nyilatkozatban foglaltak, sem az amerikai el­nök régtől ismert gondolkodásmódja és politikai szem­lélete nem okoztak meglepetést. Hiszen már a NATO- csúcs előtt elhangzott nyilatkozatokból kitűnt, félre­tesznek minden ellentétet, hogy szembeszállhagsanak nzzal a jelenséggel, amit az ún. „Gorbacsov-kihívás“ jelent számukra, mive! Nyugat-Enrópában a szovjet ve­zető és politikája egyre népszerűbb. Emiatt szükség van arra, hogy az Észak-atlanti Szövetség országai egy­séges frontba sorakozzanak fel, s megpróbálják gyen­gíteni vagy szétzúzni e népszerűség — békejavaslatok­ban, leszerelési törekvésekben is megnyilvánuló — tar­tópilléreit. A megbeszéléseken tehát félretették a tagállamokat megosztó kérdéseket, mindenekelőtt a hadszíntéri atom­fegyverek modernizálásának a problematikáját. Az NSZK ugyanis ezen fegyverfajták számának korlátozását kí­vánja. és elutasítja korszerűsítésüket. Még a csúcsérte­kezlet előestéjén jelentette be Brüsszelben a belga hadügyminisztérium szóvivője: Belgium Hollandia és Luxemburg elhatározta, hogy közös katonai egységet állítanak fel. Az amerikai törvényhozás pedig azt köve­telt, hogy e NATO tagállamai jobban vegyék ki részü­ket az Atlanti Szövetség katonai kiadásainak fedezésé­ből, mert az Egyesült Államok aránytalanul nagy részt vállal, s ez növeli a költségvetés deficitjét. Mindezek a kérdések vitákat váltottak ki még a ta­nácskozás előtt, mivel az USA és Nagy-Britannia a kor­szerűsítés mellett, míg az NSZK kancellárja és Fran­cois Mitterand francia elnök ellene foglalt állást- And­­reasz Papandreu görög miniszterelnök a nukleáris le­szerelés irányába tett további jelentős lépéseket szor­galmazott. / Nos, a „két legnagyobbnak“ sikerült keresztülvinnie akaratát, s minden „vitás kérdést“ elnapolni, csakhogy az „elrettentő képességet * demonstráló nyilatkozat meg­születhessen. Tették ezt pontosan azokban a napokban, araikor Genfben a nukleáris és űrfegyverekkel foglal­kozó szovjet —amerikai tárgyalások teljes ülésén a szov­jet delegáció új javaslatokat terjesztett elő a hadászati támadóíegyverek 50 százalékos csökkentését előirányzó megállapodás mielőbbi kidolgozása érdekében. A* amerikai álláspontot nagymértékben figyelembe vevő javaslatok egyrészt a szerződésben használatos megjelölések, szakkifejezések értelmezésére irányu'nak, másrészt pedig vázolják annak lehetőségeit, hogy mi­ként lehetne a ballisztikus rakétákat polgári űrobjek­­tumok pályára alkalmas hordozóeszközzé alakítani. A két küldöttség megbeszélésein szó volt arról is, hogy Shnltz amerikai külügyminiszter legutóbbi moszkvai tár­gyalásait a washingtoni csúcstalálkozón elfogadott cél­kitűzések megvalósítására irányuló szándék jellemezte. Ezzel szemben Reagan e'nök egyik legutóbbi nyilatko­zatában kétségbe vonja annak lehetőségét, hogy a meg­állapodástervezet elkészülhet a májns végi moszkvai csúcstalálkozóra, holott ezt irányozza elő a tavalyi de­cemberi szovjet—amerikai közös nyilatkozat és az a megál'apndás is. amelyet Shultz fogadott el a dokumen­tum kidolgozásának meggyorsítására Moszkvában. A szovjet küldöitség továbbra is azon munkálkodik, hogy a hadászati támadőfegyverek 50 százalékos csök­kentéséről kötendő megállapodás aláírásra készen álljon a moszkvai csúcstalálkozón. A legújabb amerikai meg­nyilvánulások, éppúgy mint a NATO-csúcs nyilatkozata Is, ismét a régi politikai módszerekhez nyúlnak vissza, я az erő pozíciójából kívánnak feltételeket szabni, dik­tálni. Ezzel kapcsolatban Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere egy interjújában azt hangoztatta, hogy sorra le kell mondani a másikról alkotott elöregedett elképzelésekről, az erőfölény megszerzésére tett kísér­letekről és a katonai forgatókönyvek ihlette gondolko­dásmódról. hogy a bizalom megszilárdulhasson. Nos, számunkra biztató, hogy egyre több nyugati ve­zető politikus véleménye cseng össze ezeket a kérdése­ket illetően a szovjet állásponttá'. Es a keménynek, erőfölényt fitogtatónak is minősíthető NATO-nvilatkozat aligha fogja az új politikai gondolkodásmód terfedését megakadályozni. Gorbacsov népszerűségének tartópillé­reit megrendíteni. A tények önmagukért beszélnek: és az ntóbbi években megtett számta'an szovjet lépés mind egyet bizonyít, Azt, hogy a Szovjetunió valóban az erő­egyensúlyra, a leszerelésre, a tartós és biztonságos béke megteremtésére törekszik. Es ezt sem mérges kiroha­násokkal, sem különféle vádaskodásokkal nem lehet meg nem történtté tenni Végső soron e ténvek előtt meg kell hajolnia majd a NATO pozícióit féltőknek is. é r

Next

/
Oldalképek
Tartalom